Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-14 / 243. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIV. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. OKTÖBER 14., SZOMBAT A magyar párt- és kormányküldöttség kassai látogatása Az újítási javaslatok száma alig, a minőség azonban ugrásszerűen emelkedett az elmúlt évben — így lehetne összefoglalni a közelmúltban zárult bányászati újítási szemle tapasztalatait. A Mecseki Szénbányák üzemeiben a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, a Bányaműszaki Felügyelőség és a Találmányi Hivatal által meghirdetett egyéves újítási szemle ideje alatt 658 újítási javaslatot nyújtottak be, melyből megvalósításra ezidáig 231-et fogadtak el, s további 187-re kísérleti szerződést kötöttek. 1966. július 1. óta 49 utókalkuláció készült el, — melyek együttes népgazdasági eredménye közel 25 millió forint. Ez az összeg tízmillióval nagyobb, mint a szemlét megelőző évek átlageredménye volt. Tudományos ülésszak Pécsett \ RENDEZIK j j a kurd kérdést? J B e i r u t: A kurd kö- j < vetélések kivizsgálására ; i alakult bagdadi kormány- j ; bizottság találkozott a > | kurdok vezetőivel, — í ( írja az As Saab című \ < bagdadi lap. — A tanács- \ í kozások során sikerült í í megállapodásra jutni, de ' ennek részletei még nem ; \ ismeretesek. Miként a lap > t írja, „az Irak északi ré- ■ ; szén kialakult helyzettel / i kapcsolatban biztató hí- í l rek várhatók”. í I Beiruti értesülések sze- rint a kormánybizottság í a kurd vezetőkkel a he- ' lyi kormányzat új tör- \ vénytervezetét vitatta > meg. E törvénytervezet S értelmében azokon a te- í rületeken, ahol a kurdok < többségben vannak, he- í lyi kormányt hoznának \ létre. S Nagyszerű eredménnyel zárult a újítási szemle — 658 benyújtott javaslat — 25 millió forint megtakarítás — Országos kiállítás Tatabányán Kassa: Csütörtökön este még Prágától búcsúzott, pénteken reggel már Kassával ismerkedett a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a csehszlovák vasút különvona- tával tette meg a mintegy 850 kilométeres utat. Delegációnkat elkísérte Jozef Lenárt, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a kormány elnöke; Vladimír Koucky, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Jozef Kudrna, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, A Széchenyi téren ugyan ^ * még ott lengedeznek az ünnepi zászlók, a városban még nem szűnt meg az ünnepi sürgés-forgás, de lényegében már befejezettnek tekinthetjük a magyar felső- oktatás 600 éves jubileumát, legalábbis annyira, hogy az első gyorsmérleget elkészíthessük róla. Ennek kapcsán mindenekelőtt azt lehet és kell megállapítanunk, hogy Pécs városa méltónak bizonyult a jubileumi ünnepségek gazdája megtisztelő címére. Ahogyan 600 évvel ezelőtt is „alkalmatos és megfelelő” városnak ítéltetett a „stúdium generale” befogadására, úgy most is, — első egyeteme alapításának 600 éves jubileuma kapcsán is — újra bebizonyította; falai közt igen megbecsült otthonra lel a tudomány és kultúra. A jubileum keretében megrendezett tudományos tanácskozások, viták, baráti találkozók, ünnepségek, kulturális és sportrendezvények színvonala, kulturáltsága, a félezernél több hazai és külföldi vendég valóban magasabb szintre, országos, sőt nemzetközi rangra emelte a magyar felsőoktatás 600 éves jubileumát és ezen mit sem változtat az a néhány disszonáns hang, amely az ünnepségsorozatot megelőzően — különösen a fővárosi sajtó és rádió jóvoltából — kifejezésre jutott. , A tények ezúttal is makacs dolgoknak bizonyultak és minden kétséget kizáróan eldöntötték az ünneplés jogosságát. A magyar felsőoktatás 600 évvel ezelőtt, éppen a pécsi universitas alapításával vette kezdetét. Amikor tehát valóban túlzásnak kell tartanunk azt az álláspontot, miszerint a mostani jubileum a pécsi egyetem 600 éves fennállását van hivatva ünnepelni, igenis valljuk — és a most befejeződő tudományos ülésszak álláspontja alapján még inkább megerősítettnek tartjuk —, hogy 600 éve valóban megalapítta- tott és utána egész addig eredményesen működött a pécsi — tehát az első magyarországi — egyetem, amíg munkáját a törökdúlás lehetetlenné nem tette. 1367 tehát az egész magyar felső- oktatás kezdetének dátuma, mint ahogy 1967-ben az egész magyar felsőoktatás 600 éves évfordulóját ünnepeljük. Ez a magyarázata többek között annak, hogy az összes magyar, és szinte valameny- myi rangosabb európai egyebelügyminiszter, dr. Jan Pud- lak, a külügyminiszter első helyettese, Ladislav Novák, a Köztársasági Iroda vezetője és Jozef Pucik^ budapesti csehszlovák nagykövet. A kassaiak szép fogadtatást készítettek elő. Már jóval az érkezés időpontja előtt valóságos embergyűrű övezte a pályaudvar előtti teret. Vendégei tiszteletére ünnepi köntöst öltött a város, feliratok, csehszlovák és magyar lobogók köszöntötték népünk küldötteit. Pontosan kilenc óra volt, amikor a különvonat hetem elküldte képviselőit erre a jubileumra. A Szovjetunió felsőoktatási miniszterének helyettesével képviseltette magát. A szakmabelieken kívül hazánk politikai, társadalmi életének számos vezetője, köztük Losonczí Pál, az Elnöki Tanács elnöke is megtisztelte jelenlétével városunkat. egyetemeinket. Ha le is számítjuk —, mert okvetlenül le kell számítani az ünnepi köszöntők, a díszes pergamenteken átadott üdvözletek ilyenkor szokásos túlzásait —, valamennyi hazai és külföldi egyetem képviselője hangoztatta, hogy a 600 évvel ezelőtti egyetem- alapítás milyen jelentős volt, nemcsak az ország, de az egyetemes európai kultúra szempontjából is. A bolognai, párizsi, krakkói, prágai egyetem képviselői saját, nagymúltú intézményük alapításához hasonló jelentőségű eseményként értékelték a pécsi egyetem alapítását. Legalább ennyire fontos, hogy hasonló elismeréssel adóztak a 'pécsi egyetemek és főiskolák mai munkásságának, tudományos színvonalának is. Az országos rendező bizottság által összeállított gazdag, sokrétű program valóban alkalmas volt arra, hogy az Európa minden részéből ide- sereglett vendégkoszorú megismerhesse Pécs és a pécsi felsőoktatási intézmények életét, munkásságát. Elsősorban természetesen a szakmai rendezvényeket kell kiemelnünk: dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettesének, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának magasszínvonalú előadásait, az egyetem történetéről lezajlott vitát, a szocialista országok nemzetközi családjogi konferenciáját, a Magyar Biofizikai, Biokémiai és Élettani Társaság első együttes vándorgyűlését, a Tanárképző Főiskola tudományos ülésszakát, a művészettörténeti kutatás regionális feladatairól rendezett országos szintű tanácskozást és a tudományos kutatás módszereivel kapcsolatos vitát. Tulajdonképpen ezek — tehát az élő tudomány jelenléte — emelte rangra a jubileumot. A Pécsi Balett díszelőadása, a Liszt-teremben rendezett jubileumi hangversenyek, a pécsi múzeumokban, egészségügyi és közoktatási intézményekben, üzemekben lezajlott látogatások, baráti találkozók kitágították a ju(Folytatás a 2. oldalon} futott Kassa feldíszített pályaudvarára. A vonatról lelépő magyar vezetőket. Kádár Jánost, Fock Jenőt és a küldöttség többi tagját, elsőként Alexander Dubcek, a CSKP Elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Michal Chudik, a CSKP KB. Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, továbbá a helyi vezetők üdvözölték. Ott volt a fogadáson Sztankó Pál, hazánk pozsonyi főkonzulja is. Az állomásról gépkocsival a kelet-szlovákiai vasműhöz indult a küldöttség. Százak és ezrek álltak, integettek az utak mentén. Kassa belvárosának utcáin és az új városnegyedben sokhelyütt csak lépésben tudott haladni a gép- kocsisor, annyian üdvözölték a delegációt. Kassa ifjú ipari óriásának bejáratánál Knizka Jaroslav, a kombinát igazgatója és Alfonz Kudelasek kerületi párttitkár fogadta szíves szóval a látogatókat. A Kassa belvárosától mintegy 15 kilométernyire levő kombinát Csehszlovákia egyik legnagyobb épülő ipari létesítménye. A házigazdák elmondották a magyar vendégeknek, hogy a tervek szerint a kombinát elkészülte után évi 4,5 millió tonna acélt és egész sor más terméket gyárt majd. Impozánsak a beruházások méretei is: 11 milliárd koronába kerül a kombinát teljes kiépítése és ebből eddig hét és fél milliárd korona értékű beruházást valósítottak meg. A gyáróriásban jelenleg 11 ezren dolgoznak, de az 1970—75 közötti időszakra a munkásgárda létszáma eléri majd a húszezer főt. Körben, a gyárkombinát környékén valóságos új városrészek nőttek ki a földből, amelyeknek modem lakóházaiban kulturált, kényelmes körülmények között laknak a kombinát dolgozói. A vasmű központi irodaépületénél autóbuszra szálltak a magyar és csehszlovák párt- és állami vezetők, s üzemlátogatásra indultak a kokszolóműbe, az acélgyárba és a hengerműbe. A különböző részlegeknél tapssal, virággal köszöntötték Kádár Jánost és a többi magyar vezetőt. Tegnap délután 3 órakor a Baranya megyei Tanács üléstermében a pécsi tudományos és kulturális intézmények tudományos ülésszakot tartottak. Dr. Ruzsás Lajosnak, a Dunántúli Tudományos Intézet kutatójának megnyitó szavai után dr. Babics András, a történettudományok kandidátusa, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója tartott előadást „A regionális komplexkutatás lényege és módszere” címmel. Dr. Szinkovich Márta, a Pécsi Állami Levéltár igazgatója a területi levéltár feladatairól beszélt a regionális kutatással kapcsolatban, majd a regionális könyvtárközi együttműködésről, valamint a tudományos kutatás szakirodalmi ellátásáról dr. Fényes Miklós, a Pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatója tartott előadást. A Baranya megyei bányászok néprajza kutatásának problémáiról, különös tekintettel a nevelési vonatkozásokra a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, dr. Vargha Károly, valamint dr. Rónai Béla docens beszélt. Dr. Dankó Imre múzeumigazgató, a múzeum és a felsőoktatás kapcsolatáról, Fodor Pálné megyei könyvtárigazgató pedig a Megyei Könyvtár helytörténeti gyűj teményének tudományos és hazafias nevelést szolgáló vonatkozásairól szólott előadásában. Dr. Szöllősi Kálmánnak, a Pécsi Városi Könyvtár igazgatójának előadása „Az ifjúság korszerű könyvtári ellátása és a kutatásra való könyvtári felkészítése” címmel hangzott el a tudományos ülésszak befejezéseként. A benyújtott javaslatok közül több országos érdeklődést keltett. A Gulácsi János és társai által készített elektromos reteszelő például második díjat nyert a munkavédelmi újítások kategóriájában — s a tatabányai országos seregszemlén is bemutatták. Érdekes szerkezet, s a vájárokat sok felesleges munkától menti meg a Kiss—Feldvébel féle bordafamaró. A TH- biztosításhoz használt bélés bordafákba a távolságtartó horonyt ezidáig kézzel vésték, illetve faragták, ami nemcsak lassú. de balesetveszélyes munka is volt. Az újítási javaslat alapján elkészített horonymaró, most percek alatt elvégzi ezt a műveletet, s így a feltárócsapatok az eddiginél több id'"i fordíthatnak a gyors előrehaladást biztosító fúrási, robbantási és biztosítási munkaszakaszokra. Béta-aknán máris nagy népszerűségnek örvend az újítási szemle keretében kialakított Kiss—Majzik-féle szénvagyonkutató fúrógép, me lyet a Sztanyó—Hazafi kollektíva fejlesztett tovább. A fúrógép — mely a Béta 1. ngr vet kapta —, rendkívül kik súlyával, alacsony fogyasztásával és „mozgékonyságával” hívta fel magára a figyelmet. Hasonló céllal készült a Vámos-testvérek fúróállványa is, mely a PR—24-es gép teljesítményét növelte meg ugrásszerűen. Hasznos és szellemes újítást adott be Hornyák Lajos. Pneumatikus szerkezete a robbantásnál megsérült légcsatornák kiegyengetését végzi — percek alatt. Az ügyes kis gép átbújik a csöveken, s e- közben eltünteti a kövek okozta horpadásokat. Itthon is sok csodálója volt, s a tatabányai országos újítási kiállításon is szép sikert aratott, Gulácsi János iránytöréses gumiszalagja, mely a cik- cakkos bányavágatokban is zavartalanul szállítja a szenet. Az újítási szemle alapját egyébként a vállalat műszaki osztálya által összeállított éves újítási feladatterv képezte. A tervben szereplő legégetőbb problémák közül nyol cat maradéktalanul megoldottak, tizenkét javaslatra kísérleti szerződést kötöttek — tizenhárom elképzelés pedig most vár elbírálásra. A szemle egy éve alatt meg erősödtek az üzemi újítókörök — szorosabbá vált a műszaki és fizikai állományú újítók kapcsolata, tervszerűbb lett a megoldásra váró témák meghatározása — s végső soron ez jelenti a szemle igazi sikerét. A tatabányai országos kiállításon — tizenkét bányászati mammutvál- lalat képviseletében —, 173 újítást mutattak be, s ebből tizenhármat a Mecseki Szénbányák dolgozói készítettek. Az újítási csoport már az 1968. évi feladatterv összeállításán dolgozik, az üzemekben pedig készül az újítókö- Vök éves programja. Cél: megőrizni és továbbfejleszteni azt a lendületet, amit a párt IX. kongresszusa tiszteletére meghirdetett szemle adott az újítómunkának. b. a. A nagy ünnep után A tudományos ülés résztvevőinek egy csoportja.
