Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-29 / 282. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! X Dunámon napio ■■ ■ ni ww——.i————m ■■■—»—■* n ■■ ■! ■ ...... !■ imiium■■■in ■!■»■——W—■———■—W> A z MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja____ ................................................................................................ i in ■ m.m> —————— ■ ...........„mm <m mmm-m ■ ■" ■■■■«———— X XIV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1967. NOVEMBER 29., SZERDA Téli-nyári mun karend Hogjan valósítják ssieg a 44 órás munkahetet? Intézkedések a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál Az elsők között, már 1968. Január 1-től áttérnek a rövidített, 44 órás munkahétre a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Az erre vonatkozó részletes tervezetet már kidolgozták és a következő formában hagyták azt jóvá a vállalat mozgalmi és gazdasági irányító szervei. A munkaidőcsökkentés lehetséges változatai közül az építőipar jellegének leginkább megfelelő téli-nyári munkarend bevezetése mellett döntöttek. A téli időszakot december 1-től február utolsó napjáig számítják. Az ekkor alkalmazott „menetrend” heti 34 -órás foglalkoztatást tesz lehetővé ötnapos munkahét keretében. Az első négy napon hét óra. az ötödiken hat óra lesz a munkaidő. Télen tehát a „hagyományos” heti 48 óra nem négy, hanem 14 órával csökken. A korai sötétedés, a nehezen, vagy egyáltalán nem inthető munkahelyek előnyössé teszik a kisebb óraszámú foglalkoztatást Ettől eltérő, hosszabb napi munkaidővel dolgoznak majd néhány üzemrészben. például a karbantartóknál, ahol a téli idószakot jobban felhasználhatják a gépek javítására. A nyári időszakban — ide számítandók a tavaszi és az őszi hónapok is — olyan beosztást irányoztak elő, hogy éves szinten meglegyen az átlagos heti 44 óra munkaidő. Ennek a követelménynek az felel meg, ha a nyári „menetrend” meghaladja a heti 48 órás munkabeosztást, olyan formában, hogy minden két hétre 96 óra jusson. Ez a munkaidő ciklus tehát kéthetenként ismétlődik, melyben „hosszú” és „rövid” munkahetek váltogatják egymást „Hosszú” munkahetük hétfőjén reggel nyolc órakor kezdenek és nyolc órát dolgoznak. E munkakezdés tekintettel van a távollákó dolgozókra, akik az előző héten hazautaztak és csak ekkorra érnek vissza munkahelyükre. Egyébként a „hosszú” hét többi munkanapján kilenc és fél, szombatján hat óra lesz a munkaidő, reggel 7 órai kezdéssel. A „rövid” munkahét ötnapos lesz. Négy napon kilenc és fél órát, pénteken hat órát dolgoznak. Az ebédidőket minden munkahelyen a reális adottságoknak megfelelően szabályozzák. A cél az, hogy az ebédelés „beleférjen” az erre megadott időbe, mert így eleve meggátolható, hogy • dolgozók azt önkényesen túllépjék. Ahol az előzetes felmérések azt mutatják, hogy elegendő a fél óra, ott annyi lesz, ahol egy óra kell az ebédelásre, ott azt engedélyezik. Máris megállapították, hogy például az újmecsekaljal munkahelyeken, ahol sokan járnak az üzemi ebédlőbe, legalább háromnegyed órás ebédidőre lesz szükség. — A lényeg az, hogy ebből munkaidő veszteség ne keletkezzen. Ülést tartott a Megyei Népművelési Tanács Tegnap fflést tartott a Megyei Népművelési Tanács. Megvitatták az 1967. évi úgynevezett kiemelt, valamint a kisebb rendezvényeket Megállapították: e rendezvények általában gazdag programot jelentettek Pécsnek és Baranyának egyaránt Áltálában jól kihasználták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kínálta lehetőségeket továbbá a szocialista hazafiságra való nevelés lehetőségeit is. Ilyen élénk, mozgalmas kulturális élet sem Pécsett, sem Baranyában még nem • volt Az úgynevezett, kiemelt nagy rendezvények, Így elsősorban a magyar felsőoktatás 600. éves jubileuma, a magyar játékfilmszemle, a baranyai vasárnapok beilleszkedtek a város és a megye folyamatos kulturális életébe, alkotásra ösztönözték a művészeket, bemutatási alkalmakat jelentettek. Sokat fejlődött az idei kulturális rendezvények megszervezése során a különböző szervek együttműködése. így most már újabb társak léptek az eddigi rendezőhármas, vagyis a Megyei és Városi Tanács művelődésügyi osztálya és az SZMT mellé. Ezek a KISZ és a MÉSZÖV. E két szerv rendező tevékenységével, illetőleg anyagi támogatásával jelentett most már komolu tényezőt. A Megyei Népművelési Tanács elfogadta a város és a megye 1968. évi kulturális programját Ezzel együtt vállalták a jövő évi rendezvények anyagi gondjait is. Jemeni kormányküldöttség a szovjet vezetőknél Moszkva. Kedden a Kremlben Alek- szej Koszigin szovjet miniszterelnök fogadta a Jemeni Arab Köztársaság kormányküldöttségét, amely Mekki külügyminiszter vezetésével tartózkodik Moszkvában. A szovjet—jemeni kapcsolatok további fejlesztése kérdéseiről folytatott megbeszélésen résztvett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Nikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke fogadta Mekki jemeni külügyminisztert A beszélgetésen jelen volt Georgadze, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára és Gromiko külügyminiszter. Magyar-román kulturális jegyzőkönyv Bukarest: A román külügyminisztériumban kedden aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kulturális és tudományos egyezménye 1967— 1968. évi végrehajtására vonatkozó munkaterv kiegészítő jegyzőkönyvét. A felek megegyeztek »b- bán, hogy kibővítik a tudósok és kutatók, oktatók és az oktatásügy' különböző területein dolgozó szakemberek, művészegyüttesek, a kultúra és a művészeteik művelőinek kölcsönös látogatását. Az aláírás után Vaslle Gliga és Molnár János miniszterhelyettesek rövid beszédet mondtak. Hangoztatták, hogy a kiegészítő Jegyzőkönyv nem csupán meny- •nyiségi, de minőségi változásokat is mutat a két ország kulturális kapcsolataiban. Tanácskozás az alumínium felhasználásáról »Ai alumínium a jövő férne** címmel országos tanácskozás kezdődött kedden Kecskeméten. Horváth Sándor, az alumínium alkalmazástechnikai központ vezetője többek között elmondotta, hogy a magyar -—szovjet timföld-alumínium egyezmény alapján egyre több ipari felhasználásra alkalmas alumíniumhoz jut az ország. Jelenleg 65 000 tonna könnyűfém áll a hazai üzemek rendelkezésére, 1980-ban pedig évente már 250 000 tonna alumínium feldolgozása válik lehetővé. Dr. Domony András, a műszaki tudományok doktora, az alumínium alkal- mazástechniktai központ mű szaki vezetője elmondta, hogy a Jelenleg 45 000 műn kasnak kenyeret adó hazai alumínium gyárak, ktsz-ek, 1980-ban több mint félmillió dolgozót foglalkoztatnak majd. állandóan erősödik a pauzának iiarckészsige A VDK néphadseregének lapja a dél-vietnami hadihelyzetről Hanoi: A Quang Dói Nhan Dán, a VDK néphadseregének napilapja kedden szerkesztőségi cikket közölt. A szerkesztőségi cikk a dél-vietnami katonai helyzetet elemzi és megállapítja, hogy az 1967—1968- as téli-tavaszi száraz évszak első hónapja elégedettségre ad okot. s ez a következő öt öt tényezőre vezethető visz- sza: O A DNFF fegyveres erői magukhoz ragadták a kezdeményezést a Mekong delta vidékén, a Saigontól északra és keletre elterülő területeken, valamint a fennsíkokon több támadás-sorozatot indítottak; 0 A támadásokat fedezettel hajtják végre, azok hatékonyak és mindent átfogóak; 0 A csatákat Időben összehangolják és különböző harctereken egyszerre vívják meg; Q A támadások egyszerre irányulnak az amerikai és a kormánycsapatok ellen, az ameriakiak egyre inkább elvesztik segélycsapat jellegüket, a kormánycsapatok pedig harcképességüket; 0 A győzelmek azt tanúsítják, hogy a DNFF fegyveres erőinek harcképessége fokozódott A lap szerkesztőbizottsága rámutat hogy a dél-vietnami szabadságharcosok két naponta átlag egy-egy amerikai vagy dél-vietnami zászlóaljat tesznek harcképtelenné Kormányküldöttségünk hazaérkezett Dél-Amerikából Szard! István nyilatkozata Kedden délután hazaérkezett a Dél-Airíerikában járt kormányküldöttség vezetője, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, a küldöttség tagjai közül pedig Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke és Szalai Béla külke reskedelmi miniszterhelyettes. A kormánydelegáció többi tagja — Szarka Károly külügyminiszterhelyettes vezetésével — jószolgálati küldöttségként folytatja latin-amerikai látogatásait. A repülőtéren Szurdi István belkereskedelmi miniszter a következőkben foglalta össze a küldöttség tárgyalásainak eredményét: — Amint ismeretes, Argentína, Chile, Uruguay és Brazília kormányainak meghívására a Magyar Népköztársaság kormánya delegációnkat A Jókai utcában, az ügyészség most épülő új Irodaháza tő- szomszédságában már megkezdték a következő ház alapozását. Az egykori Majláth utca, azaz a gyorsforgalmi út m-lletti i-oda- házsor következő tagja a Társadalombiztosítási Igazgatóság irodaháza lesi. küldte ki ezeknek az országoknak a meglátogatására és ott tárgyalások folytatására. Felhatalmazást kaptunk kormányszintű egyezmények meg_ kötésére, megállapodások létesítésére, kezdeményezésére ég előkészítésére. — Úgy vélem, delegációnk sikerrel teljesítette megtisztelő megbízatását. Ezekből a dél-amerikai országokból iparunk részére fontod nyersanyagokat, lakosságunknak pedig fogyasztási cikkeket vásárolunk. Ugyanakkor a kölcsönös előnyök elve alapján bővíteni kívánjuk ezekbe az országokba irányuló exportunkat, általában iparcikkekből, így gépekből, műszerekből, vasúti berendezésekből. — Mindezek előmozdítására jelentős kereskedelmi hitelegyezményeket írtunk alá Argentínában, Chilében és Uruguayiján. — A közeljövő tennivalója, hogy a kormányszinten létrehozott megállapodásokat az érintett ipari üzemek, külkereskedelmi vállalatok és kulturális intézmények céltudatosan és felelősségteljesen realizálják és valóra váltsák. Francia segítség Vietnamnak Párizs. Számos francia politikai és társadalmi szervezet felhívást adott ki országos gyűjtés indítására egy hajó vásárlására Vietnamnak. Az a cél, hogy a vietnami újévig, 1968. február elejéig összegyűljön a hajó árának megfelelő összeg. A 'gyűjtéssel a felhívást aláíró szervezetek — amelyek között találjuk a Francia Kommunista Pártot is — még hatékonyabban akarják kifejezésre juttatni a franciák szolidaritását a vietnami nép hősi harcával. Illúziók és realitások ¥ smeretes. hogy a szocia~ lista országokban már régebb óta napirenden szerepel a gazdasági reform. A legtöbb szocialista ország — pl. Bulgária, Csehszlovákia és a Szovjetunió — fokozatosan, több lépcsőben vezette be, valósítja meg az új gazdaságirányítási rendszert Ezzel szemben Magyarország a reform komplex rendszerét, annak valamennyi rendszabályát egyidejűleg 1968. január elsején lépteti életbe. Lehetnek, akik olyan illúziókat dédelgetnek, hogy 1968. január 1-e után minden egycsapásra másképpen megy, a reform hatóerői azonnal működésbe lépnek, s rövid Idő alatt látványos gazdasági eredményeket produkálnak. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy a gazdaságirányítási rendszer nem választható el a gazdasági „matériától”. Az új gazdasági mechanizmus természetesen örökli és átveszi m meglévő gazdasági alapanyagot, azt a fejlettségi színvonalat, s azokat az objektív adottságokat, és problémákat, amelyek hazánk népgazdaságát 1967-ben jellemzik. Az Is nyilvánvaló, hogy a reform megvalósításának kezdeti időszakában — s ezúttal nemcsak 1968-ra gondolunk —< még alig vehetjük számításba az új gazdaságirányítási rendszerben rejlő lehetőség©- .két, gazdasági fejlődésünket elsősorban az eddig ismert objektív adottságokra kell alapoznunk. Az utóbbi évek adataiból kiindulva az ipari termelés fejlődésének nagyjából azonos — évente 6—7 százalékos — üteme ítélhető reálisnak. Nemzeti jövedelmünk nagyobbik hányadát az ipar állítja elő, az ipari fejlődés 6—7 százalékos mértéke a nemzeti jövedelem, a fogyasztás és a felhalmozás alakulását is automatikusan „előirányozza”. Ennek figyelembe vételével a nemzeti jövedelem 1968-ban várhatóan 4—5 százalékkal gyarapszik. Utalnunk kell azonban a mezőgazdasággal kapcsolatos bizonytalansági tényezőre: az átlagon felüli, vagy a gyenge termés az ipar eredményét — az élelmiszeripar révén — és a nemzeti jövedelem alakulását fel- és lefelé egyaránt korrigálhatja. (1965-ben pl. az ipari termelés 5, a nemzeti jövedelem azonban a gyenge termés miatt csak 1 százalékkal nőtt, míg 1966-ban az ipari termelés 7, a nemzeti jövedelem pedig — a vártnál nagyobb termés következtében — 6 százalékkal emelkedett.) löl járóban már említet- tűk, hogy a legtöbb szocialista ország fokozatosan valósítja meg gazdasági reformját, s mi sem természetesebb, hogy annak eredményei is fokozatosan jelentkeznek. A hatóerők fokozatos kibontakozása azonban a magyar reform megvalósítását is jellemzi. Arról ugyanis magunk dönthettünk, hogy a reformot miképpen — lépcsőzetesen, vagy egyidejűleg — vezetjük be, a reform-hatások fokozatosan történő érvényesülése azonban olyan következmény, amely független a bevezetés módjától. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a gazdasági folyamatoknak idő-vetülete is van. Példaként a beruházásokat említjük. A nemzeti jövedelem gyarapodását nem (Folytatás a 2. oldalon)
