Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-12 / 241. szám

1967. OKTÖBER 12L napló 3 Mit tini az ipar „másodhegedűse“? Kétszázmillió forintos program megvalósítására készül a Komlói Helyiipari Vállalat Gyorsmérleg: mit adott a jubileumi verseny? Megyénk 27 ipari vállalatából 23 nyereséges Milliós megtakarítások, javuló minőség — 121 lakás terven felöl Tovább erősödött a szocialista bri arád mozgalom íiNem modemek, de van- ik!” — mondták a Komlói slyiipari Vállalat vezetői oknak, akik eleinte szóvá- tték nekik, miért foglalkoz­ik oly nagy buzgalommal eg barakképületek megszer- sével és rendbehozásával. Mi egyebet tehettek volna? agy beruházás lehetőségével nki sem biztatta őket. Al­júkon kopogtatott a sok unkát kereső komlói bá- ’ ászasszony és leány. Vállal­ok kellett azt a nehéz fel­latot, hogy a maguk erejé­ül teremtsék meg üzemi épü- teiket. Ma már jogos büsz- iséggel mutatják a látogató­ik, mit sikerült létrehozniok yan épületekből és gépek- 51, melyekkel mások már ;m tudtak mit kezdeni. Immár hét esztendeje szor- ilmasan építik üzemeiket, jlesztik vállalatukat. A cipő- :emmel kezdték, öreg vas- izas barakkokat vásároltak, helyszínen szétszerelték, ajd telephelyükre szállítva sokat, újra felépítették. A mderföldi „szállásfalut”, a Dmlói építők egykori bázisát ár kezdték lebontani, ami- ar a helyiipariak felfigyeltek e omladozó épületekre. Kér­ik, adják át nekik azokat zemi célokra. A telephely alakítására másfélmilliót aptak a Megyei Tanácstól, Eonkívül 600 000 forint rö- idlejáratú bankhitelt vettek >1 hozzá. Ez 1966 elején tör­ölt. bankhitelük négy évre :ólt, de még ugyanabban az /ben vissza is fizették. Érdemes megnézni az új ilephelyüket. A megkopott ilvonulási épületeket szépen ^tatarozták, felszerelték a lűhelyeket és a szükséges ociális létesítményekről is andoskodtak. Ezek a műhe- rek valóban nem modernek, iszen a gépeik java is erő­in használt állapotban került le a nagyüzemekből —. de nberséges munkakörülmé- yeket biztosítanak az itt dol- izóknak. Valamennyi üzem- iszben fénycső világítás és eating-kályhák segítségével gyesen megoldott légfűtés an. Ezen a kenderföldi új ílephelyen a vállalat 1700 Lunkásából hatszázan dolgos­ak, két műszakban. Papu- 3ok és házicipők gyártását Égzik szalagszerűen, nagyüze- ü munkaszervezései. Napon- i 1600—2000 pár papucsot és ázicipőt állítanak elő. Itt ka- ott helyet két tanműhelyük i. Az egyikben ruhaipari, a íásikban cipész szakmunká- okat képeznek. A 350 tanuló vállalat ^aranytartalékát” “lenti. A régi Komló főutcájában Évő központi telepükön most s folynak kisebb építkezések. Cipőgyártó üzemüket 6 méter­ei megtoldották. hogy meg- osszabbíthassák a gyártó sza- igot. Így a jelenlegi 400 pár elyett 5—600 pár férficipőt észíthetnek naponta. Most észült el a kompresszorház, honnan az üzem sűrített le- egővel való ellátását bizto- ttják majd. Asztalosüzemük észére tágas raktárát létesí- enek és épül a gőzölőkamra 5 a faanyagok szárítására. A zárítóban már szerelik az reg kazánt, melyet a Pécsi letonárugyártól vettek át őnyvjóváírással. Folyamat­án van a fényező vasvázas pületének rendbehozása is. NINCS EGVSÉGES PRO- TLJA a Komlói Helyiipari Vállalatnak. Ha lenne, jó enne. de azért nem bánkód­tak miatta a vállalat vezetői, ízt tartják, minden munkát 1 kell vállalni, ami hoz a konyhára’’ és lehetővé teszi . ma még jórészt szakképzet­en nőj munkaerő foglalkoz­atását. Bútor, cipő. papucs és lázicipő. konfekcióáru gyártá- a mellett még ládagyártással s foglalkoznak. A vasútállo- nás mellett lévő ládaüzemük vente 7—8 millió forint ér­ékben közvetett exportra yártja a gyümölcsösládákat, tz ötletet az adta ehhez, hogy bánj'ánál nagy mennyiség­ien keletkezik a 60—80 cm-es lossztolási hulladék. Most fel- ijítják a ládaüzemet, ahol ed­dig évente 80—100 munkás 1 millió darab gyümölcsösládát készített. Jövőre már 150 mun­kás dolgozhat a felújított lá­daüzemben. Az említett gyártmányokból 140 millió forint értékű árut termelnek. 217 000 pár férfi­cipő, 480 000 pár papucs és házicipő gyártása szerepel idei programjukban. Konkfekció- üzemüktől 48—50 milliós, asz­talosüzemüktől és kárpitosaik­tól 22—24 millió forintos ter­melési értéket várnak ebben az évben. A jubileumi mun- lcaverseny eredményeként éves programjukból kilenc hónap alatt már 100 millió forint ér­tékű termelés megvalósult. A még hiányzó 40 millióval sem lesz baj, hiszen a papucs és házicipő gyártását végző új telephelyen csak nemrég in­dult be a második műszak. Munkájuk eredményeként 10 millió forintos nyereségre szá­mítanak és dolgozóik nyere­ségrészesedése várhatóan az idén sem lesz kevesebb há­romheti keresetnek megfelelő összegnél. BIZAKODÁSSAL ÉS SOK Jó ÖTLETTEL készülnek az új gazdasági mechanizmus megvalósítására. Tervük nagy­szabású: 1968-ban el akarják érni a 200 millió forintos ter­melési értéket. Eddigi ered­ményeik láttán nincs okunk kételkedni céljuk realitásá­ban! A banktól 1,7 millió forin­tos rövidlejáratú hitelt vettek fel. Mostmár új és modem gépeket vásárolnak ebből. 53 új varrógép, három cipőipari és négy faipari speciálgép sze­repel megrendelésük listáján. Papucs és házicipőgyártásuk — amihez a nagyipar hulla­dékanyagait használják fel — fejlesztése érdekében ötévre szóló, kölcsönös engedménye­ken alapuló, koncessziós szer­ződést kötnek a kereskede­lemmel. Előnyös ez. mert így hosszabb távra lekötik terme­lő kapacitásukat. A kereske­delemnek megengedik, hogy jobban beleszóljon üzemük programozásába, mert így könnyebben lépést tarthatnak a divat követelményeivel, vi­szont ennek fejében elvárják majd, hogy anyagiakkal segít­se a szükséges beruházásokat. Tehát a piacon elért haszon­ból — a kereskedelem és az ipar újszerű kooperációjának elvei alapján — rendszeresen leadjon bizonyos hányadot a termelő üzemnek, amely szin­te ..háziműhely” módjára tel­jesíti kívánságait. Ahogy a Kujan-bulaki sző­nyegszövők megemlékeztek Leninről, aki egyszer hallotta, egyhamar nem felejti el. Az osztály, ezek a 15 éves, cop- fos, frufrus gyereklányok úgy hallgatják Bertáit Brecht ver­sét, mint anyuka meséjét még néhány évvel ezelőtt. Csak egész halvány sejtelmeik van­nak arról, milyen is lehet egy tevetemető, mögötte terül el a mocsár, a lázterjesztő, kövér szúnyogok tanyája. A szegény szőnyegszövők sokat szenvednek a maláriától, per­sze, ebben a kis dél-turkesz- táni faluban honnan is sze­rezhetnének chinint. Aztán meghallják a hírt, hogy Lenin emlékünnepélye közeledik, il­lő lenne itt is egy gipsz­szobrot állítani neki. Ezt természetesnek tartja az osztály, hisz Lenin a for­radalom vezéralakja, sokat köszönhetnek neki a szegény emberek, nemcsak Oroszország területén, világszerte. John Reed riportkönyvének címe is ezt fejezi ki: „Tíz nap, amely megrengette a világot" Kapható hozzá egy lemez, melyen Lenin hangja eredeti­ben hallható. Gyűlnek, szaporodnak a ne­hezen keresett kopejkák, las­san együtt a pénz a gipsz­szoborra. És akkor egy vörös­Fokozott mértékben kíván­nak támaszkodni az üzemi te­rületet és gépi beruházást nem igénylő bedolgozó hálózatra. Jelenleg 200 bedolgozójuk van, jövőre szeretnék megkétsze­rezni a számukat. Jelenleg 1400 nőt foglalkoz­tat a komlói helyiipar, jövőre tovább növelhetik a női mun­kaerő létszámát. Intenzív ta­nulóképzésükkel enyhítik a fiatalok elhelyezésének, mun- kábaállításának gondjait is. A Komlói Helyiipari Vállalat valóban vállalkozó szellemű vezetése megtalálja a módját termelése bővítésének, újabb és újabb munkaalkalmak te­remtésének. mint ahogy — szinte a semmiből — létre­hozták megyénk egyik legna­gyobb könnyűipari üzemét A kereskedelem már minden cikkből lekötötte jövőévi ka­pacitásukat és előrehaladott stádiumban vannak 20 millió forint értékű exportra vonat­kozó tárgyalásaik is. az Állami ipar mel­lett a helyi ipar csak „má­sodhegedűs”. .. De a muzsika csak úgy szép — s ezt jól tudják Komlón —, ha a „má­sodhegedűs” is kitesz magá­ért. Lőrinci János A SZÖVOSZ vendégeként hazánkban tartózkodó lengyel lakásszövetkezeti küldöttség kedden délelőtt a MÉSZÖV kultúrtermében találkozott a szövetkezeti központ vezetői­vel. Harmincöt lengyel város lakásszövetkezeti elnöke jött el, hogy megtekintse milye­nék és hogyan tevékenyked­nek a hazánkban 1959 óta mű­ködő lakásszövetkezetek. Európában jelenleg a len­gyel lakásszövetkezetek a leg­fejlettebbek, az ilyen jellegű szövetkezés náluk hatvan éves múltra tekint vissza. A Len­gyel Országos Lakásszövetke­zeti Központ osztályvezetője elmondotta, hogy kormányuk a lakáskérdést teljes egészé­ben szövetkezeti lakásépítés­sel oldotta meg, s hogy a szövetkezeteknek a mozgalom méreteinél fogva nemcsak gaz dasági, hanem politikai sze­repük is jelentős. A tagok katona meglepő javaslatot tesz. Gipsz-szobor helyet pet­róleumra költsék a pénzt, önt­sék a mocsárra, hogy leküzd- hessék a lázat Kujan-Bulak- ban, így emlékezzenek Lenin elvtársra. A gyerekekben meginognak az erkölcsi fogalmak, szobor helyett petróleum, szokatlan megemlékezés.., Megszüntetni a lázat na­gyon jó dolog, de mit szólna ehhez Lenin, ha élne? Még nem tudják eldönteni. És nem tudják, becsüljék-e, vagy el­ítéljék azt a vöröskatonát. A kis versmondó maga is csak néhány perccel ezelőtt ismerkedett meg a szöveggel, de érzékeli a feszültséget, hangja felforrósodik. A szőnyegszövők horpadt vödreikkel egymás után járul­nak a mocsárhoz, és öntik rá a petróleumot; a kocka el van vetve. És a megoldás meg­nyugtatja az osztályt. A ku- jan-bulakiak maguknak hasz­náltak azzal, hogy Lenint ünnepelték, és róla emlékez­tek azzal, hogy használtak maguknak. Tettük azt mu­tatja, hogy megértették Lenin tanítását. A kislányok csendben néz­nek maguk elé, azt hiszem, ők is megérezték valamit A félévi mérlegek birtoká­ban elkészült a jubileumi munkaverseny eddigi eredmé­nyeinek „gyorsmérlege” is. Ipari üzemeink vezetői és dolgozói állták adott szavu­kat: a nagy lendülettel bein­dult jubileumi munkaverseny ahelyett, hogy — minthogy azt az aggodalmaskodók jó­solták — „kifulladt” volna, hónapról hónapra erősödött, s a céltudatos munka eredmé­nyeképpen szinte valamennyi üzemünk túlteljesítette eredeti tervét, s így a Baranyában dolgozó 27 ipari vállalat közül 23 nyereséggel zárhatta első féléves mérlegét A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított munkaver­senyre mi sem jellemzőbb, mint a résztvevők nagy szá­ma. A Mecseki Szénbányák összlétszámának 57 százaléka — mintegy tízezer ember — tett konkrét felajánlást, de nem maradtak el a könnyű­ipari üzemek sem. A Bőrgyár részvétele száz százalékos, az nemcsak a lakásokat, szövetke­zeti épületeket óvják, de a környező parkokat is szocia­lista megőrzésre veszik át, gondozzák, szépítik azokat Varsó, Gdansk és Krakkó lakásszövetkezeti elnökei a MÉSZÖV közbenjárását kér­ték ahhoz, hogy Baranyában három testvérszövetkezetet választhassanak. Közölték, szí­vesen adják át tapasztalatai­kat és lengyelországi látoga­tásra is meghívták az itteni lakásszövetkezeti vezetőket. A lengyel vendégeket Si­mon István a MÉSZÖV osz­tályvezetője tájékoztatta a ba­ranyai lakásszövetkezetek fej­lődéséről. Elmondotta, hogy megyénkben jelenleg kilenc lakásszövetkezet működik, mintegy kétezer taggal. A ba­ráti találkozó után a vendé­gek megtekintették az újme- csekaljai lakásszövetkezetek házait Nem könnyű dolog éppen a gimnázium első osztályában — tehát lényegében nyolc ál­talánost végzett gyerekekkel a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról beszélgetni. Közvetlen éltnényanyaggal természetesen a felnőttek túl­nyomó többsége sem rendel­kezik, de tizenöt éveseknél szilárd világnézetet, különö­sebb érzelmi kötődést, sőt a tények alapos ismeretét sem tételezhetjük fel. Elég egy mégoly finom kiigazítás is — teszem azt, hogy ne Szovjet­uniót mondjak, hiszen az csak 1922-ben alakult —, és azon­nal feleltetéssé „torzul” a be­szélgetés, rögtön megriadnak a tétova gondolatok. Szeren­csére tudja ezt a két tanárnő, tudja az újságíró is. így aztán csak nyelünk, amikor a mun­kásosztályt réteggé „degra­dálják’ vagy más jelét adják bizonytalanságuknak, csak na gyökat nyelünk, de nem szó­lunk közbe. Az első kérdés szándékol­tan könnyű: honnan, milyen jelekből lehet észrevenni, hogy évforduló megünneplé­sére készülődik az ország, és melyik ez az évforduló7 Páron nyújtogatják a ke­züket, de hátulról már hal­latszik is a kérdés második felére a válasz. Az egész né­mileg emlékeztet a nemrég befejeződött Tizenkét szék című tv-vetélkedőre. Igaz, nem im vagyok a Vitray, a AKÖV-nél 2145, az építőipari vállalatoknál pedig 7512 dol­gozó tett ígéretet arra, hogy munkasikerekkel köszönti a nagy jubileumot. Az elmúlt hónapokban to­vább fejlődött a szocialista üzemrész, üzemegység, illetve szocialista gyáregység címért indított mozgalom is. Különö­sen örvendetes, hogy me­gyénk két olyan jelentős ter­melő egysége, mint a Sörgyár és a Mecseki Pincegazdaság már a „Szocialista gyár” cím elérését tűzhette közvetlen cel-> ként maga elé. A vállalások közül elsőként említettük a takarékosságot. Hogy mekkorák az e téren el­ért eredmények, elég néhány adatot felsorolni. A Szigetvári Konzervgyár 6 millió, a Bőr­gyár 1,7, a Tejipari Vállalat pedig 1,5 millió forintos meg­takarítást tűzött maga elé cé­lul, s az első félév adatai sze­rint a célkitűzéseket mindhá­rom helyen túlszárnyalták. Kimagasló eredmények szü­lettek a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat mun­kahelyein is. Az év elején az építőmunkások 60 lakás ter­ven felüli átadására tettek ígéretet —, de már eddig 121 plusz-lakást adtak át. Hasonló híreket kaptunk a tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalattól is. A vállalásokban 12 létesít­mény határidő előtti átadása szerepel — éves szinten —, melyből eddig nyólc már ren­deltetés szerint üzemel. Már a múlt esztendő kong­resszusi versenymozgalmának is az volt az egyik főerénye, hogy a helyi feladatok helyi módszerekkel való megoldását tartotta a legfontosabb cél­nak — s most ugyanez mond­ható el: a jubileumi verseny minden bürokratikus megkö­töttség, „felső” beavatkozás nélkül zajlik, s mindenütt a napi feladatok gyors megol­dásához nyújt segítséget A Mecseki Szénbányáknál például a szénminőség gyors javítása és az anyagokkal való takarékosság a legfontosabb feladat — s ez szerepel a vál­lalásukban is. Minden üzem számára meghatározták a ha­mutartalom megengedett szá­zalékát, s a csapatok ennek ismeretében végzik munkáju­kat. örvendetes módon széle­sedtek a szovjet emberekkel gyerekek nem kapnak aján­dékot és a kérdések sem any- nyira nehezek, de legalább annyira kötetlen a légkör; mindenki arról beszél, amiről akar. És akarnak beszélni. Az egyik kislány a plaká­tokra hivatkozik, melyek hírül adják az 50. évforduló köze­ledtét „Vörös zászló van a plakáton, és egy hatalmas, erős munkás.” Őszintén szólva én nem találkoztam ilyen plakáttal. Hirtelen 6 is el­bizonytalanodik. Lehet, hogy mégsem jól emlékszik? De nem, nincs semmi baj, a tizen hetes forradalomhoz stimmel a munkás. — Miért? „Ez a réteg szenvedett a legtöbbet a kizsákmányolás­tól, rájuk támaszkodhatott lég inkább a forradalom, ame­lyik a kizsákmányolás meg­szüntetését tűzte kí célul.” — Mit értsz az alatt, hogy kizsákmányolás? Persze csak saját szavaiddal. „A polgári demokratikus forradalom eredményeként egy akkor haladóbb osztály került hatalomra, de maga a kizsákmányolás továbbra is megmaradt. Ja, a kizsákmá­nyolás saját szavaimmal azt jelenti, hogy a tőkések dol­goztatják a munkást, és el­veszik a munkája gyümöl­csét.’' — Ezt igazán megtehetik, I elvégre övék a gyár, és senki j való személyes kapcsolatók la. Levelek százai indulnak Ba­ranyából hónapról hónapra útnak, s nem egy vállalatnál már a szovjet testvérüzemek­kel való szocialista szerződés- kötésig is eljutottak. Egymás kölcsönös segítésének, a ne­mes versenynek a bányaüze­mekben különösen nagy ha­gyománya van. Béta-aknán Pfeifer Alajos, Kossuth-bá- nyán a Béke, Szabolcs-bányán pedig a Kozmán szocialista brigád tart fenn testvér- kapcsolatokat szovjet kommu­nista brigádokkal, s ily módon — mintegy szimbolizálva a Nagy Október lényegét —, nemzetközivé tették a nagy ünnepre való készülődést B. S. Elbúcsúzott a professzorok első csoportja Tegnap délután elbúcsúzott Pécstől a magyar felsőokta­tás 600. jubileumára érkezett külföldi professzorok egy ré­sze. A mecseki SZOT Üdülő­ben 45, Európa különböző egyetemeiről érkezett rektor, rektorhelyettes, dékán és pro­fesszor köszönt el városunk­tól. A város és a pécsi felső­fokú oktatási intézmények nevében dr. Csizmadia Andor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rának dékánja búcsúztatta a vendégeket. Kérte, hogy „ami­kor távoznak tőlünk, gondol­janak vissza a mecsekalji kul- túrvárosra, a vén Európa egyik kis sarkára, amely mér 1367-ben kitárta egyetemének kapuit a világ előtt, s ahol ma is, a gyárak, a bányák és az egyetemek munkájában az élet magasabb értelmét ke­reső ember alakja rajzolódik ki.” A Pécsről távozó külföl­di vendégprofesszorok egy ré­sze Budapestre utazott, hogy részt vegyen az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kara alapításának 300. évfordulója alkalmából rendezett jubileu­mi ünnepségen. sem kényszeríti a munkást, hogy náluk dolgozzon — koc- lcáztatom meg. Általános derültséggel fo­gadják ezt a képtelenségét, hogyne kényszerítené, csak é tőkés gyárában talál megél­hetésre. „És arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy ugyanakkor a tőkés nem dól- gozik.” „A TV rendszeresen hirt ad a jubileumi munkaversényről — folytatják a jelek felsoro­lását —; a dolgozók ugyanis az egész országban felajánlás- sokat tettek. Az újságok is beszámolnak az ünnepi készü­lődésről.” Egy szőke kislány elmondja, hogy a Fegyveres Erők Klub­jában irodalmi műsort adnák az évforduló tiszteletére, 6 is tagja az együttesnek, már be is tanulta a prózai szöveget, amit előad majd. Társé e(n veteránra emlékezik, aki még úttörő korukban látogatta meg őket az iskolában, és so­kat mesélt az élményeiről. „A barátnőm nagyapja sze­mélyesen találkozott Kun Bé­lával” — próbálja túlszárnyal­ni a következő. Ez bizony nem kapcsolódik kimondottan a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz, de meg lehet keresni, és meg is találjuk az összefüggést. Be­szélgetünk. KÉRI TAMÁS Tizenöt éves szemmel Lengyel lakásszövetkezeti küldöttség látogatása a baranyai MESZÖV-nél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom