Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-28 / 281. szám

1967. NOVEMBER 28. rraplö 3 Az új tsz-törvény és a föld- | arról törvény volt a témája annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap rendeztek meg a Me­gyei Tanács épületében. Az értekezleten a megye, vala­mint a megyéhez tartozó öt járás és három város mező- gazdasági vezetői vettek részt. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Palkó Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Megyei Tanács elnöke. Czé- gény József, a Megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője. Tagkönyvet kapnak a isz-lagok Dr. Földvári János, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a tanácskozást, majd Szániel Imre, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője tartott tájékoztató elő­adást. Utalt arra, hogy a tsz- törvény és földtörvény végre­hajtása lesz a ma és jövő leg­fontosabb politikai feladata a mezőgazdaságban. A végre­hajtás előkészítése céljából december első felében három­napos tanfolyamot rendeznek az öt járásban, mélyen a t&z- elnökök, elnökhelyettesek, fő­mezőgazdászok, főkönyvelők, párttitkárok, tsz-jogtanácsosok és a községi tanácsok elnökei vesznek részt. A menet köz­ben felvetődő jogi problé­mák tisztázására kilenc tagú, jogászokból álló konzultációs bizottságot hoztak létre, dr. Baranyabán Rezső vezetésé­vel. Az előadó ezután a tsz-tör- vény végrehajtásával kapcso­latos igazgatási feladatokat ismertette. Elmondotta, hogy felülvizsgálják s — szükség szerint — kiegészítik, módo­sítják a tsz-ek alapszabályait, vagy új alapszabályokat ké­szítenek. 1968. június 30 után már minden tsz — a járási tanács vb. által jóváhagyott — alapszabály szellemében folytatja a gazdálkodást. Fe­lülvizsgálják a közös vállalko­zások működési szabályzatait is, ügyrendet és munkarendet készítenék a tsz-ekben. Legkésőbb január elsejéig minden pártoló tag írásbeli felszólítást kap a tsz-től, s 15 napon belül nyilatkozhat arról, hogy mi a szándéka: belép-e a tsz-be vagy pedig tudomásul veszi, hogy 1968. január elsejétől megszűnt a pártoló tagság intézménye. Ezzel egyidőben rendezik a formális tsz-tagok ügyét is. Felülvizsgálják, hogy kik azok, akik már huzamosabb ideje nem vesznek -"észt a közös munkában, s — az öregek, munkaképtelenek, illetve azok kivételével, akiknek a tsz-ve- zetőség nem tud munkát biz­tosítani — törlik ókét a név­sorból. Magától értetődik, hogy e tsz-tagok szabályszerű írásos — indoklással és a jog­orvoslatra való értesítéssel el­látott — határozatot kapnak a döntésről. Ugyancsak június 30-ig meg­szervezik a tsz-tagok, család­tagok és alkalmazottak sze­mélyi nyilvántartását, illetve tagkönywel látják el a tsz- tagokat. földrendező bizottságok Szániel Imre felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a földtörvény végrehaj­tása — a tsz-törvénytől el­térően — nem kampányfel­adat, hosszabb időt igényel, s csak fokozatosan mehet vég­be. Március 31-ig földrendező — pontosabban felülvizsgáló — bizottságokat hoznak létre. E bizottságok összegezik, hogy milyen földek kerülnek tsz és állami tulajdonba, s melyek maradnak magántulajdonban. Megállapítják, hogy melyek azok a — állami tulajdonban levő — földterületek, amelyek tsz-tulajdonba kerülnek; illet­ve milyen földek használha­tók fel a belterületen és a zártkertben mentesítésre. A felülvizsgálat eredményét a jövő év során közük a^ ér­dekeltekkel. A tulajdonválto­zásokról és mentesítésekről szóló határozatokat 1969. ja­nuár elsejétől kezdve, folya­matosan adják ki, egyben fel­készülnek a fellebbezések el­bírálására. A változásokat a földnyilvántartásban, illetve telekkönyvekben rögzítik. Az előadó elmondotta, hogy —a különlegesen indokolt ese­tektől eltekintve — csak 1969- től kezdődően kerül sor a zártkertek rendezésére. Ekkor kerülnek tsz tulajdonba az állami földek is. A nagyüze- mileg nem használható földek parcellázása, az illetményföl­dek felülvizsgálata is ekkor kerül napirendre. A minisztérium, illetve a tanácsok különböző forma- nyomtatványokkal sietnek a tsz-ek segítésére. E nyomtat­ványok támpontot nyújtanak majd az alapszabály, munka- és ügyrend, személyi nyilván­tartás stb. elkészítéséhez. A segédeszközök a jövő év ele­jén meglesznek. \ Indokoljuk meg \as intézkedéseket! Szániel Imre tájékoztató j előadása után dr. Baranyában Rezső, a két törvény végre- S hajtása céljából létrehívott S konzultációs bizottság elnöke, ! valamint dr. Csemus József, c a Baranya megyei Földhivatal Berácsozva... A képen látható Igen muta­tós zászlórudak a magyar fel­sőoktatás 600 éves jubileumi ünnepségei előtt kerültek ki Pécsett a Széchenyi térre. Ezt követően Jó szolgálatot tettek a filmszemle alatt is, de azóta zászlók nélkül, csupaszon me- redeznek az ég fáié, hangulat- rombolóan berácsozva a Szé­chenyi teret. Minthogy a kő­vetkező fesztivál csak tizenegy hónap múlva lesz, addig nél­külözhetők. .Talán nem ronta­ná a Széchenyi tér összképét, ha leszerelnék éket. vezetője válaszolt a járások kérdéseire. Ezt követően Czégény József szólt a ta­nácskozáshoz. Utalt arra, hogy a rendeletek — a rendeletek jellegének megfelelően — nem térhetnek és nem is térnek ki arra, hogy miért van szükség az előbb felsorolt intézkedé­sekre, változtatásokra. Ezt a végrehajtás közben kell meg­magyarázni. Elengedhetetlenül fontos, hogy így történjék, hi­szen a két törvény ^végrehaj­tása nagy tömegeket érint, nemcsak falun, hanem még városon is. Előtérbe kerül tehát a meggyőzés, ismét nagy szerep vár a falusi párt- szervezetekre. Egy hónap mú*va békekölcsön­sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár egy hónap múlva, de­cember 27-én és 28~án Bu­dapesten tartja az év utolsó békekölcsön sorsolásait, a 2., a 3. és a 4. békekölcsön 1967. második félévi húzá­sát. Az első napon a 2. béke­kölcsön-sorsolást bonyolítják le. Ebből a kölcsönből 1X8 ezer 400 kötvényre 32,9 mil­lió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A második napon először a 3. békekölcsön 484 500 kötvé­nyére 68.5 millió forintot, majd a 4. békekölcsön 297 ezer kötvényére 42 millió forintot sorsolnak ki. A kisorsolt kötvények be­váltása 1968. január 8-án kezdődik. fi (SÜfcRnyÖ €LÖTT Megkezdődött a gépi' rműve'« felíi!vizssá’ata Bukássorozat az első napon A szakértők gondosan átvlzsg álják a kocsik minden részét. — Kérem, vegye le a rend­számot! — mondta Tóth Géza mérnök, a műszaki felülvizs­gálatot végző egyik bizottság vezetője az AB 39-54-es rend­számú Volga sofőrjének. A vizsgaokmányba „Alkalmat­lan” minősítés került. Sajnos, nem ez volt az egyetlen ilyen eredmény a gépjárművek mű­szaki felülvizsgálatának első napján, amely hétfő délután [ kezdődött a 12-es AKÖV Ba­csó Béla úti telepén. — Az első „bukás” oka? — A kocsi ködlámpái nem égnek együtt a városi lám­pákkal és a bed első kerék gumija nem jó — tájékozta­tott Tóth Géza. A másik műszaki bizottság ugyancsak Volgával kezdte. Az eredmény itt sem volt jobb. Az AB 10-29-es rendszá­mú személygépkocsi szintén rendszám nélkül volt kényte­len telephelyére távozni. Ele­mi hibákat talált a bizottság a kocsin. Kézifékje szakado­zott kötelű. A fékek nem egyenletesen „fogtak”, s a bal első keréknél szivárgott a fék­olaj. Fényszórói magasra vi­lágítottak. Az ilyen lámpák azért veszélyesek, mert elva­kítják a szembejövő járművek vezetőit. A hátsó rendszám megvilágítása sem felelt meg az előírásoknak. Szomorúan vette elő a kul­csot a gépkocsivezető, hogy leszedje a rendszámtáblát. — Szeptemberben jött ki a kocsi főjavításról, nem tehe­tek róla. hogy csak így csi­nálták meg... — Nem vette észre, hogy szivárog a fékolaj? — Láttam, de nem gondol­tam. hogy ennyire szigorú lesz a vizsgálat... Sokan nem gondolták. Így a Közúti Üzemi Vállalat AB 44-16-os rendszámú Volgáját is úgy hozták el a műszaki felülvizsgálatra, hogy kor­mány irányítókarja és az első kerékpár csapágyai fellazulva voltak. A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó V. AB 26-67-es rendszámú GAZ 69-es terep­járója azért „bukott el” a vizsgán, mert hátsó rendszá­mának világítása vörös fényt adott és ködlámpái nem égtek együtt a városi lámpákkal. A szakértők tudják, hogy az ilyen „apróságokból” komoly problémák adódhatnak. Az első vizsgát számos gép­kocsielőadó, szállításvezető is végignézte — ennyiben be­mutató jellege is volt a hétfői szemlének. — Kell ez az alapos felül­vizsgálat — jegyezte meg En- gelmann József, a Mecseki Ércbánya Vállalat gépkocsi­előadója —. de az alkatrész- hiány. főleg a különféle jel­zőlámpák esetében nagyon megnehezíti a szabványos fel­készülést. Erre a GAZ 69-es gépkocsira bizonyára azért szereltek vörösen világító, te­herautó szélességjelző lámpát a rendszámhoz, mert nem volt más... Mégsem tehet és nem is tett engedményeket a műszaki fe­lülvizsgálat. így azután nem is csodálkozhatott senki azon, hogy Tóth Géza bizottsága ál­tal az ötödik megszemlélt ko­csi, egy almazöld Wartburg volt az első. amelyik megtart­hatta CA 04-98-as rendszámát. L. J. A SPORTÉVAD VÉGET ÉRT, legalábbis a nyári sportága­kat illetően, beleértve ter­mészetesen a labdarúgást is. Statisztikai adatokkal pilla­natnyilag nehéz volna szol­gálni, de visszatekintve az évre úgy tűnik, hogy az idén valamivel tovább csök­kent a sportközvetítések szá­ma. Az év folyamán még az „egy vasárnap, egy hely­színi közvetítés” szerény igénye sem valósult meg, nem beszélve arról, hogy bi­zonyos jól közvetíthető és érdekes sportágak az idén szinte már teljesen kiszo­rultak a képernyőről. A sportközvetítésekkel kapcso­latos problémák, kifogások külön elmefuttatást érde­melnének, ezúttal csupán egy közvetítési újításra tér­nénk ki az aktualitás ürü­gyén, vitába szállva egyben a Népsport tv-kritikusával. A képbeszámoló nyilván nem pótolhatja a pillanat, a helyszín élményét, ez teljes­séggel bebizonyosodott a múltkori hármas beszámoló alkalmával. Még a felvétel­ről való közvetítés is szim- patikusabb, mint a gólbe­számoló, és csak csodálkoz­hatunk, hogy a Népsport tv- kritikusa a Győr—Milán mérkőzés második félidejé- nek közvetítéséről ezt írja: „most nem került sor a jól bevált rövid összefoglalók­ra... el kellene gondolkod­ni azon: helyes-e az, hogy a riporter hangját az esemény képfelvételével egy időben rögzítik. így ... elvesztünk egy-két utólagos szakmai megjegyzést”. Azonban a néző (legalábbis túlnyomó része) nem a szakmai bon­colás igényével ül le a ké­szülék elé, hanem játszótárs ákar lenni, el akar merülni a játék lendületében, és a képfelvétel közvetítésében a riporteri hang egyidejűsége kissé besegíti a nézőt a já­ték hangulatába. A gól­híradó szakmailag érdekes következtetésekre ad alkal­mat, a sport azonban a né­ző számára szórakozás első­sorban. S ha már a helyszí­ni közvetítés esetenként kü­lönböző nehézségekbe ütkö­zik, a felvétel próbáljon visszaadni valamit a mér­kőzés hangulatából, esemé­nyeiből, még akkor is, ha a néző ismeri a végeredményt Azt pedig reméljük, hogy a jövőben elhárulnak az aka­dályok. és az ideinél is több helyszíni közvetítést izgul­hatnak végig a nézők. RADAR... A néző nem csupán a szí­vébe zárja egy-egy vetélke­dőműsor ügyes, rokonszen­ves szereplőit, de arra is kiváncsi, hogy a siker után mi történik velük A Ripor­ter kerestetik győzteseinek esetében ennél mi sem kőny- nyebb, hiszen „tanulóidejü­ket” a néző előtt töltik el Munkájukról a Radar mű­sorában számoltak be, ez­úttal másodszor. A hat ifjú riporter — közülük kettő már „profinak” számít — érdekes, közéleti töltésű mű­sort produkált, igazolva, hogy a népszerű vetélkedő­ben nem méltatlanul jutot­tak el a döntőig. Ha műsor közben egy-egy kjs zavar elő is adódott (Merényi Csa­ba magnója nem nagyon szokta még meg a trükkö­ket, és Csengő Ildikó ri­portjának eleiéről lemaradt a hang) a műsor témájában precíz volt, lebonyolításában változatos. Az ifjú riporte­rek nagy biztonságról tettek tanúbizonyságot, s ha itt-ott elő is fordult még egy kis gyakorlatlanság, ambíciójuk átsegítette őket. Nem sok idő kell. hogy teljes jogú riporterekké váljanak. MENEKÜLÉS KIÜT NÉLKÜL Érdekes beállítású bűn­ügyi sorozat szerepelt a te­levízió múlt heti műsorán. Egy hivatásos bűnöző bör­tönből való szökésének és nyolc-tíz napos „szabadsá­gának” történetét foglalta magában három részben. A szerzők felvonultatták az ál­talában szokásos kellékeket, amelyek csak fokozhatják ilyenkor az izgalmat. Izga­lom volt is. Az itt-ott elő­forduló üresjáratoktól elte­kintve végig feszült figye­lem kísérte a gondosan meg­szerkesztett történetet, amelynek részei logikusan illeszkedtek egymásba, kivé­ve a minden krimiben egy­szer bekövetkező Nagy Hi­bát. amitől a bűnöző elkezd lebukni, és ami jelen eset­ben Sandra telefonszáma volt, amelyet Bért Gregor minden addigi alaposságát felrúgva fölír és ottfelejt egy villában. Volt azonban még valami ebben a filnj- ben, ami a szokványoshoz szokott nézőt zavarbahozta. Történetesen az a drama­turgiai körülmény, hogy a hagyományos „felállás” he­lyett itt csak bűnözők sze­repeltek a színen, illetve az ő menekülését valamilyen formában elősegítő bűntár­sak, és a néző házi fel adata y volt. hogy a darab erkölcsi síkján a bűnözőkkel szem­behelyezze saját, természe­tes igazságérzetét. A lágyabh szívű néző számára készül­hetett nyilván a befejezés, akikre hatással volt a lány és Bért Gregor között szö­vődő melodráma, és már- már valami kiutat kerestek volna. A Menekülés... a kissé komikusnak ható fi­náléja ellenére végig érdek­feszítő. változatos cselekmé- nyű, jó szórakozást nyúj­tott. (T) Mindig történik valami Az a jó ebben a város- bán, hogy mindig tör­ténik valami. Tegnap is jö­vök felfelé a Széchenyi té­ren, s előttem két Eden- kalapos öregúr nézi a trafik kirakatát: — Istenem, ezt is megér­tük! Havanna szivar, ere­deti! — Az ám! Made in! — De tizennégy forint! — De van! Tényleg, bent a trafikban mondják: tizennégy forint az ára, s ilyen még nem volt Pécsett, nézzem csak meg, minden egyes szivar külön saját fémtokban vár­ja a vevőt, csavaros tete­jűben. Viszik is, igaz, csak egyenként, s nem egész doboz zal, de lám az előbb is vett egy asszonyka a férjének. Névnapi ajándék képpen, mert harmincadikán And­rás lesz. Alig érek fel a szerkesz­tőségbe, elém tolnak egy levelet: — No, ugye ilyesmit te nem veszel észre? Bánki Vilmosné irta, a Szabadság út 32-ből: „Kíváncsian böngésztem ma reggel a lapot, hogy látta-e valaki rajtunk kí­vül tegnap este a titokza­tos égitestet” — tudósít ben­nünket olvasónk, s mindjárt le is írja, hogy szombaton este hat órakor Jugoszlávia felől megjelent egy furcsa égitest, „nagyon fényes volt és gyönyörűen úszott a le­vegőben”. aztán eltűnt az Üdülő Szálló felett. Hát valóban, én nem vet­tem észre. Igaz, Bulgáriá­ban meg Jugoszláviában ír­ták az újságok hogy valami furcsa égi tüneményt lehe­tett ott látni a napokban. Hogy mi lehet az, s való­ban Pécs felett is éppen az említett balkáni égi valami járt-e? Nem tudom! De ha valami érdekesebb sztori adódik. majd megírjuk! Mert ebben a városban min­dig történik valami. Egy biztos, az Andrások kuba- szivart szívnak, fémtokban, Made in! Eöldessy Felülvizsgál §ák alapszabályait Megszűnik a pártoló tagság; — Rendezik a formális tsz-tagok ügyét —- Előkészületek a földtörvény végrehajtására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom