Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-28 / 255. szám
1997. OKTOBER 28. Lesz-e több sportközvetítés és krimi---------napló-------------5 Film Film Film Film Idézés Nehéz minden igényt kielégíteni Beszélgetés Gótior Ferenc elvtárssal, a Magyar Rádió és I elevízió elnökhelyettesével Vidéki bemutatók Tegnap ismét két baranyai községben találkoztak a filmszemle művészei és a közönség. Szentlőrincen este 6 órakor Bacsó Péter: Nyár a hegyen című filmjét mutatták be; s ott voltak a rendezőn kívül Zsombolyai János operatőr. Deme Gábor dramaturg, Pecsenke József az egyik szereplő, valamint Pór Klári a tévé és a találkozó riportere. A 8 órás díszbemutatón a Tízezer nap művészeit Gyertyán Ervin kritikus mutatta be a közönségnek: Kósa Ferenc rendezőt, Csoóri Sándor írót, Bürös Gyöngyi, Molnár Tibor, Görbe János és Siméníal vi Ida színészeket. _! Villányban az Idézés című film ősbemutatóján megjelentek: Wiedermann Károly rendező, Pintér József, a film! írója, Bárány Frigyes, Boko-! di József, Táncos Tibor és; Csomós Mária, a film színé-; zsei, akiket Balogh Mária, a; tévé riportere mutatott be a közönségnek. A Hogy szalad-! nak a fák díszelőadásán a; riporter Geszty Pál kritikus; volt, Zolnay Pál rendező,; Módos Péter, a film társ-; írója, Szécsényi Ferenc opera-1 tőr, Papp Éva, Iglódi István,! Koltai János és Szabó Tünde! színészek jelentek meg a | díszelőadáson. : Filmklubvezetők országos tanácskozása Tegnap este fél 7 órakor a pécsi Kossuth moziban bemutatták Wiedermann Károly Idézés című filmjét. Az ősbemutatón megjelent Wiedermann Károly rendező, Pintér József író, Bárány Frigyes, Bakod! József, Táncos Tibor, Csomós Mária. A művészeket Balogh Mária, a televízió riportere mutatta be a közönségnek. O Wiedermann Károly Idézés című filmje érdekes kísérlet a különben eléggé pislákoló magyar bűnügyi filmek között. Mentes marad elődeinek legnagyobb hibájától, a túl- bonyolítottságtól s kivált a film első részében e műfajban eléggé szokatlan erényeket mutat föl. Nevezetesen: meglepő sűrítettséggel idézi visz- sza a negyvenes évek végének sajátos történelmi atmoszféráját. Szinte ott érezzük magunkat az események középpontjában, jóllehet egy narrátor meséli el a képekben megelevenedő történetet. Ez a „visszapillantásos” eljárás általában nem szokott használni a filmek feszültségének, itt azonban fokozza a hatást, s megkönnyíti a szövevényes, s mi tagadás, eléggé hátborzongató bűnügy áttekintését, s egyszersmind egy meghatározott történelmi szituációba helyezi. Wiedermann. és forgatókönyv-írója, Pintér József, szabadulni igyekeztek a műfajban oly sokszor zavaró elvontságtól, képletszerűségtől: egy valóságos történet szálait fejtik föl figyelemre méltó következetességgel, végig elkerülve a feszültségteremtés mesterkélt eszközeit, s a néző félrevezetését. Ügyesen elegyítik a valóságos dokumentumelemeket a kitalált mozzanatokkal, sehol sem érzünk hasadást a tények és a képzelet játékai között. A nyomozói munka szakszerű bemutatásával keltenek izgalmat, miként a kitűnő angol rendező, Charles Frend is tette a Hosszú kéz című filmjében: szorongató hitelességgel, majdnem az elesettség spontaneitásával rekonstruálták a kamera előtt egy kis besurranó tolvaj rendőrségi kihallgatását, a határ- menti község különös miliőjét, egy elhagyott villa kísérteties ürességét. Kár, hogy a film középrésze kissé hosszadalmas, az álruhás nyomozó széptevése a bárban mind a történet bonyolítását tekintve, mind pedig rendezői beállításában üresjárat, egy időre el- lankasztja az érdeklődésünk. Dicsérendő az a szívós igyekezet, amivel a rendező új Rélegeződik a film közönsége arcokat keres filmjeiben. Itt főleg a veszprémi színház együttesére épített és az árnyalt. hiteles színészi játék — mindenekelőtt Bicskey Káro- lyé egy különös molnár szerepében — igazolja eljárását. A film különös, nyomott atmoszférájának megteremtésében nagy része van Illés György gondos, ihletett operatőri munkájának. Az Idézés televíziós filmként. „mutatóban” szerepelt a játékfilmszemle során. Nemcsak kiállja az összehasonlítást a tévé hasonló műfajú külföldi sorozataival, de szakmai igényességben. ízlésességben különb is például a túl- ruti nírozott An gyal-sorozatnál. Egyszersmind bizonysága ez a kísérlet annak is. hogv a „krimiben” nincs föltétlenül ellentét a szórakoztató szándék és a belső tartalom között. B. Nagy László Néhány szó a nemzetközi feszti váifilmekről Többen szó vétették: vajon miért vétózott meg az idei szemle programjának egyik legérdekesebb része, a nemzetközi fesztiválfilmek bemutatójának műsora. Mint már tudják, a változás any- nyiban áll, hogy a jelzett Bunuel-film nem érkezett meg, helyette viszont a rendező bizottság időben megszerezte a két másik idei fesztivál-filmet, a Skoli- mowsky-filmet és Losey: Balesetiét Az első az idei berlini fesztivál nagydíjas filmje, a második az idei cannes-i fesztiválon külön- díjat kapott Jelentős filmekről van tehát szó, ha sajnálatos is, hogy a velencei nagydíjas filmet nem tudta megkapni a rendezőbizottság. Geraszimov: Üj- ságíró-ja, a moszkvai fődíjas film előadásra került a műsorban hirdetett időben, sőt, a szovjet delegáció magával hozta Orgyinszkij érdekes rendezői filmjét, amelynek Hogyha drága neked a házad a címe, s ezt szintén „terven felül” vetítették le a pécsi közönség- ! nek. ; Az Antonioni-film. a can- ; nes-i nagydíjas Nagyítás sorsáról a következőt: Már jeleztük, hogy a film Mad- ! ridban kelt útra, s Párizson, Budapesten át, három nap ; alatt, tehát csak a második ; előadásnak hirdetett csü- ; törtökj időpontra ért Pécs- ! re. Tekintettel arra. hogy az' 1 olasz hatóságok közben be- ; tiltották odahaza Antonioni ; filmjét, másutt kellett azt ! megszerezni. Tegnap délelőtt 10 órakor megkezdődött a filmklubvezetők országos tanácskozása. A III. Magyar Játékfilmszemle keretén belül szervezett tanácskozást előbb dr. Ranódy Lászlót, a szemle rendező bizottságának elnöke üdvözölte, majd Újhelyi Szilárd, a Magyar Filmtudományi Intézet igazgatója mondott bevezetőt Ezek után Taródi Béla, az intézet munkatársa ismertette a filmközönség körében végzett kutatásokat s azok elemzésének eredményeit majd az intézet, a filmfőigazgatóság, illetőleg a filmklubok folytattak eszmecserét A Magyar Filmtudományi Intézet évek óta összesen több mint 120 ezer emberrel beszélt a filmről. Néhány érdekes adat a felmérésből: filmesztétikái műveltséget a megkérdezettek 71 százaléka kizárólag filmvetítés útján, 4,3 százalékuk pedig emellett szakkönyvek olvasása útján kíván szerezni. Az ország lakosságának csak mintegy harmada jár rendszeresen moziba, tehát a filmnek még jelentős közönség-tartalékai vannak. Különösen ritkán jutnak el moziba a háziasszonyok, a gyermekes anyák. Egyre élesebbé válik a filmlátogató közönség rétegeződése is. A felmérések bizonyítják: az igazán művészt értékű filmet csak kevesen, elsősorban diplomás emberek nézik meg, ez a kevesebb ember azonban alaposabban, mélyebben megérti. Mindez azért hasznos, mert ezek az értelmiségiek — orvosok, pedagógusok, mérnökök az ország mintegy 250 ezer diplomása — általában emberekkel foglalkoznak, betegekkel, gyermekekkel, munkásokkal és így áttételesen, de Tegnap üéleWtt a Jelenkor Írói baráti beszélgetésen látták vendégül a Jelenkor szerkesztéségében a filmszemle néhány íróvcnűégél, Htibay Miklóst, Csoóri Sándort, Mtkó Ervint, a kolozsvári Utunk és Ládi Istvánt, az újvidéki Magyar Szó iró-kritikusát. volna ... Hogyan látja ön ezt a problémát? — Nem vitás, olykor lehetne rugalmasabb a műsorpolitikánk, de azért nemcsak rajtunk múlik. Felvetődik egy javaslat, — amivel a magam részéről egyetértek —, hogy addig is, amíg megnyugtatóbb döntés születik, közvetítsük legalább a gólokat, felvételről. Egyébként a vidéki nézők igényét teljesen jogosnak tartom, az MTS-sel jelenleg folynak a tárgyalások, közösen igyekszünk kedvező megoldást találni. — Hogy őszinték legyünk, néha bizony hallani éppenséggel nem dicsérő megjegyzéseket is a tv műsorairól. Mi a véleménye önnek ezekről az észrevételekről? — Esetenként jogos a bírálat. no, meg annyira széles skálán mozognak az igények, az ízlések annyira különbözők, hogy nehéz mindegyiket kielégíteni. A rétegműsorok segítségével mindenesetre erre törekedtünk. Én különben örülök, ha minél többen bírálják a tv műsorát, mert ez annak a jele, hogy nézik. Akkor pedig talán mégsem annyira rossz... — A tv-ben Időszakonként krimidömping van, Simon Templarnak, Ivanhoe-nak, vagy legalább Leclerc felügyelőnek örülhet a közönség. Máskor viszont, mint például ezekben a hetekben még véletlenül sem szerepel krimi a Tv műsorán. Mi ennek az oka? És mi az ön álláspontja a krimikkel kapcsolatban? — Talán a pedagógusok egy részének álláspontját ismertetném. Az utóbbi időben számos levelet kaptunk tanároktól, a közoktatásban dolgozó pedagógusoktól, melyben bizony elmarasztalnak bennünket a sok krimi miatt, úgy vélik, hogy az ifjúságot károsan befolyásolják az izgalmas bűnügyi történetek. A közönség viszont igényli őket. Ami minket illet, mi eddig is szelektáltunk, a bemutatott krimikben az esetek szinte döntő többségében a jó győzedelmeskedik a rossz felett, és azt sem vethetik a szemünkre, hogy szadista vagy akárcsak ízléstelen filmeket közvetítettünk. A probléma minket is erősen foglalkoztat, decemberben vezetői szinten beszéljük meg a hamleti kérdést..., Szinetár Miklós, a tv főrendezője tart vitaindító előadást. Jelenleg any- nyit tudok mondani, hogy szeretnénk több „szocialista krimit” sugározni, vagyis megtörtént politikai, gazdasági és egyéb bűncselekményeket filmre vinni. Ehhez eddig is komoly segítséget kaptunk a Belügyminisztériumtól. — Jövőre indítunk egy nyugatnémet tudományos fantasztikus filmsorozatot is, amely bűncselekmények híján is éppen eléggé izgalmas lesz. — Mindez persze nem jelenti azt, hogy a közönségnek el kellene búcsúznia a közkedvelt Angyaltól, sőt több olyan krimit is szeretnénk bemutatni, ahol valóban izgulni kell a hősért, mert nem biztos, hogy a végén megmenekül... — Hallhatnánk valamit ál-' tálában a Televízió terveiről? — Arra törekszünk, hogy szórakoztató műsoraink száma tovább növekedjék és javuljon minőségük is. Több magyar író drámáját tv-játé- kát szeretnénk bemutatni, és több humoros-szatirikus művet. Terveink között szerepel a Kárpáti rapszódia megfilmesítése is, magyar—szovjet— csehszlovák koprodukcióban, számos tv-játék megrendezésére pedig külföldi rendezőt kérünk fel. — És a technikai tervek? — Értem. Nos, 1968 végén illetve 1969 elején minden valószínűség szerint megindulnak a kísérleti színes adások. Rendszeres színes adásra azonban még nem számíthatunk. — Engedjen meg egy személyes kérdést. A Parabola szellemes, csípős humorával a Televízió közkedvelt külpolitikai adásai közé tartozik. Nem gondolja, hogy óriási sikere lenne a belpolitikai parabolának is, mely saját visz- szásságainkat, ellentmondásainkat és emberi gyengéinket tűzné tollhegyre? Azzal foglalkozna, ami mindenkit foglalkoztat, gyorsan, találóan, szellemesen? — Ha jól értettem, ez az ön személyes kérdése volt. Nos én is „személyesen” válaszolok. A „belpolitikai parabola" ellen semmiféle elvi kifogásunk nincs, legfeljebb egy jobb nevet lehetne találni neki. írja meg az első adás forgatókönyvét, küldje meg nekünk. Ha jól sikerült, beiktatjuk a műsorba. — Köszönöm szépen. De talán térjünk át a játékfilmfesztiválra. önnek, mint zsűri tagnak melyik film tetszett a legjobban? — Ne haragudjon, erről nem nyilatkozhatok. A közönség a díjkiosztáskor megismeri a zsűri véleményét, abban benne lesz az enyém is. Azt azonban már most elmondhatom, örülök annak, hogy a játékfilmszemlét immár harmadszor itt rendezik meg, ez megérdemelt rangot ad Pécsnek, méltó a város kulturális hagyományaihoz. Kéri Tamás A III. magyar játékfilmszemle társadalmi zsűritagjaként városunkban tartózkodik Gádor Ferenc, a Magyar Rádió- és Televízió elnökhelyettese. Élve az alkalommal, megkértük, válaszoljon néhány, a Televízióval kapcsolatos kérdésünkre. Elsőként természetesen a labdarúgó- mérkőzések közvetítését „kértük számon” tőle. — A vidéki szurkolók, különösen, ha olyan messze élnek a fővárostól, mint Pécs esetében, nem mehetnek fel minden válogatott mérkőzésre. Illetve kupa meccsre a Népstadionba. Ugyanakkor ők is szeretnék végigizgulni ezeket, sőt a magyar—osztrák öregfiúk találkozóját is szerették mégis széles tömegek nevelését segíti elő a művészi film. Az országban egyébként mintegy másfélszáz filmklub működik, többségük városokban, s ez a filmklubok szervezésének legnagyobb gondja. Azonban a filmklub-élethez szükséges archiv-filmek vetítése falun többnyire nem oldható meg. Ezért a körülbelül egy hónap múlva megalakuló Országos Filmklub Szövetség egyik feladatának tekinti majd — mint tegnap a filmklubvezetők elmondották —, hogy a tagdíiak egy részét a technikai felszerelés gazdagítására fordítsa és ezzel növelje a falusi filmklubok számát