Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-28 / 255. szám

2 napló 1967. OKTOBER 28. Feszültség Spaiplorszáifean A térvényen kívülinek nyilvánított spanyol munkás­bizottságok péntekre nagy tüntetéseket szerveztek or­szágszerte — jelenti a Reu- ter-iroda Madridból, Az elmúlt napokban a ha­tóságok azzal akarták lesze­relni a mozgalmat, hogy rács mögé dugták a munkás­bizottságok vélt vezetőit és az állítólagos sztrájkszerve- zőket. A madridi, a maiagai, a barcelonai és a bilbaói le­tartóztatás! hullámban több- száz embert hallgattak ki, s közülük legalább négyszáz van még mindig őrizetben. Csütörtökön este a madri­di rádió beolvasta a belügy­minisztérium nyilatkozatát. A belügyi szervek azzal fe­nyegetőznek, hogy a csend­őrség és a rendőrség szigorú parancsot kapott: „Erőtelje­sen” zúzza szét a tüntetése­ket. Háromszor bombázták az amerikaiak pénteken Hanoit Négy nap alatt 29 repülőgépet lőttek le Hanoi lölött A pénteki napon háromszor bombázták az amerikai re­pülőgépek Hanoit, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fő­városát. Az utolsó támadás húsz percig tartott. A Hanoi rádió bejelentette, hogy a pénteki első támadás során a VDK légelhérító ala­kulatai hat amerikai repülő­gépet megsemmisítettek és többet megrongáltak. Négy nap alatt Hanoi fölött 29 amerikai repülőgép semmi­sült meg és ezzel 2456-ra emelkedett a VDK fölött le­lőtt betolakodó amerikai gé­pek száma. Ugyancsak pénteken a sai- goni amerikai katonai pa­rancsnokság közleményt adott Az Aurórától a csillagokig A tudomány élvonalában t Lenin atom jég tőrőhajó, amely 1959-ben kezdte meg mü­Jk ködését. Ez volt az első hajó a világon, amelyet atom­energia hajtott. A 134 méter hosszú, több mint 27 méter széles és 16 00Ö tonnás atomhajóba három reaktort építettek, amelyek közül kettő működik állandóan, a harmadik tartalék. A 44 000 lóerős teljesítmény a hagyományos jégtörőkének több­szöröse. Működésének első öt évében körülbelül 120 000 kilo­méternyi utat tett meg, a Szovjetunió európai és ázsiai részét a tengeren elválasztó, sokáig áthatolhatatlan jégmezőkön, s ezzel lehetővé tette a költséges vasúti szállítás helyett a vízi szállítást. ki. E közlemény szerint ok­tóber 26-lg az amerikaiak Észak- és Dél-Vietnamban 2819 repülőgépet és helikop­tert veszítettek, míg a dél­vietnami kormánycsapatok 210 repülőgépe és 403 helikoptere semmisült meg. Ugyancsak az AP jelenti, hogy Dél-Vietnam északnyu­gati részén péntekre virradó éjszaka a partizánok két zász­lóalja támadta meg a kor­mánycsapatok egyik zászló- alját, Pnuoc Binh-tő! mint­egy 8 kilométernyire. A ha­zafias erők több órás ütközet után visszavonultak. A kor­mánycsapatok egyik szóvivő­je szerint a saigoni alakula­tok e harcokban „könnyű veszteségeket” szenvedtek. — Phuoc Binh-tŐl délre ugyan­csak péntekre virradó éjsza­ka a partizánok amerikai alakulatokat támadtak meg. Az összeütközés során egy amerikai katona meghalt, 11 megsebesült. Saigoni jelentések arról szá­molnak be, hogy a Tonkini- öbölben egy amerikai anya­hajó fedélzetén rakétarobba­nás következtében kilenc ten­gerész súlyosan megsebesült Miként az AP közli, a Coral Sea anyahajó egyik rakétájá­nak hajtóműve kigyulladt és robbanás keletkezett. A hír- ügynökség „jelentéktelennek” minősíti a károkat. Benjámin Spock, a vietna­mi békét követelő amerikai mozgalom egyik vezetője Philadelphiában kijelentette, hogy a vietnami háború ellen tiltakozó amerikai békemoz­galom új szakaszába lépett. A vietnami háború kiszélese­désével párhuzamosan növek­szik a polgári elégedetlenség is. Róbert Kennedy szenátor New Yorkban hangsúlyozta: senki sem vitathatja el azt a jogot, hogy az amerikaiak tüntetésekkel fejezzék ki til­takozásukét a vietnami hábo­rú ellen, és ezért nem sza­bad őket hazaárulóknak bé­lyegezni. A szenátor ugyan­akkor azt állította, hogy egyes tüntetések „inkább ártottak, mint használtak a vietnami béke ügyének.” Peking: Mao Ce-tung, a Kí­nai Népköztársaság elnöke, Lin Piao alelnök és Csou En- laj miniszterelnök Pekingben fogadta a Dél-Vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front Kí­nában tartózkodó küldöttsé­gét * A japán kormány engedélyt szándékozik adni arra, hogy az amerikai 7. flotta atom­hadihajóinak egy csoportja élén az Enterprise atom- repülőgépanyaha jóval befus­son japán kikötőbe. A Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága követeli, hogy a kormány ne engedje befutni az ország kikötőibe a Viet­nam partjainál tevékenykedő atomhadihajókat. Eszterházy rendelkezik A napokban ismét Esz­terházy Pál „hercegről*» cikkez az osztrák sajtó. Magyarország hajdani leg­gazdagabb emberét az 1956-os ellenforradalom sza­badította ki budapesti bör­tönéből. Ausztriában visz- szakapta nagy kiterjedésű burgenlandi birtokait, de azóta is Svájcban él. A herceg legújabban afczal váltott ki országos felhá­borodást, hogy bezáratta kismartoni kastélyának köz­pénzekből helyreállított — dísztermét. A heves, nem­csak a szocialistákra, ha­nem a herceggel korábban rokonszenvezett kormányzó osztrák néppártra is kiter­jedő tiltakozás hatására végre megszólalt. Kismar­toni ügyvédje közvetítette egy rádiónyilatkozatban arrogánsán „a herceg ren­delkezéseit**: Eszérházy időnkint mégis hajlandó a közösség rendelkezésére bo­csátani kastélya dísztermét és Fraknó várát — de csak olyan esetekben, „amelyekben ezt Jónak látja*». Rakétalopás Bonn: A bonni kormány szóvivőjé­nek péntek esti saj­tóértekezletén szá­mos kérdés hang­zott el az ellopott rakéta ügyében. A hadügyminisztérium saj tófőnöke azonban elhárította a kérdé­seket, arra való hi­vatkozással, hogy a nyomozást a főál- lamügyésztség irá­nyítja. A 74. számú va­dászrepülőszázad neuburgi raktárá­ból titokzatos mó­don eltűnt egy „Sidewinder” típu­sú rakéta, amely a Staríighter gépek felszereléséhez tar­tozik. A rakétával ellenséges repülőgé­pekre lőnek. A be­épített infravörös szerkezet maga ke­resi meg a célpon­tot. A rakéta három méter hosszú és 75 kilogramm súlyú. Az újságírók azon­ban eredménytele­nül ostromolták a hadügyminisztérium képviselőjét, arra vonatkozó kérdések kel, hogyan tűnhet el egy ilyen tekin­télyes méretű fegy­ver a raktárból. Egy hét a világpolitikában 0 Újabb összetűzések a Szuezi térségben 6 A totális légiháború útján <Ü Anglia helybenjárása a kapuk előtt wmoszkva. Vörös tér, 1961. április 15. Juri) Gagarint ünneplik HJ a moszkvaiak. Ez a mindig mosolygó szovjet repülőtiszt kivívta az egész világ csodálatát, ö volt az első ember, aki elhagyta az öreg Földet, s eljutott a világűrbe. A bátor űr­repülő teljesítményét a szovjet tudomány, ipar és technika magas foka tette lehetővé. Az űrkutatásban elért szovjet sike­rek is bizonyítják, milyen messzire jutott az egykori elmara­dott cári Oroszország helyén épült Szovjetunió. R akéta, amely nem a tudomány, hanem a béke ügyét szol­gálja. Ez a hatalmas ballisztikus rakéta a moszkvai hely­őrség hagyományos május elsejei díszszemléjén vonult fel. Ellenrakéta, vagyis az esetleges ellenséges támadásban részt vevő rakéták megsemmisítésére szolgál. A szovjet rakétacsa­patok képesek bármilyen célt bármilyen távolságból megsem­misíteni. Ezek a rakéták — s a szovjet hadsereg rendkívül korszerű egyéb fegyverei — lefogják az újabb háborúra spekuláló imperialisták kezét. A közel-keleti helyzet a hé­ten újból pattanásig fe­szült. A Szuezi-csatorna térségében kialakult tart­hatatlan állapot ismét súlyos fegyveres összecsapásokhoz vezetett. Egy izraeli romboló behatolt az EAK felségvizeire és az egyiptomi partvédelem elsüllyesztette, A felségvizek megsértéséről vitázni sem le­het. hiszen azt az ENSZ-meg- figyelők is megerősítették. Ezek után Izrael, úgymond, feljogosítva érezte magát „a megtorlásra’’ és semmivel nem indokolható terrortámadást intézett a szuezi olajfinomí­tók ellen. Az összecsapásnak csak az ENSZ-megfigyelők fel­szólítása vetett véget; az iz­raeli akció jellegéről árulko­dik az a tény, hogy összeköt­tetési nehézségek ürügyén órákig folytatták az olajfino­mítók bombázását, aminek nyilvánvaló célja az EAK amúgy is súlyos gazdasági helyzetének további gyengíté­se volt. A Biztonsági Tanács össze­ült az eset nyomán és egy­hangúlag elfogadott határoza­tában elítélte a tűzszünet! megállapodás megsértését és felszólította a feleket minden­fajta katonai akció megszün­tetésére. A Szovjetunió dele­gátusa előzőleg javasolta Iz­rael elítélését, később azon­ban megszavazta a kompro­misszumos javaslatot az egy­hangúság elve végett, s azért, mert az elfogadott határozat voltaképpen Izrael ellen irá­nyul. Mindenesetre az EAK magatartására jellemző, hogy a szuezi olajfinomítók elleni támadás nyomán az egyipto­mi tájékoztatási miniszter szükségesnek tartotta hangsú­lyozni: az EAK az esetet nem akarja felhasználni ellencsa­pásra. Mint annyiszor, ezúttal is bebizonyosodott, hogy meny­nyire tarthatatlan az izraeli hadsereg júniusi agressziója nyomán kialakult közel-keleti helyzet. S bebizonyosodott egyúttal az is, hogy a politi­kai megoldást az izraeli szél­sőséges körök merev maga­tartása akadályozza. Ezek az erők — és akik. elsősorban az Egyesült Államokban, mögöt­tük állnak — változatlan cél­juknak tekintik a haladó arab rendszerek megdöntését, amit a feszültség állandósításával, és a hajthatatlan politikai ál­lásfoglalással vélnek elérni. világ már várta a Bizton­sági Tanács ülését, de ko­rántsem ezzel a napirend­del. Éppen ellenkezőleg: az utóbbi hetekben több jel mutatta, hogy járható a po­litikai megoldás útja. Külö­nösen fontosnak tarthatjuk azokat a kompromisszumos javaslatokat. amelyeket az EAK külügyminisztere tolmá­csolt az amerikai ENSZ főde­legátussal folytatott tárgyalá­sán. Mindenki előtt nyilván­való, hogy a megoldás csak a realitások kölcsönös figye­lembevételével képzelhető el, de természetesen nem lehet feltételezni, hogy nyomtalanul elmúlt két évtized érzelmi szembenállása. Az araboktól közvetlen tárgyalásokat és azonnali elismerést sürgető iz­raeli álláspont — minden hangzatossága mellett — ek­ként vált a megoldás legfőbb akadályozójává; hiszen eköz­ben Tel Aviv az elmúlt hó­napokban az összes kompro­misszumos javaslatokat sorra elvetette. Az események kró­nikájához tartozik, hogy az USA ismét megindította a fegyverszállításokat Izrael és néhány konzervatív arab or­szág számára. A vietnami háború is, ha lehet, még veszélyesebb sza­kaszba került a héten. A wa­shingtoni kormányzat a nyár dereka óta hazai és nemzet­közi pozíciójának egyre gyor­sabb ütemű romlását tapasz­talhatta. A kudarcokkal azon­ban csak a kormány makacs­sága erősbödött. Miután egy­re hatékonyabbá vált a VDK légvédelme, a tábornokok úgy­nevezet totális légiháborút követeltek Johnson elnöktől. Az elmúlt másfél hónapban Johnson, akit a közelgő el­nökválasztások miatt az idő egyre jobban hajt, gyors egy­más utánban szaporította a bombázandó célpontok szá­mát. Az elmúlt hét végén párat­lan méretű tömegtüntetés zaj­lott le Amerikában a vietna­mi háború ellen és nagy si­kerrel zárult világszerte a vietnami szolidaritási hét. A héten érkezett közvélemény­kutatási eredmények szerint immár az amerikaiak 46 szá­zaléka helyteleníti a vietnami kalandot és csak 44 százalék helyesli; a tendenciózusan tá­jékoztatott amerikai közvéle­mény többségének elfordulása a vietnami háborútól vészes kilátásokkal kecsegteti John- sont és demokrata pártját a jövőévi választásokon. Így az­tán nem csoda, hogy mint süllyedő hajóról a patkányok, úgy hagyják el, vagy leg­alábbis határolják el egymás után magukat Johnsontól a számottevő amerikai politiku­sok. mindkét pártban. A z elnök viszont megintcsak, „előre menekül”. A héten módszeressé vált a Hanoi központja ellen Intézett amerikai bombatámadás. Lep­lezetlenül megmutatkozik a bombázás zsaroló, terror jelle­ge. A VDK fővárosának lég­védelme azonban hősiesen helytáll, az amerikaiak há­rom nap alatt két tucat gépet vesztettek, s a súlyos károk ellenére sem bénult meg Ha­noi élete. A két és féléves bombázással nem sikerült megtörni a vietnami népet és vezetőit, viszont k bombázás lehetetlenné tesz bármiféle tárgyalást, politikai megol­dást. Ez utóbbiról most már Washingtonban nehéz is be­szélni, legalább is ezt bizo­nyítja Rusk külügyminiszter­nek és McNamarának eluta­sító válasza a Fulbright-féle szenátusi külügyi bizottság meghívására, hogy nyilvános ülésen fejtsék ki a kormány­zat Vietnam; álláspontját. A hót két fő eseménye mel­lett eléggé eltörpül az anglia közös piaci csatlakozásai ké­relme körül támadt apró nyugateurópai vihar. Hétfőn a Közös Piac miniszteri taná­csa a szervezet bizottságának október közepén nyilvános­ságra hozott 110 oldalas je­lentését tárgyalta meg Anglia, Dánia, Írország és Norvégia csatlakozási kérelméről. A bi­zottság rendkívüli bonyolult­nak és problematikusnak lát­ja az angol kérelmet, s ennek nyomán a francia külügymi­niszter a bizonytalan jövőre alapozza a tárgyalások meg­indítását, mondván. hogy előbb a hat országnak kell közös nevezőre jutnia. Az in­gerült angol sajtó ezt újabb degaulle-i vétóként tünteti fel. míg a brit kormány el­szántságát bizonygatja. Ugyancsak e héten járt Lon­donban Kiesinger nyugatné­met kancellár. A nyugatnéme­tek igyekeztek elhárítani azt a brit vádat, hogy kevésbé hathatósan támogatják Anglia csatlakozását és Kiesinger, va­lamint Brandt a Bundestag­ban újabb szép szavakat mon­dott Anglia belépése mellett. A megfigyelők számára azon­ban nyilvánvaló, hogy a fran­cia aggályokban a többi kö­zös piaci ország is osztozik, és főleg Anglia krónikus gaz­dasági bajaitól, valamint * fontválságtól félnek, semmi­képpen sem szeretnék ezt a nyakukba venni. Ilymódon az angol bajok megoldásához köl­tött csatlakozás rendkívül hosszadalmas procedúrának ígérkezik. — Japán gordonkaművész hangversenye Pécsett. Novem­ber 14-én este fél 8 órakor a B-kamarabérlet első hangver­senye keretében Tsuyoshi Tsutsumi, japán gordonkamű­vész lép fel. A hangverseny műsorán: Britten, Brahms, Mamiya. Chopin, valamint Cserepnin zeneművei szerepel­nek. Zongorán kísér: Miklós György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom