Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-04 / 234. szám

1981. OKTOBER 4. napló 5 Dr. Petrovich Ede A középkori pécsi egyetem 0 Csóth György, zágráb-egy- házmegyei kispap a pápához fölterjesztett kérvényében előadta, hogy egykor (olim), mikor Pécsett az egyetemen tanult, iskolatársa, Kancellár János, minden ok nélkül öt sértő szavakkal illette, sőt cinkostársaival együtt őt tett- leg is bántalmazni akarta. Ekkor a megtámadott az egye tem rektoránál keresett me­nedéket. Mikor a rektor Kancellár Jánost korholni kezdte, az dühbe gurult és a rektort is sértegette. Ekkor Csóthnak Szöllősi György ne­vű társa azt ajánlotta, hogy jöjjön vele és így biztonsá­gosabban kerülhet otthonába. Mivel azonban Kancellár Já­nos szállása előtt kellett el- haladniok, ez őket észrevette és barátaival együtt Csóthra nyilazott. Csóth látva, hogy másként menekülni nem tud, ugyancsak nyilazni kezdett, nem azért, hogy Kancellárt megölje, hanem hogy megfé­lemlítse. Egyik nyíl azonban eltalálta a támadót, aki há­rom nap múlva belehalt sérü­lésébe. A gyilkosság követ­keztében Csóth egyházi sza­bálytalanságba esett, ezért a nagyobb egyházi rendeket föl nem vehette. Megbánva tettét arra kérte IX. Bonifác pápát, hogy őt a szabálytalanság alól mentse föl, mert pap szeretne lenni. A pápa a kérést 1400. június 7-én Rómában kelt le­velével teljesítette. A századforduló, dokumentumai Itt említjük meg, hogy 1400. évből egy másik hasonló ter­mészetű ügyről is van tudo­másunk. Jakab pécsi tanuló (scolaris) előadta kérvényé­ben, hogy honfitársai érdeké­ben a török portyázók ellen ő is fegyvert ragadott és több törököt megölt. IX. Boni­fác pápa 1400. szeptember 17-én kelt fölmentésében nem említette, hogy a kérelmező a pécsi egyetemnek lett volna hallgatója, őt csak egysze­rűen scolaris-nak nevezte. De ha tüzetesebben mérlegeljük a körülményeket, valószínű­nek látszik, hogy az egyetem­nek volt a hallgatója. Koráb­ban ugyanis (olim) részt vett egy hadi vállalkozásban. Te­hát ekkor már legalább 18 évesnek kellett lennie. Ami­ből következik, hogy 1400- ban legalább 20 éves volt. Tehát már csak egy felsőbb iskola tanulója. Ha valaki megütköznék a diákok harcias magaviseletén, gondoljon Villon párizsi csín- jeire, vagy a bécsi egyetemi hallgatók magaviseletére. Mennyi kellemetlenséget okoz tak ezek a nyers, ösztönös if­jak a bécsi polgárságnak és gondot a hatóságoknak az egyetemi autonómia örve és ürügye alatt! t Szöllősi György, pécsegyház- megyei kispap, lelkiismeret- furdalást érzett Kancellár Já­nos halála miatt. bár sem Csóth György előbbi, sem Szöl­lősi mostani előadásából nem tűnik ki. hogy tevőlegesen részt vett a szerencsétlenség előidézésében. Szerinte, mikor a pécsi iskolának tanulója volt, barátai figyelmeztették őt és Csóth Györgyöt, hogy Kancellár János gyilkossági szándékkal közeledik feléjük. Ekkor Szöllősi az iskola rek­torához futott, aki megsza­kította előadását és a hely­színre sietett. Szóváltás köz­ben Kancellár János a rek­tort fejbe akarta sújtani. Ek­kor a rektor és Szöllősi az őket követő diákokat hívta segítségül, miközben Csóth Gvörgv nyilával szemén ta­lálta Kancellárt, aki három nap múlva meghalt. Ez az oklevél éppúgy, mint az előbb említett ke*tő. 1400 bán kelt, de a bennük foglalt esemé- nvek korábban (olim) történ­tek. Ezért egyes kutatók azt vall iák. hogy ez oklevelek nem lehetnek egyetemünk 1400. évi fennállásának bizor nyítékai, mert jóval korábbi időre vonatkoznak. Ez érvelést azonban csak bizonyos megszorítással fo­gadhatjuk el. 1. mindhárom tanuló a szerencsétlenség ide­jén már fölvette az ún. ki­sebb rendeket. A legtöbb kis- papnál azonban a nagyobb rendek rövidebb időköz után szokták követni a kisebb ren­deket, már csak azért is, hogy így gyorsabban jussanak egy­házi javadalomhoz. 2. Az 1372-ben kelt oklevélben azt olvassuk, hogy Vilmos püspök egykor (olim) bizonyos ado­mányt helyezett kilátásba Galva professzor javára. Mi­vel ez alig történhetett 1367, az egyetem alapítása előtt, nyilvánvaló, hogy az „olim” rövidebb időközt jelent, je­len esetben 5 évnyi távot. Tehát az olim így is fordít­ható: nem régen, korábban. 3. Szöllősi ügyéből azonban az tűnik ki, hogy az eset akkor történt, amikor ő még fiatal volt. Egyébként az egész szö­vegből érződik, hogy Szöllősi mentegeti magát és ezért a szöveg így is érthető: mert fiatal voltam. Nézetünk sze­rint a szóbanforgó események néhány, 3—4 évvel az okmá­nyok kelte előtt történtek. Lászlófia Lukács fegyelmi ügye Lászlófia Lukács pécsegy- házmegyei kispap egykor (olim), mikor egyetemi hall­gató volt, egyik, név szerint meg nem nevezett iskolatár­sával lakásán játszadozott. Lukács kezében kés, társánál ostor volt. Játék közben Lu­kács véletlenül késével rá­ütött társa karjára anélkül, hogy az vérzett volna. Az el­ső éjszakát társa fájdalom- mentesen töltötte, de a követ­kező napok egyikén a sérülés helyén nagy fájdalmak köze­pette labda nagyságú daga­nat keletkezett. Mindketten azon a nézeten voltak, amit egy orvos is helyeselt, hogy a fájdalmat köpplyözés eny­hítheti és ezért a sebre 4—5 köpülyt helyeztek. A köpü- lyözés és a vele kapcsolatos vérveszteség után a kar még jobban földagadt, sőt új da­ganat is keletkezett és a sé­rült 12 nap múlva meghalt, azonban a meghívott orvosok véleménye szerint, amit a be­teg utolsó napjaiban is val­lott, nem az eredeti sérülés, hanem az újólag keletkezett daganat és vérveszteség kö­vetkeztében. A kispap püspöké; Alsáni Bálint révén fordult a pápá­hoz, aki a fölmentést Alsá- nihoz intézett 1402. február 8-án Rómában kelt levelében meg is adta. Figyelemreméltó, hogy a második vizsgálatot több orvos végezte. Tekintet­tel arra, hogy a bűnügyekbe^ autonómiával rendelkező egyetem hallgatójáról van szó, a több orvos emlegeté­sénél az ember akaratlanul is az egyetem orvos-professzo­raira -gondol. E szöveg tehát arról tanúskodhat, hogy egye­temünknek a XIV. század vé­gén orvosi kara is volt, mely egyébként külföldön is csak 2—3 tanár vezetése alatt ál­lott. Volt-e orvosi kar? Fölmerül immár a kérdés: volt-e egyetemünknek orvosi kara is? El kell ismernünk, minden kétséget kizáróan ezt nem tudjuk bebizonyítani, mert nem találtunk olyan adatot, mely az orvosi fakul­tás létezése mellett tanús­kodna. De el kell ismernünk azt is, hogy az ellenkező vé­leményre is találhatunk való­színűsítő adatokat. Neveze­tesen: 1. Egyetemünket nem­csak a megerősítő oklevél, hanem későbbi iratok is stú­dium generale-nak nevezik. Ha a teológiai fakultás mel­lett még az orvosi kar is hiányzott volna belőle, még megnevezésében sem lehetne stúdióm GENERALE. 2. Az egyetemi beszédekben az orvosi részletek és a két | kimondottan orvos-író emlege- | tésének csak akkor van ér­telme, ha a hallgatók tudják, kik voltak azok az írók. (Igaz ugyan, hogy sem Hippoltra- tész, sem Galenusz neve nem fordul elő a beszédekben.) 3. A halottat vizsgáló több orvos is az orvosi karra te­reli figyelmünket. 4. A bécsi egyetem orvosi karának Statútumai szerint az orvosi kar felügyelete alá tar­toztak a városban lévő kór­házak és patikák. Pécsett az egyetem idejében változik meg a pécsi kórház neve, az addig Szt. Bertalan hospitálé- ból Szt. Erzsébet hospitálé lesz, tehát mintha kikerülne a Szt. Bertalan plébánia jog­hatósága alól. E mögött nem­csak új építkezés, hanem új szervezeti változás lappang­hat. Pécsett a XV. században két patikáról értesülünk. A gyógyszeripar elterjedtsége a gyógyszerkészítés behatóbb ismeretét tételezi föl. Az vi­szont az egyetemen elhang­zott előadásra is vezethető vissza. (A tanulmány közlését csütörtöki számunkban folytatjuk) I Csak Pécseit Kapható Universitas 1367 Quinque­ecclesiensis A Baranya—Tolna me gyei Élelmiszer Vegyiáru Nagykereskedelmi Válla­lat a 600 éves évforduló­ra „Universitas 1367 Quinqueecclesiensis” fel­iratú új parfőm-szappant készíttetett a Kozmeti­ka és Háztartási Vegyi- ipari Vállalattal. A 8 fo­rintba kerülő, 160 gram­mos szappanba 50 száza­lékkal több illatanyag van, mint a többi már­kás szappanban. Az új áru — egyelőre csak Pé­csett — mától kapható az illatszer és háztartási bol­tokban. — A 600 éves jubileum al­kalmából az Egészségtudo­mány című szaklap pécsi szer­zők tollából több közegész­ségügyi vonatkozású cikket közöl. Október 8-ától 15-éi^ Retlektorfényben a dzsámi A DÉDÁSZ és az Elektro­tecnikai Egyesület pécsi cso­portjának szakemberei zseb­rádió nagyságú, ultrarövidhul­lámú adó-vevőn állandó kap­csolatot tartanak a szerelők­kel. Percenként megy utasí­tás, melyik reflektort kapcsol­ják be vagy ki. Színhely: a Széchenyi tér, hétfő este 10 óra. Istvánovics István, a DÉ­DÁSZ mérnöke referál a Vá­rosi Tanács képviselőinek a díszvilágításról. (Másfél hó­napos munka.) Azt kell eldön­teni, hogy a technikai megol­dások közül melyik változat a megfelelőbb. Kigyulladnak a reflektorok, az épületek párkányzatáin megriasztott galambok moco­rognak. Ami igaz, igaz. lehet­ne a díszvilágítás grandiózu- sabb — Budapest egyes kitű­nően megvilágított objektumai jutnak eszembe, keresztül- kasul mindenhonnan megvilá­gítják — ráadásul itt a Szé­chenyi tér pompás fényei is tompítják a dzsámi díszvilá­gítását. Mint kiderül, örüljünk, hogy ez is van, szerény technikai felkészültség ellenére sikerült ELKÉS/ÜLT A JUBILEUM REPREZEIST47ÍV KlADVÁISTA Pécs képekben címmel el­készült a küszöbön álló 600 éves jubileumi ünnepségek egyik reprezentatív kiadványa. Az amúgyis régóta igényelt szép album — amely megle­pően olcsó áron lát majd napvilágot, — Horváth Lajos­nak, a Városi Tanács vb- elnökének előszavával, sok képpel, a város történetét, sa­játosságait ismertető tanul­mánnyal, négy nyelvű kép­jegyzékkel és összefoglalóval, 5000 számozott példányban jelenik meg. A várostörténeti tanulmány, amelyet dr. Dankó Imre, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója írt, a következő fejezetekre tagozódik: A táj, Az ember, Sopianae, A város neve, A város és egyeteme, A török Pécs, A civitás harca, A szabad királyi város, Pécs, a szén és az ipar városa, va­lamint Pécs mint tájköz­pont. Egy rövid magyarázó szöveg jegyzi meg a tanul­mány végén, hogy Pécsnek mindmáig nincs helytörténeti monográfiája, s hogy ez a munka inkább a népszerű át­tekintésre törekszik, semmint újabb adatok közlésére. Ugyan ezt a célt szolgálja természe­tesen az album képanyaga is. Külföldiek, hazai közönség számára bemutatni Pécset. A fényképeket a Mecseki Fotoklub 21 tagú kollektívája készítette. Képszerkesztő Ha­lász Rudolf. Milyennek látja vajon ő maga a Pécs képek­ben foto-anyagát? — Régen hiányzott egy könyv, amely reprezentatív és méltó módon mutatná be városunkat. A kötet 237 képe és 11 egészoldalas színes mű­melléklete körülbelül felöleli az egész várost. A könyvet ez év tavaszán hirtelen kel­lett elkészítenünk, ez sok szempontból befolyásolta a munkát. Így például erőtelje­sebben kellett támaszkodnunk az archív anyagra, hiszen új nyári vagy ŐSzi felvételeket nem tudtunk készíteni... Ezenkívül kötötte a képszer­kesztő dolgát, hogy megadott képjegyzék alapján dolgoz­tunk, amely a tanulmány — esetenként eltérő — szempont­jai alapján készült. Hogy mégis sikerült megoldani a feladatot, az jó részt a nyom­da nagyon lelkes és odaadó munkáján múlott. A kiadó a Városi Tanács művelődésügyi osztálya, az el­készítő a Pécsi Szikra Nyom­da. A műszaki szerkesztő Barshegyi Róbert mellett a könyv színvonalas kivitele mindazokon a nyomdai dolgo­zókon is múlt, akiket a hátsó lapon névszerint fel is sorol­nak. A bonyolult feladatot igen rövid 4dő alatt, műszaki nehézségek ellenére, nem megfelelő gépekkel ellátni — valóban lelkesedést és ügy­szeretet jelent. Ugyanez áll azonban a ké­pek készítőire. — Korántsem voltak ragyo­gó feltételek — mondja Ha­lász Rudolf, úgy is mint a Mecseki Fotoklub elnöke — és mégis nagyon jó munkát végeztek a fotósok, izgatta őket a szép feladat, hajtotta őket a város szeretete. Tu­dom, hogy bizonyítani is akar­tak: képesek egy teljesen ön­álló pécsi munkát maguk el­készíteni. A fotós kollektívá­nak azért olyan öröm és büsz­keség ez a könyv, mert si­került is bebizonyítani, hogy ennél nagyobb feladatok meg­oldására is képesek. Nem aka­rok ünneprontó lenni, de szükség is lenne egy ennél is nagyobbszabású albumra Pécsről, olyanra, amelynek még ennél is sokkal jobban sikerülne megfognia a város sajátos atmoszféráját, azt, amit idegenek mindig emle­getnek. Átgondolt terv alap­ján, vizuális gondolkodású emberek elképzeléseinek meg­felelően és a mostani sok ér­Pécs képekben tékes tapasztalatot hasznosít­va. Nyugodtan elmondhatjuk azonban, hogy ez az album is nagyon szép. A jubileum­ra jelenik meg, tehát olyan alkalomra, amikor a számos kül- és belföldi vendég meg­ajándékozása problémát je­lent. Ez az az ajándék, ami méltó módon emlékezteti az itt járt vendégeket Pécsre. Végül feltettünk még egy kérdést Halász Rudolfnak. Melyiket tartja a kötet leg­érdekesebb, s melyiket a leg­szebb képének? — A legérdekesebb fénykép számomra egy régi: 1904-ben készült fotó a régi pécsi fő­utcáról. A legszebb kép? Ezt nem merném meghatározni. Döntse majd el a közönség! Mi, a magunk részéről már­is kiválasztottunk egyet. Nem könnyű, mert a kötet képei túlnyomórészt nemcsak érde­kesek, hanem szépek is. eredményt elérni. Nem tehet­nek az illetékesek erről: nem kapni reflektorokat, a gyártó cég csak egyéves előrendelé­seket vesz fel. Az ideiglenes — mert reményünk van, hogy lesz végleges is, a rendelést tehát már fel lehet adni — az ideiglenes díszvilágítás tech­nikai berendezéseit is kölcsön kérték innen-onnan, Budapest­ről (Ferihegyi repülőtér. FM) és néhány pécsi vállalattól. Fénytechnikailag nem volt egykönnyű megoldást találni. Nagy felületet kell egyenletes fénnyel megvilágítani, az éles kontúrokat kiemelni. Sajnos foltos fényfelületek képződ­nek a dzsámin, a falak nem egyformán verik vissza a fényt. Másrészt elég fényfor­rás sem állt rendelkezésre, ezért gondosan meg kellett vizsgálni, mit. honnan, mi­lyen fényerővel világítsanak meg. Több változatot próbál­tak ki. Az ideiglenes megoldás vég­leges változata ez lesz: alul­ról nem; oldalról kap díszvi­lágítást a dzsámi. E célból a Nádor Szálloda tetején négy darab ezer és három darab 500 vattos, a Nagy Lajos Gim­názium tetején pedig három darab ezer vattos reflektort helyeztek el. A kupolát — pa­tináját ez hozza ki — higany­gőzlámpával, a félholdat és a keresztet a Nádor déli ol­dalán külön elhelyezett ref­lektorral világítják meg. Ugyanakkor belülről az abla­kokat is megvilágítják. Prob­lémát okoz a legfelső szögle­tes ablakok belső világítása, komoly állványozási munkát kíván. Az Elektrotechnikai Egyesü­let pécsi csoportjának (ponto­san munkacsoportjának) ta­nulmányai alapján készült ideiglenes díszvilágítás a ma­gyar felsőoktatás jubileumi , ünnepségei alkalmából, októ­ber 8-án gyullad ki először és 15-én éjfélkor alszik el vég­legesen. (MZ) — Almaszüret. A Pécsi Ál­lami Gazdaság József majori almáskertjében e héten befe­jeződik az almaszüret. A há­romszáz holdas almáskertben holdanként körülbelül 50—60 mázsás átlagtermésre, illetve öszesen 130 vagon össztermés­re számítanak. Ennek 70 szá­zalékát exportálják, 30 száza­lékát pedig belföldi fogyasz­tásra szállítják. Az almasze­désben a Nagy Lajos, a Leö- wey Klára és a Pécsi Tanár­képző Főiskola növendékei is segítettek. Szökőkút az űjmccsefcaljat városrészben. (Az album egyik legszebb képe.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom