Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-14 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIV. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. OKTÖBER 14., SZOMBAT A magyar párt- és kormányküldöttség kassai látogatása Az újítási javaslatok száma alig, a minőség azonban ug­rásszerűen emelkedett az el­múlt évben — így lehetne összefoglalni a közelmúltban zárult bányászati újítási szem­le tapasztalatait. A Mecseki Szénbányák üzemeiben a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezete, a Bányaműszaki Fel­ügyelőség és a Találmányi Hivatal által meghirdetett egyéves újítási szemle ideje alatt 658 újítási javaslatot nyújtottak be, melyből meg­valósításra ezidáig 231-et fo­gadtak el, s további 187-re kí­sérleti szerződést kötöttek. 1966. július 1. óta 49 utókal­kuláció készült el, — melyek együttes népgazdasági ered­ménye közel 25 millió forint. Ez az összeg tízmillióval na­gyobb, mint a szemlét meg­előző évek átlageredménye volt. Tudományos ülésszak Pécsett \ RENDEZIK j j a kurd kérdést? J B e i r u t: A kurd kö- j < vetélések kivizsgálására ; i alakult bagdadi kormány- j ; bizottság találkozott a > | kurdok vezetőivel, — í ( írja az As Saab című \ < bagdadi lap. — A tanács- \ í kozások során sikerült í í megállapodásra jutni, de ' ennek részletei még nem ; \ ismeretesek. Miként a lap > t írja, „az Irak északi ré- ■ ; szén kialakult helyzettel / i kapcsolatban biztató hí- í l rek várhatók”. í I Beiruti értesülések sze- rint a kormánybizottság í a kurd vezetőkkel a he- ' lyi kormányzat új tör- \ vénytervezetét vitatta > meg. E törvénytervezet S értelmében azokon a te- í rületeken, ahol a kurdok < többségben vannak, he- í lyi kormányt hoznának \ létre. S Nagyszerű eredménnyel zárult a újítási szemle — 658 benyújtott javaslat — 25 millió forint megtakarítás — Országos kiállítás Tatabányán Kassa: Csütörtökön este még Prágától búcsúzott, pén­teken reggel már Kassával is­merkedett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a csehszlovák vasút különvona- tával tette meg a mintegy 850 kilométeres utat. Delegá­ciónkat elkísérte Jozef Lenárt, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a kormány elnöke; Vladimír Koucky, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Jozef Kudrna, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, A Széchenyi téren ugyan ^ * még ott lengedeznek az ünnepi zászlók, a városban még nem szűnt meg az ün­nepi sürgés-forgás, de lénye­gében már befejezettnek te­kinthetjük a magyar felső- oktatás 600 éves jubileumát, legalábbis annyira, hogy az első gyorsmérleget elkészít­hessük róla. Ennek kapcsán mindenek­előtt azt lehet és kell meg­állapítanunk, hogy Pécs vá­rosa méltónak bizonyult a jubileumi ünnepségek gazdá­ja megtisztelő címére. Aho­gyan 600 évvel ezelőtt is „al­kalmatos és megfelelő” vá­rosnak ítéltetett a „stúdium generale” befogadására, úgy most is, — első egyeteme alapításának 600 éves jubi­leuma kapcsán is — újra be­bizonyította; falai közt igen megbecsült otthonra lel a tu­domány és kultúra. A jubileum keretében meg­rendezett tudományos tanács­kozások, viták, baráti talál­kozók, ünnepségek, kulturá­lis és sportrendezvények szín­vonala, kulturáltsága, a fél­ezernél több hazai és külföl­di vendég valóban magasabb szintre, országos, sőt nemzet­közi rangra emelte a magyar felsőoktatás 600 éves jubi­leumát és ezen mit sem vál­toztat az a néhány disszo­náns hang, amely az ünnep­ségsorozatot megelőzően — különösen a fővárosi sajtó és rádió jóvoltából — kifejezés­re jutott. , A tények ezúttal is ma­kacs dolgoknak bizonyultak és minden kétséget kizáróan eldöntötték az ünneplés jo­gosságát. A magyar felsőok­tatás 600 évvel ezelőtt, éppen a pécsi universitas alapításá­val vette kezdetét. Amikor tehát valóban túlzásnak kell tartanunk azt az álláspontot, miszerint a mostani jubileum a pécsi egyetem 600 éves fennállását van hivatva ün­nepelni, igenis valljuk — és a most befejeződő tudomá­nyos ülésszak álláspontja alapján még inkább megerő­sítettnek tartjuk —, hogy 600 éve valóban megalapítta- tott és utána egész addig eredményesen működött a pécsi — tehát az első ma­gyarországi — egyetem, amíg munkáját a törökdúlás lehe­tetlenné nem tette. 1367 te­hát az egész magyar felső- oktatás kezdetének dátuma, mint ahogy 1967-ben az egész magyar felsőoktatás 600 éves évfordulóját ünnepeljük. Ez a magyarázata többek között annak, hogy az összes magyar, és szinte valameny- myi rangosabb európai egye­belügyminiszter, dr. Jan Pud- lak, a külügyminiszter első helyettese, Ladislav Novák, a Köztársasági Iroda vezetője és Jozef Pucik^ budapesti csehszlovák nagykövet. A kassaiak szép fogadtatást készítettek elő. Már jóval az érkezés időpontja előtt való­ságos embergyűrű övezte a pályaudvar előtti teret. Ven­dégei tiszteletére ünnepi kön­töst öltött a város, feliratok, csehszlovák és magyar lobo­gók köszöntötték népünk kül­dötteit. Pontosan kilenc óra volt, amikor a különvonat he­tem elküldte képviselőit erre a jubileumra. A Szovjetunió felsőoktatási miniszterének helyettesével képviseltette magát. A szakmabelieken kí­vül hazánk politikai, társa­dalmi életének számos ve­zetője, köztük Losonczí Pál, az Elnöki Tanács elnöke is megtisztelte jelenlétével vá­rosunkat. egyetemeinket. Ha le is számítjuk —, mert ok­vetlenül le kell számítani az ünnepi köszöntők, a díszes pergamenteken átadott üd­vözletek ilyenkor szokásos túlzásait —, valamennyi ha­zai és külföldi egyetem kép­viselője hangoztatta, hogy a 600 évvel ezelőtti egyetem- alapítás milyen jelentős volt, nemcsak az ország, de az egyetemes európai kultúra szempontjából is. A bolognai, párizsi, krakkói, prágai egye­tem képviselői saját, nagy­múltú intézményük alapítá­sához hasonló jelentőségű eseményként értékelték a pé­csi egyetem alapítását. Leg­alább ennyire fontos, hogy hasonló elismeréssel adóztak a 'pécsi egyetemek és főisko­lák mai munkásságának, tu­dományos színvonalának is. Az országos rendező bizott­ság által összeállított gazdag, sokrétű program valóban al­kalmas volt arra, hogy az Európa minden részéből ide- sereglett vendégkoszorú meg­ismerhesse Pécs és a pécsi felsőoktatási intézmények életét, munkásságát. Elsősor­ban természetesen a szakmai rendezvényeket kell kiemel­nünk: dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének, dr. Erdey-Grúz Ti­bor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának ma­gasszínvonalú előadásait, az egyetem történetéről lezajlott vitát, a szocialista országok nemzetközi családjogi konfe­renciáját, a Magyar Biofizi­kai, Biokémiai és Élettani Társaság első együttes ván­dorgyűlését, a Tanárképző Főiskola tudományos üléssza­kát, a művészettörténeti ku­tatás regionális feladatairól rendezett országos szintű ta­nácskozást és a tudományos kutatás módszereivel kapcso­latos vitát. Tulajdonképpen ezek — tehát az élő tudo­mány jelenléte — emelte rangra a jubileumot. A Pécsi Balett díszelőadá­sa, a Liszt-teremben rende­zett jubileumi hangverse­nyek, a pécsi múzeumokban, egészségügyi és közoktatási intézményekben, üzemekben lezajlott látogatások, baráti találkozók kitágították a ju­(Folytatás a 2. oldalon} futott Kassa feldíszített pá­lyaudvarára. A vonatról le­lépő magyar vezetőket. Ká­dár Jánost, Fock Jenőt és a küldöttség többi tagját, első­ként Alexander Dubcek, a CSKP Elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Michal Chudik, a CSKP KB. Elnökségének tag­ja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, továbbá a helyi veze­tők üdvözölték. Ott volt a fo­gadáson Sztankó Pál, hazánk pozsonyi főkonzulja is. Az állomásról gépkocsival a kelet-szlovákiai vasműhöz indult a küldöttség. Százak és ezrek álltak, integettek az utak mentén. Kassa belváro­sának utcáin és az új város­negyedben sokhelyütt csak lé­pésben tudott haladni a gép- kocsisor, annyian üdvözölték a delegációt. Kassa ifjú ipari óriásának bejáratánál Knizka Jaroslav, a kombinát igazga­tója és Alfonz Kudelasek ke­rületi párttitkár fogadta szí­ves szóval a látogatókat. A Kassa belvárosától mint­egy 15 kilométernyire levő kombinát Csehszlovákia egyik legnagyobb épülő ipari léte­sítménye. A házigazdák el­mondották a magyar vendé­geknek, hogy a tervek szerint a kombinát elkészülte után évi 4,5 millió tonna acélt és egész sor más terméket gyárt majd. Impozánsak a beruhá­zások méretei is: 11 milliárd koronába kerül a kombinát teljes kiépítése és ebből eddig hét és fél milliárd korona ér­tékű beruházást valósítottak meg. A gyáróriásban jelenleg 11 ezren dolgoznak, de az 1970—75 közötti időszakra a munkásgárda létszáma eléri majd a húszezer főt. Körben, a gyárkombinát környékén valóságos új város­részek nőttek ki a földből, amelyeknek modem lakóhá­zaiban kulturált, kényelmes körülmények között laknak a kombinát dolgozói. A vasmű központi irodaépüle­ténél autóbuszra szálltak a ma­gyar és csehszlovák párt- és ál­lami vezetők, s üzemlátoga­tásra indultak a kokszolómű­be, az acélgyárba és a hen­germűbe. A különböző részle­geknél tapssal, virággal kö­szöntötték Kádár Jánost és a többi magyar vezetőt. Tegnap délután 3 órakor a Baranya megyei Tanács üléstermében a pécsi tudo­mányos és kulturális intéz­mények tudományos ülés­szakot tartottak. Dr. Ruzsás Lajosnak, a Dunántúli Tudományos In­tézet kutatójának megnyitó szavai után dr. Babics And­rás, a történettudományok kandidátusa, az MTA Du­nántúli Tudományos Intéze­tének igazgatója tartott elő­adást „A regionális komplex­kutatás lényege és módsze­re” címmel. Dr. Szinkovich Márta, a Pécsi Állami Le­véltár igazgatója a területi levéltár feladatairól beszélt a regionális kutatással kap­csolatban, majd a regioná­lis könyvtárközi együttmű­ködésről, valamint a tudo­mányos kutatás szakirodal­mi ellátásáról dr. Fényes Miklós, a Pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatója tartott előadást. A Baranya megyei bá­nyászok néprajza kutatásá­nak problémáiról, különös tekintettel a nevelési vonat­kozásokra a Pécsi Tanár­képző Főiskola tanszékveze­tő tanára, dr. Vargha Ká­roly, valamint dr. Rónai Béla docens beszélt. Dr. Dankó Imre múzeum­igazgató, a múzeum és a felsőoktatás kapcsolatáról, Fodor Pálné megyei könyv­tárigazgató pedig a Megyei Könyvtár helytörténeti gyűj teményének tudományos és hazafias nevelést szolgáló vonatkozásairól szólott elő­adásában. Dr. Szöllősi Kálmánnak, a Pécsi Városi Könyvtár igaz­gatójának előadása „Az if­júság korszerű könyvtári el­látása és a kutatásra való könyvtári felkészítése” cím­mel hangzott el a tudomá­nyos ülésszak befejezése­ként. A benyújtott javaslatok kö­zül több országos érdeklődést keltett. A Gulácsi János és társai által készített elektro­mos reteszelő például máso­dik díjat nyert a munkavé­delmi újítások kategóriájában — s a tatabányai országos seregszemlén is bemutatták. Érdekes szerkezet, s a vájá­rokat sok felesleges munkától menti meg a Kiss—Feldvébel féle bordafamaró. A TH- biztosításhoz használt bélés bordafákba a távolságtartó horonyt ezidáig kézzel vésték, illetve faragták, ami nemcsak lassú. de balesetveszélyes munka is volt. Az újítási ja­vaslat alapján elkészített ho­ronymaró, most percek alatt elvégzi ezt a műveletet, s így a feltárócsapatok az eddigi­nél több id'"i fordíthatnak a gyors előrehaladást biztosító fúrási, robbantási és biztosí­tási munkaszakaszokra. Béta-aknán máris nagy népszerűségnek örvend az újítási szemle keretében ki­alakított Kiss—Majzik-féle szénvagyonkutató fúrógép, me lyet a Sztanyó—Hazafi kol­lektíva fejlesztett tovább. A fúrógép — mely a Béta 1. ngr vet kapta —, rendkívül kik súlyával, alacsony fogyasztá­sával és „mozgékonyságával” hívta fel magára a figyelmet. Hasonló céllal készült a Vá­mos-testvérek fúróállványa is, mely a PR—24-es gép telje­sítményét növelte meg ugrás­szerűen. Hasznos és szellemes újí­tást adott be Hornyák Lajos. Pneumatikus szerkezete a rob­bantásnál megsérült légcsa­tornák kiegyengetését végzi — percek alatt. Az ügyes kis gép átbújik a csöveken, s e- közben eltünteti a kövek okoz­ta horpadásokat. Itthon is sok csodálója volt, s a tatabá­nyai országos újítási kiállítá­son is szép sikert aratott, Gulácsi János iránytöréses gumiszalagja, mely a cik- cakkos bányavágatokban is zavartalanul szállítja a sze­net. Az újítási szemle alapját egyébként a vállalat műszaki osztálya által összeállított éves újítási feladatterv ké­pezte. A tervben szereplő leg­égetőbb problémák közül nyol cat maradéktalanul megoldot­tak, tizenkét javaslatra kí­sérleti szerződést kötöttek — tizenhárom elképzelés pedig most vár elbírálásra. A szemle egy éve alatt meg erősödtek az üzemi újítókö­rök — szorosabbá vált a mű­szaki és fizikai állományú újítók kapcsolata, tervsze­rűbb lett a megoldásra váró témák meghatározása — s végső soron ez jelenti a szem­le igazi sikerét. A tatabányai országos kiállításon — tizen­két bányászati mammutvál- lalat képviseletében —, 173 újítást mutattak be, s ebből tizenhármat a Mecseki Szén­bányák dolgozói készítettek. Az újítási csoport már az 1968. évi feladatterv össze­állításán dolgozik, az üzemek­ben pedig készül az újítókö- Vök éves programja. Cél: meg­őrizni és továbbfejleszteni azt a lendületet, amit a párt IX. kongresszusa tiszteletére meg­hirdetett szemle adott az újí­tómunkának. b. a. A nagy ünnep után A tudományos ülés résztvevőinek egy csoportja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom