Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-20 / 248. szám
1961. OKTÓBER ffl. napló Az MSZ műszaki tanácskozása NINCSENEK szénértékesítési gondok! Súlyos tervlemaradás — Mennyiségi és minőségi visszaesés — Még megvalósulhat a célul tűzött 14 napos nyereség — Az elmúlt eegyedévben nem voltak szénértékesttési gondjaink — mondotta tegnap délelőtt Pubner József főmérnökhelyettes, a Mecseki Szénbányák műszaki tanácskozásának előadója —, nehézségeink éppen abból származnak, hogy nem tudtunk maradéktalanul eleget tenni vállalt kötelezettségeinknek... A bányaüzemek és a kisegítő egységeik gazdasági, párt-, KISZ- és szakszervezeti vezetőinek részvételével tartott hagyományos negyedévi értekezlet gondokkal terhes, de mégis optimista légkörben ülésezett. A gondok többnyire helyi jellegűek, az optimizmus alapja pedig az az országos érdeklődés- mely a jóminőségű mecseki feketeszén iránt megnyilvánul. A tervek teljesítése a közelmúlt természeti katasztrófái és geológiai nehézségei következtében nem sikerült — a lemaradás 70 ezer 200 tonna. Az okok ismertek: Széchenyl-akna mélyszintiéit elrabolta a víz, s bár a vísszahódítási akció sikeres volt, a kieséseket nem tudták pótolni. Kossuth-bá- nyán a VIII. szinten tűz pusztított, Vasason pedig a nyolcas telepi omlás, s a külszíni telepek elmeddülé- se 10 ezer tonnás lemaradást eredményezett. A mennyiségi terveket mindössze két üzem — Szabolcs és Tanbánya — teljesítette túl, a minőségi követelményeknek azonban egyetlen akna sem tudott maradéktalanul eleget tenni. Komlón nőtt a nem kokszolható szenek aránya is — s ez a Dunai Vasművel kötött szerződést is veszélybe sodorta. A júliusi mélypont után — a gyors és energikus igazgatósági beavatkozás következtében — augusztusban és szeptemberben jelentősen javult a minőség- s ez az átlagárak terén is azonnal éreztette hatását. A műszaki és geológiai jellegű gondokat súlyosbítja a bányaüzemek létszámhiánya. Fulmer József IV. negyedévvel kapcsolatos tájékoztatójában elmondotta: a hiányzó munkáslétszám gyors pótlására nem lehet számítani, ezért a korszerűbb technológiák, a szállítás magasfokú gépesítése és az egyéni teljesítmények növelése útján kell a tervek maradéktalan teljesítését biztosítani. A feladat hármas: növelni a meny- nyiséget, javítani a minőséget s a lehetőségekhez képest a minimumra szorítani az önköltséget. A műszaki tanácskozás keretében Bachmann Mátyás, az igazgatóság főkönyvelőségének vezetője, a vállalat pénzügyi GYÜMÖLCSPIAC MOHÁCSON Tizenkét kiskereskedőt tüntettek ki Pécsett több olyan kiskereskedő van, aki évtizedek óta folytatja szakmáját a lakosság érdekében. Ezek közül most ti- zenketten részesültek kitüntetésben. Kotolák János vegyeskereskedő 60 éve, Slama Adám- né cukorka bazárárus pedig Immár 50 éve működik a szakmájában. Ezért mindkettőt a Belkereskedelmi Minisztérium oklevelével tüntették ki. GUI Imre vegyeskereskedő, Radocsai László dohányárus, továbbá Standovár Pál zeldség- ség-gyümölcskcreskedő, valamint Vidákovics Ferenc 45 éve működnek szakmájukban. Bálint Sándor vegyeskereskedő 40 éve, Molnár N. József használtcikk kereskedő és Pfund János coli orkaárus 35 éve, Kasza Istvánná cserép- és edénykereskedő, valamint Hudecz Ferenc vegyeskereskedő 30—30 éve, míg Bonnet Kálmánná virágkereskedő 25 éve működik a szakmájában. Mindannylukat a KISOSZ országos központja oklevéllel tüntette kL A Belkereskedelmi Minisztérium és a KISOSZ okleveleit október 19-én, csütörtökön délután 6 órakor Latlncsics Aladár, a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője adta át az Olimpia Étterem presszó helyiségében. helyzetéről adott tájékoztatást. Elmondotta: a nehézségek ellenére reális célkitűzés az eredeti terveknek megfelelő 14 napos nyereség elérése. Az első félévben teljesítették a nyereségelőirányzat időarányos részét — s ha a negyedik negyedévben sikerül korrigálni a IH. negyedév kieséseit, akkor a mecseki szénbányászok a tavalyihoz hasonlóan, elégedetten zárhatják az évet. — A közvetlen anyagi vonatkozások mellett szavahihetőségünk megvédése érdekében is arra kell törekednünk, hogy vállalásainkat időben, s az ígért minőségben teljesítsük — mondotta a vállalat főkönyvelője felszólalása befejezéseképpen. Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója, az egyenletes jó munka fontosságát hangsúlyozta. Az első félév eredményeit tulajdonképpen egyetlen hónap ka- tasztrófális termelése zúzta szét. A vállalat igazgatója beszámolt néhány fontos szervezeti kérdésről is. Hangsúlyozta: a vállalat valamennyi üzemében sor kerül a szabadszombatos munkarend bevezetésére, de csak akkor, ha megteremtették hozzá a megfelelő feltételeket. Az átállás » termelésre a legkisebb mértékben sem lehet negativ kihatással. A in. negyedév folyamán sor kerül a vállalat igazgatóságának átszervezésére is. Több osztály megszűnik, mások kisebb létszámmal folytatják munkájukat. Az átszervezés eredményeképpen — a jövő év első felére —, aa igazgatóság létszáma a mostani 535-ről 370-re csökken. Valameny- nyl érintett személy elhelyezéséről gondoskodnak. A Mecseki Szénbányák termelési, pénzügyi és előkészítettség! helyzetét elemző műszaki tanácskozás után az elkövetkezendő héten valameny- nyi üzemben termelési tanácskozásokra kerül sor. > B. S. Irodalmi Nobel-díj Stockholm — Párizs: A Svéd Tudományos Akadémia, az irodalmi Nobel- dlj Bizottsága az 1967-es irodalmi Nobel-díjat Mlguel Angel Asturias guatemalai költőnek, regény- és drámaírónak ítélte oda. Asturias ez idő szerint Guatemala párizsi nagykövete. A díjat „A nemzeti sajátosságokban és az indián hagyományokban gyökerező szinpompáe műveiért” kapta. Regényeiben Asturias a latin-amerikai indiánok és más szinesbőrűek társadalmi problémáival foglalkozik. Legismertebb müve „Az elnök úr", magyarul is megjelent, 16 nyelvre fordították le. A ma^am szerénységéből... Felajánlok egy faházikót Salga Istvánt több mint harminc éve tartják nyilván a mohácsi busómaszk-faragók — vagy ahogy ő mondja, „lárfafaragók” avatottkezű mesterei között. Jónéhány fa- ragványát őrzi a fővárosi Néprajzi Múzeum, de a stockholmi, a varsói, a zágrábi néprajzi múzeumokban is helyet kaptak már busóálarcai. Legutóbb a nyugat-berlini tv munkatársai látogatták meg mohácsi lakásán, ahol busóbábú öltöztetés és álarc- faragás közben filmet készítették róla, s jónéhány fa- ragványát meg is vásárolták. A lakása is múzeum benyomását kelti. A kis szobák falain Mohács történelmi múltja fába faragva emlékeztet a tragikus idők egy-egy általa elképzelt mozzanatára. Az egyik Lajos király élet- halál harcát ábrázolja a megáradt Csele-patakkal, a másik Kanizsai Dorottyát és jobbágyait a mohácsi hősök temetése közben. Különösen megkapó egyik saját élményéből, az 1956-os mohácsi jeges árvízről készített fa-dombor- műve, amelyen a veszedelembe jutottak drámai küzdelmét és a mentésben hősihalált halt Horváth Sándor rendőr főtörzsőrmester portréját örökítette meg. Ez már ifjabb Salga műve Bs ml minden még? Sokáé népviseletbe öltöztetett, saját faragású babák, ijesztően vicsorgó busóálarcok, sajátos délszláv motívumokkal díszített szelencék, szinte minden bútorán, minden tenyérnyi helyén a kis szobáknak. Még a viszonylag szabad asztalkát is különös vonalakkal téli rajzlap borítja, de ez már a fia, ifjabb Salga István műve. — A híres mohácsi „szök- röny” motívumait rajzolgat- ja a fiam, hogy aztán ráía- ragja majd a szelencére, noha az ő szíve inkább a történelmi hajómodellek készítésre hajlik. Mégsem ezért kerestem fel a Salga-családot, hiszen rajtuk kívül vannak más mohácsi mesterei is a „lárfa”- faragásnak, hanem egy levél miatt, amit fényképekkel mellékelve idősebb Salga István címzett a szerkesztőségünkbe. Csak néhány sort a levéléből: „Nemrég olvastam egy cikket a lapjukban, amelyben Orfü, Abaliget fejlesztéséről tárgyalt az illetékes Baranya megyei Intéző Bizottság. A kenyér a előtt A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kéthónapos — a Pécsi Sütőipari Vállalatra a B. m. Sütőipari Vállalatra, 6 sütőüzemre és 42 boltegységbe történt szállításra kiterjedő — vizsgálatot folytatott, a sütőipari áruellátással és különösen az ipar és kereskedelem együttműködésével kapcsolaté« problémák feltárására. A munkabizottság írásba foglalt tapasztalatait a megyei NEB. október 18-1 ülésén vitatta meg. A jelentés a kereskedelem, tehát a fogyasztók szemszögéből, de tárgyilagosan sorakoztatta fel azokat, az olvasók előtt már ismert mennyiségi és főleg minőségi hiányosságokat, amelyeknek mielőbbi kijavítása mindnyájunk érdeke. Maga a jelentés is a javaslatok egész sorát tartalmazta, a napirend vitájában további értékes észrevételek hangzottak eL Dr. Szalmásy Lajos megyei főügyész rámutatott, tarthatatlan állapot, hogy a kereskedelem az egyébként érvényesíthető jogos kötbérigényének 50 százalékát sem nyújtotta be. Ugyanezen az állásponton volt dr. Bedő Pálné, a megyei NEB elnöke. A kereskedelem szeret arra hivatkozni, hogy ki van szolgáltatva a monopolhelyzetben lévő iparnak, ez azonban nem indokolja, hogy ne tegyen eleget a törvényes rendelkezéseknek. A kötbér érvényesítése ugyanis nem belátáson múlik. Több figyelmet érdemel a jelentés azon megállapítása is, hogy a kereskedelmi egységek az esetek nagy részében nem rögzítik kifogásaikat sem a szállítólevélen, sem jegyzőkönyvileg, csak az ellenőröknek való panaszkodásig jutnak el. Ugyancsak dr. Szalmásy Lajos hívta fel a figyelmet egy másik érdekes összefüggésre. A jelentés beszámol arról, hogy a felújítás és rekonstrukció alatt álló üzemek ellátási körzetében növekszik az előre sütött — tehát nem friss — termékek részaránya. A villányi körzet részére például 50 százalékban előre sütött terméket szállítanak. Nem véletlen tehát, hogy 1967 első félévében éppen a villányi fmsz 600 kilogramm kenyeret értékesített csökkentett áron, tízszer annyit, mint a Siklósi Fmsz. Dr. Bánki Nándor, a Pécsi Városi Tanács vb ipari osztályvezetője azt a gondolatot vetette fel, hogy a szikkadt kenyeret már boltban olcsóbban kellene árusítani. A javaslatot tetszéssel fogadták. Az ipari mintaboltokkal kapcsolatban szintén már a jelentés megállapítja, hogy azok tulajdonképpen nem mintaboltok. „A mohácsi egység kivételével úgyszólván csak kenyér és hagyományos péksütemény értékesítésével foglalkoznak.” Többen reklamálták a sósperecet, a brióst, a fonottkalácsokat, a „pacs- nit”, amelyekkel szinte csak akkor találkozunk, ha más megyében akad dolgunk. A 12. AKÖV jelenlévő képviselője az iránt érdeklődött, kifizetődik-e majd 1968! január 1-től, az eszközlekötési járulék belépésétől az iparnak saját gépkocsi parkra berendezkedni? Ivanoczák János, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója válaszában elmondotta, hogy egyelőre úgy néz ki, hogy kifizetődik, nem beszélve arról a bérfuvart megnehezítő körülményről, hogy a kenyérszállító gépkocsikon más árut tilos szállítani. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a műszaki fejlesztés szükségszerű velejárója a bizonyos mérvű minőségromlás: automatizált gépsorokkal nem lehet olyan kenyeret dagasztani, mint kézzel... Ezt azonban rögtön megcáfolták többen is a jelenlevők közül, egymás után sorolták a vidéki városokat, ahol szintén géppel dolgoznak, és mégis ropogósabb, jobban kelt kenyeret tudnak előállítani. Szintén a műszaki fejlesztéshez kápcsolódva, javasolták, hogy az ipar vegye át és alkalmazza a kenyér tartósításában elért külföldi eredményeket. A NEB végül úgy döntött, hogy az ipar és a kereskedelem képviselői összesítsék a sütőipari termékek gyártása és forgalmazása területén meglévő problémákat, és az így kidolgozott anyagot küldik majd tovább a felettes szerveknek. A magam szerénységéből szeretnék én is hozzáadni valamit a bizottság szép terveihez. Én ugyanis már a tavasszal, amikor a lapjuk szintén hasonló tervekről írt, elhatároztam, hogy az akkori elképzeléseknek megfelelően felépítek egy faházikót, amit felajánlok az illetékeseknek. Ahogy a mellékelt kép tanúsítja. azóta föl is építettem a házikót. Dorongfából éi zsindely tetővel, olymódon, ahogyan ezt erdős vidékeken építették annakidején. Később, amikor tudomásomra jutott, hogy Orfűn szabadtéri néprajzi múzeumot terveznek, a magamét is berendeztem sokáé szobának. Most már az Önök segítségével csak a hozzáértők véleményezését várom, amihez természetesen az kell, hogy helyszíni megtekintés alapján döntsenek a sorsáról...” . Salga István kérésének eddig csak egyik felét teljesítettük azzal, hogy a házikó képét közöltük, mert megtörtént ugyan a helyszíni szent- le is, de egyelőre szakember nélkül, s így csak a laikus benyomásairól adhatunk hírt az illetékeseknek. A képen látható házikó belseje valóban sokác múzeum benyomását kelti, gyűjteményeivel, hangulatával együtt. A kézi ácsolatú „szal- madikó”, a szoba közepére állított lyukas közepű „tálaló”, s a hozzávaló faedények Salga István szerint ősi délszláv lakás berendezési tárgyai, csakúgy, mint a polcra helyezett feketemázas korsók, mintás tányérok vagy a szögre akasztott „citora” és a sarokba állított pásztorbot, amelyen spirális faradással, fölülről lefelé „olvasva” busólegenda látható, de ez már Sálgó István kezermmkáját dicséri. Könnyen beszerezhető Magáról a házikóról viszont laikus szemmel is megállapítható, hogy tervezője és készítője nemcsak az eredetiségre fordított nagy gondot, hanem ahogy a levele második részében írta arra is, hogy könnyen beszerezhető, és amellett olcsó legyen a felépítéséhez szükséges anyag is. Például a ház oldala két űrméter felébe hasított dorongfából, a tető pedig tüzelőnek árusított farostlemez hulladékból készült, amelyet rendkívül ötletesen, keskeny lemezekre fűrészelt, s így az épület valóban zsindelyes tetejűnek tűnik. A házikó belsejét szintén farosthulladékkal tapétázta ki, amelyre gipsz, mész és kőporhabarcs- ból tartós és tetszetős Valo- latot vont, s ami feltétlenül előnyére szolgál, az egész építmény rendkívül könnyen szétszedhető, s igy télidében tárolható is. P. Gjr.
