Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-19 / 274. szám
4 napló 1967. NOVEMBER 19. FROhTÁTIÖRÉS Á KUKORICATERMESZTÉSBEN Szenzációs üzlet Importvetőmag, -gép, és -műtrágya — cseréterményért Baranya 25000 holdon szeretne intenzív kukoricákat termeszteni A szerdai Népszabadságból mindenki tudomást szerezhetett a nagy ajánlatról, amelyet a külkereskedelem kínált fel a mezőgazdaságnak. A cikk írója kifejtette, hogyan lehet kilencmillió dolláros befektetésből, 18 millió dolláros többleteredményt produkálni olymódon, hogy intenzív vetőmagot, műtrágyát és gépet importálunk s ezáltal 300 ezer tonnával több kukoricát állítunk elő. A minisztérium ígérete Az érdeklődést felkeltő újságcikk nyomán felhívtuk Budapestet. A Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériumban dr. Lőrinc József, a termelés- fejlesztési főosztály vezetője készséggel adott választ a részletkérdésekre. Elmondta, hogy a Jugoszláviában ez ügyben járt küldöttség a múlt hét szombatján érkezett vissza eredményes tárgyalások után. A korábbi elképzelésnek megfelelően 100 ezer holdra hozunk be kukoricavetőmagot, további 100 ezer holdra hazai ne- mesítésű új intenzív vetőmag áll rendelkezésre. A többletműtrágyát — mintegy 70 ezer tonnát — Ausztriából importáljuk, a szemenkénti kukorica vetőgépeket Romániából. A műtrágyát és a gépet nem pénzért, hanem szokvány kukoricáért lehet beszerezni. Az érdekelt üzemek 1 mázsa 20,5 százalékos hatóanyagtartalmú nitrogén műtrágyát 61—65 kiló kukoricáért kaphatnak-lo ír Újabb lucerna lisztgyárak Mint ismert, lucernaliszt- gyárat épít a baksai, valamint siklósi tsz, s ugyanezt tervezi — közös vállalkozással — a sásdi és felsőmindszenti tsz is. A napokban kaptuk a hírt arról, hogy lucemaliszt- gyárat épít a Villány—Siklósi illetve Görösgali Állami Gazdaság ÍSj A Görösgali Állami Gazdaság a Szigetvári Gépjavító Állomás közelében építi fel az üzemét. Az építkezés előkészítése már megkezdődött, s 1968 nyarán akarják átadni az új létesítményt. Az évi 200 vagon kapacitású üzem 100—120 mázsa lucemalisztet tud termelni már a következő évben. A lucemaliszt tekintélyes részét exportálják. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság Beremenden akarja felépíteni az új létesítményt. meg. A román szemenkénti vetőgép 141 mázsa kukoricáért szerezhető be, de a gép jelenleg készpénzért is kapható az AGROTRÖSZT- nél. A kérdésre, hogy Baranya hány holdra remélhet intenzív vetőmagot, meglepően hangzott a válasz. A minisztérium aggódik, mert a TÁSZI felmérte az igényt, s mindössze 29 tsz mutat érdeklődést az országban az akció iránt, 16 ezer hold erejéig, műtrágyaigényük pedig csak 6500 tonna, s ez nagyon kevés. Ezek alapján — mondotta Lőrinc József — a Baranyának tett korábbi 20 ezer holdas ígéret minden további nélkül beváltható. A világszínvonal elérésére persze nem vállalkozhat bárki, csak azok az üzemek, amelyek biztosítani tudják az intenzív vetőmag használatával járó magasabb technikai színvonalat és egyéb feltételeket, örvendetes, hogy Baranyában nagyon sok ilyen üzem van, e gazdaságok zöme már a hagyományos fajtákkal is bizonyos rangot vívott ki magának. A Bólyi Állami Gazdaság 30 mázsás átlagtermést pordukált ezekkel a régi, s ma már egyre inkább kimerült, leromlott fajtákkal is akkor, amikor az országos átlag közelebb volt a tíz, mint a húsz mázsához. Bolyban az import és hazai intenzív fajták 45—50 mázsa közötti átlagtermést adtak az idén, s ez 15—20 mázsával jobb annál, amire a régi martonvásá- ri hibridek egyáltalán képesek. A baranyai igénybejelentésekről Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági- és élelmezési osztályának helyettes vezetője tájékoztatott. November 15-ig a mohácsi járásból és városból 19, a pécsi járásból 27, a siklási, sásdi és szigetvári járásokat is beleértve a megyében összesen 80 termelőszövetkezet kíván résztvenni az akcióban, s ezek a tsz-ek összesen több), mint 18 ezer holdra kémek intenzív import és hazai vetőmagot. Ez a tsz közös kukoricaterületének a 30 százaléka. Megszűnne az abrakhiány Állami gazdaságaink viszont területük 50 százalékán vállalkozhatnak már az intenzív kukoricatermesztésre, ami Újabb kb. 8500 hold. Az idén tehát 20—25 ezer holdon tudna bizonyítani Baranya megye. Ez a bizonyítás 3—3,5 I ezer vagonnal több abrakot jelentene, s ezzel együtt meg- j szűnnének az abrakgondok, még abban az esetben is, ha j a többlettermelés egy jó részét a pótlólagos eszközök — ; műtrágya, gép stb. — vissza- j fizetésére kell fordítani. Ma- j radjon vissza 1500 vagon kukorica az üzemekben, ebből is 300 vagonnal több sertéshúst tudnak előállítani, vagyis harmincezer mázsás súlyú hízóval adhatnak többet közellátásra, exportra. Vállalkozó kedvben tehát nálunk nincs hiány, s ez jórészt onnan ered, hogy megyénkben igen széleskörű kísérleteket folytattak *az idén az új kukoricafaj tákkal, s e fajták rendkívüli időjárási körülmények között, 90 napos aszályt kiállva bizonyították, mire képesek. A sikeres búzaprogram után a kukorica a következő növény, amelynek termesztését forradalmasíthatják az új külföldi és hazai fajták. — Rné — életveszély esetén ezt küldiük..." Újraélesztéshez készíti elS a műszereket a rohamkocsi személyzete. Hit kérnek a tsz-ek? Megkezdődött a munka a mecseki tsz-szövetségben Október 6-án alakultak. Megválasztották az elnököt, titkárt, elnökséget, ahogy ilyenkor szokásos. Helyük viszont, ahol dolgozhattak volna, nem volt. Ma már van, Pécsett, az állami gazdaságok Felsőmalom utcai székházában. Két irodai szoba, néhány íróasztallal ' és egy írógéppel. Minden — a két szoba meg az egész bútorzat — az állami gazdaságoké. Az ő segítségükkel kezdték meg a munkát. az Személyesen vagy telefonon rendelt áruját díjmentesen házhoz szállítják /A áruházaink Újmecsekalja, telefon 60-40/456 mellék Fürst Sándor utca (budai vám) telefon: 65-98, BARANYA MEGYEI ÉLELMISZER-KERESKEDELMI Y. A pécsi tsz-szövetség — vagy ahogy hivatalosan nevezik: a Mecseki és Dráva- menti Termelőszövetkezetek Szövetsége — néhány héttel ezelőtt egy hirdetést tett közzé az újságban. Szakembereket kerestek. Ezért volt feltűnő, hogy amikor benyitottam, csak két embert — Csö- tönyi Gyula titkárt és Sólyom Györgynét — találtam az irodában. Az utóbbi titkárnő, gépíró, pénztáros és nyilvántartó egy személyben. De maradjunk az eredeti kérdésünknél: hol vannak a szakemberek? — Minden szakemberünk valamelyik vállalatnál vagy intézménynél dolgozott korábban — válaszolta Csötö- nyi Gyula. — Éppen most járt le a minimális kétheti felmondási idő. Ha egy nappal később jön, már nem kettő, hanem hat embert talál az irodában. Holnap lép munkába dr. Horvay Viktor, az AGROKER eddigi osztály- vezetője, dr. Héjjá József, a Baromfiipari Országos Vállalat helyi kirendeltségének eddigi vezetője. Ők kereskedelempolitikai munkatársak lesz nek. Ugyancsak munkába lép Gyurkovics Géza, a Szigetvári Járási Tanács eddigi dolgozója. Pénzügyi és számviteli munkatárs lesz nálunk. Hamarosan megjelenik dr. Kincses Ferenc ... Mégis, végig kell * haladni minden ponton, hiszen a pontok értelmezése százezer forintokat jelenthet, s nem mindegy, hogy ki fizeti a százezreket: a vállalatok, vagy pedig a tsz-ek. A termeltető vállalatok egyébként már felvették a kapcsolatot a szövetséggel. A napokban látogatnak hozzájuk a Tejipari Vállalat, a Szigetvári Konzervgyár, a Baranya megyei Gabonafelvásárló- és Feldogozó Vállalat vezetői. Megkezdődik tehát a közvetlen eszmecsere időszaka. Valószínű, sokkal kevesebb súrlódás lesz a tsz- ek és a vállalatok között, ha megegyeznek. Alig mondta ki, egy fiatal férfi nyitott be, dr. Kincses Ferenc. Eddig a Megyei Tanács titkárságán találkoztunk vele, ő a tsz-szövetség jogásza. Átadta a munkakönyvét Sólyomnénak — a szövetség titkárával folytatott rövid tanácskozás után — elővett néhány mappát és azonnal belemerült az iratok tanulmányozásába. Rengeteg lesz a munkája. A szövetség elnöksége ugyanis elhatározta, hogy felülvizsgálja a terfneltetési szerződéseket. Tekintve, hogy a tsz-ek tizenhat termeltető vállalattal tartanak kapcsolatot, nem nehéz elképzelni, milyen sok a szerződésminta. Mára várják a TÁSZI (Termelőszövetkezetek Áruértékesítő Irodája) igazgatóját, szeretnék meghívni Dégen Imrét, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjét is. Százezer hold mélyfekvésű, belvizes terület van a szövetség területén, s jó lenne, ha a vízügyi vezető megtekintené. Csötönyi Gyula a közelmúltban Bábolnán járt (a baromfi üzemág jövőjéről tanácskoztak ott), holnap Veszprémbe utazik S természetesen ott van Pest, illetve a TÓT, vagyis a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Oda is el kell nézni néha, a legutóbb például az volt a téma, hogy kereskedhetne-e a szövetség a jugoszlávokkal, pontosabban az eszékiekkel. A válasz: bizonyos mértékű kereskedelmi tevékenység megengedett és indokolt. Ennek megfelelően hamarosan felkerekedik a szövetség elnöksége, átutazik Jugoszláviába, s tárgyalni fog az Eszéki Mezőgazdasági Kamarával, illetve a mezőgazdasági kutatóintézettel. A szövetséghez tartozó hetven egynéhány tsz már tudja, hogy hétfőn az elnök is meg a titkár is bent található, s sűrűn jönnek, kopogtatnak az ügyekkel. A gödrekereszt- uriak például több adógabonát fizettek be tévedésből, mint kellett volna, s azt kérik a szövetségtől, hogy járjon utána. Szeretnék megkapni járandóságukat. Mások azzal állítanak be, hogy az új tsz-biztosítás nem egészen olyan, mint gondolták, s kérik, hogy vizsgálják meg ezt a témát. A szövetség közgazdasági bizottsága már összeült, s hozzáfogott a vizsgálat hoz. Nagy munkának ígérkezik ez is. Ismét mások azt kérték, hogy adja el a szövetség a mákjukat, hagymájukat. lucernamagjukat. Természetesen nem kilókról, hanem nagyüzemi tételekről van szó. A szövetség hivatásos vezetői, alkalmazottai arra törekszenek, hogy minden teljesíthető kérés, kívánság realizálódjék (hiszen ezért hozták létre az apparátust), dehát a mák stb. eladása még nem megy. Nem tud ezerfelé szakadni ez a néhány ember. Ez külön kereskedelmi irodát igényel. Január végére valószínű ez is meglesz. Végül ott a székház is, ami tovább szaporítja a gondokat, hiszen be kell szerezni a bútorokat stb. A szövetség vezetői azonban örömmel vállalják ezt a gondot, hiszen valószínű, kevés tsz-szövetség- nek lesz olyan szép székháza, mint a pécsinek itt, a Köztársaság téren. Pontosan ott, ahol a Pécsi Állami Gazdaság és az Állami Gazdaságok Országos Központjának Baranya megyei Főosztálya lesz elhelyezve. Három intézményé lesz ugyanis a modern vonalú, csupa üveg épület, hat irodahelyiséget bérel majd a tsz-szövetség. Gyors ütemben folyik a munka, már a belső szerelésnél tartanak, következésképp néhány hét múl va beköltöznek az új irodaházba. — Magyar — Mozgó ír .irr muto az országúton A pécsi mentőállomás új autóval gyarapodott: az NDK Robur gyártmányú, úgynevezett roham-autó 340 000 forintba került. „Ez a kocsi mindent tud” — mondta a mentőállomás egyik orvosa. — Életveszély esetén ezt küldjük... Az ismert mentőautóknál lényegesen nagyobb. Egy mozgó műtő — talán ez a jellemzője. Tágas belsejében három hordágy, az egyik középen, műtőasztalnak is használható. Az autó kitűnően van felszerelve. A szívműködés mesterséges megindításától a vérátömlesztésig minden elvégezhető azokkal a műszerekkel, amelyekkel ellátták ezt az autót. A beépített kék-színű szekrényben a szükséges gyógyszerek. — Amikor ezt a kocsit „vetjük be”, — tudjuk, hogy sokszor perceken múlik egy ember életének megmentése. Már menetközben elkészítjük a műszereket, felszereljük a vérnyomásmérőt, a lélegeztető berendezést. Nem lehet tudni, melyikre lesz szükség. — mondják az orvosok. A roham-autó állandó rádióösszeköttetésben áll a mentőállomással. Ez a kocsi valóban mindent tud. De minél kevesebbszer kelljen találkoznunk az országutakon villogó kék fényével! Politikai könyvhónap A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó holnap, november 20-án délután 5 órakor tartja a politikai könyvhónap és a politikai könyvkiállítás megyei és városi megnyitóját. A megnyitó beszédet Rozs László, az egy éves pártiskola igazgatója mondja, és irodalmi, valamint kórusműsor is szerepel a programban. A megnyitó keretében pécsi könyvterjesztőket jutalmaznak meg. A kiállítás december 1-ig lesz nyitva, mégpedig kedden, szerdán és csütörtökön 13—20 óráig, szombaton 13— 18 óráig, vasárnap pedig 9—12 óráig. Csoportos látogatásokat hétfői és pénteki napon fogadnak. A FORRADALOM Arcán nyoma sincs a sokat megélt emberek rosszul titkolt fölényének. Részese volt azoknak az eseményeknek, melyeket mi csak filmekről, elbeszélésekből és a történelemkönyv lapjairól ismerünk, de nem ő formálta a történelmet, csak azt tette, ami az adott helyzetben természetes volt. Egyébként is túlságosan elárasztotta az élet ahhoz, hogy büszke, netán dicsekvő legyen. Szakmája, a reszelővágás megfontolt, precíz munkát igényel, ez a megfontoltság érződik a beszédén is nyolcvanegy év súlyával tetézve. Egyedül él a szoba- konyhás lakásban, felesége három évvel ezelőtt halt el mellőle, a ház sajátja, lakik ott még egy család, de a lakásban egyedül él. Még mindig berzenkedik a tétlenség ellen, szükség is lenne nagy szakértelmére, de szervezete már nem tart lépést vágyaival, elerőtleníti akaratát. Azért az újságokat naponta elolvassa, fantáziáját megmegmozgatja az űrrepülés, a tudomány egy-egy újabb diadala, de tulajdonképpen és igazán a múltjának él. „Lenin azt mondta:. „Leninnek az volt a véleménye .:.” Lehet-e csodálkozni azon, hogy az idő múlása nem halványítja el ennek az egyszerű embernek az emlékeit? — Huszonnyolcadik évemet tapostam a mozgósítás idején, szakaszvezetőként vonultam be. 1915-ben estem fogságba, Kijevből Csitába, majd Szibéria belsejébe, Omszkba kerültem. Amikor megjött a hír* hogy kitört a forradalom, azt mondták nekünk: Ai egészségesekről nem gondoskodunk tovább, a betegek maradhatnak. — Nem voltam én kommunista akkor, de azt mindjárt láttam, hogy a velem egyivásúak csinálják a forradalmat, és az is látszott, hogy a vörösök ugyancsak nehéz helyzetben vannak. Cseh csapatok siettek a fehérek segítségére, Koicsak támadása is fenyegetett. Mi, volt hadifoglyok külön zászlóaljat alakítottunk és beléptünk a Vörös Hadsereg 244-es ezredébe.
