Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-10 / 239. szám
twr. OKTOBER r*. napló — 3 Ünnepelünk. Mi ennek az ünnepnek a tartalma? Visszapillantunk a múltba, és ha ebben az ünnepi beszédben erre nem is lehet vállalkozni, megteszik ezt a történészek, a kérdés legjobb ismerői. Ez is tartalma az ünnepnek. Mégis a lényeg és amire visszatérünk, az. hogy mi van ma, hogy áll ma a felsőoktatás és hogyan haladunk tovább. Mint a költő mondta: „A múlt csak példa legyen most.” Dr. Ajtai Miklós ezután arról beszélt, hogy a felszabadulással új lehetőségek teremtődtek hazánkban, újtípusú szocialista felsőoktatási intézmények alakultak ki. s, hogy ma a munkás- és parasztszülők gyermekeinek számaránya meghaladja az egyetemeken a 40 százalékot. Beszélt államunk nagy áldozatairól, amellyel támogatja a tehetséges, tanulni vágyó fiatalokat, s idézte a statisztikának azt az adatát, miszerint Magyar- országon a tízezer lakosra számított felsőoktatási hallgatók száma 1937-hez képest kereken ötszörösére növekedett. Hangsúlyozta, hogy a felszabadulás óta eltelt időben a felsőoktatás feladatai változtak, ma már nem pusztán a képzett szakemberek száma a döntő, hanem előtérbe kerültek a képzettség mélységének és szintjének kérdései. Figyelmeztetett arra a tényre, hogy egy ország fejlettségi színvonala mennyire összefügg lakosságának szakmai struktúrájával, s a gazdasági fejlődd üteme mennyire függ az emberek hozzáértésétől és tanultsági színvonalától, majd így folytatta. Éppen ezért szocialista terv- gazdálkodásunk. amikor egyaránt tudatosan tervezhetjük és előreláthatjuk a gazdasági fejlődés ütemét, és tudatosan igazíthatjuk ennek szükségleteihez a tanulás és képzés valamennyi formáját — olyan lehetőségeket biztosít részünkre, amelyek csak a szocialista tervgazdálkodásban lehetségesek- Az oktatásnak ilyen tervezése nem egyszerű; új szerű és bonyolult feladat. Az oktatás, mindenekelőtt a felsőoktatás tervezése nem rövid lejáratú, aktuális tervek eldöntésének kérdése, hanem hosszútávú. sok évre szóló program, koncepció. Ezért a felsőoktatás tervezése, az ezzel kapcsolatos döntések nem éves. nem öt éves. hanem tíz-tizenöt éves terveinkkel összefüggő program. Ebben rejlik egyrészt nehézségük, de ebben rejlik szépségük, mesz- szetekintő jellegük is. Mint ismeretes, Magyarországon kidolgozásra került korábban a népgazdaság fejlődésének 15 éves koncepciója, amely törvényben nem került rögzítésre, de munkánk vezérelvéül szolgált. Úgy gondolom, hogy a felsőoktatás jövőbeni alakulása mindenekelőtt ezzel a távlati programmal összefüggésben kell. hogy elhatározást nyerjen. A felsőoktatás távlati terve és annak elkerülhetetlen módosításai, az új távlati tervekkel összhangban változ- j tatott részei az oktatás meny- ‘ nyiségi kérdéseit döntik el. Nem közömbös azonban részünkre a felsőoktatás minőségi oldala, mikéntje, az oktatás módja és jellege. Sokat vitáztunk és egyetértésre jutottunk az oktatás módját illetően, az oktatási reform hosszú időn át elkészített, megvitatott és végül is egységesen elhatározott rendjében. Dr. Ajtai Miklós ezután részletesen foglalkozott az oktatási reform szerepével és megvalósulásával a felsőoktatásban. Majd hangsúlyozta az egyetemi oktatás és a tudományos munka összefüggésétMai társadalmunk fejlődésének felismert törvénye, hogy a tudomány fokozatosan termelő erővé válik. Hadd, tegyem hozzá ehhez a megállapításhoz, hogy tudományos, műszaki fejlődésünk egyben azt is előidézi, hogy a tudományos munka részaránya az alkotásban, a termelésben egyre nagyobb, növekszik a szellemi munka részaránya, s ezen belül a tudományos munka részaránya, egész munkánkban, építésünkben. Ez a megállapítás, amely gazdálkodásunk vitathatatlan jellemző vonása, a tudományos és szellemi alkotás részaránya mellett természetszerűen rányomja bélyegét oktatásunkra. Az általános törvényszerűség mellett helyes megjegyezni, hogy van a mi felsőoktatásunknak egy sajátos, a magyar viszonyokkal összefüggő jellege. Országunk méretei, és mindenekelőtt természeti adottságai, nyersanyag-szegénysége szükségessé teszik, hogy a nemzetközi árucserében, munkamegosztásban magas értékű szellemi alkotással pótoljuk azt, amit földrajzi, geológiai adottságaink nem biztosítanak. Tudással, hozzáértéssel, tudományos. műszaki alkotással kell ellensúlyoznunk azt, ami anyagban, nyersanyagkincsekben energiában nem áll rendelkezésünkre. Ez is felsőoktatási program, ez is a mi magyar társadalmunk szerkezetének. hozzáértésének, szakértelmének ügye. Hat évszázad történelmét, évfordulóját ünnepeljük most, és mégis, gondolataink, szándékaink és gondjaink a mával és a jövővel foglalkoznak. Ez természetes. A múlt csak tanulság, a jelen és a jövő az, ami a magyar nép szocialista fejlődésünk ügyének elsőrendű kérdése. Ezért dolgozunk, ezért harcolunk. Mindaz, amit teszünk, egyetlen célt szolgál: azt, hogy népünk szebben, boldogabban, jobban, kulturáltabban éljen. Nincs más végső cél, csak ez. Ezt a célt szolgálja minden cselekedetünk, ennek a célnak szolgálatában állnak terveink, éves, ötéves és tizenöt éves terveink. Dr. Ajtai Miklós beszéde végén a párt és a kormány jókívánságait tolmácsolta a felsőoktatás valamennyi dolgozójának, tanároknak és diákoknak. A megnyitó ünnepség következő szónoka Horváth Lajos, Pécs mj. Város Tanácsa vb-elnöke volt, aki a város lakóinak nevében üdvözölte az ünnepség valamennyi vendégét és részvevőjét. — A várost ért nagy megtiszteltetés — mondotta többek között — az, hogy erre „a tudomány magvainak szaporítására és tudós sarjainak növelésére alkalmasnak és megfelelőnek” ítéltetett. Nekünk, pécsieknek öröm. egyáltalán nem hivalkodó, hanem nagyon is szerény, de mégiscsak büszkeség, hogy a mai Pécs is helyt adhat a magyar dr. Nagy Károly Pavel levit Kazimierz Popiolek felsőoktatás ezen ünnepségének, hogy a mai Pécs kulturális élete, sajátos kulturális arculata — különösen az utóbbi két évtizedben elért — tudományos és kulturális eredményei valóban a magyar tudományos élet egyik fontos helyévé fejlesztették a várost. Ezek után Krasznov elvtárs, a Szovjetunió felsőoktatási miniszterének első helyettese lépett az emelvényre: — Bár a pécsi egyetem nem kis szerepet töltött be a magyar történelemben, a régi rendszer nem adott lehetőséget arra, hogy a kultúrát, a tudományt az egész nép körében terjessze. A dolgozó nép azonban a párt vezetésével a felszabadulás után létrehozott egy olyan újtípusú felsőoktatást Magyarországon, és Pécsett is, melynek szelleme egyezik a lenini elvekkel. Krasznov elvtárs ezek után többek között elmondotta, hogy a szovjet felsőoktatási intézményekben tavaly kétezer magyar dTák fejezte be tanulmányait, de az idén is eddig már ezerháromszáz friss diplomás jött haza a Szovjetunióból. Emellett a szovjet oktatók és diákok is különböző módon hasznosítják a magyar tudomány eredményeit. Végezetül a szovjet felsőoktatási minisztérium és a Lomonoszov Egyetem nevében átnyújtotta ajándékait, többek között a Lomonoszov Egyetem plakettjét, valamint egy holdtérképet, s egy holdglóbust, melyet a szovjet tudósok készítettek, s először kerül külföldi tudományos inté- ményhez. A további üdvözlőbeszédek során Paulo Dore, a Bolognai Egyetem professzorainak nesztora, a pécsi és bolognai felső- oktatás hagyományos kapcsolatairól, Claude Colliard a Párizsi Sorbonne Egyetem professzora a párizsi és pécsi egyetemi kapcsolatok kiépítésének fontosságáról és szükségességéről, Pavel Levit. a prágai Károly Egyetem rektorhelyettese a szocialista humanizmusról, mint az egyetemek közötti kapcsolat alapjáról beszélt, Wilhelm Weber, a Bécsi Egyetem jogi karának dékánja pedig az összes külföldi vendégprofesszor nevében mondott köszönetét a meghívásért. Ezek után Kazimierz Popiolek, a Krakkói Jagelló Egyetem rektorhelyettese üdvözölte meleg szavakkal a jubileumot, majd dr. Nagy Károly, a Budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem rektora emlékezett vissza a kra az erőfeszítésekre, amelyeket év századok alatt kellett kifejteni a magyar felsőoktatás megteremtéséért. Végül R. A. Perjak elvtárs, a Ívovi városi tanács elnökének első helyettese szólalt fel, s nyújtotta át többek között a háromszáz éves Ívovi elvetem d'’ölöméiát. A jubileumi ünnepség dr. Polinszky Károly zárószavával ért véget. Felszólalók a nyitó- ünnepségen Colliard R. A. Perjalt Paulo Dore Horváth Lajos Megkezdődtek a magyar felsőoktatás 600 éves jubileumi ünnepségei (Folytatás tűt l. oldalról) indult folyamat zavartalan és hézagnélküli legyen, mégis úgy gondolom, ezt a 600 évet joggal ünnepeljük most, joggal tekintünk vissza felső- oktatásunk hat évszázadára, és helyes, hogy ezt az évfordulót itt Pécsett, tehát ott ünnepeljük, ahol ez a történelmi folyamat megkezdődött Állapítsuk meg, a múltba visszatekintve, hogy a magyar nép a történelem nehéz óráiban mindig fogékony volt arra, ami haladó, ami a jövő felé mutat. Nyugtázzuk történelmeiig, hogy értelmiségünk legjobbjai, legnagyobb tudósaink, csaknem kivétel nélkül a haladás, az új, a szebb jövő harcos gondolatai mellett álltak, azt szolgálták, akkor is, ha ez nehéz sorsot, üldöztetést jelentett részükre. Amint nemzetünk, népünk történelmében büszkén emlékezünk meg mindarról, ami új, forradalmi, és nemzetünk és az általános emberi haladás ügyét szolgálta, úgy emlékezünk meg büszkén és joggal egeytemeink. felsőoktatásunk történelmében is arról, ami új, előrevivő és forradalmi. Haladóknak és nemzeti ügyünk előrevivőinek tekintjük azokat, akik a tudás és a legmagasabb képzés fáklyáját meggyújtották, nehéz viszonyok között is ápolták és védték a fényt, akik a felvilágosodás korában, majd a francia forradalom idején az egyetemeken hirdették az újat, a forradalmit, a jobbat és szembetalálkoztak a reakció terrorjával. Haladó ügyünk harcosainak tekintjük azokat, akik a jakobinus-mozgalomban való részvétel miatt megváltak az egyetemi katedráktól és akiket a reakció üldözött és eltávolított. A forradalmat szolgálták a tudományban, és a tudományt szolgálták a forradalomban az 1848- as szabadságharc egyetemi tanárai és egyetemistái. A Magyar Tanácsköztársaság rövid, hamar vérbefojtott időszaka is a magyar felsőoktatás történetének legfényesebb lapjai közé tartozik. A viszonylag rövid idő alatt is nagy erővel indultak meg a munkák, a felsőoktatás gyökeres átalakításáért. Akkor, 1919 első hónapjaiban nagy lendülettel, lelkesedéssel és alapossággal a reformjavaslatok egész sorát munkálták ki. Ezek a javaslatok arra voltak hivatottak, hogy előkészítsék a Tanácsköztársaság hosszú időre szóló felsőoktatási politikáját. A Harthy-korszak történelemhamisítása minden eszközt felhasznál, hogy a Tanács- köztársaság nagyszerű napjait befeketítse, elferdítse. Most, a felsőoktatásról szólva hadd szögezzük le, hogy a Tanács- köztársaság napjaiban egyetemi tanárok és diákok, oktatók és tanítványok tömegesen álltak ki a mi eszméink, a népi hatalom, a szocializmus eszméi mellett. Wilhelm Weber Dr. Polinszky Károly átveszi a Hold térképét és glóbuszát Krasznov elvtárstól.
