Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-25 / 252. szám
1961. OKTÓBER 85. _-------------------------------------------napló — 3 Túl a mélyponton — Térhódítás a Pest környéki piacokon Nagy a vaddisznók ár Merre tart a hidasi hrikettqyár? — Ha csak egy héttel korábban jön, nem tudtam volna magának mit mondani — ezzel fogad az üzemvezető, s ezt mondják a gyárudvaron az emberek is. Akkor még kilátástalan volt minden. Volt olyan hét, hogy csak két napon át mentek a gépek. S ami még ennéd is ideges!több volt: senki sem tudta, mit hoz a jövő év. Négy brikettgyár A 6-os út jobboldalán, Hidas község határában néhány évvel ezelőtt korszerű üzem épült. A 90 milliós költséggel megvalósított beruházás eredményeképpen a valamivel idősebb magasnyomású brikettgyár szomszédságában új, kötőanyagos kőszénbrikett- gyár kezdte meg a munkát, s ezzel ez a kis baranyai falu Tatabánya és Dorog után a hazai szénfeldolgozóipar legjelentősebb központja lett. A magasnyomású brikettgyár a közelében lévő lignitbányára települt, az új gyár pedig szovjet, közép-dunántúli, illetve mecseki szenekkel üzemelt. A rendkívül jóminő- ségű importszén hatására az ország legjobb — 6000 kaló- riás — brikettjét állították elő a hidasi üzemben, s még a legutóbbi időben is úgy látszott, hogy a beruházás időszerű volt, s a jövő újabb fejlesztési lehetőségeket rejteget. Az energiahordozók arány- változása — ezt ma már nyugodtan megállapíthatjuk —, minden átmenet nélkül következett be, s ez a váratlan egyensúlyfelbillenés a szén- feldolgozó üzemeket még a bányaüzemeknél is érzékenyebben sújtotta. Hidas helyzete — egyetlen, rendkívül gazdaságtalan célbányáról lévén szó —, máról holnapra tragikussá vált. A széntermelés leállt, s ott maradt a 150 milliós költséggel épült brikettgyár nyersanyag . nélkül. De kérdésessé vált az új üzem jövője is. Takács István üzemvezető a megkönnyebbült és megnyugodott emberek közlékeny ségével számol be erről az időről. —• A fordulatot az új szervezés, a Mecseki Szénbányákhoz való csatlakozás hozta meg. Igaz, óriási ára van a hidasi brikettgyártás továbbélésének: fel kellett adni az I-es üzemet. Ott áll, elhagyatottan, üresen... — Ezek szerint már csak négy brikettgyár maradt hazánkban ... Igen. A dorogi, a tatabányai, a nagymányoki és a miénk. A napi termelés A gyár napi kapacitása 700 tonna. A berendezések korszerűségére jellemző, hogy a brikettgyártással közvetlenül mindössze 14 ember foglalkozik. A fizikai állomány összlétszáma — karbantartók, anyagmozgatók, telepi munkások, százkilencven. Az önköltség ennek ellenére rendkívül magas. — Nyolcszázkilencven forint tonnánként — mondja az — Mozaiklapválaszték. A Pécsi Betonárugyártól két mo- zaiklapgyártó présgépet vett át a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat. A régi gépek helyett ezeket szerel fel most dunaszekcsői üzemükben. Arra készülnek, hogy 12 színvariációban gyártják a mozaiklapot. Sok c. szarvas Mar az aprói adas területeken is elszaporodtak Eredményesek voltak az őszi vadászatok A múlt év októbere óta eltelt időszak a vaddisznók fekete éve volt. A vadászok 453 példányt ejtettek el Baranya megye erdőségeiben, csaknem 200 darabbal többet, mint az elmúlt évek átlagában. Szükség is volt a ritkításra, mert az elszaporodott vad igen sok kárt okozott a — különösen kisvasza- ri. gödrekereszturi, ófalusi — kukoricásokban, mezőgazda - sági ültetvényekben. így is csak csökkenteni lehet a vadkárt, mert a vaddisznó — rendkívül óvatos állat lévén — igen nehezen ejthető el, s amíg összefüggő erdőségek állnak fent, gyakorlatilag ki- irthatatlan. üzemvezető —, s ha jól emlékszem 78-én adja a TÜZÉP. A különbözetet az állami dotáció fedezi. — Várható-e javulás? — A jelenlegi termelés mellett nem nagyon. Ahhoz nagyobb tömegű gyártás kellene. Az általunk tervezett változtatások kétélűek, s így valószínű szinten maradunk az árral. Egy példa: növekedni fog a feldolgozott mecseki szenek mennyisége, ez azt jelenti, hogy szállítási költségeket takaríthatunk meg, ugyanakkor azonban ezeknek a szeneknek már eleve magasabb az ára. Az árak terén tehát nehéz csodákat művelni. Marad hát az egyetlen lehetőség a hidasiak számára — a minőségi verseny vállalása. Az üzem laboratóriumában a lég igényesebb vásárlónál is szigorúbb szemek ellenőrzik a kalóriaértéket, a sülőképességet, az éghetetlen anyagok arányának alakulását. Kísérletek folytak a pécsi iszapbrikettel is, s miután az eredmények kedvezőtlenek voltak úgy határoztak, ezt nem dobják piacra. — Tüzelési próbákat végeztünk — mondja Takács István —, s miután sok volt az éghetetlen anyag, illetve alágyújtós esetén rendkívül módon kormolt, nem gyártjuk tovább, a jövőben az isza pót más szenekkel összedolgozva használjuk fel. Murik ásfel vétel A tétlenség és bizonytalanság hónapjai után a gyár végre tudja, mi vár rá a jövő esztendőben. Az előzetes tervek szerint 200 ezer tonna jóminőségű brikettet kell gyártaniuk, csökkentve a szov jet import s a hazai barnaszenek felhasználásának arányát. A feladatok nagyok, mégis ez az ami visszaadta az emberek munkakedvét. Nem is olyan régen, még arról beszéltek, hova lehetne elmenni, most pedig szinte óránként jönnek a jelentkezők. — Egyelőre tíz embert vehetünk fel, de ez a hír, olyan változást idézett elő a hangulat terén, amit egyszerűen nem is tudok érzékeltetni... Gond természetesen még van bőven. Nem tisztázták, mi lesz a leállított magas- nyomású gyár berendezéseivel — egy részét a Il-es üzemben is használni lehetne —, kihasználatlanul áll a villamos energiatelep és — bár sikerült betömi és tért hódítani a Pest környéki piacokon —, minden bizonnyal nem lesz zökkenőmentes az értékesítés, sem. Fi2yel meztelő Két gyár áll az út mellett. Az egyik néma, a másik újra élettől duzzadó, s ebben van néhány tanulság. A „halott” gyár tíz éves. Akárki kérdezi, joggal teszi, miért kellett ennek így történnie? Nem lehetett ezt előre látni? A jövő elhanyagolása, a mának való tervezés már sokba került nekünk, s a hidasi gyár példáját nem szabad elfelejtenünk. A másik: az új gyár, a jóakarat, a bátorság és a lehetőségek gondos felmérésének fontosságára figyelmeztet. Ha nem is volt könnyű, de sikerült beépülnie a gyárnak a Mecseki Szénbányák hatalmas szervezetébe, s amennyi gondot hozott magával, — az aprószemcséjű szenek felhasználásával — annyival csökkenti is a meglévő régieket. Békés Sándor „ISagxon meghat a masyorok együttérzése a görög neppel(i Betti Ámbatielosz Pécsett Bogár József elvtárs (Jobbról) köszönti Betti Ambatleloszt (balról). Mindemellett mintegy 5300 szőrmés ragadozót lőttek ki megyénk nagyvadas területein. Az elejtett állatok közel fele róka. Valószínű, tanulságos lesz a kutyát és macskát tartó falusi emberek számára, hogy a szőrmés ragadozókból több mint kétezer kóbor kutya és kóbor macska volt. Mint mindig, most is a szarvas- meg az őzvadászatot kísérte a legnagyobb érdeklődés, mely 438 szarvas, illetve csaknem 390 őz kilövésével „zárult”. A szarvasok egy részét külföldiek — elsősorban nyugatnémetek — ejtették el. Ezúttal a hazai vadászok' tény kedését kísérte a legnagyobb vadászszerencse. Nemeskéri László pécsi vadász ugyanis egy csaknem 12 és fél kilogrammos aganccsal rendelkező szarvasbikát ejtett el. A bérbeadott nagyvadas területeken már több mint 2 évtizede nem volt ilyen kapitális zsákmány. Bár a vadgazdálkodási szak emberek az 1:1 őzsuta—őzbak arányt tartják a legmegfelelőbbnek. hosszú évek óta gondot okoz az arányok megtartása, mert a vadászok különböző okokból — a legtöbbször sajnálatból — nem lőttek ki elég sutát. Csupán ebben az évben javult a helyzet, amikor is 1:1.5 volt az elejtett őzbakok és suták aránya. Magától értetődik, elsősorban a selejtsuták kerültek puskavégre, következésképp javulhat a meglévő állomány minősége. Mint ismert, elsősorban a nagyobb, összefüggő erdőségekben élnek a szarvasak, ezért szembetűnő, hogy ezek az állatok újabban az apróvadas területeken, tehát a ligeterdőkkel tarkított mezőkön is elszaporodtak. Tavaly még csak 380, az idén viszont már több mint 600 szarvast számoltak meg a vadászok az apróvadas területeken. A nagytestű állatok sok kárt okoznak a mezőgazdasági kultúrákban, ezért elhatározták, hogy 130 darabot kilőnek belőlük. Betti Ámbatielosz, az ismert nevű görög szakszervezeti vezető felesége tegnap a déli órákban Pécsre érkezett. Vendégünket a Szakszervezetek Megyei Tanácsának épületében Bogár József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára fogadta. — Nagy öröm, hogy a megye szervezett dolgozói személyesen is megismerhetik — mondotta Bogár József. — IWindcn várakozást felülmúlt a szőlőtermés A babarci termelőszövetkezetben 1500 mázsával t8bb szOlö termett a tervezettnél. Az Állami Pince- gazdasággal 2500 mázsa eladására kötöttek szerződést, most további ezerötszáz mázsa szőlő szállítását ígérték. A képen: a babarci szőlöszállítók a bólyi átvevőhelyen. Szeretnénk, ha jól érezné magát körünkben. A megyét és a várost ismertetve elmondotta. hogy a megyében 128 ezer szervezett dolgozó él, akik már nem egyszer szolidaritásukat fejezték ki a görög nép iránt. Bogár József ezután ismertette a várost, többek között azt is, hogy Pécsett sok görög él. A köszöntő után Betti Am- batielosz válaszában elmon- dotta; nagy örömmel jött eb- j be a városba és örül annak, hogy magyar és görög dolgo- ] zókkal találkozhat. „Egész életemet munkások között töltöttem, bánya-városban nevelkedtem. A férjemen kérész tül kerültem kapcsolatba a í szakszervezettel, a görög nép- | pel is. Biztos vagyok abban, j hogy az itt töltött két nap j alatt jól érzem magam Pécsett. Nagyon meghat az az együttérzés, amelyet a ma-1 gyár nép a görög nép iránt érez". A kedves vendég tegnap Uj- mecsekalját tekintette meg, majd a Mecseki Ércbányászati Vállalat központjában a városban lakó görög dolgozókkal találkozott. Az Ércbányászati Vállalat központjának klubjában Rácz Gyula, a Mecseki Ércbányászati Vállalat szb- tltkára és Mikalisz Kutjanu- disz, a görögök pécsi szervezetének elnöke köszöntötte, majd az úttörők virággal kedveskedtek. Betti Ámbatielosz köszönetét mondott azért, hogy ezt a találkozót létrehozták, majd baráti beszélgetést folytatott a jelenlévőkkel. Vendégünk mai programjában városnézés szerepel, majd délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsának politikai munkatársaival találkozik. 1 Ezer tsz-tai? szakmai tanfolyamokon A Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya — a sok évi szokásnak megfelelően — ismét több, bentlakásos tanfolyamot indít a tsz-tagok számára. November elsején a sertésgondozók, november 8-án pedig a gépi fejők tanfolyama kezdődik meg Pécsett, illetve Pécsvá- radon. Külön tanfolyamot indítanak a növényvédő gépészek és borjúgondozók számára is. A növényvédő gépész tanfolyamok négy hónapig, a többiek pedig 50 napig tartanak. Az oktatás és elhelyezés költségeit az állam fedezi. A négy bentlakásos tanfolyamon 120 ember vesz részt. Mindemellett külön szaktan- folyamokat indítanak a termelőszövetkezetek is, a tavaszig terjedő időszakban tehát mintegy ezer tsz-tag szerez valamilyen szakmai képesítést. A mezőgazdasági szakoktatás fejlődésére utal az a tény is, hogy november közepére elkészülnek a Fécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola átalakításával. A mintegy másfél millió költséggel folyó munkák eredményeként lehetővé válik, hogy a tavalyi 120-szal szemben az idén már 175 fiatal tanuljon az iskolán. A megnagyobbított és korszerűsített iskolát ünnepélyes keretek között adják majd át.
