Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-11 / 240. szám
Világ proletärjal.'egyesdljcflek? » Dunámon napiö ____Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_________ XX IV. ÉVFOLYAM. 240. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1967. OKTÓBER 11., SZERDA A tudományok művelése és a felsőoktatás Dr. Erdey-Grúz Tibor akadémikus előadása a jubileumi díszünnepségen Prágába érkezett a Magyar Népköztársaság párt■ és kormányküldöttsége Prága. Halasi György, az MTI tudósítója jelenti: Reggel nyolc órakor a prágai főpályaudvaron és azon az útvonalon, ahol végighaladt a magyar párt- és kormányküldöttség gépkocsioszlopa, sok tízezer prágai lakos gyűlt ösz- sze, hogy köszöntse a kedves vendégeket. A magyar párt- és kormány- küldöttség különvonata rövid időre megállt a Prágától 50 kilométerre lévő Kolin iparvárosban, s ott a helyi párt- és állami vezetők köszöntötték küldöttségünket. A prágai főpályaudvaron a magyar küldöttség fogadtatására megjelent Antonin No- votny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köz- társasági elnök, valamint Oldrich Cernik, Járomit Do- lansky, Alexander Dubcek, Jiri Hendrych, Dragomir Kol- der, Bohuslav Lastovicka és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Antonin Kapek, Michal Sabolcik, Ste- fan Sadovsky, Martin Vaculik, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Vladimír Koucky, a CSKP KB titkára, továbbá a kormány tagjai, a társadalmi szervezetek vezetői, a CSKP KB osztályvezetői és a csehszlovák főváros közéletének sok képviselője. A fogadtatás són jelen volt a prágai diplomáciai testület számos vezetője és tagja. A főpályaudvar a vendégek fogadtatására ünnepi díszt öltött: mindenütt csehszlovák, magyar és vörös zászlók, az épület homlokzatán kétnyelvű felirat: „Forró szeretettel üdvözöljük a testvéri magyar nép képviselöitr’ A magyar vendégek különvonata pontosan kilenc órakor futott be a prágai főpályaudvarra. A küldöttségnek a vonatból kilépő tagjait Antonin Novotny, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök, valamint a CSKP KB Elnökségének tagjai, a hivatalos csehszlovák küldöttség és a kormány tagjai, továbbá Jozef Pucik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete üdvözölte. Egymás A magyar küldöttséget Prágába elkísérték az MSZMP Központi Bizottsága és a külügyminisztérium szakértői, Darvasi István, az MSZMP KB megbízott osztályvezetője, Forgács Egon, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Csaba Ferenc, a Külügyminisztérium protokoll osztályának helyettes vezetője, valamint a magyar sajtó és Televízió munkatársai. Vaclav Dávid külügyminiszter bemutatta Kádár Jánosnak és a magyar küldöttség tagjainak a fogadásukra megjelent csehszlovák közéleti személyiségeket és a diplomáKedden, magyar idő szerint 8 órakor a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. A küldöttek megvitatják a jövő évi népgazdasági tervet és költségvetést, valamint az 1969—1970. évre szóló gazdaságfejlesztési terveket. Az ülésen megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgornij. Délelőtt moszkvai idő szerint 11 órakor a szovjet törvényhozás két háza együttes ülésre ült össze. Ezután Nyikolaj Bajbakov, az Állami Tervbizottság elnöke megkezdte a népgazdaságfejlesztési tervekről szóló beszámolóját. Bajbakov beszámolója elején kijelentette, hogy az idei év tervfeladatainak megvalósulása sikerrel halad. Jelenleg az új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszer alapján már több mint öt és félezer vállalat dolgozik, amelyek az ipari termékek egyharmadát, az iparból származó jövedelemnek pedig több mint negyvenöt százalékát adják. ciai testület képviselőit. A magyar vendégek ezután vendéglátóik kíséretében a pályaudvar előtti térre mentek. Ott Prága dolgozói nagy tapssal és éljenzéssel fogadták őket. Kádár János Antonin Novotny társaságában ellépett a díszszázad előtt. Cseh nyelven „Nazdar-Soudruzi!” üdvözléssel köszöntötte a katonai díszegységet. Ezután úttörők virággal üdvözölték a magyar küldöttség tagjait, majd Antonin Novotny a mikrofonhoz lépett és üdvözlő beszédet mondott. (Folytatás a 2. oldalon) Az életszínvonal alakulásáról szólva Bajbakov hangsúlyozta. hogy annak emelkedési üteme gyorsabb az SZKP XXIII. kongresszusa által előirányzottnál. 1966—1967-ben a lakosság reáljövedelmének évi közepes emelkedése 5,9 százalékot tett ki, az előirányzott 5,3 százalékkal szemben. Az életszínvonalnak ez a meggyorsított emelkedése a fő jellemzője az 1968., 1969. és 1970. évi terveknek is. A nemzeti jövedelem növekedése 1968-ban 6,8 százalékos lesz, az egész most folyó ötéves terv során pedig 23 százalékos, ami megfelel az SZKP XXIII. kongresszusán kijelölt feladatoknak. Az ipari termelés 8,1 százalékot nő a jövő évben, az egész ötéves terv folyamán pedig 53 százalékot. A növekedés előirányzata 47 —50 százalék volt. Beszámolójában Nyikolaj Bajbakov közölte, hogy a mezőgazdaság össztermelése 1968- ban 7,4 százalékkal múlja felül az idei év várható termelését. Jövőre a munkások és alkalmazottak havi átlagbére 108.6 rubel lesz, hat százalékkal több, mint az idén. Az egész ötéves terv során az emelkedés 20,5 százalékos lesz és 1970-ben eléri a 115,2 rubelt, szemben az előirányzott 114.7 rubellel. A lakosság jövedelme 1968-ban összesen 13 milliárd rubellel emelkedik. A jelenlegi ötéves terv során több mint hatvan millió szovjet állampolgár kap új lakást., vagy javítja meg lakáskörülményeit. A Tervbizottság elnöke beszámolójában közölte, intézkedéseket tesznek a termelőerők ésszerűbb elosztására az ország különböző területei között. Az összes új nagy ipari építkezések mintegy hatvan százaléka a kis és a közepes nagyságú városokban folyik, ahol megvannak a szükséges munkaerő tartalékok. A legutóbbi két esztendő gazdasági sikereit méltatva Bajbakov rámutatott, hogy az egyik legfontosabb eredménye a mezőgazdaság fejlesztésének jelentős meggyorsítása volt. E fejlődés üteme csaknem 1,8 százalékkal magasabb, mint az előző ötéves tervben volt. Megnyílt a szovjet parlament ülésszaka A mai programból: j Ma délelőtt 9 órakor folytatódik a nemzetközi 1 férfi, női kosárlabda ünnepi torna a PVSK Verseny utcai csarnokában, j A jubileumi ünnepségre meghívott hazai és külföld' vendégek részére pedig mecseki kiránduI 1 lást szerveznek, azonkívül a vendégek megtekintik majd a Néprajzi Múzeumot, a Modern Képtárat és a TerméI szettudományi Múzeumot. Délután 2 órakor a PVSK Verseny utcai pályáján a magyar olimpiai válogatott és a magyar főiskolai válogatott labdarúgó mérkőzése. Este 6 órakor ifjúsági filmbemutató lesz a PeI tőfi moziban, ezen Knoll István Diákváros című jubileumi dokumentumfilmjét és egyéb kisfil- meket mutatnak be. Este 7 órakor a Pécsi Orvostudományi Egyetem 48-as téri ifjúsági klubjában a pécsi felsőoktatási intézmények irodalmi alkotóköreinek önálló estjét rendezik meg. A kutatási intézmények szerepe az új gazdasági mechanizmusban A jubileumi díszünnepség második napjának eseményei reggel 9 órakor kezdődtek a Pécsi Nemzeti Színházban. Nagy sikerrel vetítették le Knoll István Balázs Béla-díjas filmrendező Diákváros című kisfilmjét, amelyet Pécsről, az évfordulóra készített. Az elnöklő dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes ezután bejelentette, hogy dr. Erdey-Gruz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tart előadást a Tudományok művelése és a felsőoktatás címmel. Dr. Erdey-Gruz Tibor bevezetőben utalt az évforduló jelentőségére, majd vázolta a tudomány társadalmi szerepét a szocializmus építésének időszakában. — Tudománypolitikánk kialakításában — mondotta —, a Szovjetunió tapasztalata által igazolt azon felismerésből indultunk ki, hogy a szocializmus építésének viszonyai között az egyetemi tanszékek nem elegendőek arra, hogy a kutatás elég széles bázisává váljanak. Társadalmi szükségesség volt kutatói intézeteket létrehozni, amelyekben az oktató-nevelő munka gondjaitól nem terhelve, a munkatársak teljes erejüket a kutatásnak szentelhetik, s megfelelő felszerelés is áll rendelkezésükre. A mielőbbi megoldásra váró problémák nagy száma és jelentős terjedelme semmiképpen sem volt beilleszthető a tanszéki keretekbe, az oktató-nevelő tevékenység sérelme nélkül; ugyan olyan kevéssé, mint a számos tudományágban ma már nélkülözhetetlen hatalmas műszerbeli felszerelés. A szovjet tapasztalatok tanítottak meg arra is, hogy célszerű bizonyos mértékig szétválasztani az alapkutatásokat az alkalmazott és fejlesztési kutatásoktól. Az alapkutatások ösz- szefogását a párt és a kormány az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémiára bízta, és az Akadémián olyan kutatóintézetek szervezését határozta el, amelyeknek fő feladata az alapkutatás. A gyakorlat közvetlen céljait szolgáló ipari és mezőgazdasági kutatóintézetek viszont az illetékes minisztériumok keretében kerültek megszervezésre. Fő feladatuk az alkalmazott és a fejlesztési kutatás; konkrét termékek és termelési módok (technológiák) kidolgozása. A kutató intézeti hálózat kiépítésének korszakában sok tudományos kutatóra volt szükség. Ezért sürgető feladat volt az egyetemi végzettségű szakemberek közül a tudományos munkára legalkalmasabbakat. szervezett továbbképzéssel, kutatókká nevelni. Ezt a célt szolgálta az aspirantúra intézménye, valamint a tudományok kandidátusa, illetve dok(Folytatás a 3. oldalon) A színházi díszünnepség hallgatósága.
