Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

1957. NOVEMBER 18. napló 5 A Budanrint telje* terméksknlnia Pécseit Mintabolt a Kossuth utcában Pénteken délelőtt nyitottál! i meg Pécsett, a Kossuth Lajos utca 30. számú házában a | Budaprint, azaz a Budapesti j Pamutnyomóipari Vállalat el­ső mintaboltját. A megnyitón részt vett dr. Nagy József, a megyei pártbizottság titkára, Végh László a Budaprint ve­zérigazgatója, Nagy Józsefné, a Kelenföldi Textilművek igazgatója és Vass István, a Budaprint értékesítési osztály- vezetője is. Griechisch Rudolf, a Bm. Ruházati Kereskedelmi Válla­lat igazgatója megnyitójában elmondotta: — Tavaly ősszel kerestük fel a Budaprint vezetőit az­zal a javaslattal, hogy segít­senek meggyorsítani az álta­luk termelt áruk útját, mi pedig segíteni fogunk abban, hogy rövid idő alatt megis­merjék a saját termékeikkel kapcsolatos vásárlói vélemé­nyeket. A gyár vezérkara készségesnek mutatkozott és anyagilag is segítséget nyúj­tott ahhoz, hogy az ország­ban elsőként megnyithassuk mintaboltjukat. — Ebben a boltban vevő­közeibe kerülhetünk, s megnyi­tásával ez a célunk — hang­súlyozta Végh László vezér- igazgató. — Szükségünk van azokra a közvetlen impresz- sziókra, amelyeket a minta­bolt dolgozóitól rendszeresen megkapunk, hiszen azt akar­juk, hogy termékeinkkel a jövőben is elégedettek legye­nek a vevők. . Vass István osztályvezető a következőket mondotta mun­katársunknak: — Nem kívánunk közvet­lenül kereskedni, de a meg­előző állapotokkal szemben a nagykereskedelmi vállalatok kiiktatásával, egy-két város- ] bán a kiskereskedelmi háló- ; zaton keresztül óhatjuk „ven- | ni” a vásárlók jelzéseit. A1 pécsi mintaboltot piackutató í fórumnak szánjuk. Szeretném hangsúlyozni, hogy évente 200 millió méter textiliát állítunk elő, ennek negyed részét kap­ja meg a belkereskedelm, és csak nagyon csekély hányadát a pécsi mintabolt. Ezzel óhaj­tom alátámasztani, hogy itt nem az eladás mennyiségét tartjuk lényegesnek, hanem azt, hogy mit tudnak eladni. Nekünk az információk lénye­gesek. Egyébként igen jó el­látást tudunk biztosítani a boltnak: a Budaprint teljes termékskálája idekerül, ezen­felül az összes minta, ame­lyet bel- vagy külföldi meg­rendelésre gyártunk. Nagy Józsefné, a Kelenföldi Textilművek igazgatója a kül­földön igen keresett poliész­ter hői ruhaanyagokat aján­lotta figyelmünkbe. Ezekből a gyűrtelenített, tetszetős kel­mékből napi 120 ezer méter készül Kelenföldön. — Mi nem fogunk belefá­radni pécsi mintaboltunk el­látásába, még az exportra szánt szállítmányokból is jut­tatunk valamennyit. Cserébe azt kérjük, hogy a pécsi vá­sárlók tiszteljenek meg ben­nünket véleményükkel. Egyetemi tudományos ülésszak A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére rendezett Egyetemi Tudományos Ülés­szak tegnap folytatódott a Pécsi Orvostudományi Egye­temen. A tegnapi, második napon az ülésszak elnöke dr. Szabó Dezső rektorhe­lyettes, a kémiai tudomá­nyok kandidátusa volt, tit­kára dr. Burger Tibor ad­junktus. Három fő előadás hangzott el: dr. Vereczkei Lajos adjunktus A lenini visszatükröződési elmélet és a modern neuroíiziológia, dr. Hámori Artúr egyetemi tanár A fekélybetegségek keletkezése és dr. Székely György docens Oksági elv a neurogenezisben. A tudományos ülésszak programjában elsősorban azokat a szakokat vették fel, amelyek közvetlen kap­csolatban állnak a szovjet tudománnyal, vagy közvet­len népegészségügyi jelentő­ségük van. A főtémához kapcsolódva ugyanakkor két szekcióban, tegnap délután 5—5 előadás hangzott még el. A háború előtt vásár vásárt ért 1 Január 1 tői j az OTP veszi át | az IRKA ajándék- szolgálatát A gyorsabb, korszerűbb ki­szolgálás érdekében az IKKA ajándékszolgálatának lebonyo­lítását 1968. január 1-től az Országos ‘Takarékpéntár veszi át. Eddig ugyanis a külföl­dön befizetett ajándékössze­geket az IKKA központjában meghatározott árucikkre lehe­tett beváltani, de ez a mód­szer nehézkes volt, különösen a vidékieknek okozott prob­lémát. Január 1-től a külföldi aján dék átutalásokra — a jelen­leg is alkalmazott átszámítás­sal: 1 dollár értéke 30 forint — az Országos Takarékpénz­tár utalványt juttat el a meg­ajándékozottakhoz. Az utal­vány — értéke erejéig — mind Budapesten, mind vi­déken a kijelölt áruházakban bármilyen árucikket vásárol­hat tulajdonosa. Ha az utal­ványt nem kívánják áruvásár­lásra felhasználni, úgy az OTP fiókjaiban a takarék- szövetkezeteknél, valamint a postahivatalokban névérték­ben. készpénzre beváltható. Miért maradt le A lakosságnak ceak egyharmada él a me/őítazdasásból Ipar kell a falunak — Túl gyakran cserélődnek a vezetők Találkoztam Zrínyi Miklós- j sál. — Nem a szigetvári hős­sel, nem a költővel és had­vezérrel, nem is annak vala-< melyik leszármazottjával. Az én ismerősöm fmsz-elnök Vajszlón. Zrínyi Miklós az Ormánság szerelmese, ő még látta a ré- gi talpasházakat, a magyar szürke marhákból álló gulyá­kat. az óriási mangalica kon- dákat. ö még látta, hogyan szövik az asszonyok a házi vásznat, hogyan szabnak be- j lőlük uruknak hosszúszárú gatyákat. Ismerte a régi Vajszlót. amely híres hely volt valamikor. Ide hajtották i Szlavóniából a disznókondá- j kát, s még a győri kereske-1 dók is ide jöttek disznót ven- ' ni. A háború előtt vásár vá­sárt ért Vajszlón, s a gazdag vajszlói kereskedők boltjaiban sokezres forgalmat bonyolítót- I tak le — pengőben. Az egész Ormánság ide járt adni-venni valamikor. — Ezzel szemben most... — mondja szomorúan — Vajszló lemaradt, egyhelyben topog. Nem a múltat fájlalja, hi­szen már gyerekkorában ide­genkedett a kupecektől, az úr­hatnám. hivalkodó házú ba­saparasztoktól. De legyünk őszinték: akkor ez jelentette a fényt. Ma viszont egészen más. S miért nem tudja Vajszló megszerezni hírét ab­ban a másban? Miért előzik meg a riválisok? A leggyakrabban emlegetett rivális Sellye, melynek 1828­ban csak 742 lakosa volt, több. mint 400-zal kevesebb, mint Vajszlónak. Ma viszont több. mint két és félezer em­ber él Sellyén, Vajszlón vi­szont csak 1800. Sellye lakos­sága szüntelenül emelkedik. Vajszlóé pedig stagnál. Pedig Vajszló természetes vonzási körzetében is van vagy tizen­öt falu és puszta, s e tizenöt helységnek csaknem 900-zal csökkent a lélekszáma az el­múlt hét évben. A többi kör­zeti központhoz hasonlóan az lett volna a természetes, ha a 900 ember egy része Vajsz­lón telepedik le. Dehát csak néhány család tette meg ezt, ugyanannyi ott is hagyta Vajszlót. Sellyének hétezer holdas termelőszövetkezete, vegyi­anyag kiszerelő, illetve építő ktsz-e, mezőgazdasági szak­munkásképző iskolája gim­náziuma. fűztelepe, szülőott­hona. erdőgazdasága, malma, külön sütőüzeme, varrodája van. Nem irigylik a vajszlói- ak, csak azt fájlalják, hogy nekik semmiféle iparuk nincs a községben. Kérdik: miért nincs? Miért nincs törpe víz­müvük. vízvezetékük, tiszta­sági fürdőjük, amikor már az egész kicsi községeknek is van? rendelkezik, mint a háború előtt. Apró és túlzsúfolt bol­tokban bonyolítják le a for­galom zömét Ezért fogadta mindenki örömmel, hogy ki­jelölték az új áruház helyét, s a MÉSZÖV küldöttgyűlése megszavazta a felépítéséhez szükséges pénzt. Ám ekkor mi történik? A tsz vezetői égy zöldséges bódét építtetnek az áruház elé. bár tudják, hogy jövőre már megkezdődik az áruház-építkezés. Kerekes Lészlóné osztályfő­nök titokzatosan mosolyog, a III. A. osztály pedig egysze­rűen nem érti, miért érdekes az újságnak az, hogy levelet írtak a kijevi Komszomol bi­zottságnak, amelyre a mai napig még választ sem kaptak. Az osztálytitkár mindenesetre eleget tesz a tanárnő kérésé­nek, elmondja: még a nyári KISZ-vezetőképző táborban beszélték meg, hogy a NOSZF tiszteletére levelezést kezde­ményeznek a szovjet fiatalok­kal. Az osztály kíváncsian figyeli az újságírót, mit kezd ezzel a „sztorival". Közömbös arcot vágok, mert bár tudom, amit ők még nem tudnak, rosszul jönne ki. ha helyettük és nem velük örülnék a válasznak. A válasz ugyanis, a kijevi Kom­szomol bizottsághoz címzett levelükre megérkezett. A ta­nárnő előhúzta zsebéből a bo­rítékot. Az osztály hangulata egy pillanat alatt megváltozik, a várakozás csendje tölti be a termet, csak a papír zizegése hallik. és már senki sem fi-! gyeli az újságírót. Kerekes Lászlóné iskolás lassúsággal, mert abban reménykedik, hogy itt-ott megértik, olvasni kezdi az orosz nyelvű szöveget. Nem Egy óra a lll/A-ban a Komszomol bizottság, a ki­jevi 25-ös számú tanintézet 9. osztályos tanulói válaszoltak. — Én addig megértettem — mondja az első jelentkező —, hogy „Üdvözlünk benneteket, kedves magyar barátaink!” — Megkapták a levelünket — teszi hozzá valaki bizony­talanul. — Pécs érdekli őket. Nem orosz tagozatú osztály, autószerelő szakközépiskolá­sok, de a levél tartalma las­san mégis csak összeáll. És ekkor következik az, amire végképp senki sem szá­mított. Kerekes Lászlóné még egy levelet vesz elő, és már fordítja is. „Kedves István!” Az osztályban mozgolódás támad, hárman vannak Istvá­nok, vajon kinek szólnak ezek a sorok „Kijevből üdvözöllek. En­gem Nyikolájnak hívnak, a 25-ös számú tanintézetbe já­rok, osztályunk már írt nek­tek levelet. Az Uttörőpalotá- ban kaptam meg a címeteket, veled szeretnék levelezni. Elég jól tanulok, négyes-ótös osz­tályzataim vannak, iskolánk­ban működik egy Nemzetközi barátság elnevezésű klub, en­nek a titkára vagyok. Nagyon szeretem Kijevet, mely tele van fákkal, virágokkal, és itt folyik a Dnyeper. Most tanul­juk a Magyar Népköztársaság iparát, már tudok néhány dol­got Pécsről is. Kérlek, írjál városodról, és magadról ter­mészetesen. Azt okvetlenül tu­dasd velem, hogy gyű j tesz-e valamit. Én bélyegeket gyűj­tök. írd meg, hogy mit küld­jék neked. No, kezdetnek ta­lán elég is ennyi. A viszontlá­tásra! Üdvözöl: Nyikoláj.” — Honnan ismerhet min­ket? — tépelődik az egyik Ist­ván. Hangjában a kíváncsiság büszkeséggel elegyedik. Aztán jelentkezik a nagy realista és megoldja a gor­diuszi csomót. Lehet, hogy neki van igaza: — Tanárnő kérem, van egy gyanúm .., A mi címünk Széchenyi István ’Gimnázium és Szakközépiskola. Pécs, Kos­suth Lajos utca 44. Könnyen elképzelhető, hogy Nyikoláj, aki tizenöt éves és nem tud magyarul, azt hitte, hogy Szé­chenyi István gimnáziumi III. A osztályos tanulónak ír. A tanárnő bólint. — Ez valóban elképzelhető, hiszen például az ő tanintéze­tüknek csak száma van. Akár­hogy is volt. javaslom, hogy válaszleveletekben írjátok meg az iskola rövid történetét. Pillanatokon belül döntés születik, az osztálynak szóló levélre közösen válaszolnak, a három István együtt fogal­mazza a Nyikolájnak szóló le­velet! — Először is be kellene mu­tatkoznunk. Béla csinált fény­képeket az országjárásról, alá­írjuk, hogy ki kicsoda. — Azon nincs rajta minden­ki. Egy osztályképet kell el­küldeni. Mindenkinek van javaslata. — Az IBUSZ-tól lehet sze­rezni prospektusokat. Úgyis most tanulják Magyarországot. — Még azt sem tudjuk, hogy vannak-e lányok az ő osztá­lyukban! — És be kellene mutatni az iskola sportéletét! Alig fél óra alatt vaskos kö­tetre való, megírásra váró té­ma gyűlik össze, nincs más választás, Pécs bemutatását egy következő alkalomra kell halasztani. Kéri Tamás Az ország községei három típusba sorolhatók: 1. ahol a lakosság többsége még mező- gazdasággal foglalkozik; 2. ahol már csak a fele él ab­ból; 3. ahol a többség már másból szerzi be a jövedel­mét. Vajszló az utóbbiak cso­portjába tartozik. A község 1100 keresőképes lakosából — a gépjavító állomási, illetve takarmánykeverőüzemi dolgo­zókat is beleértve — csak 313 kapcsolódik így vagy úgy a mezőgazdasághoz, a többiek gyári munkások és pedagógu­sok. kisiparosok, kereskedelmi dolgozók és mások. Több, mint 400 háztartásbelinek minősí­tett asszony és lány él a köz­ségben, akinek a többsége szívesen dolgozna, ha volna valamilyen munkaalkalom. A termelőszövetkezet eddig még gyenge volt — s nem tu­dott kifejteni elég vonzóerőt. Pedig vannak lehetőségek, s ha a tsz-vezetés megvalósít­ja azt. amit maga elé tűzött, akkor maga köré gyűjt.heti a női munkaerőt. A felépítendő sertéskombinát, az öntözéses kertészet, a fafeldolgozó stb. munkához juttathat egy cso­mó asszonyt. S újabb munka- alkalmat jelent az is. ha az fmsz terve — a harminc egy­néhány nőt foglalkoztató var­roda — január elseje után üzembe lép. Akarni akarnak a vajszlói- ak is, mégis olyan benyomása támad az embernek, hogy nem elég átütő erejű az aka­ratuk. Vegyük csak az új ÁBC áruház tervét! Nagyon kellene, hiszen Vajszló, — messze földön híres volt va­lamikor kereskedelméről —, annyi elárusítóhellyel sem Vajszlón nagyon sűrűn cse­rélődnek a vezetők. Az el­múlt hét év statisztikája pél­dául a következő: 3 tsz-elnök 4 gépállomási igazgató, 3 ta- karmánykeverő-üzemj vezető 4 párttitkár, 2 tanácstitkár 2 iskolaigazgató. Persze: va lamivel mindig meg lehet in j dokolni a cserét. Mégsem sze rencsés ez. Nem tud kialakul- j ni egy összeszokott, átütőere- ’ jű együttes. Csoda-e hát, hogi zöldséges bódét építenek i tervbevett áruház elé. hog; nincs törpevízmű és tisztaság fürdő, hogy húsz kilométer utaznak egy foghúzásért? Pe dig volt fogorvosuk, méghoz zá nem is rossz, hiszen elé gedettek voltak vele. s ő sen idegenkedett Vajszlótól. Meg telepedett volna, ha lakás adnak neki. dehát nem ka pott. Egy szobája volt. abbai rendelt, abban élt. Ki marad volna ott az ő helyében? Még a népesség létszáma i: másképp alakult volna, h: összefognak, ha- szívósabbar harcolnak érte. A Bogádmind szenti Állami Gazdaság köz pontja már többször latol gáttá, hogy beköltözik Vájsz lóra. Nem kapott helyet, nen költözött be. Az idén vág1 negyven — többségükben kör nyékbeli — család kért ház helyet a községben. Ha raj tűk múlt volna a dolog, má: állnának azok a házak, ám ; felettes tanács egyik osztály: „megtorpedózta” a tervet. In dók: nem jók azok a házhe lyek amiket Vajszló kijelölt És sajnos a va.iszlóiak nen kerestek másikat pedig éléi széles a határ, biztosan akad volna még több is. Más nagy községek vezí valóságos ötletgyárosok, s egyik tervüket elvetik, n ott van a másik s ha azt s fogadják el. akkor latba ve minden befolyásukat, és h colnak az érdekeikért, kell tenni Vajszlón is. aki majd a község visszaszerzi gi nevét és hírét M I Idoiárás'plentés Várható időjárás szombat es felhőátvonulások .eső nélkül sókéit, változó irányú sz .1. < felé hajnali fagy. Várható lég csonyabb élszakai hőmórsé mínusz 2—plusz 3, legmagas nappali hőmérséklet 5—10 között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom