Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-15 / 244. szám

2 napló 1967. OKTÓBER 15. Közös nyilatkozat A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatásáról Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányának meghívására Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével 1967. október 1,0—14. között hivatalos látogatást tett Csehszlovákiá­ban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A magyar küldöttség csehszlovákiai tartózkodása során megismerkedett a csehszlovák népnek hazája fejlesztésében elért eredményeivel. A küldöttség Prágán kívül ellátogatott Mlada Boleslavba és Kassára, ipari, mezőgazdasági üzemeket, tudományos és kulturális intézményeket tekintett meg. A két párt- és kormányküldöttségnek eszmecseréje, a csehszlovák népnek a magyar nép képviselői irányában tanúsított szívé­lyes magatartása a két ország népeinek barátságát és szoros együttműködését példázta. A látogatás során a két küldöttség tárgyalásokat foly­tatott, amelyeken részt vett, magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás—Pa­raszt Kormány elnöke; Erdélyi Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter­helyettes; Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese; Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság csehszlo­vákiai nagykövete; csehszlovák részről Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; Józef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság Kormányának elnöke; Vladimír Koucky, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára: Jan Pudlák, a külügyminiszter első helyettese; Vitezsláv Vinklá- rek, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese; Frantisek Mares külkereskedelmi miniszterhelyettes; Josef Pucik, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A küldöttségek tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunka menetéről, áttekintették a ma­gyar—csehszlovák kapcsolatok további elmélyítésének lehető­ségeit, egyben véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. A szívélyes, baráti légkörű tanácskozások a megtár­gyalt kérdésekben a nézetek teljes azonosságát igazolták. A küldöttségek megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok a barátság, a kölcsönös meg­értés és a szoros együttműködés szellemében minden terüle­ten fejlődnek. A két ország párt-, állami és társadalmi szer­veit szívélyes kapcsolatok fűzik egybe, együttműködésük ha­tékony és azt a széleskörű vélemény- és tapasztalatcsere jel­lemzi. A küldöttségek megállapították, hogy országaik kölcsö­nösen előnyös gazdasági együttműködése a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségeinek 1964. évi októberi tárgyalásain elfo­gadott alapelvek szellemében fejlődik. Kedvezően alakul a műszaki-tudományos együttműködés. Jelentős eredmények születtek a két ország népeinek érintkezésében, egymás köl­csönös megismerésében. A küldöttségek egyszersmind azon a véleményen vannak, hogy további lehetőségek állnak fenn a két ország politikai és gazdasági együttműködésének fejlesztésére. Úgy vélik, hogy tovább kell fejleszteni az együttműködést a fő területe­ken, elsősorban a távlati népgazdasági tervek egyeztetése, a gépipar és más iparágak termelési kooperációjának és spe- cializációjának fejlesztése, az árucsereforgalom terén. Ezért támogatják az ipari vállalatok és egyesülések közvetlen együttműködését. A küldöttségek kifejezték azon meggyőző­désüket, hogy a népgazdaság új irányítási és tervezési rend­szerének mindkét országban történő bevezetése további lehe­tőségeket teremt az együttműködés új, hatékonyabb formái­nak kialakítására. Eredményesen alakulnak a két ország tudományos, köz­oktatási és kulturális kapcsolatai. Ezek további fejlesztését szolgálja az 1964-ben létrehozott Magyar—Csehszlovák Kultu­rális Bizottság tevékenysége. A küldöttségek egyetértőén meg­állapították, hogy a fenti területeken a sokoldalú együttmű- kölés távlati fejlesztésének további kedvező lehetőségei van­nak. Mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy a KGST tagországok két- és többoldalú gazdasági együttműködése tar­talmának és formáinak tökéletesítése gazdasági fejlődésük objektív és rendkívül jelentős feltételévé válik. Kifejezték elhatározásukat, hogy ilyen értelemben minden téren tovább szélesítik együttműködésüket a szocialista országokkal. teses be a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, s vonja ki saját és szövetségesei katonai egységeit Dél-Viet­namból, ismerje el a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot és tartsa tiszteletben a dél-vietnami nép azon jogát, hogy idegen beavatkozás nélkül, az 1954. évi genfi egyezmé­nyek alapján maga rendezze saját sorsát. A felek támogatják a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front új programját, amely megjelöli Dál-Vietnam népe szabaddá válásának és nemzeti felemelkedésének útját. Az imperializmus fokozódó agresszivitását mutatja a je­lenlegi közel- és közép-keleti helyzet is. Ebben a térségben az imperializmus politikai, katonai és gazdasági' érdekei üt­köznek össze az arab országok népeinek igazságos törekvé­seivel. Az izraeli uralkodó körök országukat az imperialista politika szolgálatába állították, fegyveres agresszióval meg­kísérelték az imperialistaellenes erők megdöntését, a társa­dalmi haladás ügyének visszavetését az arab országokban. A felek határozottan elítélik Izrael agresszióját, uralkodó kö­reinek azok törekvését, hogy bekebelezzék a megszállt terü­leteket és az agresszió következményeit az arab országokra gyakorolt nyomásra használják fel. Az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjai, valamint kormányai képviselőinek moszkvai és budapesti tanácskozásain elfoga­dott dokumentumok szellemében a felek teljes támogatásuk­ról biztosítják az arab országokat. Az izraeli agresszió követ­keztében keletkezett helyzet politikai megoldásának alapvető feltétele: az izraeli csapatok visszavonása az elfoglalt arab terüetekről. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szolidaritást vállal a nemzeti felszabadulásukért és függetlenségük megszilárdításáért harcoló ázsiai, afrikai és latin-amerikai népekkel, s hathatósan támogatja jogos ügyü­kért folytatott küzdelmüket. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a békeszerető erők tevékenységének, az európai helyzet rendezése érdeké­ben. A küldöttségek hangsúlyozták, hogy az 1966. évi buka­resti nyilatkozatban, valamint az európai kommunista és mun­káspártok 1967. áprilisi Karlovy-Vary-i konferenciáján elfo­gadott javaslatok reális lehetőséget nyújtanak az európai biz­tonság és a kölcsönös együttműködés kérdéseinek megoldá­sára. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mindent megtesz az említett okmányokban meghatározott célok megvalósítására. Támogatnak minden olyan pozitív lépést és javaslatot, amely hozzájárul a vitás kérdések békés rendezéséhez, az európai helyzet konszolidá­lásához. Mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy az európai viszonyok normalizálása, a kontinens békéje és biztonsága csak a második világháború eredményeként kialakult helyzet tudomásul vétele és tiszteletben tartása alapján rendezhető. Az európai béke és biztonság érdekei megkövetelik, hogy minden ország ismerje el az Európában meglévő határokat, beleértve az Odera—Neisse határt, a két német állam közötti határt, továbbá normál ízálja kapcsolatait u német munkások és parasztok első államával, a Német Demokratikus Köztársa­sággal.^ .................... ' Sz ükséges, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismerje el a müncheni diktátum érvénytelenségét, annak kezdetétől fogva Az európai béke és biztonság kulcskérdése: annak megakadályozása, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bár­milyen formában hozzáférjen az atomfegyverhez. Mindkét fél üdvözli és támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a két német állam közötti kap­csolatok rendezése érdekében tett javaslatait. Realizálásuk jelentős hozzájárulás lenne a konstruktív légkör kialakításá­hoz Európában, egyben elősegítené a Német Szövetségi Köz­társaság és a szocialista országok viszonyának rendezését. Egy hét a világpolitikában • Csehszlovák—magyar tárgyalások 0 A vietnami agresszió és a közel-keleti konfliktus kérdése az ENSZ-ben 0 Életbelépett a „békés világűr” szerződés Á rtárgyalások hete" — így is jellemezhetnénk az el múlt hét napot a külpo­litikában. Számunkra a legnagyobb jelentőségű ese­mény ezen a héten a Kádár János • elvtárs vezetésével Csehszlovákiába utazott ma­gyar párt- és kormánykül­döttség baráti látogatása volt A felhőtlen magyar—csehszlo­vák kapcsolatok további elmé­lyítését szolgáló tárgyalások mindkét fél számára sikert hoztak. Mint a baráti nagy­gyűléseken elhangzott beszé­dek is bizonyították: teljes egyetértés uralkodik a nem­zetközi helyzet és a nemzet­közi munkásmozgalom kérdé­seiben, csakúgy a bonni re- vansizmussal való szembeál­lást és az európai biztonság érdekében szükséges lépéseket illetően. Kapcsolataink pedig tükrözik azokat az új, minő­ségi változásokat, amelyek két szocialista ország fejlettebb fokú együttműködésének lehe­tőségéből adódnak: nem csu­pán a kereskedelem és az áru­csere területén, hanem Immár széleskörű gazdasági kooperá­cióban használjuk ki a szo­cialista rend teremtette lehe­tőségeket. A csehszlovák—magyar tár­gyalások eredményeként or­szágaink együttes erővel gyor­sabban oldják meg a népeink életszínvonalát tovább javító gazdasági, tudományos és technikai feladatokat Az eu­rópai és a világpolitikai kér­désekben pedig — együtt a Szovjetunióval és a szocialista közösség más országaival — fokozzuk aktivitásunkat a bé­kés egymás mellett élés elvei­nek valóraváltásáért, a Viet­nam elleni amerikai agresszió megfékezéséért, s az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért Ezen a héten az ENSZ-ben lényegében befejeződött az ál­talános vita, s miközben a közgyűlés a közel-keleti hely­zet Október 16-án kezdődő sürgős megvitatására készült a kulisszák mögött és a 39 emeletes New York-1 üveg­palota tárgyalótermeiben két­es többoldalú tárgyalásokat folytattak egy kompromisz- szumos megállapodás érdeké­ben, hogy mielőbb megnyit­hassák a hajóforgalom szá­mára a Szuezi-csatoimát. Az Egyesült Arab Köztársaság kormánya, egyetértésben va­lamennyi arab országgal, ezt függővé teszi az izraeli meg­szálló csapatok kivonásától. A közel-keleti helyzettel kap­csolatban említést kell tenni a jemeni belpolitikai ellenté­tekről, s arról is, hogy a két rivális adeni Dél-Arab Fel­szabadítási Szervezet, a Floey és az MLF vezetői végre meg­egyeztek a függetlenség után januárban hivatalba lépő egy­ségkormány megalakításában. Bár a vietnami kérdés nem szerepelt a világszervezet na­pirendjén, hiszen az ENSZ nem illetékes ennek a konflik tusnak megvitatására, New Yorkban alig akadt delegá­ció, amely ne szólt volna a vietnami háború megszünteté­sének szükségességéről. A« Egyesült Államok helyzetének ezzel kapcsolatos rosszabbo­dását — a tavalyihoz viszo­nyítva — jellemzi, hogy a mostani közgyűlésen a NATO- cmszágok többsége is szót emelt a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni bom­bázások beszüntetése mellett Miközben Rusk amerikai kül­ügyminiszter a héten ismét határozottan elutasította • bombázások megszüntetéséra tett sürgető felhívásokat, a Pentagon új célpontokra ter­jesztette ki az amerikai légi­erő támadásait. Washington­nak sikerült a japán kor­mányt is bevonni a vietnami agresszióját támogató orszá­gok közé, amennyiben Szate miniszterelnök vállalkozott ar­ra, hogy jelenlegi körútja so­rán Saigonba is ellátogat. A vietnami rendezéssel kap­csolatos diplomáciai ese­mények között kell emlé­keztetni Indira Gandhi indiai miniszterelnökasszony kelet-európai kőrútjára. Rövid moszkvai tartózkodás után Gandhi asszony a lengyel ve­zetőkkel folytatott tárgyalá­sokat, amelyen mindkét fél hangoztatta annak szükséges­ségét, hogy a nehézségek el­lenére fenn kell tartani a Lengyelország, Kanada és In­dia képviselőiből álló Viet­nami Nemzetközi Ellenőrző Bizottságot. Indira Gandhi Jugoszláviában Tito elnökkel is folytatott eszmecserét. Ugyancsak ezen a héten lé­pett érvénybe az idén január­ban aláírt „békés világűr”- szerződés, miután Moszkvá­ban. Washingtonban és Lon­donban letétbe helyezték a szerződés ratifikációs okmá­nyait. A szerződés meghatá­rozza a világűr, beleértve a Hold kutatásában és felhasz­nálásában közreműködő álla­mok tevékenységének alap­elveit. tást adott a különböző politikai és társadalmi feltételek között működő testvérpártoknak és haladó erőknek. A Karlovy- Vary-i konferencia elősegítette a kedvező előfeltételek ki­alakítását a kommunista pártok további találkozói számára. A küldöttségek megállapították, hogy a Kínai Kommu­nista Párt és a Kínai Népköztársaság vezetőinek szakadár és kalandor politikája súlyosan zavarja a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, valamint a szocialista országok egységét, gyengíti az imperializmus elleni közös harc frontját. A két küldöttség kifejetze azt a meggyőződését, hogy a kínai kommunisták, Kina munkásosztálya és dolgozó népe leküzdve jelenlegi nehézségeit, ismét elfoglalja helyét az imperializmus elleni közös harc frontján. A két küldöttség kifejezte azt az álláspontját, hogy össze kell hívni a kommunista- és munkáspártok világkonferenciá­ját, amely megtárgyalná valamennyi forradalmi, antiimperia- lista erő további közös tevékenységének alapvető kérdéseit. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy a két ország között 1949. április 16-án megkötött, 30 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés lejárta előtt új szerződést kötnek. A látogatás befejeztével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány baráti látogatásra hívta meg Csehszlovákia kom­munista Pártja és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kor­mányának küldöttségét. A csehszlovák fél a meghívást kö­szönettel elfogadta. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatása a két szocialista ország kapcsolatainak további fejlődését, a szocialista közösség egységének erősödését, a szocializmus és a világbéke ügyét szolgálta. Prága, 1967. október 1*. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkára. FOCK JENŐ, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke. ANTONIN NOVOTNT, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, JOZEF LENART, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányának elnöke. A küldöttségek a legfontosabb nemzetközi kérdések át­tekintése során együntetűen megállapították, hogy a nemzet­közi helyzet az utóbbi időben az imperialista körök azon tö­rekvése következtében, hogy megállítsák és visszafordítsák a világ haladó erőinek fejlődését, feszültebbé vált. Az imperia­lizmus erői fokozzák agresszivitásukat, a politikai és gazdasági nyomást, a fegyveres erőszak legdurvább formáit alkalmaz­zák Ázsia, Afrika és Latin-Amerika szabadságszerető orszá­gaival szemben, veszélyes konfliktus- és feszültséggócokat hoz­nak létre a világ egyes térségeiben. Az Amerikai Egyesült Államok brutális vietnami agresz- sziójával súlyosan veszélyezteti a világbékét, durván meg­sérti az ENSZ alapokmányát, valamint a nemzetközi jog alapvető normáit. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya több mint 13 éve akadályozza az Indokínára vonatkozó genfi megállapodások végrehajtását. A vietnami nép elleni agresz- szió fokozásával az Amerikai Egyesült Államok kormánya ismételten leleplezi, hogy az úgynevezett békés erőfeszítések­ről szóló nyilatkozatokat a közvélemény és a népek megté­vesztésére, a vietnami háború újabb kiszélesítésének előké­szítésére használja fel. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányai követelik, hogy az Amerikai Egyesült Államok vessen véget vietnami agressziójának, szün­A felek törekszenek arra, hogy minél előbb egyetértés jöjjön létre az összeurópai konferencia össze­hívásáról a biztonság és együttműködés kérdéseinek meg­tárgyalására. A valamennyi európai állam részvételével ren­dezendő tanácskozás elősegítené a hatékony kollektív bizton­sági rendszer megteremtését és fontos határköve lenne földrészünk háború utáni történetének. A küldöttségek egyetértettek abban, hogy a világbéke megvédése érdekében továbbra is minden erőfeszítést meg kell tenni az általános és teljes leszerelés kérdésének előbbre- viteléért. Á küldöttségek állást foglaltak az atomsorompó- egyezmény mielőbbi megkötése mellett és teljes mértékben támogatják az atomfegyverek alkalmazásának betiltására irányuló egyezmény megkötését. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységével kapcsolatban a felek kifejezték azon véleményüket, hogy el kell távolítani minden akadályt, amely gátolja a világ- szervezetet küldetésének az alapokmány céljaival és alap­elveivel összhangban történd következetes teljesítésében. A két ország erőfeszítései továbbra is arra irányulnak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete érvényesítse a haladás, a béke, a biztonság, a nemzetek közötti termékeny együtt­működés szellemét. E feladatok sikeres teljesítése a szervezet egyetemességének megvalósítását teszi szükségessé. A küldöttségek megállapították, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja között az internacionalizmus és a barátság elvei alapján állandóan mélyülnek az elvtársi, testvéri kapcsolatok. E kapcsolatok fejlesztése a szocializmusnak a két országban történő építését szolgálja, egyben hozzájárul a szocialista közösség egységének megszilárdításához, a világbeke és a haladás erőinek tömörí­téséhez. A küldöttségek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország pártjait és népeit a testvéri barátságnak, a szi­lárd szövetségnek és a sokoldalú együttműködésnek azok a szálai egyesítik, amelyek a győztes szocializmus első orszá­gához, a megalapításának 50. évfordulóját ünneplő Szovjet­unióhoz fűzik őket. Ezt a dicsőséges évfordulói Magyarország is Csehszlovákia népei a szovjet néppel, annak Kommunista Pártjával, az egész haladó világgal együtt ünnepük meg. A tárgyalások ismételten igazolták a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja nézeteinek teljes azonosságát a nemzetközi kommunista és munkás- nozgalom valamennyi alapvető kérdésében. A küldöttségek aláhúzták az európai kommunista és Munkáspártok Karlovy-Vary-ban megtartott konferenciájának élentöségét, amely elemezte az európai helyzetet és útmuta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom