Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

1967. NOVEMBER 22. _ _-------------------------------napló 3 nagyköveié! Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden bemutatkozó látogatáson fogadta dr. Kurt Enderlt, az Osztrák Köztár­saság budapesti nagykövetét Az építők egész télen át dolgoznak — Három szinten történik majd az árusítás Száznegyven alkalmazott 1959-ben kezdték meg Uj- mecsekalján a városnegyed központjában az áruház épí­tését. Az átmenetileg leállított beruházásról sokat cikkez­tünk, illetékes körök élénk AZ ŐSZI ERÜÓ Erb János felvétele Minőségvizsgáló laboratóriumot hatnak létre Kérik a biztosítási feltételek felülvizsgálását vitát folytattak az áruház szükséges vagy szükségtelen voltáról,- és arról, hogy ha megnyílik, melyik cég legyen az üzemeltetője. Ebben az év­ben végre folytatódott az építkezés, s eldőlt az is, hogy a Bm. Vegyesiparcikk Keres­kedelmi Vállalat kapja meg az áruházat. Az ötszintes épületet a kö­zelmúltban csaknem teljesen beburkolták. Ezekben a na­pokban téliesítik, s amint be­fejeződnek a szemközti lakó­ház építési munkái, az áru­házba teszik ót székhelyüket az építők. Az áruház beruhá­zója az Ércbánya Vállalat. A vállalat beruházási osztályán figyelemmel kísérik az épít­kezést. Kővári Antal osztály- vezető elégedett a jelenlegi ütemmel, amely biztosíték is egyben, hogy az építők be­tartják a befejezési határidőt. — Az építőipari vállalattal kötött szerződés szerint 1968. június 30-án kell átadniuk az áruházat. Az év végéig ter­vezett 4,7 millióval szemben mindössze 2—2,5 millió forint értékű munkát tudnak elvé­gezni. Indokuk elfogadható: szakipari kapacitáshiány. — Megegyezésünk szerint az egész áruházat téliesítik. sőt fűteni fognak, hogy a szak­iparosok télen át dolgozhassa­nak és az ez évi lemaradást pótolhassák. Az építkezéshez rendelkezésünkre áll a teljes anyagi fedezet, a kivitelezői kapacitást biztosítottuk, az 1968. júniusi befejezésnek már nincs akadálya. A beruházóval együttműkö­dik az áruház üzemeltetője, a Vegyesiparcikk Kereskedel­mi Vállalat is. Ennek az a haszna, hogy az építők még az építkezés ideje alatt meg­kapják a tervek apróbb mó­dosítására vonatkozó javasla­tokat. Az együttműködés ered ménye például, hogy a kivite­lező vállalat májusra „helyet csinál” a belső építészet szá­méira, s így határidőre he­lyükre kerülhetnek a beren­dezési tárgyak is. A Vegyes­iparcikk Kereskedelmi Válla­latnak gondot okozott vol­na az áruház megnyi fása után, hogy nincs zárt rakodótere. A beruházási osztály úgy siet segítségükre, hogy elősegíti az Ybl Miklós utca felöli rak­terűiét lezárását és a 39-es dandár úti oldalról nyit be­járatot. Az áruház megnyitá­sának idejere — 1968 októ­berére — egyébként a kör­nyéket is rendezik, műkőbur­kolatot kap az előtte lévő tér­ség és lehetőség szerint par­kosítanak. Az újmecsekaljai áruház mint munkahely, a város leg­korszerűbb kereskedelmi egy­sége lesz. Tágas lesz az elő­tér, — 4 ezer négyzetméter alapterületű — bőségesek a raktárak és az irodák, azon­felül étterem, fürdők, öltözők, pihenők szolgálják majd az itt dolgozókat. Az áruház be­rendezése 5,7 millió forintjá­ba kerül a Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalatnak. A belső erőforrásokból és hitel­ből előtererr tett összegből igen szép bútorzatot tudnak biz­tosítani az eladótér három szintjére és az irodákba. A vásárlók kényelmét két lift szolgálja és az első emeleten egy presszó, mely tavasztól- őszig az áruház óriási erké­lyét is elfoglalja. Az áruház­ban egyébként minden ruhá­zati és iparcikk kapható lesz. — Tudjuk, nagy felelősséget vállalunk magunkra — mondja Nagy László, az áruház leendő igazgatója — hiszen lélek- számában és: kiterjedésében is nagy városrész lakosságáról kell gondoskodnunk. De re­méljük, sikerrel oldjuk meg feladatunkat ha a „mindent a vevőért” jelszó vezérli az áru­ház körülbelül 140 alkalma­zottját. A jelszó elcsépelt ugyan, de minden kereskedő számára elgondolkodtató tar­talma van: előzékenység, ud­variasság, pontosság és így to­vább ... Az újmecsekaljai áru házban bizenyítani akarjuk, hogy képes közmegelégedésre dolgozni a szocialista keres­kedelem. H. M. Még Szolnok megyéből is éikeztek be jelentkezések ar­ra a pályázati felhívásra, me­lyet a közelmúltban hirdetett meg a Duna és Karasica men­ti Tsz-ek Területi Szövetsége a szövetségi függetlenített munkakörök betöltésére. A Belvárdgyulán megtartott el­nökségi ülésen bírálták el a beküldött pályázatokat a tsz szövetség elnökségi tagjai. Ez­úttal az agrármérnöki, a pénz­ügyi és az áruforgalmi, illetve kereskedelmi munkakör betöl­téséről döntöttek, a korábban felvett jogásszal együtt így már négy alkalmazottja van a szövetségnek. Az érdemi munka beindu­lását még mindig a székház probléma gátolja ennél a szö­vetségnél. s ezért máris mu­tatkozik bizonyos különbség a két szövetség tevékenysége között a megye nyugati ré­szén pécsi székhellyel műkö- ködő szövetség javára. Ennek döntő oka, hogy Moháccsal szemben Pécs város már ott­hont adott az új szervnek. Ezúttal ismételten kérték a megye jelenlévő képviselőjét segítsenek a helyprobléma megoldásában. Égetően sürgős, hogy a ma még csonka apparátus mielőbb kiegészüljön, mert a problé­mák özönét zúdították máris a tag tsz-ek a szövetségre. Legtöbb probléma jelenleg itt is az 1968. évi biztosítás meg­kötésével kapcsolatban merült fel, ezért az elnökség úgy dön tött, hogy a szövetség írásos felterjesztést nyújt be a TOT-hoz, melyben kérik, vizs­gálják felül és módosítsák a tsz-ekre gyakran nagyon előnytelen, sőt sok esetben sértő biztosítási feltételeket. I Bár egy kivételével a szövet- j ség valamennyi tsz-e aláírta — Tsz-borpínce. Ezerkétszáz hektoliter tárolásra alkalmas borpincét létesít a siklósi tsz Máriagyűdön a templom szomszédságában. A borpince egy részén poharazó helyisé­get alakítanak ki. már a biztosítást, ez azonban nem tekinthető véglegesnek. Fischer Ferenc, a szövetség elnöke, aki mint a TÓT tagja maga is részt vett az új biz­tosítási rendszer előkészítésé­ben aiTól tájékoztatta elnök­társait, hogy a már megkötött biztosítások ez év december 31-ig még felbonthatók. Több tsz kérte a szövetség segítségét a Tejipari Vállalat­tal szemben. E vállalat képvi­selői ugyanis több helyen ki­jelentették, hogy addig nem kötnek szállítási szerződést a tsz-szel, míg az nem vállalja el a hozzá tartozó kisközsé­gek tejellátását, nem veszi át saját kezelésbe a kis falvak tej csarnokait. A tsz-ek egy ré­szének ez nem áll módjában. Sérelmesnek tartják a tsz-ek azt a rendelkezést is, mely előírja valamennyi traktor kö­telező közúti levizsgáztatását Ez újabb anyagi terhelést je­lentene, nem beszélve arról, hogy a traktorok egy része egyáltalán nem vesz részt a közúti forgalomban. Az elnökségi ülésen többek közt elhatározták, hogy a tsz-ek kérésére a szövetség minőségi ellenőröket állít be, akik az áru átadásánál kép­viselik a szövetkezeteket, mi több, szövetségen belül minő­ségvizsgáló , laboratóriumot hoznak létre s ezt a tsz-ek igénybe vehetik. Nemcsak a tsz-ek, de az egyes szerződő, termeltető vállalatok vezetői is fordultak már kérésekkel, ajánlatokkal a szövetséghez, a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat például előnyös borsó cserelehetőséget és nap­raforgótermesztési ajánlatot kínál. Megállapították, hogy egy­séges fellépéssel sok mindent elérhet a szövetség, a vártnál is többet tehet a tagszövetke­zetekért. Ehhez azonban meg kell teremteni a normális munkafeltételeket, s ha más­képp nem megy, a megyei illetékes szervek segítsége nélkül kell hozzálátni az iro­da és egyéb problémák meg­oldásához. Kádár János fogadta Ausztria Egy év múlva nyílik az újmecsekaljai áruház Székház keVene a Duna menti Isz-szövetségnek Volna munka bőven Kifele és befele is megtelik az autóbusz, ahogy ez már szokás kora reggel a város valamennyi vonalán. A Kos­suth térről indulunk a kert­városi járattal. Cementgyári­ak, vágóhídiak, bőrgyáriak, a kórház orvosai, alkalmazott­jai. Régi. bőrgyári ismerős­sel. Katics Lajossal találko­zom. szorongunk a leszálló­ajtónál. — Jössz be a gyárba? — Igen — mondom neki — Hozzánk is benézhetnél egyszer. A Kossuth utca 32- ben lakom... — Minek? — Megnézed hogyan reped a fal a szobában. Nem me­rünk bemenni, a konyhában alszunk... ♦ Sokan leszállunk a gyár előtt, de érdekes, a portán nincs tumultus, középkorú asszony áll a folyosón kék köpenyben, a gyáriak köszön­tik, gondolom, ő a szolgálatos portás. Vagy helyettese. Vala­mi furcsa itt. aztán mindjárt rájövök: nincs blokkoló óra Gyári porta bélyegzőóra nél­kül. Leszerelték, a blokkolás­nak nincs értelme. Aki elké­sik. akár bélyegez, akár nem, az üzemi munkahelyen úgy is kiderül. Ezért nem kell. Il­letve ... azért nem kell, mert a pontosságot mindenkinek a becsületére bízták. A késése­ket jelző grafikon görbéje meredeken lefelé mutat. Késés alig van, ám az már előfor­dult, hogy a későn ébredt dol­gozó taxiból ugrott ki a gyár előtt. Csípős hideg van ma reggel az amúgy is huzatos gyárud­varon. Megérkezik a főmér­nök is. Bajomi László. Nézzek be hozzá egy percre, a fa­lépcsős irodaépületben mele­gebb van. Újságolja, hogy a háromnegyed év eredményei alapján 29,9 nap nyereséget fizethetnének már. de ez még lehet több is. Ilyen még nem fordult elő a gyár történeté­ben ... — Egyébként december el­ső felében avatjuk a Rostmű- bőrgyárat... ♦ A másik épületben Bérezi Pál igazgató munkaügyi prob­lémát tárgyal: — Hova? A raktárba? Ne tegyük oda ... Fiatal lány, gondolkozzon valami más megoldáson — mondja. A munkaügyis elmegy, a titkárnő közben két feketét tesz az íróasztalra. Kicsit sa- vanykás a kávé. az igazgató is elhúzza a száját, de tapintat­ból hallgat. Elém tesz egy gé­pelt papírlapot, a Bőripari Vállalat értékelte gyáregysé­geinek háromnegyedévi tevé­kenységét és közlik a nyere­ségrészesedés jelenlegi állását: Táncsics Bőrgyár 25 nap, Si- montornya 23. Újpest 18, Dísz­műbőrgyár 27. Finombőrök- gyára 21. Debrecen 20, Cser­zőanyag-gyár 20. Pécsi Bőr­gyár 29,9 nap. Valóban szép. A határidőnapló viszonylag kevés feljegyzést őriz. de ami van, annál tartalmasabb. Ma a szokásos heti osztályvezetői értekezlet, reggel 9-től délig. — Miről lesz szó? — Ismertetem az értékelést, főként a szöveges részt, mert az rázósabb ... Például: a külföldi nyers­bőrökből készült boxbőrök minőségét javítani kell. Az­tán: javítani a munkavédel­met. A Bőripari Vállalat 20 büntető ponttal figyelmeztette a pécsieket a nem kielégítő munkavédelmi berendezések miatt. Persze közel sincs nagy vész. de a figyelmeztetés nem árt. A gyár létszáma 1800 fö­lé növekedett, sok az új mun­kás és minden rendszeres ok­tatás. ellenőrzés ellenére ki­sebb balesetek mégis előfor­dultak. Aztán dr. Meláth. a KÖJÁL orvosa ellenőrzés so­rán jelentette az igazgatónak, hogy egyes elszívó berendezé­sek hatékonyságát növelni kell. — Sajnos, nagyon öreg gyár vagyunk és a ránkhagyott „örökség” még mindig nyo­masztóan hat — mondja Bér­ezi Pál. — Pedig komoly erő­feszítéseket teszünk: tavaly 474 ezer forintot, az idén e d- d i g 815 ezer forintot költöt­tünk munkavédelem fejlesz­tésre. De minden nem megy egyszerre... Az asztalon a Dunántúli Napló egyik számát látom: a cikk, bekeretezve „Bolyban tízezres sertéskombinát épül...” Miért érdekli ez a mezőgaz­dasági téma az ipari üzem igazgatóját? — Ja Igen! Elolvastam ezt a cikket és eszembe jutott: megépíthetnék úgy, hogy tíz­ezer sertés rendszeres fürde­tését elvégezhessék. Vagon­szám dolgozzuk fel a sertés­bőrt. de az a tapasztalatunk, hogy a bőrök piszkosak. A fe­lületi szennyeződés megszűnik persze, de a hámréteg alá is bekerül a piszok, szinte bele­ivódik. amelyet semmiféle módszerrel eltüntetni nem tu­dunk. Budapesti anyagbeszer­zőink Dániában láttak egy sertéskombinátot: hetente egy­szer szappanos vagy lúgos vízzel lemossák az állatokat. Ha nálunk is ügyelne a me­zőgazdaság * bőr tisztántartá­sára, akkor mi esetleg több pénzt is adhatunk szállítmá­nyokért ... ♦ Baltán József vegyészmér­nök. Fiatal, 23 esztendős. Veszprémben végzett, augusz­tus elseje óta dolgozik az üzemben. Tehát, ahogy mon­dán) szokás „cselédkönyves” mérnök, fél év a gyakorlati idő. utána véglegesítik. Addig is ismerkedik a különböző gyártási technológiákkal, most éppen a kísérleti üzemrészben dolgozik: növényi cserzésj tás­kabőr festésével kísérletezik Űjmecsekaljén albérletben la­kik. reggel hétre jön a gyár­ba, felesége — az üzemi ven­déglátónál sdminisztrátor — félnyolckor cezdi a munkát. Hogyan fogndta az üzem a fiatal mérnököt? — Meglepődtem. Volt egye­temista társíim közül többen nem ilyen szerencsések Ide kerültem a Pécsi Bőrgyárba, minden szakmai támogatást megkanok. sőt a fizetésben is a „plafont” kaptam: ezerhat- száz forintot, — Nem sok. — Hát.., persze, de ennyi jár. Ennél többet a gyár egye­lőre nem adhat. — Mennyi az albérlet? — Hatszáz. De még ebben is szerencsém van, mert leg­alább szép. egészséges 'ásás­ban élünk, nagyon rendes csa­lád a főbérlő is. ♦ Negyvennégy ipari tanuló ismerkedik a tímárszakmával. Reggel 6 óra előtt 10 perccel a gyár ebédlőjében felsorakoz­nak. az oktató Fazekes Zoltán ad nekik „lelki-fröccsöt”, a munkához, aztán hatkor mind­egyikük elfoglalja a helyét. Werner János, a krómos üzemben a bőr-faragók között dolgozik. Ha megkapja majd jövőre, mert most harmad­éves, a segédlevelet, itt ma­radna a faragók között: szép a kereset, 2200—2400 forint. — Most mennyi? — Négyszáz. Egy hétre ki- lencötven az ebéd. de a szál­lás, fűtés, villany ingyenes. — A négyszáz forint zseb­pénz? — Körülbelül. Sokat járunk a haverokkal moziba, színház­ba. és főleg a sportesemények­re. — Haza, Himesházára? — Hétvégén megyek általá­ban. de most nem. mert a Dózsa otthon játszik. — FTC van a hátadra pin- gálva — nézem a feliratot a kék zubbonyán. — Hirnesházán mindenki fradista... Az iparitanulók itt is élik kis világukat. Nem gyerekjá­ték a tímárság. de azért szív­vel tanulják, csinálják. Köz­vetlen mesterük Hofekker Fe­renc művezető, akit tisztel­nek. csak úgy, mint a főmű­vezetőt, Szakala Ferencet, aki ugyan el-elkáromkodja magát, ha valaki elfaragja a bőrt. Persze a tanulók szállásán —- itt van a gyár területén — együtt lakik mindhárom kor­osztály. Csak a vélt jogok kü­lönbözőek ... — Az elsőévesek még gye­rekek. kisinasok — mondjá Werner Jancsi. — Te hány éves vagy? — Már tizenhét leszek. — Nem is barátkoztok a „kisinasokkal”? — Hát... barátkozunk azért, de nem nagyon. Még gyerekek. Amikor ősszel jöt­tek. lesimáztuk, őket. Ez meg­jár nekik. Elsőéves koromban a harmadévesek engem ;s ,,le- simáztak”: le kellett hajol­nom. aztán tenyérrel... Tet­szik érteni, nem? — Értem hát. És, ha vala­melyik csomagot kap. akkor a „simázás” megváltható, igaz? Elneveti magát. Hirtelen szőke, szinte szalmasárga ha­jú fiú. A Werner családot az idősebbik fiú köti Himesházá- hoz. akj a termelőszövetkezet­ben lakatos, mert az arjuk Vasason vájár, a nővére pedig Pécsett a Közgazdasági Tech­nikumban tanul. ♦ A gondok, problémák a beosztástól és kortól függően változnak. Széles a skála: az igazgató azon tűnődik, mikép­pen tudna néhány ezer dol­lárt megtakarítani a fagyra érzékeny vegyianyag szállí­tásánál. a tanuló meg azon töpreng, hogyan ereszthetne gyökeret jövőre a faragók kö­zött és. hogy milyen lesz a Dózsa-mérkőzés kimenetele. És mindössze csak két óra telt el a műszakváltástól. R. F. Reggel a gyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom