Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-17 / 272. szám
2 napló mn. november n ftatäg ó Johnson szerdán aláírta a 2860 millió dollár összegű külföldi segélyprogramról szóló törvényt, s ez alkalomból szigorúan bírálta a kongresz- szust, amiért a program ösz- szegét ötszázmillió dollárral csökkentette. * ó Kiesinger kancellár szom haton Nyugat-Berlinbe utazik és részt vesz a nyugatnémet Kereszténydemokrata Ifjúsági Szervezet: az „Ifjú unió” Németország napja rendezvényén. A Német Demokratokus Köztársaság külügyminisztériumának szóvivője élesen tiltakozott Kiesinger újabb illegális nyugat-berlini látogatása ellen. * O Csütörtökön a moszkvai Állami Esztrádszínházban megkezdődött a modern dalok második nemzetközi fesztiválja. A magyar színészeket Sá- rosi Katalin és Korda György képviseli. * ó A Financial Times megállapítja, hogy Anglia idei fizetési mérleghiányának végösszege valószínűleg eléri a 300 millió fontsterlinget. Ez sokkal rosszabb, mint a múlt esztendő statisztikája. Harcok Ciprusban A szerdai súlyos tűzharc, amely a délutáni órákban tört ki ciprusi görögök és törökök között; estére tűzszünettel fejeződött be. A szerdai harcok Ajosz Theodorosz és Kofinu töröklakta városokban folytak, amelyekbe a ciprusi görög haderő a törökök minden ellenállása ellenére bevonult. Mint az AFP jelenti Nicosiából, a ciprusi görög csapatok csütörtökön a kora reggeli órákban kivonultak az általuk elfoglalt két töröklak- ta városból. A görög csapatokat mind a szerdai támadás során, mind a kivonuláskor Grivasz tábornok, a ciprusi görög nemzeti gárda parancsnoka vezette. A görög csapatok kivonulása után az ENSZ rendfenntartó egységei vették át az ellenőrzést a két városban. Az ENSZ-erők jelentése szerint eddig húsz halottat találtak a romok között. Hét súlyos sebesültet a nico- siai katonai kórházba szállítottak. Lángoló repülőgépek az amerikai 4. gyalogoshadosztály támaszpontjának repülőterén, amelyeket a dél-vietnami szabadság- harcosok aknavetői november 15-i támadásuk alkalmával gyújtottak fel. Dien Mien Phu kísérteié Dak To felett Az AFP hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a partizánok által ostromolt Dák To amerikai támaszpont védői számára a helyzet mindinkább „Dien Bien Phu kísérteiét idézi fel.” Mint azt hírügynökségek egybehangzóan jelentik, a partizánok — nehéztüzérsége — az amerikaiak szerint északvietnami tüzérség — folytatja támadását a támaszpont ellen. Szerdán gyakorlatilag egész nap tűz alatt állott az amerikai támaszpont, szám szerint négy össztüzet zúdítottak a 82 milliméteres ágyúk a környező dombokról a völgyben fekvő amerikai állásokra. Az AFP tudósítója, arról számol be, hogy a katonák „térdig gázolnak a romokban és repeszekben”. Az újságíró szerint „nem lehet tudni hol van a partizán tüzérség. A támadás a bambusz-dzsungelból jön. A támaszponton órákon át senki sem meri kidugni a fejét a föld alatti bunkerekből. Úgy tűnik, az amerikai gyalogság lemondott arról, hogy maga űzze el a tüzérséget. Ez a feladat az amerikai tüzérségre és a szünet nélkül támadó légierőre hárul.” Az amerikai B—52-es nehézbombázók szerdán és csütörtökön reggel több száz tonna bombát szórtak a támaszpontot körülvevő dzsun- gelekre. Az amerikai veszteség eddig két megsemmisített és egy megrongált repülőgép, több száz tonna megsemmisült lőszer. 20 halott, 22 sebesült. A támaszponttal kapcsolatban álló különleges erők táborát, teljesen lerombolta • partizántámadás, úgy hogy ki kellett üríteni. Dél-Vietnam más pontjain is támadtak a szabadságharcosok. Szerdán este a partizánok aknavető tűz alá vették az amerikai 25. hadosztály egyik gyalogsági táborát Cu Chinél, Saigontól 29 kilométerre északnyugatra. A csata mérlege amerikai jelentés szerint: az amerikaiak 14 halottat és 13 sebesültet, a partizánok hat halottat vesztettek. Amerikai repülőgépek radar irányítású támadást intéztek repülőterek ellen, Hanoi környékén. Japán támogatja az USA vietnami agresszióját Japán az Egyesült Államok távol-keleti politikájának teljes támogatásával fizet a BoKézrekerült az egykori Gestapó-főnök? Szerdán a panamai fővárosban Hector Valdez, a panamai állambiztonsági szolgálat vezetője drámai sajtóértekezletet tartott A sajtóértekezleten néhány percre megjelent egy bilincsbe vert őszhajú, idős ember, aki gyaníthatóan Heinrich Müller, a Gestapo egykori főnöke. A nyugatnémet kormány kérésére tartóztatták le a panamai hatóságok, miután egy belga felismerte és le-» fényképezte. A mogorva arcú fogoly nem volt hajlandó nyilatkozni, ezért visszakísérték cellájába. Valdez elmondta, hogy a gyanúsítottat hétfőn reggel vették őrizetbe egy jól ismert étteremben, ahol kozmetikai cikkeket, nyakkendőt, fésűt, töltőtollat és bort árult a vendégeknek. Személyi igazolványa szerint F. Willard Keithnek hívják, kora 65 év, szülőhelye a Missouri állambeli Webb City. Az Igazolvány azt mutatja, hogy „Keith” 1959. szeptember 10-én lépett panamai területre. Azóta Panamában élt. A letartóztatott a hatóságokkal közölte, hogy a brazíliai Belem városában kapott amerikai útlevelet, de elvesztette. „Keith” állításai nemigen meggyőzőek. Az amerikai születésű „Keith” nemcsak spanyolul, de még angolul is igen gyartán beszél, kiejtésén érződik a német accen- tus. A róla készült legújabb fényképek rendkívüli módon hasonlítanak az egykori Ge- stapo-főnökre. Valdez közölte az újság- írókkel, hogy a nyugatnémet kormánynak 60 napon belül kell bizonyítékokat előterjesztenie és ha a letartóztatott valóban az egykori Gestapo- főnöjc, akkor a panamai igazságügyminisztérium és a kormány dönt kiadásáról. Heinrich Müller az egyik leghirhedtebb náci háborús bűnös. Himmler SS-vezető altábornagya volt. Utoljára 1945-ben látták Hitler berlini bunkerében. Müller közvetlen felettese volt az 1962-ben kivégzett Adolf Eichmannak. Az egyik nyugat-berlini temetőben látható egy sírkő, amelyen Heinrich Müller neve olvasható. A felirat szerint 1945. májusában a harcokban elesett. A sírban talált csontokat azonban 1963-ban megvizsgálták és kiderült, hogy azok nem Müller csontjai, hanem hat különböző személyé. Azóta az egész világon keresik. A bonni Igazságügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy már hétfőn a panamai kormányhoz fordult és a letartóztatott „Willard Keith” kiadását kérte. A bonni kormány szerdán Müllert ábrázoló fényképeket juttatott el Panamába. nin-szigetek visszaszolgáltatásáért Washingtonnak. Szato miniszterelnök Johnson elnökkel folytatott tárgyalásain konkrét ígéretet kapott a Bo- nin-szigetek visszaszolgáltatására. A kétnapos tárgyalásokról kiadott közös közlemény szerint haladéktalanul japán— amerikai vegyesbizottságot hoznak létre a Bonin-szigetek visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdések kidolgozására. A Bonin-szigetcsoport stratégiailag jelentéktelen. Japán partjaitól csaknem ezer kilométerre fekszik. A szigeteken az Egyesült Államok csupán egy katonai időjárási állomást, s egy tartalék-repülőteret tart fenn. A Ryu Kyu szigetekre vonatkozóan Szato csak ködös ígéreteket kapott Johnsontól. Ebben a csoportban az USA egyik legjelentősebb Csendesóceáni támaszpontja, Okina- wa és a szigeteken mintegy négymillió japán él amerikai igazgatás alatt. Amerikai részről a közlemény szerint csupán azt ígérték meg, hogy a szigetcsoport kormányzója mellé tanácsadó-bizottságot rendelnek ki, s ebben japán is részt vesz. A jelentéktelen előrehaladásért Japán nagy árat fizet. Mint a közlemény leszögezi, Japán támogatja az Egyesült Az örök tűz városa Cáriéin Hogyan lehet egy háromnegyed milliós lakosú várost megismerni, áttekinteni? Hosz- szú idő kell ahhoz, sokszorosan annyi, mint amennyi rendelkezésemre állt. De, ha van egy makett, azon sokkal egyszerűbb. Az „architektúrán”, a városi főmérnöknél van. — Ebben a makettban — mondta Sz. N. Kobelev elvtárs, a főmérnök — benne van a város múltja és jövője is. A múltja, amennyiben minden új a régire épült és a jövő, amennyiben ez egy 1945- ben készült terv, ami még nem valósult meg teljesen. Azt mondta, a város jelenét csak a múltjából indulva lehet megismerni. Kövessük hát a tanácsát, ismerkedjünk előbb röviden a történelemmel. A városról először Fjodor Ivanovics cár tett említést, 1589-ben, de régebbi település lehet, mert a neve a tatárjárás idejéből való, tatár eredetű. Valószínűleg „Szári Szu” volt, ami sárga folyót, vagy Szara Csín, ami sárga szigetet jelent. Ebből lett a neve Cáricin és semmi köze a „cár” eredethez. Az ipari fejlődés a századfordulón kezdődött. Elsősorban a faipar fejlődött. A munkaidő 12 óra volt naponta — hivatalosan. A valóságban ennél is tovább dolgoztak. Szívesen foglalkoztattak 8—14 éves gyerekeket, mert nekik fél bért sem fizettek, azonos munkáért. 1905-ben fellázadtak a város munkásai. Erről a „Cáricini Hírlap” számol be részletesen. A februári forradalom hatására a munkások megalakították az Ideiglenes Bizottságot. A cár katonaságot küldött a munkások ellen, de a 141. ezred átállt a munkások mellé. Kiszabadították a politikai foglyokat és letartóztatták a cári közigazgatás vezetőit. A forradalom cáricini, legendáshírű vezetői Minyin és Jerman voltak. A p étervári összoroszországi Kongresszuson, Minyin hallgatta Lenint, amint az Áprilisi Téziseket kifejtette. Aztán egyidöre felülkerekedett a Kerenszkij reakció. A munkás-vezetőket — Minyint és Jermant is — letartóztatták. Csak az Októberi Forradalom szabadította ki őket. Aki az Októberi Szocialista Forradalom történetét ismeri, Cáricin főtere, az Októberi Szocialista Forradalom előtt. tudja, milyen jelentős szerepe volt abban Cáricinnak. Ez a város a Kaukázus kulcsa. Ezért akarták a fehérek megkaparintani, ezért támadták meg 1918-ban is. Állandó harcok közepette szállították a kenyeret a pétervári és moszkvai munkásoknak. 1918. júniusától Sztálin vezette a harcot Cáricinban a fehérek ellen. Augusztusban végleg leverték a fehéreket. A „Forradalom Katonája” című cáricini lap szeptember 12-i száma közli, hogy a hősi harcokért Vorosilov átadta a Forradalmi Bizottságnak Lenin köszönetét és a Vörös Zászló Érdemrendet. 1920-ban Kalinyin beszélt az iparosítás jelentőségéről egy gyűlésen, 1922-ben létesült a Vörös Október Fémfeldolgozó gyár, aztán a Traktorgyár, majd egy ruhagyár. 1923-tól 28-ig új lakótelepek létesültek, közben 1927-ben elkészült a város távlati fejlesztési terve. Színház épült és esti iskolák nyíltak. 1928-ban Gorkij járt ott. 1941-ben, a béke utolsó esztendejében még 211 új házat építettek és 200 000 fát ültettek. Kétszázezer fát. A Kom- szomol vezetésével, a fiatalok ... Nem lehet, hogy erről ne gondoljon az ember Vanyinra. A Nappalok és éjszakák Va- nyinjára, aki a sztálingrádi harcok során megsiratta ezeket a fákat... Mert aklcor már Sztálingrád volt Cáricin. A színházban Gorkij Ma- senykáját játszották, amikor híre jött, hogy a város alá értek a fasiszták. Csaba Imre Államok vietnami politikáját Ugyanakkor Japánnak növelnie kell gazdasági és politikai hozzájárulását Washington más távol-keleti elképzeléseinek megvalósításához i*. Johnson és Szato elsősorban Kínát teszi felelőssé a délkelet-ázsiai helyzetért Japán ugyanakkor elismerte, hogy a japán—amerikai, úgynevezett kölcsönös együttműködési és biztonsági szerződés „létfontosságú Japán biztonsága és a Távol-Kelet békéje szempontjából”. Szato kijelentette Johnsonnak, Japán nem tervezi az 1970-ben lejáró szerződés módosítását, így az automatikusan továbbra is érvényben marad. Japán források szerint megállapodás jött létre arról, hogy az ország növeli a délvietnami rezsimnek nyújtott támogatást. Katonai támogatásról nem lehet szó, mert a japán alkotmány ezt tiltja. Szato azonban a washingtoni sajtóklubban elmondott beszédében határozottan leszögezte, hogy Japán támogatja és helyesli az amerikai jelenlétet Dél-Vietnamban és Délkelet-Azsia más országaiban. Johnson elnök újságíróknak adott nyilatkozatában azt emelte ki, hogy „a térség valamennyi országa” megérti és helyesli az amerikai politikát, és úgy véli, hogy az amerikai kivonulás a térségből „katasztrofális következményekkel” járna. Az elnök egyébként nagy- jelentőségűnek minősítette a kétnapos tanácskozás-sorozatot. amely szerdán másfélórás Johnson—Szato-megbeszéléssel zárult. A japán—amerikai közlemény szerint Johnson és Szato megállapították, hogy Kína fejleszti nukleáris arzenálját és megegyeztek abban, hogy „olyan feltételeket kell teremteni, amelyekben az ázsiai nemzeteket nem érinthetik a kommunista Kínából származó fenyegetések”. A két vezető megyezett az űrkutatásban való szorosabb együttműködésben, különösen a tudományos kutatásra szolgáló mesterséges holdak felbocsátása terén. Szato örömmel fogadta az Egyesült Államok kormányának azt a szándékát, hogy növeli az urán— 235 és a plutónium szállítását Japán számára. O A Kola-félszigeten megkezdődött a Szovjetunió legnagyobb atomerőművének építése. A jövendő sarkvidéki atomcentrálé mellett emelkedő települést az építő kom- szomolista fiatalok „Jubileumi városnak” nevezték el. * ^ Milca Spiljak jugoszláv miniszterelnök szerdán öt napos hivatalos látogatásra Romániába utazott.
