Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-28 / 255. szám

1997. OKTOBER 28. Lesz-e több sportközvetítés és krimi---------napló-------------­5 Film Film Film Film Idézés Nehéz minden igényt kielégíteni Beszélgetés Gótior Ferenc elvtárssal, a Magyar Rádió és I elevízió elnökhelyettesével Vidéki bemutatók Tegnap ismét két baranyai községben találkoztak a film­szemle művészei és a közön­ség. Szentlőrincen este 6 óra­kor Bacsó Péter: Nyár a he­gyen című filmjét mutatták be; s ott voltak a rendezőn kívül Zsombolyai János ope­ratőr. Deme Gábor drama­turg, Pecsenke József az egyik szereplő, valamint Pór Klári a tévé és a találkozó ripor­tere. A 8 órás díszbemutatón a Tízezer nap művészeit Gyertyán Ervin kritikus mu­tatta be a közönségnek: Kósa Ferenc rendezőt, Csoóri Sán­dor írót, Bürös Gyöngyi, Mol­nár Tibor, Görbe János és Siméníal vi Ida színészeket. _! Villányban az Idézés című film ősbemutatóján megjelen­tek: Wiedermann Károly ren­dező, Pintér József, a film! írója, Bárány Frigyes, Boko-! di József, Táncos Tibor és; Csomós Mária, a film színé-; zsei, akiket Balogh Mária, a; tévé riportere mutatott be a közönségnek. A Hogy szalad-! nak a fák díszelőadásán a; riporter Geszty Pál kritikus; volt, Zolnay Pál rendező,; Módos Péter, a film társ-; írója, Szécsényi Ferenc opera-1 tőr, Papp Éva, Iglódi István,! Koltai János és Szabó Tünde! színészek jelentek meg a | díszelőadáson. : Filmklubvezetők országos tanácskozása Tegnap este fél 7 órakor a pécsi Kossuth moziban be­mutatták Wiedermann Károly Idézés című filmjét. Az ősbe­mutatón megjelent Wieder­mann Károly rendező, Pintér József író, Bárány Frigyes, Bakod! József, Táncos Tibor, Csomós Mária. A művészeket Balogh Mária, a televízió ri­portere mutatta be a közön­ségnek. O Wiedermann Károly Idézés című filmje érdekes kísérlet a különben eléggé pislákoló magyar bűnügyi filmek kö­zött. Mentes marad elődeinek legnagyobb hibájától, a túl- bonyolítottságtól s kivált a film első részében e műfajban eléggé szokatlan erényeket mutat föl. Nevezetesen: meg­lepő sűrítettséggel idézi visz- sza a negyvenes évek végé­nek sajátos történelmi at­moszféráját. Szinte ott érez­zük magunkat az események középpontjában, jóllehet egy narrátor meséli el a képekben megelevenedő történetet. Ez a „visszapillantásos” eljárás ál­talában nem szokott használ­ni a filmek feszültségének, itt azonban fokozza a hatást, s megkönnyíti a szövevényes, s mi tagadás, eléggé hátborzon­gató bűnügy áttekintését, s egyszersmind egy meghatáro­zott történelmi szituációba he­lyezi. Wiedermann. és forgató­könyv-írója, Pintér József, szabadulni igyekeztek a mű­fajban oly sokszor zavaró el­vontságtól, képletszerűségtől: egy valóságos történet szálait fejtik föl figyelemre méltó következetességgel, végig el­kerülve a feszültségteremtés mesterkélt eszközeit, s a néző félrevezetését. Ügyesen elegyí­tik a valóságos dokumentum­elemeket a kitalált mozzana­tokkal, sehol sem érzünk ha­sadást a tények és a képze­let játékai között. A nyomozói munka szakszerű bemutatásá­val keltenek izgalmat, miként a kitűnő angol rendező, Char­les Frend is tette a Hosszú kéz című filmjében: szoron­gató hitelességgel, majdnem az elesettség spontaneitásával rekonstruálták a kamera előtt egy kis besurranó tolvaj rend­őrségi kihallgatását, a határ- menti község különös miliőjét, egy elhagyott villa kísérteties ürességét. Kár, hogy a film középrésze kissé hosszadal­mas, az álruhás nyomozó széptevése a bárban mind a történet bonyolítását tekintve, mind pedig rendezői beállítá­sában üresjárat, egy időre el- lankasztja az érdeklődésünk. Dicsérendő az a szívós igye­kezet, amivel a rendező új Rélegeződik a film közönsége arcokat keres filmjeiben. Itt főleg a veszprémi színház együttesére épített és az ár­nyalt. hiteles színészi játék — mindenekelőtt Bicskey Káro- lyé egy különös molnár sze­repében — igazolja eljárását. A film különös, nyomott at­moszférájának megteremtésé­ben nagy része van Illés György gondos, ihletett ope­ratőri munkájának. Az Idézés televíziós film­ként. „mutatóban” szerepelt a játékfilmszemle során. Nem­csak kiállja az összehasonlí­tást a tévé hasonló műfajú külföldi sorozataival, de szak­mai igényességben. ízlésesség­ben különb is például a túl- ruti nírozott An gyal-sorozatnál. Egyszersmind bizonysága ez a kísérlet annak is. hogv a „kri­miben” nincs föltétlenül el­lentét a szórakoztató szándék és a belső tartalom között. B. Nagy László Néhány szó a nemzetközi feszti váifilmekről Többen szó vétették: va­jon miért vétózott meg az idei szemle programjának egyik legérdekesebb része, a nemzetközi fesztiválfilmek bemutatójának műsora. Mint már tudják, a változás any- nyiban áll, hogy a jelzett Bunuel-film nem érkezett meg, helyette viszont a ren­dező bizottság időben meg­szerezte a két másik idei fesztivál-filmet, a Skoli- mowsky-filmet és Losey: Balesetiét Az első az idei berlini fesztivál nagydíjas filmje, a második az idei cannes-i fesztiválon külön- díjat kapott Jelentős fil­mekről van tehát szó, ha sajnálatos is, hogy a velen­cei nagydíjas filmet nem tudta megkapni a rendező­bizottság. Geraszimov: Üj- ságíró-ja, a moszkvai fődí­jas film előadásra került a műsorban hirdetett időben, sőt, a szovjet delegáció ma­gával hozta Orgyinszkij ér­dekes rendezői filmjét, amelynek Hogyha drága ne­ked a házad a címe, s ezt szintén „terven felül” vetí­tették le a pécsi közönség- ! nek. ; Az Antonioni-film. a can- ; nes-i nagydíjas Nagyítás sorsáról a következőt: Már jeleztük, hogy a film Mad- ! ridban kelt útra, s Párizson, Budapesten át, három nap ; alatt, tehát csak a második ; előadásnak hirdetett csü- ; törtökj időpontra ért Pécs- ! re. Tekintettel arra. hogy az' 1 olasz hatóságok közben be- ; tiltották odahaza Antonioni ; filmjét, másutt kellett azt ! megszerezni. Tegnap délelőtt 10 órakor megkezdődött a filmklubveze­tők országos tanácskozása. A III. Magyar Játékfilmszemle keretén belül szervezett ta­nácskozást előbb dr. Ranódy Lászlót, a szemle rendező bi­zottságának elnöke üdvözölte, majd Újhelyi Szilárd, a Ma­gyar Filmtudományi Intézet igazgatója mondott bevezetőt Ezek után Taródi Béla, az in­tézet munkatársa ismertette a filmközönség körében végzett kutatásokat s azok elemzésé­nek eredményeit majd az in­tézet, a filmfőigazgatóság, il­letőleg a filmklubok folytat­tak eszmecserét A Magyar Filmtudományi Intézet évek óta összesen több mint 120 ezer emberrel be­szélt a filmről. Néhány érde­kes adat a felmérésből: film­esztétikái műveltséget a meg­kérdezettek 71 százaléka kizá­rólag filmvetítés útján, 4,3 százalékuk pedig emellett szakkönyvek olvasása útján kíván szerezni. Az ország la­kosságának csak mintegy har­mada jár rendszeresen mozi­ba, tehát a filmnek még je­lentős közönség-tartalékai van­nak. Különösen ritkán jutnak el moziba a háziasszonyok, a gyermekes anyák. Egyre éle­sebbé válik a filmlátogató kö­zönség rétegeződése is. A fel­mérések bizonyítják: az iga­zán művészt értékű filmet csak kevesen, elsősorban dip­lomás emberek nézik meg, ez a kevesebb ember azonban alaposabban, mélyebben meg­érti. Mindez azért hasznos, mert ezek az értelmiségiek — orvosok, pedagógusok, mérnö­kök az ország mintegy 250 ezer diplomása — általában emberekkel foglalkoznak, be­tegekkel, gyermekekkel, mun­kásokkal és így áttételesen, de Tegnap üéleWtt a Jelenkor Írói baráti beszélgetésen látták vendégül a Jelenkor szerkesztéségében a filmszemle néhány íróvcnűégél, Htibay Miklóst, Csoóri Sándort, Mtkó Ervint, a kolozsvári Utunk és Ládi Istvánt, az újvidéki Magyar Szó iró-kritikusát. volna ... Hogyan látja ön ezt a problémát? — Nem vitás, olykor lehet­ne rugalmasabb a műsorpoli­tikánk, de azért nemcsak raj­tunk múlik. Felvetődik egy javaslat, — amivel a magam részéről egyetértek —, hogy addig is, amíg megnyugtatóbb döntés születik, közvetítsük legalább a gólokat, felvétel­ről. Egyébként a vidéki nézők igényét teljesen jogosnak tar­tom, az MTS-sel jelenleg foly­nak a tárgyalások, közösen igyekszünk kedvező megol­dást találni. — Hogy őszinték legyünk, néha bizony hallani éppen­séggel nem dicsérő megjegy­zéseket is a tv műsorairól. Mi a véleménye önnek ezek­ről az észrevételekről? — Esetenként jogos a bírá­lat. no, meg annyira széles skálán mozognak az igények, az ízlések annyira különbö­zők, hogy nehéz mindegyiket kielégíteni. A rétegműsorok segítségével mindenesetre er­re törekedtünk. Én különben örülök, ha minél többen bí­rálják a tv műsorát, mert ez annak a jele, hogy nézik. Akkor pedig talán mégsem annyira rossz... — A tv-ben Időszakonként krimidömping van, Simon Templarnak, Ivanhoe-nak, vagy legalább Leclerc fel­ügyelőnek örülhet a közönség. Máskor viszont, mint például ezekben a hetekben még vé­letlenül sem szerepel krimi a Tv műsorán. Mi ennek az oka? És mi az ön álláspontja a krimikkel kapcsolatban? — Talán a pedagógusok egy részének álláspontját ismertet­ném. Az utóbbi időben szá­mos levelet kaptunk tanárok­tól, a közoktatásban dolgozó pedagógusoktól, melyben bi­zony elmarasztalnak bennün­ket a sok krimi miatt, úgy vélik, hogy az ifjúságot ká­rosan befolyásolják az izgal­mas bűnügyi történetek. A közönség viszont igényli őket. Ami minket illet, mi eddig is szelektáltunk, a bemutatott krimikben az esetek szinte döntő többségében a jó győ­zedelmeskedik a rossz felett, és azt sem vethetik a sze­münkre, hogy szadista vagy akárcsak ízléstelen filmeket közvetítettünk. A probléma minket is erősen foglalkoztat, decemberben vezetői szinten beszéljük meg a hamleti kérdést..., Szinetár Miklós, a tv főrendezője tart vita­indító előadást. Jelenleg any- nyit tudok mondani, hogy sze­retnénk több „szocialista kri­mit” sugározni, vagyis meg­történt politikai, gazdasági és egyéb bűncselekményeket filmre vinni. Ehhez eddig is komoly segítséget kaptunk a Belügyminisztériumtól. — Jövőre indítunk egy nyu­gatnémet tudományos fantasz­tikus filmsorozatot is, amely bűncselekmények híján is ép­pen eléggé izgalmas lesz. — Mindez persze nem jelenti azt, hogy a közönségnek el kellene búcsúznia a közked­velt Angyaltól, sőt több olyan krimit is szeretnénk bemutat­ni, ahol valóban izgulni kell a hősért, mert nem biztos, hogy a végén megmenekül... — Hallhatnánk valamit ál-' tálában a Televízió terveiről? — Arra törekszünk, hogy szórakoztató műsoraink szá­ma tovább növekedjék és ja­vuljon minőségük is. Több magyar író drámáját tv-játé- kát szeretnénk bemutatni, és több humoros-szatirikus mű­vet. Terveink között szerepel a Kárpáti rapszódia megfil­mesítése is, magyar—szovjet— csehszlovák koprodukcióban, számos tv-játék megrendezé­sére pedig külföldi rendezőt kérünk fel. — És a technikai tervek? — Értem. Nos, 1968 végén illetve 1969 elején minden valószínűség szerint megin­dulnak a kísérleti színes adá­sok. Rendszeres színes adás­ra azonban még nem számít­hatunk. — Engedjen meg egy sze­mélyes kérdést. A Parabola szellemes, csípős humorával a Televízió közkedvelt kül­politikai adásai közé tartozik. Nem gondolja, hogy óriási si­kere lenne a belpolitikai pa­rabolának is, mely saját visz- szásságainkat, ellentmondá­sainkat és emberi gyengéinket tűzné tollhegyre? Azzal fog­lalkozna, ami mindenkit fog­lalkoztat, gyorsan, találóan, szellemesen? — Ha jól értettem, ez az ön személyes kérdése volt. Nos én is „személyesen” vá­laszolok. A „belpolitikai pa­rabola" ellen semmiféle elvi kifogásunk nincs, legfeljebb egy jobb nevet lehetne talál­ni neki. írja meg az első adás forgatókönyvét, küldje meg nekünk. Ha jól sikerült, be­iktatjuk a műsorba. — Köszönöm szépen. De ta­lán térjünk át a játékfilm­fesztiválra. önnek, mint zsűri tagnak melyik film tetszett a legjobban? — Ne haragudjon, erről nem nyilatkozhatok. A közön­ség a díjkiosztáskor megis­meri a zsűri véleményét, ab­ban benne lesz az enyém is. Azt azonban már most el­mondhatom, örülök annak, hogy a játékfilmszemlét im­már harmadszor itt rendezik meg, ez megérdemelt rangot ad Pécsnek, méltó a város kulturális hagyományaihoz. Kéri Tamás A III. magyar játékfilm­szemle társadalmi zsűritagja­ként városunkban tartózkodik Gádor Ferenc, a Magyar Rá­dió- és Televízió elnökhelyet­tese. Élve az alkalommal, megkértük, válaszoljon né­hány, a Televízióval kapcso­latos kérdésünkre. Elsőként természetesen a labdarúgó- mérkőzések közvetítését „kér­tük számon” tőle. — A vidéki szurkolók, kü­lönösen, ha olyan messze él­nek a fővárostól, mint Pécs esetében, nem mehetnek fel minden válogatott mérkőzésre. Illetve kupa meccsre a Nép­stadionba. Ugyanakkor ők is szeretnék végigizgulni ezeket, sőt a magyar—osztrák öreg­fiúk találkozóját is szerették mégis széles tömegek nevelé­sét segíti elő a művészi film. Az országban egyébként mintegy másfélszáz filmklub működik, többségük városok­ban, s ez a filmklubok szer­vezésének legnagyobb gondja. Azonban a filmklub-élethez szükséges archiv-filmek vetí­tése falun többnyire nem old­ható meg. Ezért a körülbelül egy hónap múlva megalakuló Országos Filmklub Szövetség egyik feladatának tekinti majd — mint tegnap a filmklubve­zetők elmondották —, hogy a tagdíiak egy részét a tech­nikai felszerelés gazdagítására fordítsa és ezzel növelje a falusi filmklubok számát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom