Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-25 / 252. szám

1961. OKTÓBER 85. _-------------------------------------------napló — 3 Túl a mélyponton — Térhódítás a Pest környéki piacokon Nagy a vaddisznók ár Merre tart a hidasi hrikettqyár? — Ha csak egy héttel ko­rábban jön, nem tudtam vol­na magának mit mondani — ezzel fogad az üzemvezető, s ezt mondják a gyárudvaron az emberek is. Akkor még kilátástalan volt minden. Volt olyan hét, hogy csak két na­pon át mentek a gépek. S ami még ennéd is ideges!több volt: senki sem tudta, mit hoz a jövő év. Négy brikettgyár A 6-os út jobboldalán, Hi­das község határában néhány évvel ezelőtt korszerű üzem épült. A 90 milliós költség­gel megvalósított beruházás eredményeképpen a valami­vel idősebb magasnyomású brikettgyár szomszédságában új, kötőanyagos kőszénbrikett- gyár kezdte meg a munkát, s ezzel ez a kis baranyai falu Tatabánya és Dorog után a hazai szénfeldolgozóipar legjelentősebb központja lett. A magasnyomású brikettgyár a közelében lévő lignitbányá­ra települt, az új gyár pedig szovjet, közép-dunántúli, illet­ve mecseki szenekkel üze­melt. A rendkívül jóminő- ségű importszén hatására az ország legjobb — 6000 kaló- riás — brikettjét állították elő a hidasi üzemben, s még a legutóbbi időben is úgy lát­szott, hogy a beruházás idő­szerű volt, s a jövő újabb fejlesztési lehetőségeket rej­teget. Az energiahordozók arány- változása — ezt ma már nyu­godtan megállapíthatjuk —, minden átmenet nélkül kö­vetkezett be, s ez a váratlan egyensúlyfelbillenés a szén- feldolgozó üzemeket még a bányaüzemeknél is érzéke­nyebben sújtotta. Hidas hely­zete — egyetlen, rendkívül gazdaságtalan célbányáról lé­vén szó —, máról holnapra tragikussá vált. A szénterme­lés leállt, s ott maradt a 150 milliós költséggel épült bri­kettgyár nyersanyag . nélkül. De kérdésessé vált az új üzem jövője is. Takács István üzemvezető a megkönnyebbült és meg­nyugodott emberek közlékeny ségével számol be erről az időről. —• A fordulatot az új szer­vezés, a Mecseki Szénbányák­hoz való csatlakozás hozta meg. Igaz, óriási ára van a hidasi brikettgyártás tovább­élésének: fel kellett adni az I-es üzemet. Ott áll, elha­gyatottan, üresen... — Ezek szerint már csak négy brikettgyár maradt ha­zánkban ... Igen. A dorogi, a tatabá­nyai, a nagymányoki és a miénk. A napi termelés A gyár napi kapacitása 700 tonna. A berendezések korsze­rűségére jellemző, hogy a brikettgyártással közvetlenül mindössze 14 ember foglal­kozik. A fizikai állomány összlétszáma — karbantartók, anyagmozgatók, telepi mun­kások, százkilencven. Az ön­költség ennek ellenére rend­kívül magas. — Nyolcszázkilencven fo­rint tonnánként — mondja az — Mozaiklapválaszték. A Pécsi Betonárugyártól két mo- zaiklapgyártó présgépet vett át a Baranya megyei Építő­anyagipari Vállalat. A régi gépek helyett ezeket szerel fel most dunaszekcsői üze­mükben. Arra készülnek, hogy 12 színvariációban gyárt­ják a mozaiklapot. Sok c. szarvas Mar az aprói adas területeken is elszaporodtak Eredményesek voltak az őszi vadászatok A múlt év októbere óta eltelt időszak a vaddisznók fekete éve volt. A vadászok 453 példányt ejtettek el Ba­ranya megye erdőségeiben, csaknem 200 darabbal többet, mint az elmúlt évek átlagá­ban. Szükség is volt a rit­kításra, mert az elszaporo­dott vad igen sok kárt oko­zott a — különösen kisvasza- ri. gödrekereszturi, ófalusi — kukoricásokban, mezőgazda - sági ültetvényekben. így is csak csökkenteni lehet a vad­kárt, mert a vaddisznó — rendkívül óvatos állat lévén — igen nehezen ejthető el, s amíg összefüggő erdőségek állnak fent, gyakorlatilag ki- irthatatlan. üzemvezető —, s ha jól em­lékszem 78-én adja a TÜZÉP. A különbözetet az állami do­táció fedezi. — Várható-e javulás? — A jelenlegi termelés mellett nem nagyon. Ahhoz nagyobb tömegű gyártás kel­lene. Az általunk tervezett változtatások kétélűek, s így valószínű szinten maradunk az árral. Egy példa: növe­kedni fog a feldolgozott me­cseki szenek mennyisége, ez azt jelenti, hogy szállítási költségeket takaríthatunk meg, ugyanakkor azonban ezeknek a szeneknek már ele­ve magasabb az ára. Az árak terén tehát nehéz csodákat művelni. Marad hát az egyetlen lehetőség a hi­dasiak számára — a minő­ségi verseny vállalása. Az üzem laboratóriumában a lég igényesebb vásárlónál is szi­gorúbb szemek ellenőrzik a kalóriaértéket, a sülőképessé­get, az éghetetlen anyagok arányának alakulását. Kísér­letek folytak a pécsi iszap­brikettel is, s miután az ered­mények kedvezőtlenek voltak úgy határoztak, ezt nem dob­ják piacra. — Tüzelési próbákat vé­geztünk — mondja Takács István —, s miután sok volt az éghetetlen anyag, illetve alágyújtós esetén rendkívül módon kormolt, nem gyárt­juk tovább, a jövőben az isza pót más szenekkel összedol­gozva használjuk fel. Murik ásfel vétel A tétlenség és bizonytalan­ság hónapjai után a gyár végre tudja, mi vár rá a jövő esztendőben. Az előzetes tervek szerint 200 ezer tonna jóminőségű brikettet kell gyártaniuk, csökkentve a szov jet import s a hazai barna­szenek felhasználásának ará­nyát. A feladatok nagyok, mégis ez az ami visszaadta az emberek munkakedvét. Nem is olyan régen, még ar­ról beszéltek, hova lehetne elmenni, most pedig szinte óránként jönnek a jelentke­zők. — Egyelőre tíz embert ve­hetünk fel, de ez a hír, olyan változást idézett elő a hangu­lat terén, amit egyszerűen nem is tudok érzékeltetni... Gond természetesen még van bőven. Nem tisztázták, mi lesz a leállított magas- nyomású gyár berendezéseivel — egy részét a Il-es üzem­ben is használni lehetne —, kihasználatlanul áll a villa­mos energiatelep és — bár sikerült betömi és tért hódí­tani a Pest környéki piaco­kon —, minden bizonnyal nem lesz zökkenőmentes az értékesítés, sem. Fi2yel meztelő Két gyár áll az út mellett. Az egyik néma, a másik újra élettől duzzadó, s ebben van néhány tanulság. A „halott” gyár tíz éves. Akárki kérdezi, joggal teszi, miért kellett en­nek így történnie? Nem le­hetett ezt előre látni? A jövő elhanyagolása, a mának való tervezés már sokba került ne­künk, s a hidasi gyár pél­dáját nem szabad elfelejte­nünk. A másik: az új gyár, a jó­akarat, a bátorság és a lehe­tőségek gondos felmérésének fontosságára figyelmeztet. Ha nem is volt könnyű, de si­került beépülnie a gyárnak a Mecseki Szénbányák hatal­mas szervezetébe, s amennyi gondot hozott magával, — az aprószemcséjű szenek felhasz­nálásával — annyival csök­kenti is a meglévő régieket. Békés Sándor „ISagxon meghat a masyorok együttérzése a görög neppel(i Betti Ámbatielosz Pécsett Bogár József elvtárs (Jobbról) köszönti Betti Ambatleloszt (balról). Mindemellett mintegy 5300 szőrmés ragadozót lőttek ki megyénk nagyvadas terüle­tein. Az elejtett állatok közel fele róka. Valószínű, tanul­ságos lesz a kutyát és macs­kát tartó falusi emberek szá­mára, hogy a szőrmés raga­dozókból több mint kétezer kóbor kutya és kóbor macs­ka volt. Mint mindig, most is a szarvas- meg az őzvadászatot kísérte a legnagyobb érdeklő­dés, mely 438 szarvas, illetve csaknem 390 őz kilövésével „zárult”. A szarvasok egy ré­szét külföldiek — elsősorban nyugatnémetek — ejtették el. Ezúttal a hazai vadászok' tény kedését kísérte a legnagyobb vadászszerencse. Nemeskéri László pécsi vadász ugyanis egy csaknem 12 és fél kilo­grammos aganccsal rendel­kező szarvasbikát ejtett el. A bérbeadott nagyvadas terü­leteken már több mint 2 év­tizede nem volt ilyen kapi­tális zsákmány. Bár a vadgazdálkodási szak emberek az 1:1 őzsuta—őzbak arányt tartják a legmegfele­lőbbnek. hosszú évek óta gon­dot okoz az arányok meg­tartása, mert a vadászok kü­lönböző okokból — a legtöbb­ször sajnálatból — nem lőt­tek ki elég sutát. Csupán eb­ben az évben javult a hely­zet, amikor is 1:1.5 volt az elejtett őzbakok és suták ará­nya. Magától értetődik, első­sorban a selejtsuták kerültek puskavégre, következésképp javulhat a meglévő állomány minősége. Mint ismert, elsősorban a nagyobb, összefüggő erdősé­gekben élnek a szarvasak, ezért szembetűnő, hogy ezek az állatok újabban az apró­vadas területeken, tehát a li­geterdőkkel tarkított mezőkön is elszaporodtak. Tavaly még csak 380, az idén viszont már több mint 600 szarvast szá­moltak meg a vadászok az apróvadas területeken. A nagytestű állatok sok kárt okoznak a mezőgazdasági kul­túrákban, ezért elhatározták, hogy 130 darabot kilőnek be­lőlük. Betti Ámbatielosz, az ismert nevű görög szakszervezeti ve­zető felesége tegnap a déli órákban Pécsre érkezett. Ven­dégünket a Szakszervezetek Megyei Tanácsának épületé­ben Bogár József, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára fogadta. — Nagy öröm, hogy a me­gye szervezett dolgozói sze­mélyesen is megismerhetik — mondotta Bogár József. — IWindcn várakozást felülmúlt a szőlőtermés A babarci termelőszövetkezetben 1500 mázsával t8bb szOlö termett a tervezettnél. Az Állami Pince- gazdasággal 2500 mázsa eladására kötöttek szerződést, most további ezerötszáz mázsa szőlő szállí­tását ígérték. A képen: a babarci szőlöszállítók a bólyi átvevőhelyen. Szeretnénk, ha jól érezné ma­gát körünkben. A megyét és a várost ismertetve elmon­dotta. hogy a megyében 128 ezer szervezett dolgozó él, akik már nem egyszer szoli­daritásukat fejezték ki a gö­rög nép iránt. Bogár József ezután ismertette a várost, többek között azt is, hogy Pécsett sok görög él. A köszöntő után Betti Am- batielosz válaszában elmon- dotta; nagy örömmel jött eb- j be a városba és örül annak, hogy magyar és görög dolgo- ] zókkal találkozhat. „Egész életemet munkások között töl­töttem, bánya-városban ne­velkedtem. A férjemen kérész tül kerültem kapcsolatba a í szakszervezettel, a görög nép- | pel is. Biztos vagyok abban, j hogy az itt töltött két nap j alatt jól érzem magam Pé­csett. Nagyon meghat az az együttérzés, amelyet a ma-1 gyár nép a görög nép iránt érez". A kedves vendég tegnap Uj- mecsekalját tekintette meg, majd a Mecseki Ércbányászati Vállalat központjában a vá­rosban lakó görög dolgozókkal találkozott. Az Ércbányászati Vállalat központjának klubjá­ban Rácz Gyula, a Mecseki Ércbányászati Vállalat szb- tltkára és Mikalisz Kutjanu- disz, a görögök pécsi szerve­zetének elnöke köszöntötte, majd az úttörők virággal ked­veskedtek. Betti Ámbatielosz köszöne­tét mondott azért, hogy ezt a találkozót létrehozták, majd baráti beszélgetést folytatott a jelenlévőkkel. Vendégünk mai programjá­ban városnézés szerepel, majd délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsának politikai munkatársaival találkozik. 1 Ezer tsz-tai? szakmai tanfolyamokon A Megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya — a sok évi szokásnak megfelelően — ismét több, bentlakásos tanfolyamot indít a tsz-tagok számára. Novem­ber elsején a sertésgondozók, november 8-án pedig a gépi fejők tanfolyama kezdődik meg Pécsett, illetve Pécsvá- radon. Külön tanfolyamot in­dítanak a növényvédő gépé­szek és borjúgondozók szá­mára is. A növényvédő gé­pész tanfolyamok négy hóna­pig, a többiek pedig 50 na­pig tartanak. Az oktatás és elhelyezés költségeit az állam fedezi. A négy bentlakásos tanfo­lyamon 120 ember vesz részt. Mindemellett külön szaktan- folyamokat indítanak a ter­melőszövetkezetek is, a tava­szig terjedő időszakban tehát mintegy ezer tsz-tag szerez valamilyen szakmai képesí­tést. A mezőgazdasági szakokta­tás fejlődésére utal az a tény is, hogy november közepére elkészülnek a Fécsváradi Me­zőgazdasági Szakmunkáskép­ző Iskola átalakításával. A mintegy másfél millió költ­séggel folyó munkák ered­ményeként lehetővé válik, hogy a tavalyi 120-szal szem­ben az idén már 175 fiatal tanuljon az iskolán. A meg­nagyobbított és korszerűsített iskolát ünnepélyes keretek között adják majd át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom