Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-19 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljeleK! Dunámon napiö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Uegyei Tanács lapja _______ XX IV. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1067. OKTOBER 19., CSÜTÖRTÖK Elsőként a világon Sima leszállás a Venusra Moszkva: A Vemis 4. szovjet automati­kus űrállomás szerdán hajnalban, a világon elsőként, simán leszállt a Venus bolygó felü­letére és adatokat szolgáltatott a bolygó lég­köréről. A Venus 4. a második kozmikus se­bességgel jutott be a Venus bolygó légkörébe szerdán, moszkvai idő szerint reggel 7 óra 34 perckor. Az űrállomásról levált egy tudo­mányos laboratórium, amely aerodinamikai lefékeződés és ejtőernyőrendszer működésbe lépése eredményeképpen ereszkedett le a Venus felszínére. Az űrállomás körülbelül 350 millió kilométert tett meg, míg eljutott az égitestre. Négy hónapos útja sok érdekes adatot szolgáltatott a világűr fizikai tulaj­donságairól. A Venusra érve az űrállomás műszerei megállapították, hogy a boly gónak nincs szá­Több sssás vagon élelem terven felül Idős embereket támogatnak a szocialista brigádok Hétfőtől játék filmszemle Pécsett mottevő mágneses mezeje, a bolygót nem veszi körül sugárzási övezet. A műszerek gyenge hidrogén burkot jeleztek. A Venus bolygó pályájának befejező, leereszkedési szakaszán az űrállomás műszereinek mérési adatai szerint a légkör hőmérséklete 40 fok Celsius és 280 fok Celsius között, a légköri nyomás 1—15 atmoszféra között Ingadozott. A mérések azt mutatták, hogy a légkör majdnem teljesen széndioxidból áll. oxigén- : és vízgőz-tartalma körülbelül másfél száza­lék, nitrogénnek észrevehető nyomai nem voltak tapasztalhatók. A műszerek 25 kilométeres pályaszakaszon végeztek állandó méréseket és másfél órán át továbbították a földre a Venus légkörének adatait. Az adatok feldolgozása folyik és közzétételükre sor kerül majd. A szovjet tudomány és technika újabb győzelme A Venus 4. a bolygó felüle­tére leereszkedve eljuttatott oda egy emblémát, amely a Szovjetunió címerét ábrázolja. Ez már a második ilyen eset Az első emblémát a szovjet címerrel a Venus 3. juttatta erre a bolygóra, amikor 1966. március 1-én becsapódott a Venus felületére. A Venus 4. szovjet automa­ta űrállomás által végzett tu­dományos kísérletek a szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő győzelmét jelen­tik, igen fontos szakaszt a naprendszer bolygóira vonat­kozó kutatások során. Az űrállomás június 12-én indult el célja felé egy föld- körüli pályára felbocsátott szputnyikról, ugyanúgy, mint három szovjet elődje, amikor leereszkedett a Venus boly­góra, az körülbelül 80 millió kilométerre volt a földtől. A Venus-bolygóra vonatko­zó tudományos kutatások 1961. február 12-én kezdődtek, ami­kor a Szovjetunió felbocsátot­ta a Venus 1. jelzésű automa­tikus űrszondát Ennek súlya 643,5 kilogramm volt A Ve­nus 1. a számítások szerint százezer kilométer távolság­ban haladt el a bolygó mel­lett Az Egyesült Államok más­fél évvel az első szovjet kí­sérlet után, 1962. júliusában felbocsátotta a Venus bolygó irányában a Mariner 1. jel­zésű űrszondát de az letért pályájáról és meg kellett sem­misíteni. Egy hónap múlva az amerikaiak megismételték a kísérletet és a Mariner 2.1962. december 14-én, 35 000 kilo­méterre haladt el a bolygó mellett 1967. június 14-én — két nappal a yenus 4. fellövése után — az'amerikaiak útnak indították a Mariner 5. jelzé­sű űrállomást, amelynek a je­lentések szerint október 19-én kell elrepülnie a Venus boly­gó mellett Az első szovjet szputnyik 1957. október 4-én történt fel­bocsátása óta eltelt tíz év alatt a Szovjetunió körülbelül 250 objektumot juttatott el a föld, a nap és a hold körüli pályára. A hordozórakéták utolsó fokozatát is beleértve, együttes súlyuk meghaladta az 1300 tonnái Több, mint húsz mesterséges égitestet gyorsítottak fel második koz­mikus sebességre, ami lehető­vé tette kijutásukat a boly­gók közötti térségbe. Bemard Lövell profeszor, a Londoni Jodrell Bank csillag­vizsgáló igazgatója nyilatko­zott a TASZSZ tudósítójának. „Semmiféle kétség nem fér ahhoz — mondotta —, hogy közép-európai idő szerint 4.38 órakor a Venus 4. leszállt a Venus-bolygóra. A kísérlet je­lentőségéről szólva Lövell je- jelentette, hogy az két szem­pontból is nagyszerű eredmé­nye a tudománynak. Először is, a föld felszínétől 50 millió mérföld távolságra sikeres le­szállást hajtott végre a szov­jet űrállomás; másodszor: er­Noryég szövetkezeti delegáció érkezik Pécsre A SZÖVOSZ vendégeként hazánkban tartózkodó norvég szövetkezeti delegáció csütörtökön délelőtt Pécsre látogat. A norvég vendégeket, Hans Borgent, a Norvég Mezőgazda- sági Szövetkezeti Szövetség elnökét, John Leirfallt, a Parla­ment Mezőgazdasági Bizottsága elnökét, valamint Gunnar Leonnet, a Kisparaszt Szövetség főtitkár-helyettesét Nagy Sándor, a baranyai MÉSZÖV elnöke látja vendégül. A delegáció a szövetkezeti, állami gazdasági és háztáji állattenyésztés körülményeit, lehetőségeit és eredményeit vizsgálja hazánkban. Megyénkben meglátogatja a baksai termelőszövetkezet baromfitenyészetét, a tsz-tagok háztáji gazdaságában lévő baromfiállományt, valamint a Szentlő­rinci Tangazdaságot. ről az égitestről most fontos tudományos adatokat nye­rünk. * Pavel Popovi cs szovjet űr­hajós, aki 1962-ben, a „Vosz- tok 4.” űrhajó fedélzetén 48 kört tett föld körül, a Ve- nus-ra szállt szovjet űrállo­másról kijelentette: „Újabb lépést tettünk a csillagokhoz vezető létrán”. Egyelőre senki sem mondhatja meg — hang­súlyozta Popovics —, hogy az első ember mikor repül a Venus-ra. de kétségtelenül sor kerül erre is. Október 23-án kezdődik meg Pécsett a ül. magyar Játékfilm szemle egyhetes eseménysorozata. A szemle idei érdekességei között több új film bemutatója szerepel. így például Jan- csó Miklós Csillagosok, ka­tonák című (szovjet—ma­gyar koprodukcióban ké­szült), Bacsó Péter Nyár a hegyen, Hintsch György Kártyavár című filmjei, valamint Palásthy György Az özvegy és a százados című filmje kerül vetítésre a filiAszemle alatt. A ma­gyar filmeken kívül nem­zetközi fesztiválfilmeket is bemutatnak Pécsett, Anto­nioni Nagyítás-át, amely idén Cannesban fődljat ka­pott, Bunuel A nap szépe című alkotását, amely a velencei fesztivál fődiját nyerte el, valamint a moszkvai fesztivál győzte­sét, Geraszimov Az újság­író című filmjét. Érdekes­sége lesz a szemlének a Fejős Pál filmsorozat is. A szemlefilmek színvo­nala az idén még maga­sabb, nemzetközi filmfesz­tiválokon járt és dijat szer­zett filmek szinte mind. Kovács András: Hideg na­pok, Kósa Ferenc: Tízezer nap, Szabó István: Apa, Fábri Zoltán: utószezon, Zolnay Pál: Hogy szalad­nak a fák és Herskó Já­nos: Szevasz, Vera című filmjei versengenek az Idei szemlén a díjakért. Társa­dalmi fődíjat, közönségdl- jat, a rendezés, az opera­tőri, a női alakítás, a férfi alakítás és a forgatókönyv Írói díjakat ItéU oda a tár­sadalmi, illetve a szakmai zsűri. A m. magyar játékfilm szemle programjában szá­mos vidéki bemutató, szak­mai vita és művész—közön­ség találkozó szerepel. szinte minden szövetkezetbe!! teljesítették, sőt, túlteljesítik. A gerdei Béke Tsz-ben 3200 kilogrammos fejési átlagot terveztek erre az évre. Ez már önmagában is magas szint a megyei átlaghoz ké­pest. Jellemző a vállalások értékére, hogy az állatte­nyésztési szocialista brigád e magas szint 100 kilogrammal történő túlteljesítésére — il­letve terven felüli zsírszáza­lék elérésére — tett felaján­lást, s hogy 3300 kilogramm­ra tett vállalásukat előrelát­hatólag 3450 kilogrammra fogják teljesíteni. A tej zsír­százaléka 0,1-el jobb a tervezettnél. A gerdei tsz százezer forint plusz jövede­lemre tesz szert, csupán a terven felüli tejmennyiség révén. A pécsi járásban dolgo­zik a megye tsz-eiben tevé­kenykedő szocialista brigádok mintegy fele — több, mint 40 közösség —, s e brigá­doknak, a tsz-vezetők egybe­hangzó véleménye szerint, oroszlánrészük volt abban, hogy az élelmiszer- és takar­mánytöbblet létrejött. A szo­cialista brigádok tagjai —- a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni jelszó tar­talmának megfelelően — más vonatkozásban is kitűn­tek. A nagykozári tsz szocia­lista brigádtagjai — többsé­gükben 40—50 év közötti asszonyok — szaktanfolyamo­kat végeztek el, kollektíván áttanulmányozták a IX. párt- kongresszus anyagát, a 3. öt­éves terv, illetve az új gaz­dasági mechanizmus irányel­veit. A szocialista brigádok élenjárnak a társadalmi munkákban és tettekkel do­kumentálják, hogy mit is ér­tenek a szocialista humaniz­mus fogalma alatt. A bel- várdgyulai Március 8 nevű női brigád például kimeszel­te a községi autóbusz váró­termet, parkosításban vett részt. A brigádtagok — egy­mást felváltva — egész éven it segítettek az egyedül élő, dós Bogadics Szaniszlónak, í mindennapos házimunka el­végzésében. Az ugyancsak selvárdgyulai Április 4 bri­gád tagjai két másik idős !érfit részesítettek hasonló ámogatásban; Több vonatszerelvényt ten­ne ki az az élelmiszer-, illet­ve takarmánytöbblet, amit a pécsi járás tsz-ei ebben az évben megtermeltek, illetve előállítottak. Elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára tett vállalásoknak köszönhe­tő, hogy ez a többlet létre­jött. Az év eleji felajánlá­sok lényege ugyanis min­denütt az volt, hogy a szo­cialista brigádok kollektívái, illetve a tsz-tagok 3—4, sőt, 6 százalékkal túlteljesítik éves termelési tervüket. Az aszályos időjárás nem tette lehetővé, hogy minden pontban és minden vonatko­zásban teljesüljenek a válla­lások. A bicsérdi Aranymező Tsz például a tavaszi árpából 22 mázsa, a pillangós széná­ból 66 mázsa „mínuszt” mu­tatott ki a vállalásokhoz ké­pest A „mínuszok” összérté­ke 339 ezer forintot tett ki. Ezzel szemben viszont búzá­ból 47, őszi árpából 6, borsó­ból 3,75, cukorrépából 24, silóból 37 vagon többletük volt. E terményekből, illetve növényekből lényegesen túl­teljesítették a felajánlásai­kat is, ilymódon a 339 ezer forintos „mínusz” ellenére, egymillió 762 ezer forint a terven felül előállított élel­miszerek és takarmányok összértéke, tehát jóval több, mint ahogy vállalták. Hasonló a helyzet a többi tsz-nél is: más termékekből pótolták azt. amit a száraz időjárás elvett tőlük. Ezért a jubileumi vállalásokat Megkezdték a toronypince építését Harmincezer hektoliter bor befogadására alkalmas egyszintes- és torony­pincét építenek az Állami Pincegazdaság Mecsek vidéki üzeme részére Pécsett, a Batthyány utcában. A közel tízmillió forintos beruházást a közelmúltban kezdték meg, mintegy 1200 köbméter földet kell megmozgatni a 22 méter magas torony alapozásához. A bortároló építéséhez 2500 köbméter betont és 1200 mázsa betonvasat használnál! fel. A beruházás befejezési határideje jövő év vége. Képen: a torony alapozásához termelik ki a földet. Dr. Bíró József Párizsban A franciaországi hivatalos látogatáson tartózkodó dr. Bí­ró József külkereskedelmi mi­niszter tiszteletére szerdán délben ebédet adott Georges Williers, a Francia Munkál­tatók Országos Tanácsa (CNPF) nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának el­nöke. Szerda délután a francia rá­dió és televízió székházában Jacques-Bernard Dupont, a francia rádió és televízió hi­vatal vezérigazgatója fogadta Bíró József külkereskedelmi minisztert és megmutatta ne­ki, valamint kíséretének a francia rádió modern székha­zát és a francia színes televí­zió adását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom