Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-16 / 271. szám

1967. NOVEMBER 16. iiapio 5 Vasutas ezermester klub Társadalmi megmozdulás a gyermekekért A kiskorú testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséért elsősor­ban a legszűkebb közösség, a család a felelős. Ha ebben a közösségben jól nevelik nagy baj már nem érheti. És ép­pen a szülőknek fűződik leg­közvetlenebb érdeke ehhez. Ilyen egyszerű a képlet, ám ha „behelyettesítünk" olykor meglepő eredményhez jutunk. Nyolcvankét kiskorú Pécs város III. kerületében jelenleg nyolcvankét veszélyes környezetben élő kiskorút tar­tanak nyilván a tavalyi öt­venhattal szemben. Könnyű lenne ezt egyedül a gyámügyi munka rovására írni. Ám a veszélyeztetett kiskorúak szá­mának emelkedését a kerület sajátságos helyzete is magya­rázza, az a tény nevezetesen, hogy az újmecsekaljai város­A pécsi vasutas kultúrott­hon kultúrnevelési bizottsága kezdeményezésére megalakít­ják Pécsett a vasutasok ezer­mester klubját. A klub ala­kuló ülését december első fe­lében tartják. A klubnak bárki tagja lehet, aki meg­felelő kézügyességgel rendel­kezik. A klub fő célja, hogy foglalkoztatást és kereseti le­hetőséget nyújtson tagjainak és segítse a lakosság szol­gáltatási igényeinek a jelen­leginél gyorsabb, tehát jobb kielégítését. Időjárás jelen tés Tárható Időjárás csütörtök estig: nyugat felől megnövekvő felhő­sét, többfelé — elsősorban a Du­nántúlon — esőkkel, záporokkal. Többfelé élénk, néhány helyen át­menetileg erős déli-délnyugati szél. Az évszakhoz képest meleg idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 3—8 fok kö­zött, főleg keleten néhány helyen még 0 fok körül. Legmagasabb nappali hőmérséklet 10—15 fok között. A tettye! Gyuri út melletti hegyoldalban modern családi és társasházak épülnek. (Erb János felvétele) Veszélyes környezetben Nemtörődömség, iszákossá^, családi viszályok részbe évente mintegy hatszáz új család költözik. És itt van még a növekedés adminiszt­ratív oka, vagyis az, hogy a 2/1966. SZOT szabályzat ér­telmében eleve nyilvántartás­ba kell venni azokat a kis­korúakat, akiknek családi pót­lékát az anya saját jogán kapja, tehát akikről apjuk tar tósan nem gondoskodik. Kétségtelenül vannak olyan családok, ahol minden jószán­dék ellenére a szülők anyagi helyzete, rossz lakásviszonyai eredményezik a gyermek szá­mára nem megfelelő környe­zetet. Az esetek döntő több­ségében azonban a nemtörő­dömség, az iszákosság, a csa­ládi viszályok veszélyeztetik a gyermek megnyugtató fej­lődését. A veszélyes környezetben élő kiskorúak számarányát tekintve Ujmecsekalja vezet. Persze van egy objektív oka: az itt élő szülők átlagosan 35—40 évesek, kislányaik most serdülnek, fiaik most kerül­tek kamaszkorba. Ez azonban nem sokat jelentene önmagá­ban, a nem egyszer gyökere­sen megváltozott életkörül­mények negatív hatása nélkül. De a szokatlan környezet, a magasabb fizetés eredménye­ként e mobil népesség egy részénél a családi kapcsolatok amúgyis meglazulnak, a há­zasságok felbomlanak, és mindezt a kritikus karban lé­vő gyermekek sínylik meg elsősorban. Ez a fejtegetés azonban már a szociológia szférájába torkol­lik. A helyzet adott, nézzük meg, mit tesz, és mit tehetne megváltoztatására a kerületi gyámügyi hatóság? Gyermekvédelmi albizottság A cél: lehetőleg állami gon­dozásba vétel nélkül meg­szüntetni a. környezetnek a kiskorút veszélyeztető jelle­gét, Ennek érdekében a gyám­hatóság komolyan támaszko­dik a néhány hónapja újjá­szervezett gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottságra, se­gítségükkel jelenleg is felmé­rést végez azoknál a csalá­doknál, ahol 14 éven aluli gyermek található. Az albi­zottság tagjai — iskolaigazga­tók. bölcsődei és óvodai veze­tők — egyéb konkrét felada­tokat is ellátnak, egy részük a kerületbe kihelyezett állami gondozottak helyzetét vizsgál­ja, a rendőrséggel közösen el­lenőrzéseket tart a szórakozó­helyeken. A gyámhatóságnak jó kapcsolata van a kerületi iskolaigazgatókkal, óvónőkkel, az egészségügyi csoporttal, a Városi Tanács munkaügyi osz­tályával, így mindig sikerül az arra rászoruló gyereket fel­vétetni a napközibe, óvodába, bölcsődébe, mindig sikerül ál­lást találni a dolgozni akaró szülők részére. Az anyagi problémákkal küzködő csalá­doknál segélyezéssel próbál­ják a gyermek helyzetét meg­javítani. A szükséghez mér­ten élnek a jegyzőkönyvi fi­gyelmeztetés eszközével, a kü­lönösen kirívó esetekben fel­jelentést tesznek a bűnösen nemtörődöm, gyermekeiket el­hanyagoló szülők ellen, ör­vendetes, hogy ma már a törvény teljes szigorával ta­lálják szemben magukat ezek a felelőtlenül élő emberek. Példának okáért a Dunántúli Naplóban „Ifjúság elleni bűn­tett” címmel megjelent tudó­sítás szereplőit egy év és négy hónapi szigorított börtönre, il­letve nyolc hónapi felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Rendszeres el enőrzés Mi az, ami mindezek elle­nére hiányzik a gyámhatóság munkájából? A veszélyes kör­nyezetben élő kiskorúak rend­szeres ellenőrzése. És ez már nemcsak a III. kerületre vo­natkozik. Az itteni gyámügyi előadónak havonta mintegy háromszáz ügyet osztanak ki, ezenkívül hetenként kétszer egész napon át ügyfeleket fo­gad. Nyilván nem lehet el­várni tőle, hogy rendszeresen kijárjon a területre is. Úgy vélem, a veszélyes kör­nyezetben élő kiskorúak szá­mát, illetve a gyámügyi elő­adó elfoglaltságát tekintve a város másik két kerületében is hasonló a helyzet. Indokolt­nak látszik tehát városi szin­ten legalább egy ellenőri stá­tuszt létesíteni; alkalmazni egy ember, akinek egyedüli feladata lenne e kiskorúak illetve családok rendszeres el­lenőrzése. A javasolt megoldás egyéb­ként még anyagi áldozatot sem igényel — csupán a ke­retek átcsoportosítását —, ugyanis a rendszeres ellenőr­zés megvalósulása esetén ha­tékonyabbá válna a hanyag, felelőtlen illetve elesett csalá­dok nevelése, a jelenleginél jobban rá lehetne szorítani őket a normális életmódra, s így lényegesen kevesebb kis­korút kellene állami gondo­zásba venni; lényegesen csök­kennének az állam erre for­dított költségei. Kéri Tamás Egy kecske is megad két liter tejet. Milyen az a tsz, ahol a tehenek adnak ugyan­ennyit? Milyen ott az élet, ahol négy hold háztájit hasz­nálnak a tsz-tagk, ahol csak »felesben hajlandók lekaszálni a lucernát és ahol a kukorica tekintélyes részét ellopják? Mi van ott, ahol hét íróasztalt zsúfolnak be egy 6x5 méteres helyiségből álló irodába annál az egyszerű oknál fogva, hogy ebből az egyetlen helyiségből éli az egész „tsz-székház”? Mi lyen ott a rend és fegyelem, ahol szántás helyett szőlőt metsz a traktoros? Mi van ott az állatokkal, ahol hajnali négy óra helyett fél tizenegy­kor etet és almoz a gondozó? Csak egy rövid helyzetképet adtam arról a hihetetlen és elképesztő valóságról, amely Lőrincz Jánost fogadta Ibafán ez év februárjában. Maga sem akart hinni a szemének. A megye 112 tsz-e közül már csak 16-ot sorolnak az úgyne­vezett* gyengék közé, s ez nem sok. De, amikor az ember a gyengék leggyengébbjébe ke­rül elnöknek, akkor bizony riasztó a valóság. Lőrincz János a tőle meg­szokott következetességgel és szívóssággal kezdett munká­hoz. Bejárta a tsz-hez tartozó öt községet, aztán a tagok elé Ibafa előretör állt és javasolta: készítsenek családi terveket. írják le a tsz által kibocsátott kérdőív­re, hogy miből mennyi mun­kát vállalnak el, a tsz-vezető- ség majd felülvizsgálja, s ha megfelel a követelményeknek, jóváhagyja ezt. Lőrincz János huszonöt fo­rint értéket ígért munkaegy­ségenként. A tsz-tagok hittek is meg nem is, hiszen sokat ígértek már nekik az elmúlt tizenöt évben, ám a végén mégiscsak belementek a do­logba, hiszen tetszett nekik a családi terv. Sokkal nehe­zebb. ügy volt a háztáji, bár ekkor úgy látszott, hogy meg­értik: csak az kaphat háztájit, aki dolgozik. A baj a fogatossal kezdő­dött. aki nem állt elő a sze­kérrel, amikor Lőrincz János Csebénybe. illetve Horváther- telendre ment. Az elnöknek ezért — kezdetben — gyalog kellett járnia a társközsége­ket. A traktorosokkal folyta­tódott, akik nem tudták meg­érteni, hogy az elnök eladat­ja a traktorpark felét, arra hivatkozva; annyira elhanya­golták a gépeket, hogy még megjavítani sem érdemes őket. S elszörnyedtek mások is. amikor meghallották, hogy egyszercsak eladták a szarvas- marhákat is. s a szövetkezet — ideiglenesen — egyetlen tehén nélkül maradt. Valóban „szörnyűségnek" látszott ez. hiszen az elr.iara- j dott ibafaiak szemében csak traktorok voltak azok — a zsírt és olajat ki tudja mikor látott — csupa sár és rozsda, menni nem akaró traktorok j is. S tehénszámba vették azt a marhát is, amely már négy éves volt, s egyetlen egy deci tejet sem adott még. Mit bán­ták ők a két literes fejési át­lagot, a kecske-színvonalat, nem akarták elhinni, hogy az állomány annyira beteg, ér­téktelen és leromlott, hogy csak a vágóhídra való. Lőrincz János számokkal bizonyította, hogy ennyi és ennyi százezer forintot veszít a tsz. ha megtartja az „ócska­vasat” meg a korcs állatokat. A számokkal vitába szállni nem lehet, előkerültek hát a mondva csinált ügyek. Egy traktoros bement a járási pártbizottsághoz és panaszt tett az elnök ellen, mondván: Szidta az anyamat, A másik a megyénél kilincselt, azt ál­lítván. hogy Lőrincz János rokonokkal tölti meg a tsz-t. Persze, amikor a járás „ki­szállt” és felszólították a vá- daskodókat, mutassák meg, ki a rokon, nem találtak. S az is kiderült, hogy a járásnál pa­naszt tevő traktoros nem je­leskedik a munkában, s kü­lönben is, senki sem szidta az anyját. Az elnök tehát győzött, ez azonban még csak fél győze­lem volt. Ebben az időben robbant ki a sztrájk is Gyűrűfűn. Egy — hangban első. a munkaegysé­gek számát tekintve utolsó — tsz-tag rászedett vagy öt-hat embert, hogy hagyják abba a lucernaszéna kazalozását. Mi­vel esős idő volt, s 200 ezer forint érték sorsa forgott kockán, nagyon veszélyes volt a sztrájk. Tűrhetetlen volt az indíték is: a sztrájkra szerve­ző és bujtogató több háztájit akart. • Párttaggyűlést hívtak össze, ahol pártbüntetésben részesí­tették azokat a traktorosokat, akik az elnök ellen vádaskod­tak és határozatot hoztak: ja­MA: Német költő irodalmi műsora a Tanárképző Főiskolán Ma délután fél 3 órakor Heinz Kahlan, német költő találkozik a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatóival és az irodalomkedvelő közönséggel a főiskolán. Heinz Kahlau 1931-ben született és egyszerű munkásként csatlakozott Berthold Brecht köréhez. Későbbi költői munkássága nyomán megkapta a Heine-díjafc, Ma saját költeményei­ből olvas fel, majd a hallgatókkal és a közönséggel be­szélget irodalmi kérdésekről. A program előtt színes mű­sor is lesz. Szaporodnak a visszaélések „Tévedések“ a vevő kárára A ruházati szakmában az ellenőrizték, hogy a hibajele: és az osztályos árukat helye: : áron értékesítik-e? Egy hiba szál után ugyanis tíz centi en gedmény jár. Visszaélés akkoi történik, ha a vásárló nen kapja meg az engedményt. P mohácsi áruház méteráru ősz tályán a társadalmi ellenőröl 3 méter olyan szövetet vásá roltak, amelyen két hibaje is volt. Az eladó kiszolgáló: közben az egyik hibajelet el tüntette, a másik hibajelre i: csak 6 centiméter engedmény' adott. Harmincegy forint 5< fillérrel károsította meg a „ve­vői”. Lelkes Gyulát 500 fo­rintra bírságolták. A véménd j fmsz-boltban 38 méter II. osz- I tályú tenisz flanellt a méte- | renkénti 28 forintos ár he- I lyet 29.50-ért adták. A bol1 vezetőjét 500 forintra bírsá­golták. A Pécsi Szőlőskertben egy­mást követően négyszer vé­geztek próbafogyasztást. Lázái Géza először pontosan szá­molt, a második alkalomma' már vastagon fogott a ceru­zája, 2.80-nal, harmadszor és negyedszer — mindkétszer í forint 10 fillérrel, összesen £ forinttal. Lázárt 1500 forintra bírságolták. A Balokánv stran­don lévő büfében az ellenőrök i korsó söre 1—1 decivel volt | kevesebb. Mivel első esetben fordult elő, Szűcs Jánosné 50C forint bírságot fizetett. — A megyében ebben az év ben az ÁKF 560 ellenőrzést végzett, — mondotta Falud: Ármin, az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség felügyelőség­vezetője —, 122 esetben ta­pasztaltunk árdrágítást, a fo­gyasztó becsapását. Ez 22 szá­zalék. A harmadik negyedév­ben roszabb a kép, a vizsgált boltok közel 30 százalékában ; tapasztaltuk a fogyasztók meg ■ károsítását. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség rendszeresen tart ellenőrzést. Ellenőrzéseivel koc- ’ kázatossá teheti a visszaélése- : két. Létszám kérdése, hogy még többet tartsanak. De a j szakemberek nem ebben lát- ; [ ják a hatékonyabb ellenőrzést. I Inkább valamivel kevesebb el- 1 lenőrzést, de súlyosabb követ- 1 kezményekkel! — ebben meg- ! egyeznek a vélemények. Ba- 1 ranyában az idén kiszabott ; bírságok összege 50 ezer fo- 1 rint, 122-vel osztva, több. mint 400 forint fejenként. A kiszab­ható bírság felső összegét nem ; rég, — nagyon helyesen — , 3000 forintban állapították ! meg. Néhányszor már éltek is vele. Van egy rendelet, hogy egy évig nem alkalmazható az állami és szövetkezeti keres- | kedelemben az, akit az ÁKF, . vagy a szabálysértési hatósá­gok két éven belül háromszor megbírságoltak. Lehetne eze­ket a rendelkezéseket szigorí­tani. remélhetőleg a mos: 'ké­szülő új rendelkezések ezt meg is teszik. Az ÁKF másképpen is be­leszól a kereskedelem mun­kájába. Hidason új intézkedés nyomán a tejboltba nem a tejipar, hanem a tsz szállítja a tejet. A tsz-től kapott tej lényegesen magasabb zsírtar­talmú. Mi a biztosítéka annak, ! hogy a vásárló ugyanilyen mi­nőségben kapja? A tejipar le­plombált kannákban szállítja a tejet, a tsz viszont nem. Az ÁKF intézkedett: a tejbolt a tsz szállítói jelenlétében kö­teles mintát venni, azt lepe­csételni és az értékesítés ide- 1 jére megőrizni. Az ellenőrzés- re így megfelelő lehetőség nyílik. Szentlőrlncről panasz futott be a TÜZÉP-telepről vásárolt, de közvetlenül a téglagyártól elvitt tégla minőségére. _ Az építkezésen az ÁKF minőségi ellenőre az illetékesek jelen­létében 20 ezer téglából 6500- | at selejtnek talált. Átválogat- I ták a téglagyári készletet — 1 a kár 46 ezer forint — vissza- i menőleg kártalanították a ve- ! vöket és leváltották a tégla­gyár vezetőjét. Ezzel egyide­jűleg megszűntek a vevők pa­naszai. | A visszaélések lehetőségét tovább szűkítené a hatéko­nyabb vállalati ellenőrzés is. Az ellenőröket jobban érde­keltté kellene tenni, hogy te­rületükön ne forduljon elő a fogyasztók megkárosítása. ! Ne szégveljen szólni a vevő. ha úgv látja, megkárosították, i Bár sokan meg is teszik, nem kell félteni a háziasszonyokat | mégis, ha egv-egy vásárló szó- | gyell pár fillérért szólni, vág éppen idegei megkímélése ér­dekében hallgat, az eladó fel­buzdulva, legközelebb gátlás­talanul mással is megteszi. A sajtó nem kampányt akar indítani a kereskedelmi éc | vendéglátóipari dolgozók ellen, j Az ott dolgozók nagy többs;- I ge udvarias, becsületes. Eg i kicsinv rétegük azonban a fo ' gyasztók tudatos becsapás:': i val akar jogtalan haszonh ! jutni. Fel kell emelnünk sz I vunkat ellenük. Mlklősvári Zoltán vasolják a küldöttközgyűlés­nek, hogy Huri Szabó Józse­fet. a sztrájkszervezőt azon­nal zárják ki a tsz-ből. Ugyanaznap tartották meg a rendkívüli küldöttközgyű­lést is, mely kizárta Huri Sza­bót. A határban ázó, több ka­zalra való lucernaszéna min­denkit kijózanított. Mindenki megértette: maguknak tesznek rosszat, ha pusztulni hagyják. Megfordult a kocka. Huri Szabó, aki eddig azzal fenye­getőzött. hogy nem dolgozik, illetve kilép a tsz-ből, most a küldöttgyűlés után azt kérte: vegyék vissza őt. Az emberek azonban nem változtatták meg álláspontjukat. j Ibafa október 21-én. tehát az elsők között befejezte a vetést. Az ibafaiakat ma a fa- : feldolgozó, a sóderbánya, a téglaégető, a gesztenyetelepí­tés, a száz férőhelyes növen- iékmarha-is tálló felépítése, illetve azok terve foglal­koztatja — olyan dolgok, amikre egy évvel ezelőtt még- csak gondolni sem mertek. Az j a hír is elterjedt, hogy eset- j lég 30 forint lesz egy munka- egységérték. Az emberek nem j akarnak hinni a szemüknek: i kiderült, ezúttal nem lesz j mérleghiányos a tsz. Százhet- j írenezer forint pluszt várnak I — kukoricában. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom