Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-26 / 253. szám

1961. OKTÖBER 26. napló I ■Fű" 5 Tudósítók, kritikusok, esztéták véleménye A legszebb színésznő mondja: A magyar filmek izgalmas és új igazságokat fejeznek ki A szépség huszadrendű A III. magyar játékfilm-1 szemle vitájának címe A ma- | gyár film helye a nemzetközi filmművészetben volt. Számos ; külföldi tudósító, kritikus, I filmesztéta között Philippe Haudiquet francia filmtörté- j nész, íilmpedagógus és krlti- j kus, valamint Ludmilla Pa-! gozseva filmesztéta, az Isz- kusztvo Kinő főszerkesztője; is jelen volt és felszólalt a vitában. Philippe Haudiquet jeznek ki. Különös erényük, hogy gondolkodásra késztet­nek. a nézőt részessé teszik az igazság megkeresésének fo­lyamatában. A franciák szá­mára a magyar film felelős­ségteljes, jelentős művészet. Ezen a szemlén először va­gyok itt és az a véleményem, hogy ez nem egy fesztivál a sok közül, hanem ez egy spe­ciális fesztivál, sajátos, szim­patikus arculattal. A vitát nagy érdeklődéssel hallgattam végig, meggyőződésem, hogy nagyon alkalmas arra, hogy előrevigye • a fejlődést, s né­hány rendkívül intelligens, gondolatokban gazdag felszó­lalást hallgattam. Ludmilla Pagosseva Kardosnak és Rózsának, a Gyerekbetegségek rendezői­nek, egy olyan érmet, amely­nek másik oldalára felírták: „A sikeres kezdetért“. Nem nagy örömmel konstatáltam azt a tényt, hogy nem min­dig éppen a legjobb magyar filmek kerültek bemutatásra Moszkvában, egyesek szerint a nézőknek „nehezek” ezek a filmek. Pedig meg kell, és meg is lehet találni a meg­oldást, a szórakoztató filmek mellett az eddigieknél sokkal nagyobb helyet kell biztosítani a művészi filmeknek. Ha köz­hely is, hasznos volt ez a két­napos vita is. csakúgy, mint a tavalyi. Tetszik ennek a szemlének a karaktere, külö­nösen fontosnak tartom a Vé­leménycsere lehetőségét, azt, hogy a kritikusok, filmembe­rek találkozására mód van. kérdés Folytatódik é a szemlefilmek vetítése A szemlefilm-bemutatók második napján, tegnap dél­után 6 órakor Herskó János Szevasz, Vera c. alkotását ve­títették elsőnek a Petőfi film­színházban. A megnyitót Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács VB művelődési osztályvezetője tartotta. Többek között a film kísérleti jellegéről beszélt elmondotta azt is, hogy a mai fiatalok útkeresésének ábrá­zolása —• amint azt az eddigi hatás is bizonyítja — nem ér­dektelen a közönség számára. A film alkotóit Földes An­na filmkritikus mutatta be a közönségnek. Herskó János rendezőt úgy ismerjük, mint a társadalmi kérdések lázas kutatóját, — mondotta. A Pár­beszéd óta a közéleti kérdés a rendező problémája. Hőse olyan út elé kerül, hol dönte­nie kell, cselekednie, a fele­lősséget vállalva. A beszélgetés során felele­venedtek a San Sébastien-i si­kerek, Zsombolyai János ope­ratőr. Petrovics Emil zene­szerző, a szereplők közül Bó­lint Tamás és Neményi Má­ria, valamint a film egyik írója Biró Zsuzsa vettek részt a film bemutatása előtti be­szélgetésen. „Félidő“ A filmszemle második fél­ideje a versenyfilmek to­vábbi díszelőadásaival, áj magyar és fesztiváldíjnyer­tes külföldi filmek bemu­tatóival, a a szemléhez kap­csolódó kulturális rendezvé­nyekkel folytatódik, majd szombaton díszelőadással, díjkiosztással és gálaesttel zárul. zió bemondónője mutatta be az ankét résztvevőinek. Bíró Yvette, az Utószezon dramaturgja rövid vitaindító­jában utalt a filmmel kap­csolatos korábbi vitákra és azt a kérdést tette fél, mi­lyen célja volt a rendezőnek a különféle hangulati elemek szinte ötletszerű vegyítésével. Szendrő József színművész, az Utószezon egyik főszerep­lője a filmmel kapcsolatos személyes élményeiről beszélt, s arról a műgondról, ahogy azt Fábri Zoltán rendezővel készítették. A Fáraó bemutatója után Pécsett ötven forintot is ígértek a képéért Az idei játékfilszemlén ő a legszebb színésznő: Krystyna Mikola- jewska, a Csillagosok, kato­nák női főszereplője. Most belép a Nádor sörözőbe, bor­dó harisnyában, szilvamag formájú, kék szemével oda­inti a pincért. Egy szakmai vita és egy filmbemutató között, a gyorsan beiktatott ebéd mellett váltunk néhány szót — Először is ne könyvel­jenek el engem kizárólag filmszínésznőnek. Színház vagy film, számomra egyál­talán nem választható el a két hivatás. Persze külföldön csak filmről ismerhetnek. De odahaza két helyen is ját­szom állandóan, a Krakkó öreg Színházban és a Wroc- lavi Lengyel Színházban. Rendkívül szép nő. Ez okozza gondját is: — Külsőm alkalmas volna arra, hogy a művészetben könnyű sikerekre csábítson, de ennek a csábításnak min­den erőmmel ellenállok. Szá­momra legfontosabb a mun­ka eredménye, az, hogy fel­adatomat miként tudom rea­lizálni. Persze női mivolto­mat nem tagadom meg, de ez esetben a művészet és a magánélet kivételesen kü­lönválik. Egyébként a szo­cialista filmművészetben a szépség nem számít, s én sem fordítok rá nagy gondot, huszadrendű kérdésként ke­zelem. Jegyzem válaszait, közlőn ez utóbbi mellé odaírom: könnyű neki, akinek ilyen arca, ilyen alakja van, an­nak nem is kell törődnie a szépségével. Törődnek vele, figyelnek rá a mozinéző fér­fiak, az autogramkérők a Pannónia mellett, a járóke­lők, ahogy mágnesként ma­ga után fordítja a fejüket, s a férfi újságírók, akik gyakran illetlenül, elsősorban nem művészi problémái iránt kérdezősködnek. Ez a szépség átka. Szeren­csére Krystyna Mikolajewska tehetsége eredményesen ve­szi fel a harcot saját szép­sége ellen. Nemcsak filmjei igazolják ezt, s például nem­csak legutóbb kapott szerző­dése — Maskalik rendezésé­ben, Lustig forgatókönyve alapján készülő csehszlovák filmben játszik rövidesen — hanem többek között szín­házi feladatai is. Nemsoká­ra a Misanthrope-ban látja viszont a krakkói közönség. Pécsett vasárnapig marad. Földessy Dénes Csórt Sándor tró és Kósa Ferenc filmrendező a tanácskozáson. Szemlefilmek bemutatója Philippe Haudiquet Párizs­ban a magyar filmhét egyik szervezője is volt, egyébként is több magyar filmről jelen­tek meg kritikái. — Nagyon jó véleménnyel vagyok a magyar filmekről — mondotta. — örülök annak, hogy ma már az egész vilá­gon nagyon kedvező kép ala­kult ki, és valóban világmé­retekben kezdik vásárolni és vetíteni a magyar filmekét. Azok az emberek, akik eddig tudták ugyan, hogy . létezik magyar költészet és próza, de olvasni már kevésbé tudták, hisz a fordítási problémák közismertek, azok a magyar filmek révén most megisme­rik a magyar embereket, éle­tüket és véleményüket a min­denkit érdeklő kérdésekről. És hogy éppen a filmek vit­ték el a nagyvilágba a ma­gyarok hangját, ez jó dolog, mert ezek a magyar filmek új és izgalmas igazságokat fe­Ludmilla Pagozseva viszont már jólismert vendége a szemlének, öt is a magyar film barátjaként tartják nyil­ván. Véleményét az alábbiak­ban foglalta össze: — A magyar film jelentő­sége nemzetközi méretekben évről évre növekszik, s ez ter­mészetesen összefügg a szín­vonal emelkedésével. Cannes- ban tanúja voltam a Tízezer nap, Moszkvában az »Apa si- kérének. Nekem, mint a ma­gyar film „drukkerének” az a véleményem, hogy mind­amellett többet kellene ten­nünk a megfelelő propagálás érdekében. Bátrabban kellene kihozni az új neveket. Nagyon jó érzéssel adtam át ez év­ben az Iszkusztva Kinő díját Törocsik Mari Komlón, Erdélyi Dani Mágocson — Bemutatták a Kártyavárt Tegnap két helyen voltak A megyében bemutatók. Komlón este 6 órakor bemutatták a Kártyavár című új magyar filmet. Ott Voltak' Hintsch György rendező, Deme Gábor dramaturg, Törőcsik Mari és Gregus Zoltán, valamint Var­ga József, a tv bemondója. Este 8 órakor a Szevasz, Vera díszelőadása előtt Gallusz Jó­zsef, a Komlói Városi Tanács vb-elnöke mondott megnyitót, Földes Anna kritikus mutatta be a filmet, illetve a film művészeit: Herskó János ren­dezőt, Bíró Zsuzsa dramatur­got, Zsombolyai János opera­tőrt, Pintér György hang­mérnököt, Neményi Máriát és Bálint Andrást, a film fősze­replőit. Mágocson a Csillagosok, ka­tonák bemutatója után az Apa díszelőadása következett. Reith János, a sásdi Járási Tanács vb-elnök-helyettesé- nek megnyitója után találkoz­tak a közönséggel a film al­kotói. Ott voltak Szabó Ist­ván, a rendező, Gonda János zeneszerző, Sólyom Kati, Bá­lint András és a kis Erdélyi Dániel, a film szereplői, aki­ket Zay László filmkritikus mutatott be a nézőknek. Este Pécsett a Fejős Pál filmsorozat keretében levetí­tették A nagy ház című fil­met. A szemle vendégeinek egy csoportja éjfélkor Harkányba utazott, ahol éjszakai fürdést rendeztek. A Hideg napok alkotói Komlón A III. magyar Játékfilm­szemlén résztvevő művészek egy csoportja Szerda délután Komlóra látogatott A ven­dégek között — akiket a kö- könyösi Juhász Gyula klub­ban fogadtak Béta-akna és a Mecseki Szénbányák más üze­meinek dolgozói — találkoz­SwJkoUí tdr. hattak a Hideg napok alko­tóival, Kovács András ren­dezővel és Szécsényi Ferenc operatőrrel, továbbá a Sze­vasz, Vera két szereplőjével, Neményi Máriával és Bálint Tamással. Elkísérte a cso­portot a csehszlovák film- szakemberek delegációja, va­lamint Varga József tv-be- mandó. A vendégeket Schwarcz Jó­zsef, a Mecseki Szénbányák Pártbizottsága művelődési és propaganda osztályának ve­zetője és Gungl Ferenc Béta­akna üzemvezetője köszöntöt­te. A találkozón megjelent bányászok élénk vitát folytat­tak Kovács Andrással és Szé­csényi Ferenccel az immár egy esztendeje bemutatott, de mindmáig élénk érdeklődés­sel kísért Hideg napok című filmről. A MÉV vendégei Gondolatébresztő, az embe­rek lelkiismeretéhez szóló jó, művészi filmalkotás az Utó­szezon — ennek a vélemé­nyüknek adtak kifejezést szer da délután a Mecseki Érc­bánya Vállalat dolgozói, akik részt vettek a Ságvári Műve­lődési Otthonban tartott mun­kás—művész találkozón. Az Utószezon alkotóit a vendég­látók nevében Simon Sándor, a vállalat szakszervezeti bi­zottságának tagja üdvözölte. A megjelent művészvendége- ket Tamási Eszter, a televí­P I H E N Ö **«* *S»f«5Í8tS ÍS8tÍlS,«4T*Í83íí.t,'ÍS)l!S«,13!tíU*t»«ll<U*«*tei >IU«*ÍIT«M)I;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom