Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
5 napló 1061 SZEPTEMBER 24. RÉGI ÉS ŰJ Tizenöt külföldi orvos Síkondán A kisbetegek fövő je Új szemléletre van szükség — Ángy érdeklődés a sikondai módszerek iránt — A IV. bányaesészségügyi napok munkájáról akkor — nehezen érthető mó- mon —. megoszlottak a véle- mények. A felszólalók most a gyors továbbfejlesztést sür- gették, mindenekelőtt tudó- mányos irányban. Sikonda ne- ve a szakemberek táborában már komoly fényt kapott. Az eddigi eredmények azonban csak a lehetőségeket jelzik. A radiobiotelemetrikus mód- szer alkalmazása például — mely sikondai kezdeményezés volt —, teljesen új területek meghódítását Ígéri. Sikonda vendégei valameny nyien így búcsúztak: a vi- szontlátásra! Ez azzal a re- ménnyel kecsegtet, hogy hosz- szabb távon megyénk egy na- gyón fontos tudományos te- rület egyik nemzetközi köz- pontja lehet, vagy ahogy dr. Várady Sándor igazgató fő- orvos mondta: a bányaműn- kások egészségéért érzett fe- lelősség és munkálkodás élesz- tője... Békés Sándor ,,Autóval lehet lopni...“ Vélemények háromszázezer cigarettáról Több ״kiskaput“ bezárnak -־ A portánál lehetetlen az ellenőrzés A kár hatvanezer forint *— ügy látszik autóval lehet lopni, mert azt bizony nehéz ellenőrizni, mi van rajta, azaz mennyit visz — mondja egy dolgozó. Megfigyeltünk egy teherautót, amint megrakodva ment a portához. A portás megállította a kapunál, meg- nézett valami papírokat, amit a gépkocsi vezetője mutatott, aztán engedte is tovább. — Kötelessége-e meggyőződ- ni arról, hogy mi van a ko- csin, azaz annyi karton ci- garettát visz-e, mint ameny- nyi a papíron van? — kér- deztem a portástól. — Igen, rendelkezés van rá, kötelességem a mennyi- séget ellenőrizni — mondta, aztán hozzátette: — De ezt csak úgy lehetne, ha megszór molnám a kartonokat. De ho- gyan lehet itt számolni egy púposra rakott teherautón? Órákig tartana. Vagy rakat• sam le itt a kapunál és úti• na ismét rakassam fel? Ez lehetetlen. Igazat kellett adnom neki. Az ellenőrzésnak ez a portai módszere hibás, hiába van rendelet az itteni ellenőrzés- re, nem lehet betartani. El- lenben van más lehetőség. A teherautó a készáru raktár- nál rakodik. Ott kell megszi- gorítani az ellenőrzést, ott kell a felrakott kartonokat számolni. De a készárurak- tártól a portáig vezető úton — 150 méter lehet — is fel- dobhatnak még lopott árut• Megoldható volna: az ellen- őr a készáru raktártól a por- táig kísérje a kocsit. A párttitkár, Bertram Gá- borné és a szakszervezet el- nöke, Läufer Péter kalauzo- lásával végigjártam a napi mintegy 15—16 millió cigaret- tát gyártó üzemet. Egyrészt a dolgozóit véleményét akar- tam hallani a történtekről, másrészt arra a kérdésre ke- restem választ, milyen módon tudtak tízezerszám cigarettát lopni és kijuttatni a gyárból? — Huszonnégy éve dolgo- zom ebben a gyárban, isme- rém, mint a tenyeremet — mondja Komáromi Ferenc segédmunkás. Nem is tudom elképzelni, hogyan lophattak el ennyi cigarettát. Az újság- bál is ismerjük az ügyet, be- szélgettünk is róla és min- denki nagyon elítéli ezeket a tolvajokat. — Milyennek ismeri a bel- 8Ő ellenőrzést a gyárban? — Szervezettnek. Ezért is csodálkozom hogyan történ- hetett... — Kovács Jánosné gépve- zető 17 éve dolgozik az üzem- ben. — Elképzelni sem tudom, hogyan lehet innen ennyi ci- garettát lopni ■., Kulm er Istvánná szedőnő 16 éve dolgozik — Csak felháborodással tudok erről beszélni — mond- ja. — Már gondolkodtam raj- ta, de nem értem, hogyan történhetett. A gyár vezetői már számos intézkedést foganatosították, amelyek az ellenőrzés haté- konyságát javítják. Akikkel csak beszéltem mind elítélő hangon szóltak a tolvajokról. ״A börtönben a helyük azok- nak, akik lopnak, csalnak, akik így akarják megtömni a pénztárcájukat!” — mondta egy gépkezelő nő. Általános vélemény ez. Garay Ferenc — 20 millió 600״ éves a magyar felsőoktatás” nevű d- garettát gyártott a Pécsi Do- hánygyár. Az első tízmillió darabot elszállították több olyan városba, ahol felsőok- tatás folyik. A második szál- lítmány csomagolását tegnap délelőtt fejezték be és rövi- desen megkezdik az árusítását a pécsi és baranyai trafikok- bán. ״Nem értem, hogyan; El- képzelni sem tudom...” — ezek a vélemények a lopás módszeréről. Tény, hogy a naponta milliószám gyártott cigaretták gyártsáfolyamata bonyolult, ellenőrzési rend- szőrébe azonban könnyen csúszhatnak hibák. Nem a készáru raktárból tűntek el ezek á cigaretták, hanem ar- ról az ״útról”, amíg a ciga- retta a gépről a csomagolásig jut. Egy-egy kartant elemei- tek, eldugták, és amikor a teherautó elszállította az árut, a lopott kartont (egy karton- bán 10 000 cigaretta van) is feldobták a kocsira. Hogyan kerülhet fel az autóra több karton? Nincs aki ellenőriz- ze a mennyiséget? De igen• Csakhogy éppen Alexity Ló- ránt, az első számú terhelt dolgozott a készáru raktár- bán, összejátszott a gépkocsi- vezetőjével és a lopott karto- nokat így szállították ki. Nincs porta a gyárban, ahol meg- vizsgálják mit visz a teher- autó? Lapunk szeptember IM námában ״ElfüstölgStt cigaretták” címmel megírtuk, hogy a Pécsi Dohánygyárban tízezrével lop• ták a cigarettát. A tetteseket a rendőrség letartóztatta. Mi a véleményük a gyár dolgozóinak a bűnügyről? — A mi leltárunk szerint körülbelül 300 000 cigaretta a hiány, ennek értéke 60 000 forint — mondja a főmér- nők. — Anyagi és erkölcsi kárunk van■ Hét éve dolgo- zom a gyárban, de ilyen lo- pás még nem történt. A Városi Rendőrkapitány• ság átiratát veszi ki íróasz- tálából. — Furcsán hangzik — mondja — de ennek a kár• nak van némi haszna is — A rendőrség alaposan meg vizsgálta gyártási folyamatun- kát és ebben az átiratban fel- hívta figyelmünket néhány ״kiskapura”, amelynek ״ki- nyitásával” vált lehetővé 1 lopás. Köszönjük segitségü■ két, intézkedünk, hogy eze- két a ״kiskapukat” becsukjuk. mó többsége ״kisbeteg”, napi feladatát el tudja látni, de életét kellemetlen érzések ne- hezítik. E gondolattal kapcsolatos az úgynevezett ״íulladásos” csoport ügyében folytatott vi- ta. Gyakori, különösen a bá- nyavidékeken, hogy az embe- rek panaszkodnak: ha dolgo- zok, fulladok. Az orvos meg- vizsgálja, de semmi rendelle- neset sem tapasztal, pedig a panaszos igazat mondott, a betegség fennáll. Ez a példa is arra figyelmeztet, hogy a vizsgálatokat a jövőben mind nagyobb számban a panasz- nak megfelelő viszonyok kö- zött kell elvégezni. A tanácskozás résztvevői nagy elismeréssel szóltak a sikondai éjjeli szanatórium ezzel kapcsolatos eredményei- ről. A terheléses vizsgálatok laboratóriumának felszerelése számos vonatkozásban jobb, mint a hasonló külföldi mű- szerek. A határozatban éppen ezért javasolták: egységesít- sék mielőbb a tehetséges vizs- gálátokat — a sikondai ta- pasztalatok alapján. Nagy viták zajlottak a por- tüdős-ártalom jellegének meg- határozásával kapcsolatban. Az elmúlt években bizonyos- sá vált, hogy a bányászok 30 százaléka légzési zavarokkal küzd, de szilikózisuk nincs. Mit lehet velük tenni? Hiva- talosan nincs foglalkozási be- tegségük, bár nyilvánvaló, hogy bajuk szakmai jellegű... A konferencia egyik napját a rehabilitációs kérdéseknek szentelték. A résztvevők egyet értettek abban, hogy a ״le- tisztított” profilú — csak bá- nyászattal foglalkozó — bá- nyavállalatok kialakítása ne- hézzé teszi a bányászatban már alkalmatlan, de egyéb- ként szinte teljes értékű em- berek elhelyezését. A külföldi példák a melléküzemek hasz- nosságát igazolják. A IV. bányaegészségügyi napok sikere szempontjából nagyjelentőségű volt a mű- szaki szakemberek hasznos részvétele. A Bányaműszaki Főfelügyelőség képviselője pél dául arról a tervről számolt be, melynek értelmében a jövőben semmilyen új techno- lógiát nem engedélyeznek megfelelő terheléses vizsgá- latok nélkül. A biztonság és az emberek egészségvédelme érdekében tudni kell, milyen hatások és terhelések érik a csapatok tagjait A hozzászólások felvetették Sikonda jövőjét is. Korábban már zajlottak erről viták, s Ulmer professzor Frankfurt- bői érkezett Sikondára, meg- hallgatott néhány előadást, be számolt a tüdő funkciós káro- sodásainak modern vizsgáló módszereiről, s aztán alig egy napos tartózkodás után Buda- pestre hajtatott, ahonnan azon nal Párizsba repült. A neves bochumi Szilikóziskutató In- tézet nagyhírű professzora si- kondai ״villámlátogatásával” és előadásával nemcsak ran- got adott a IV. bányaegészség- ügyi napoknak, de azt a meg- növekedett tekintélyt és ér- deklődést is nagyszerűen rep- rezentálta, amelynek Sikonda immár külföldön is örvend. A háromnapos tudományos ülésszakon 58 előadás hang- zott el. A részvevők száma meghaladta a háromszázat, s a szervezők nagy örömére a tizenöt külföldi orvosvendég mindvégig a legnagyobb lel- kesedéssel vett részt a mun- kában. A Szovjetuniót négy- tagú, egészségügyi miniszté- riumi delegáció, az NDK-t hattagú — ugyancsak hivata- los — delegáció képviselte. Csehszlovákiából egy, Nyugat- Németországból pedig négy kutató érkezett. A bel- és kül- földi orvosok mellett nagy- számban érkeztek Sikondára műszaki szakemberek is — a bányászati vállalatok bizton- sági megbízottai —, sőt az iparszervezők is képviseltet- ték magukat A IV. bányaegészségügyi na- pok tapasztalatait rendszerez- ve, első helyre kívánkozik az a közös állásfoglalás, amely lerögzíti, hogy a bányamunka különleges munka, s ennek megfelelően az egységes egész ségvédelmen belül különleges, bányaegészségüggyel és mun- kavédelemmel foglalkozó tu- dományos Intézetekre van A viták felvetették egy új szemlélet szükségességét Is. Ma az orvosok többsége két csoportra osztja az embereket: egészségesekre és betegekre. A beteg ebben az esetben azonban ״nagybeteget” jelent, olyan embereket, akik kórházi, de mindenképpen orvosi ke- zelésre szorulnak. Az egész- ségügy jelenlegi műszerezett- sége is ehhez a szemlélethez igazodik: a készülékek csak a ״nagy” bajokat jelzik. Ezzel szemben az emberek túlnyo— Aa Ágostont tért Muriéban 1962-ben végzett VHI/e. osztály szeptember *6-án, szombaton 17 órakor u Iskolában tartja öt. éves találkozóiét. 217 tanuló a szent lőrinci technikumban Foto: Erb János Az új tanévben újabb ősz- tállyal bővült a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazda- sági Technikum. A bővítésre azért került sor, meri az ál- talános iskolákból jelentke- zett tanulók nagyszámmal kitűnő eredménnyel végeztek és az iskolabizottság nehe- zen tudta eldönteni, hogy kiket vegyen fel. A megyei szervek közbenjárására a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium ezért en- gedélyezte, hogy egy újabb párhuzamos első osztályt lé- tesítenek, amivel az iskola összlétszáma 217 tanulóra emelkedett Baranyából, Bu- dapestről és a Dunántúl különböző részeiből érkezett diákok négy év után álta- lános mezőgazdasági techni- kusi oklevelet nyernek. Az eddigi tapasztalatok szerint a végzettek 45 százaléka fel- sőfokú technikumokba illetve egyetemekre jelentkezik, mintegy 30 százaléka terme- lőszővetkezetekben, 5 száza- léka állami gazdaságokban, 10 százaléka mezőgazdaság- gal foglalkozó vállalatoknál és 10 százaléka más munka- területen helyezkedik eL Az iskola jó hírnevét iga- zolja, hogy tavaly a megye középiskolái közül iskolaát- lagban tanulmányi eredmény ben a 2. helyezést, érettségi átlageredményben pedig a legjobb eredményt érték el. A képen: a technikum bo- tanikus kertjében morfológiai foglakozáson a különböző le- vélformákat magyarázza az elsősöknek Incze István, gazdasági tanár. keresve a csatamezőn Es nem fűzött hozzá olyan agy szavakat, hogy ekkora Isztelettel, kegyelettel tartóz- ak a honvéd ősök emléké- ék, de így póz nélkül is enne volt abban a legtel- ssebb tiszteletadás. vagy történelmi adatot kel- lett bővebben kikerekíteni. Csak úgy dobálóztak a dá- tumokkal. Hol és mikor búk- kantak rá III., IV., XI. század beli leletekre és hol, mikar- rá várható, hogy rátaláljanak a mohácsi hősök tömegsíjaira. Elnézést, hogy az elmondot- tak kontrollálását, kiegészí- tését mégis csak Papp László régészre bíztam, de ezzel is csak újabb bizonyítékokat kaptunk arra, hogy Laci bá— csinak — ők nevezik így — valóban intelligens, érdeklődő segítőtársaival beszélgettünk az imént. — Az én dolgom a méréséken, helykijelöléseken kívül már-már csak annyi, hogy odahívjanak további eligazí- tásra, ha nyomra bukkannak. Azt például már valamennyien tudják, hogy a talaj legkisebb elszíneződése után egyre óva- tosabban kell lefelé halad- niuk az ásással. S arra is rábólintott, ami- kor szóba hoztuk Bajusz Pá- lék történelmi tájékozottsá- gát. — Ez is bizonyítja, hogy az érdeklődésük, ambíciójuk nem csupán a kitermelt köb- ®!éterekre, hanem a miértekm 1 A re és a végcélra is kiterjed. Bármilyen fáradság árán, de megtalálni, feltárni a honvéd ösök tömegsírjait. S úgy néz ki, hogy sikerre vezetnek a kutatások. Térképet vesz elő, a mo- hácsi csatamező korabeli és újabbkori forrásanyagokra épült és sajárt kutatásaival, következtetéseivel korrigált térképét, hogy a honvédtanít- ványok után mi is megillető- dött tanúi lehessünk az év- századok ködéből megidézett tragédia eddigi leghitelesebb történetének. — A legfőbb forrást a mo- hácsi csatában részt vett Brodarics István püspök kan- celláinak a csatát követő év- ben megírt és Krakkóban is megjelent ״Descriptio”-jából merítettük, de felhasználtuk az egykorú és közel egykorú török forrásokat is. Papp László kiderítette, hogy Brodarics püspök által megjelölt egykori Földvár ne- vű falucska legkevésbé lehe- tett a tragédiát előidéző tő- rök ágyúsorok térsége, mert ahogy ő mondotta: — Hiteles középkori peres- levelek adalékaiból, XIII— XIV. századbeli térképekből. és ma is flő dűlőnevekből kétséget kizáróan megállapí- tottuk, hogy Brodarics falu- jának Merse volt a neve. Per- sze létezett Földvár is, de na- gyón valószínű, hogy össze- tévesztette a helyneveket Röviden vázolta még, hogy a török ágyúsor az egykori Merse falu, a mai majsi kis- erdő tájáról zúdított gyilkos tüzet a török könnyűlovassá- got előzőleg szétvert és ül- döző magyar harcrendekre, amelynek centruma a mai Borza tanya helyét metszhet- te. A felderítés óta kutató- munkájuk is a felfedett falu helyéhez igazodik, s ahogy mondotta, abban a térségben remélik a legjelentősebb tö- megsírok felnyitását. Vagyis mindezekből kiderül, hogy a feltárások szisztematikusan folynak, s ez az, ami lelke- sedést és kivételes szorgal- mát kölcsönöz Papp László régész ״fiainak”. Mert hogy is mondta Ta- kács István honvéd, amikor elköszöntük tőlük? — De kit is hívhattak vol- na ilyen nagyszerű feladat megoldásána, ha nem minket, honvédekéi..
