Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
196ל. SZEPTEMBER S. napló 4 Sok újat hallottunk Pécsett Befejeződött a KGST-tanácskozás Interjú dr. Sofia Dembowskával, a lengyel delegáció vezetőjével lehetővé. A pécsiek ismerve az elméletet, fel is használták az intézkedési tervben. Ez a he- lyes út. Nekem egyébként úgy tűnik, minden országban ha- sonlítanak a módszerek, ami annak köszönhető, hogy a probléma nagyon közel áll az élethez, és ha a közlekedés rosszul dolgozik, akkor ezt a város lakói erősen megérzik. Elsőrangú probléma a távlati tervezésben. A munkabizott- Ságokon belül, ahol a közle- kedés tervezésének elméleté- ről volt szó, egyébként min- denki megértette egymást. Va- lamennyien jól ismerjük a módszereket és az irodalmat De még nem értük el az op- timumot, nemcsak a közieke- dés, de egyéb tervezésben sem. Ez a probléma Lengyelor- szágban is. A jövőben több matematikai és statisztikai módszert kell felhasználni, eb- ben megegyeztek az értekezlet résztvevői, hiszen a tervezés minősége és gazdaságossága szempontjából mindez elen- gedhetetlen. — Végezetül, hogyan érezte magát Pécsett? — Földrajzi elhelyezkedését gyönyörű épületeit és törté- nelmi nevezetességeit tekint- ve gyönyörű városuk van. Na- gyón kellemesen éreztem ma- gam, ha a végére egy kicsit el is fáradtam. Nem csoda, nagy volt az egyhetes érte- kezleten az érintett problé- mák témaköre, és minden problémának a mélyére akar- tunk hatolni. Holott az em- bernek manapság kis területet kell átfognia, hogy nagy ered- ményt tudjon felmutatni. Miklósvári Zoltán Értesítés — A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat (volt Pécsi Gázmű) értesíti fogyasztóit, hogy gáztermelés! kapacitás hiánya miatt városi gázt nem tud fűtési célra engedélyezni. A közeljövő- ben nincs is meg a lehetőség ar- ra vonatkozóan, hogy fűtési célra a lakosság városi gázt használ- jón fel. A vállalat vezetősége kéri a fogyasztókat, hogy ilyen irányú kérelemmel ne is forduljanak a vállalathoz, mert a beérkező ké- relmeket nyilvántartásba sem vesszük. Egyben kérjük azon fo- gyasztóinkat, akik már Ilyen irá- nyű kérelemmel fordultak a vál- lalathoz és a fűtési engedélyt 1967. szeptember 1-ig nem kap- ták meg, gondolkodjanak más tüzelőszerről, mert ebben az év- ben már fűtési engedélyt nem tu- dunk kiadni. (x) — Diákössztánc lesz szeptember 3-án és minden vasárnap du. fél 5-től a KPVDSZ Művelődési Ott- honban. Zene: ״THE SAVAGES’*, <x) kéziét jegyzőkönyvét tegnap este dr. Perényi Imre építés- ügy és városfejlesztési minisz- terhelyettes jelenlétében ünne. pélyes külsőségek között ír- ták alá a delegációk tagjai. A lengyel delegáció vezetőjé- vei, dr. Sofia Dembowska kandidátussal, aki a varsói Városrendezési és Építési In- tézet csoportvezetője, munka- társunk interjút készített. — Kérem, hogyan vonná meg az egyhetes tanácskozás mérlegét? — Az értekezlet, amelynek munkájával nagyon meg va- gyök elégedve, egyik legfon- tosabb eredménye az a lehető- ség, hogy meg tudtuk vitatni a valamennyiünket érdeklő kérdéseket és értesülhettünk egymás eredményeiről. Nap- jainkban ugyanis nagyon fon- tos, hogy minél hamarább át- adhassuk tapasztalatainkat, mert a tudomány gyors lép- tekkel halad előre. Csak az irodalomra támaszkodni, ez késedelmet jelent, a kinyom- tatás folyamata hosszadalmas. — Mi a véleménye a pécsi várostervezők módszereiről? — Végtelenül örülök, hogy megismerkedhettem a pécsi várostervezők módszereivel, amelyek véleményem szerint, sok újat tartalmaznak: a tér- vezendő közlekedés meghatá- rozására területenként és az úthálózat tervezésének reali- zálására a várostervezésben. A KGST keretén belül először itt, Pécsett találkoztam a hálódiagrammot felhasználó metodikai módszerrel, amelyet az itteniek dolgoztak ki és amelynek matematikai algo- ritmusa az ismert PERT CPM módszerektől eltérő. Pécsett új algoritmust alakítottak ki. — Kérhetnénk egy rövid tá- jékoztatást a lengyel távlati tervezés eredményeiről? — A lengyel küszöb elmé- letet abban az intézetben állí- tották fel, amelyben én is dolgozom. Malis professzor nevéhez fűződik. Ez a kon- cepció azon alapszik, hogy a város fejlesztésében vannak olyan pillanatok, amikor a mennyiségi fejlődés minőségi változást idéz elő. Abban a pillanatban, amikor olyan nagy lesz egy város, hogy a tömegközlekedési eszközök már nem elégítik ki a jelent- kező igényeket, akkor föld- alatti vasutat kell építeni. Az- az, a föld feletti építkezés át- csap földalatti építkezésbe. Ez jelenti a küszöböt. Az elmé- letet más területen is felhasz- nálják, hiszen a tartalékok op- timális kihasználását teszik Egy héten át tanácskoztak Pécsett a Technika Házában a KGST Építési Állandó Bi- zottságának szakértői a nagy- városok közlekedésének távla- ti fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. A szakértői ér- tekezlet, amely tegnap ért vé- get, behatóan foglalkozott a Pécsi Tervező Vállalatnak a város közlekedésével kapcso- latban kidolgozott új, korszerű és hazánkban elsőízben alkal- mázott szállítási és tervezési módszerével. A munkacsopor- tok részletes ajánlásokat dől- goztak ki a területfelhaszná- láson alapuló távlati város- közlekedési prognózis módsze- rére vonatkozóan a pécsi pél- da felhasználásával. Megálla- podtak továbbá a járműellá- tottság feltételezett telítettsé- gét illetően, a hosszú időtávú közlekedéstervezés alapvető mutatószámaival. E módszere- két alkalmazásra ajánlják a KGST tagországoknak. 1968- tói meghatározott témakörben és időpontban rendszeres adat- szolgáltatás jön létre, amely kölcsönös tájékoztatást nyújt az elhatározott metodika alap- ján kialakított nemzetközi normákra és normatívákra vo- natkozóan. A szakértői érteHúsz esztendő szövetségben A magyar—szovjet barátság múltjáról ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését a koalíciós pártok politikusai- nak' tekintélyes együttese is támogatta. Az idén huszadik éve van érvényben szövetségi szerző- désünk. E két évtized törté- nelme zsúfolt és változatos volt. Előfordult, hogy a ma- gyár politika átmeneti fejle- ményei érintették kedvezőtle- nül a szövetség tovább fejlő- dését. Az is megesett, hogy — amiként erre a szovjet kor- mány egy évtizeddel ezelőtt kiadott nyilatkozata utalt — Sztálin követett el hibákat a népi demokratikus országok viszonylatában, s ezek zavar- ták a harmónikus együttmű- ködést. Végeredményképpen azonban e próbatételek inkább hasznos tanulságokkal látták el népeinket, közvetve jobban megerősítették barátságunkat. U úsz esztendő szövetsége, *■ félévszázad barátsága és a régebbi magyar történelem sugallásai erősítik meg a ma emberét abban a hitében, hogy nemzeti függetlensé- günknek, békénknek és továb- bi szocialista társadalmi ha- !adásunknak egyik alapvető biztosítéka a magyar—szovjet barátság. Dolmányos István Esküt tettek az elsőévesek Tegnap ünnepé- iyes keretek között köszöntötte dr. Boros Béla professzor, az egyetem rektora a Pécsi Orvostudomá- nyi Egyetem 2-es számú klinikájának előadótermében az első éves orvostan- hallgatókat. Dr. Sza- bó Dezső rektorhe- lyettes ismertette az elsőévesek előtt álló feladatokat, majd a hallgatók letették az esküt. Szokolai felv. ahonnét !,táplálkozik” Immár a negyedik Dvorák-nemzedélk. — Pedig sokan mennek a hányából elfele — jegyzi meg elgondolkozva idős Dráva- völgyi Károly vezetővájár! — A Dvorákok? — Dehogy! Mások, Inkább a fiatalabbja. — Miért? Megjön közben a műszak- ról Jani fia, erős kézszorí- tású, zömök fiú, ״Csók papa !,י — mondja, aztán játékosan beletúr Károly bácsi hajába, — Hogy miért? — folytat- ja. — Nehéz dolog ez. Én keresek átlag háromezret ha- vonta, rendben van, negyven év után már mit ugráljak? De a fiatalabbja ugyanezt megkeresi otthon is a tér- melőszövetkezetben és nem a föld alatt, hanem felette! ö is tudja, mindenki tud- ja, hogy a bányában csők- kent a létszám, azt is tudja! fő is a feje a vezetőknek emiatt, de mi lenne a meg- oldás? — Kevesebb most a pénz: Ha többet lehetne keresni, sokan maradnának, vissza- jönnének. —׳ A széntermelés köíltsé* ge is magas — mondom neki! — Ez is igaz. De elhiheti! szerintem az is baj, hogy az elszámolás nem elég világos. Amikor csillenorma volt, ak- kor tudtam, hogy ma ennyi Látogatóban Szabolcson... látja, üresek a poharak, szól a rokongyereknek: ״önts már Jani, mit ülsz itt!” Közhely már, hogy leírom: bányászdinasztia. De az. Ká- roly bácsi magyarosította, Drávavölgyire a nevét, kü-' Ionban Dvorak. Nagyapa, Dvorák Ferenc Csehszlovákiában bányászko- dott. Élt körülbelül 85 évet, a múlt század közepén szü- letett. Az apa: Dvorák Szaniszló, született 1886-ban, ma 81 éves, fönt lakik a Hősök tere környékén, jó egészségnek ör- vend, szintén bányász volt Két testvére is Csehszlo- vákia bányáiban dolgozott. Dvorák Szaniszlónak él há- rom fia, Dvorák Ferenc, aki István-aknán dolgozik, ugyan- ott, ahol bátyja, Drávavöl- gyi Károly bácsi. József pe- dig a Széchenyi-aknán sze- relő. Leánytestvérük férje is bányász, és bányász azoknak fiuk is. És végül: Karcsi bácsi két fia is a bányánál dolgozik, János lakatos, Karcsi nap- szinten dolgozik. Eléggé ágas-bogas családfa, gyökerei valóban mélyen ereszkednek a föld alá, égé- szén a széntelepek mélyéig, üveget, ami fakéreggel bori- tott, hozzá két pohár, az is kéreggel fedett. — Ezt hozta a Karcsi fiam Hévízről. Igaz, ő is v<oít néhányszor Hévizén, a bányászüdülőben. — Szép lehet — jegyzem meg. — Jó volt. Nagyon szép vi- dék. — Tudja, azok a kis borkóstolók..! — Más emléked nincs, csak a borkóstolók? — pirít rá a felesége. Áll a küszöbön, unó- kával a karján, Jani fiuk kislányával. Karcsi bácsi meg csak ne- vet a heverő szélén, derékig meztelenül, papucsban. Nap- tói barna, izmos, erős férfi, ötvenhat éves és olyan, mint a vas. Lélekben is, tartásban is. — Mennyi volt? — Negyven. Huszonhétben kezdtem a bányát, február 4-én telt le a negyvenedik évem. Egyszer voltam táppén- zen, nemrég, két napot. Hal- szálka akadt a torkomra, me- gyek a klinikára, kiszedték, mondja az orvos, máskor ne a csontot egyem, hanem a ha- lat. Ezenkívül nem is voltam táppénzen, lekopogom..: — kopog az asztallapon s akkor Azt mondja az ifi asszony, soha jobbkor nem is jöhet- tünk volna, kapjuk csak föl a fotelokat, asztalt, székeket, — itt állnak kint az udva- ran, ahogy Komlóról érkéz- ve teherautóról lerakták — hordjuk csak be a szobába. Már gyűrkőznénk, amikor ki- jönnek a férfiak: idős Dráva- völgyi Károly fogja a vitri- nes szekrény egyik végét, a másikat Karcsi fia, meg an- nak barátja a szomszédból. Szűk az előtér, fordulnak, kinyílik a szekrény ajtó, recs- csen valami — ״Mondtam, hogy zárjátok be kulccsal!” —, de azért nincs baj, a fé- nyes bútorról nem jött le a glazur, csak a zsanér fordult ki a helyéről. Mi az ״öregek” szobájába ülünk le, ami ugyancsak ki- esi, de persze régi, öröklött háznak csupán fele, ami tol- dás van, az a fiataloké, tá- gasabb, nagyobb. Az öreg fa- lakat — ahogy látom — itt feszíti egyfajta jómód, amit nem örököltek, hanem meg- szereztek fene kemény, évti- zedes bányamunkával. Két rekamié, nagyszekrény, nagy tv, meg egy kisebb vitrin- féle, meg az állólámpa. Kar- esi bácsi mutatja azt a fura nyúlt tartósnak utódaik alatt, mégis- némi baráti hagyó- mányt teremtett. Rákóczitól kezdve újkori történelmünk szabadságmozgalmaiban rend- szeresen felbukkant az a kuru- cokra visszautaló felismerés, hogy a Habsburggal, a német- tel igazában az orosz nagyha- talom ellensúlyával lehetne dacolni. Történelmi tény, hogy ez az ötlet még a negyven- nyolcas szabadságharc egyné- mely vezetőjének fejében is megfordult. S teremthetett Világos akár milyen oroszellenes hangula- tot, a történelem kérlelhetet- len logikája újrateremtette az orosz-kombinációkat, mihelyt megint fellendült a magyar szabadságmozgalom. A húsza- dik század elejére éppen a magyar függetlenségi párt vált az oroszbarát szövetségi tervek melegágyává. Károlyi Mihály még az első világháború előtt oda készült nagy politikai de- legációjával. Justh Gyula, Lo- vászi Márton, Nagy György és mások támogatták terveit. Gondolatmenetüket Ady End- re is magáévá tette és teljes mellel kiállt a ״szentpétervári utazás” kísérlete mellett. Mégis, mindezek a tervek addig jórészt homokra épül- tek, amig fennállt a cári ön- kényuralom. Az Októberi Fór- radalom egyebek mellett azért jelentett fordulópontot a ma- gyár—orosz kapcsolatokban, mert objektíve semmissé tette a cári hódítástól való féléi- met. A szovjet külpolitika az osztrák-magyar ' monarchia széthullásakor 1918-ban nem ellenezte a független Magyar- ország megteremtését. 1919-ben pedig az egész nemzetközi diplomáciai életben kivételes támogatásban részesítette a független Magyar Tanácsköz- társaságot. T éved, aki azt hiszi, hogy a Tanácsköztársaság megdöntésével a nemzeti szu- verenitás szempontjából je- lentéktelenné vált a szovjet külpolitika. A növekvő német veszéllyel, a fasizmussal szem- ben a Szovjetunió újra és új- na felajánlotta segítségét a magyar állam védelmében. Alig érkezett ki a harmincas évek derekán az első magyar követ, Amóthy-Jungerth Mi- hály a Szovjetunióba, Litvi- nov máris arra ösztönözte, hogy Magyarország a Szovjet- unió jóindulatú támogatása mellett óvja nemzeti kereteit, álljon a sarkára, ne alkudja el részenként szuverenitását. A második világháború elő- eetéjén és a háború éveiben a szovjetbarátság ügye — ha lehet — még jobban összefo- nódott a magyar önállóságért folytatott harccal is. Bajcsy- Zsilinszky Endre küzdelme megmutatta, hogyan vezetett el a következetes hazafias ma- gatartás még polgári demok- rátáknál is a sáovjetbarátság jelentőségének méltánylásáig. Az eseményeknek ezt a vonu- latát mintegy betetőzte, hogy Magyarországot a Vörös Had- sereg szabadította fel a német fasiszta megszállás alól. A háborút követő néhány esztendő a tanulságok levő- násának kara. A demokrati- kus magyar külpolitika ekkor fordítja át a diplomácia nyel- vére a háború végén kiala- kult magyar—szovjet fegyver- barátságot. Ebben a munká- bari, amelyet természetesen elsősorban a kommunisták szorgalmaztak, megtisztelő szerep jutott a moszkvai kö- vetté kinevezett Szekfű Gyű- Iának, az ismert történettu- dósnak. Aki elolvassa első szovjetunióbeli élményeiről írt, s 1946-ban megjelent új- ságcikkét, vagy belepillant azokba az okmányokba, ame- lyek Szekfű követ és a szov- jet külpolitika akkori vezetői- nek megbeszéléseit foglalják össze, még az előzmények is- méretében is meglepődik a tu- datosságon és határozottságon, amivel Szekfű Gyula lándzsát tört a szovjet szövetség nem- zeti előnyei mellett. De nem- csak ő látott bele ekkor a magyar—szovjet kapcsolatokat alakító világpolitikai erők mechanizmusába. Az 1948 februárjában aláírt magyar— szovjet barátsági, együttműA magyar—szovjet baráti " kapcsolatok — forrná- Iisan tekintve — félévszázado- sak. Amióta ötven évvel ez- előtt végbement az Októberi Forradalom, azóta számíthat a magyar haladás a szovjet hatalom nemzetközi tárna- szára. A gyakorlatban barát- Ságunk újabb keletű is, és régebbi is, mint ez a félév- század. Újabb keletű, mert állami kapcsolataink az ellenforra- dalmi korszak huszonöt éve alatt nem mondhatók barátsá- gosaknak. Tehát csak a ma- gyár forradalmi munkásmoz- galom és a magyar haladás szovjetbarátsága nyúlik visz- sza 1917-ig. De régebbi is a barátság. Amiként Széchenyi István a magáéhoz közelállónak érezte a dekabristák ügyét, úgy tisz- telgett Kossuth Lajos Herze- nék és a forradalmi narod- nyikok előtt. A századeleji oroszországi munkásmozgal- mák nyomán támadt széles- körű hazai rokonszenv köz- ismert. Míg Magyarországon a haladó emberek általában az orosz forradalmi mozgalom iránt nyilvánították ki rokon- szenvüket, az orosz progresz- szió ezt főleg a magyar nem- zeti törekvések elismerésével és támogatásával viszonozta. Az egyetemes történet pél- dáin meggyőződhetünk arról, hogy egy-egy nemzet modem politikája szempontjából nem közömbös tény, hogy a szov- jetbarát törekvéseket milyen történeti események, milyen tömeglélektani hangulatok előzték meg. A régi Bulgáriá- bán, még Borisz király idején például 500 emlékmű hirdet- te a múlt bensőséges bolgár— orosz kapcsolatait. A bolgárok nemcsak nyelvrokonaikat, de nemzeti támaszukat látták és látják az oroszokban, akik fel- szabadították őket a török alól. Az ilyen országokban a történelem a nemzeti közér- "zület oldaláról különösen ked- vező előfeltételeket teremtett a szocialista Oroszország sző- vétségének igenléséhez. Más országok esetében a történél- mi cselekmények úgy alakul- tak, hogy a cárizmus külpoli- tikai törekvései és az adott ál- lamok külpolitikája rendsze- rés konfliktusba kerültek egy- mással, sőt az is megtörtént, hogy éppen az orosz cárizmus nyomta el nemzeti mozgal- maikat. Az utóbbi népeknél a nemzeti közhangulat a leg- kevésbé volt szerencsésen elő- készítve, az új, gyökeresen más politikájú Oroszország baráti jobbjának elfogadására. A magyar történelem ebből a szempontból vegyes képet mutat. A mérleg egyik serpe- nyőjébe tartoznak a magyar uralkodó osztályok nagy ré- szének a Habsburgok által erősen szított vallási és poli- tikai oroszellenes előítéletei, az oroszokkal folytatott hábo- rúk, s ide tartozik Világos. S zerencsére a mérleg má- sik serpenyője sem üres. Mátyás király és III. Iván szövetsége, ha nem is bizoKözlemények — Balettiskola! beiratások. Bártfai Marta, Blauhom Györgyi, Jankovich Erzsébet, Stefán Irén és Greguss Alice tanárnőkhöz szeptember 4, 5, 6, 7, 8-án du. 17—19 óra között a Kossuth k. u. 83. sz. alatti balettiskolában. Mű- vészeti tornaoktatás is van. (x) — Zenetanfolyamokra beiratások. Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házában (Janus Pan- nonius u. 11. alagsor) szeptember 4, 5, 6-án de. 9—12, du. 16—1» óra között. Zeneóvoda, előkészítő, zon- gora, hegedű, jazz-hangszerek (gitár, dob, harmonika, orgona, zongora), táncdalénekes. (x) — Balettbeiratás Ujmecsekalján szeptember 4, 5, 6-án du. 16—18 óra között a Bánki Donát úti Ál- talános Iskolában Greguss Alice tanárnőhöz. Művészeti tornaokta- tás is! (x) — A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat felhívja a mezőgaz- dasági termelőszövetkezetek fi- gyeimét, hogy az őszi takarmány- keverék vetéséhez szükséges sző- szös- és pannonbükköny vetőma- got korlátlan mennyiségben tudja a termelők rendelkezésére bocsá- tani. A vetőmag megrendelhető a vállalat dombóvári alközpontjától. tx>
