Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
3 1967. SZEPTEMBER 13. _ _-----------------------------------------napló A sellyei Ormánság termelőszöve tkezetben géppel takarítják be A burgonyát. Előrejelzés a munkaerőhelyzet alakulásáról Öt év alatt 840000 új állás Négy venezerr el nő az évente munkába álló fiatalok száma Nehézségeket okoz a 14 — 16 éves szakképzetlen lányok foglalkoztatása nak a szakmai rehabilitációra alkalmatlan emberek. Mindent egybevetve a mun- kaerőgazdálkodásban a követ- kező évekre a problémák el- lenére is egyensúlyi helyzet várható. Lényegesen megnő- vekszik a tanácsok munka- erőgazdálkodási részlegeinek feladata, nagyobb lesz a fe- lelősségük. Más állami szer vek szükséges esetekben be- ruházási. nyugdíjpolitikai in- tézkedésekkel esetleg közvet- len utasításokkal is közbe- avatkozhatnak, ha a munka- erőmérlegben jelentősebb el- tolódásokat tapasztalnak. lám okozta foglalkoztatási ne- hézségek tehát gyakorlatilag a szakképzetlen fiatal lányok elhelyezkedési problémáira szűkülnek le. Az 1966—70־es időszakban a nem mezőgaz- dasági ágakban 260 000-rel nö- vekszik a foglalkoztatottak száma, mivel azonban a me- zőgazdaságban a létszám csők- ken, a népgazdaságban a dől- gozók száma az ötéves terv- időszakban 180 000-rel gyarap- szik, minthogy időközben sokan nyugdíjba mennek és egyéb ok miatt kiesnek a munkából, őket is pótolni kell, tehát ténylegesen öt év alatt 840 000—860 000-en jut- nak álláshoz. A Munkaügyi Minisztérium- bán az új gazdasági mechaniz- mus előkészítéseként tanulmá- nyozták, hogy az új intézke- dések milyen módon hatnak majd a munkaerőhelyzet ala- kulására, a várható munka- erőigényeket, a tervezett vál- tozásokat, mintegy S0 válla- latnál a helyszínen is meg- vizsgálták. Ennek tapasztala- tairól a munkaerőhelyzet vár- ható alakulásáról tájékoztat- ták a sajtót a Munkaügyi Minisztériumban. Szabad munkaerőmozgás Öntözés helyett mélyművelés Száraz gazdálkodás kényszerűségből Csak a kertészet öntözését teszi lehetővé a lippói víztározó Haragoszöld kukorica a mélyen szántott táblákon Karasz László elnökkel és Olyüs Sándor párttitkárral keresztül-kasul járva a gazda- ságot. meggyőződhettünk róla, hogy Lipppt nem lehetne ön- tözéses gazdasággá varázsol- ni. Kiváló földjeik vannak, s ennek megfelelően kiválók a termésátalagaik is. Búzából évek óta nem termelnek 18 mázsánál kevesebbet, az idén ezer holdon 20,2 mázsa volt az átlaguk, kukoricából 5 éve nem adják alább 22 má- zsánál, legutóbb 28 mázsa volt a holdanként! átlaguk, cukorrépából öt éves átlag- bán 246 mázsa a termésük. De ezek a földek jobb vízgaz- dálkodással még többre len- nének képesek. Ezért törőd- tek bele oly nehezen a szá- ráz gazdálkodásba. Sok fej- törés után sikerült egy áthi- daló megoldást találniok. A módszer egyáltalán nem új, de ma még kevesen ismerték fel igazi jelentőségét, Lippón is csak néhány éve alkalmai- zák — a mélyművelést. A mélyen művelt táblák —• mivel a 40—45 centi mélyen megszántott talaj több csapá- dákot képes befogadni és tá- rolni — minden évben szebb termést adtak, mint a hagyó- mányosan műveltek. De csil- lagos ötösre ezen az aszályos nyáron vizsgázott igazán a mélyművelés. Mikor a meg- hívásnak eleget téve augusZ- tus 29-én kimentem Lippóra, egy csonttá száradt határ fo- gadott. Akkor már két napja szedték a cukorrépát, s bi- zony különös módon. Előző nap öntöztek, 20 milliméter vizet permeteztek rá, máskü- lönben csákánnyal sem tud- ták volna a répát a földből kiszedni. Betonkeménységű volt a föld, a növény száraz, elégett. Kivéve a mélyen mű- veit kukoricaföldeket. Hara- goszöld színűkkel kiváltak a sárga határból s meggyőzőb- ben már nem is igazolhatták volna e módszer hasznát. Ért- hetetlen, hogy miért csak né- hány jó gazdaság él vele? Lippón tavaly 700 holdat szántottak meg ilyen mé- lyen. Ez az év sok mezőgazdasá- gi üzemben a kivétel éve volt. Hány és hány vezető kapott ijedten a fejéhez s vet- te számba sebtében öntözési kapacitását! S az AGRO- TRÖSZT máris szép számok- kai tud szolgálni arról, mi- lyen óriási mértékben meg- nőtt a kereslet az öntöző- berendezések iránt. Lippőnak azonban akkor szolgáltatunk igazságot, ha kijelentjük, hogy az ő esetükben ilyen kapko- dásról szó sincs. Ha Baranya vízszegény megye, márpedig ez így igaz, akkor ez a meg- állapítás hatványozottan ér- vényes a megyének erre a délkeleti csücskére. Négy falu — Lippó, Iván- dárda. Sárok és Bezedek — 3600 holdat kitevő határát egyetlen vékonyan csörgedező kis patak szeli át. Ez a patak egy alig egy holdas kis víz- tározót táplál, melyet hét év- vei ezelőtt készített a szövet- kezet, amikor megvették az öntöző berendezést. Ebből ön- törték egész nyáron a 10 holdnyi uborkát, a 20 hold cukorrépát és az öt hold digi- talist. Budur József gépkeze- lő, aki nyáron itt dolgozott a szivattyú mellett, készsé- gesen előkeresi az öntözési naplókat, melyek bejegyzései arról tanúskodnak, hogy az öntözés itt a nyár szinte egyet len napján sem szünetelt. A tározó azonban olyan kicsi, hogy ha egy helyett két szi- vattyút állítanak üzembe, 24 óra alatt kiszippantják a vi- zét, annyira gyenge az után- folyás. Nincs vizük és kilátásuk sincs rá, hogy legyen, mert a mohácsi öntözőfürt nem fog elérni idáig, valamikor ko- moly kertészetük volt, azt is a vízhiány miatt számolták fel. de csak azt követően, Pogy a csőkútfúrási kísérle- teik is kudarcba fulladtak. A csőkutas öntözés ügyét ép- pen Frédi János főkönyvelő 3atronálta a leglelkesebben, de a kísérletek az itteni talajok kötöttsége miatt nem vezet- tek eredményre. Lippón te- tát nem becsülik le az öntö- sés jelentőségét, s am! kis ka- paritásuk miatt van, azt igyekeznek ki is használni. Mevük tehát félreértés során cerült elmarasztalólag azok- iák a tsz-eknek a névsorába, ikik hanyagságból nem hasz- lálták ki ezen a nyáron ön- özési lehetőségeiket. Mint ihogy meggyőződhettünk ar- •ól is, hogy a baromfitelepre lem Lippón, hanem a szom- izédos Máj són nyomatták fel íz öntzőgép szivattyújával a dzet. A 20 ezres lippói ba- ■omfikombinát vízellátását így háromnegyed milliós költ- !éggel épített hidroglóbusz izolgáltatja. 1967 száraz nyarát a lippói tsz meteorológiai könyvében is az aszályos évek rovatába fogják bejegyezni. A könyvet Karasz László tsz-elnök írja, s az első bejegyzés akkor került bele. mikor két évvel ezelőtt megvették az esőztető öntöző berendezést. Az akkori nekirugaszkodásból, hogy át- térnek az öntözéses gazdálko- dásra, nem lett semmi. Most, hogy a kérdés olyan váratlanul reflektorfénybe került, újra előkerültek a fió- kok mélyéből a régi papirok és beporosodott tervek. — Nálunk általában csapa- dékosak a júliusok — magya- rázta Frédi János főkönyve- lő azon a forró és száraz nyá- ri napon, amikor először jár- tam Lippón öntözési ügyben. Másodízben a meteorológiai könyvet tették elém ennek bi- zonyítására. Ebből kiderült, hogy az utóbbi öt évben nyá- ron meglehetősen sok eső esett ebben a gazdaságban. Eső szempontjából ők nem a száraz mohácsi síksághoz, sok kai inkább a szomszédos ju- goszláv területhez tartoznak s az évi 650—750 milliméter csa padék itt náluk jó elosztásban esik le. Kivéve persze ezt az évet. Jövőre ünnepli megalakuld. sának 20. évfordulóját a láp- pói Béke Őre Tsz, melyről ta- Ián kevesebb szó esik, mint egyik-másik nagy gazdasé- gunkról, de tulajdonképpen a megye egyik legeredménye- sebben működő, leggazdagabb szövetkezete. Az átlagos kor a legalacsonyabb a megyében — 39 év. Nagyon sok itt a fiatal s a vezetés legfőbb problémája, hogyan tud mun- kát biztosítani részükre. De még ilyen nagy munkaerő- tartalék^ mellett is feltűnően magas évek óta e tsz-ben az egy tagra eső átlagos jövede- lem, mely tavaly meghaladta a 21 ezer forintot. — Rné — Csökkent munkaképességűek A helyzet természetesen az említettek ellenére sem prob- lémátlan. Az új gazdasági me- chanizmussal együtt jár majd, hogy a vállalatok a munka- erővel is takarékoskodnak. Egyes vállalatoknál nagyobb- mértékű munkaerőcsökkentésre is szükség lehet. Ez esetben a problémák egy részének meg- oldása hasonló lesz a bányá- szatéhoz, ahol közismerten új területekre irányítják a fel- szabaduló dolgozókat. Társadalmi érdek, hogy a csökkent munkaképességűek is hasznos munkát végezze- nek, mégpedig tényleges ké- pességüknek megfelelően és nem ״kreált” beosztásban. Helyes, ha a vállalatok külön műhelyek létesítésével, a be- dolgozási formák bevezetésé- vei nyújtanak munkalehetősé get a csökkent munkaképes- ségűeknek. A szakmai rehabi- litáció másik módja a szociá- lis foglalkoztatók létesítése. A csökkent képességű dől- gozóknál tehát nem az elbo- csátás, hanem a legcélszerűbb foglalkoztatás a megoldás. Persze vannak olyanok is, ahol már nincs lehetősége szakmai rehabilitációra. Ha ezek az emberek elérték a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjazni kell őket, ha megvan ugyan már a kellő szolgálati idejük, de a nyugdíjkorhatárt még nem érték el, úgy a korhatár eléréséig várható nyugdíjuk 75 százalékát — legalább azon- bán 500 forintot kapják, mint átmeneti segélyt, ha erre a kedvezményre sem jogosultak, akkor szociális járadékot kap A közeljövőben kezdenek munkába lépni a legnépesebb korosztályok. A következő 4— 6 évben évente 20 000—40 000- rel nagyobb lesz az iskolát befejező és munkába álló fia- talok száma, mint az előző esztendőkben. Ugyanakkor a gazdaságirányítás új módsze- reinek hatásaival is számol- nunk kell. A gazdasági érdé- kéltség előtérbe helyezésével módosul a termelési struktúra. Ez az egyik vállalatnál mun- kaerőfelesleget, a másiknál munkaerőhiányt idéz elő. Sok- helyütt bevezetik majd a be- dolgozó rendszert, a négyórás részmunkaidőt, mindez át- szervezéssel járhat. A munka- erőmozgást lehetővé teszi az is, hogy a dolgozó indokolás nélkül, a vállalat indokolással, de gyakorlatilag szintén meg- kötöttség nélkül megszüntet- heti a munkaviszonyt, bár a Munka Törvénykönyve védel- met nyújt a balesetet szén- védetteknek, a terhes nőknek, a családfenntartóknak, a törzs- gárda tagjainak. A harmadik ötéves terv már szükségszerűen figyelembe vette mind a demográfiai hűl- lám, mind a racionális lét- számgazdálkodás hatásait. A terv célul tűzte ki a mező- gazdasági dolgozók eláramlá- sának csökkentését, a kikép- zési struktúra és a munka- erőszükséglet jobb összehan- golását. Az ifjúsági munka- erőforrás gyors bővülése miatt az eddiginél kisebbre tervez ték a háztartásbeli nők mun- kába vonását. Ezek alapján viszonylagos egyensúlyi hely- zet alakult ki, de emellett is a szakképzetlen munkaerő, s ezen belül különösen a 14— 16 éves lányok foglalkoztatá- sánál nehézségekre kell szá- mítanunk. A demográfiai hűlA Hírlapolvasőban marad sokáig, átnézi a Népsportot, a tabella állása elégedetlenséggel tölti el, bosszúsan csóválja a fejét, a Csepelt igazán meg lehe- tett volna verni, na persze, nem azzal a játékkal, — aztán már veszi is az akta- táskáját. A néniké feltűnő határa- zotts ággal tart a polcok felé. Leemeli a Kor társ legújabb számát, kinyitja valahol a közepén, itt tart. Kiegyenesíti a szamárfület, és már se lát, se hall. Né- hány perc múlva leengedi a folyóiratot, leveszi a szemüvegét és törölgetni kezdi, hamar könnybe Iá- had a szeme. Közben óva- tosan körülnéz, látszik raj- ta. hogy szívesen elmesél- né valakinek, hogy milyen könyelmű ez a lány, aki csak úgy eldobta magától az életet. De itt nem lehet beszélgetni. A terem egyik sarkában ül asztala mögöt a Hírlap- olvasó alkalmazotja. Álmo- dozó szemű fiatal lány, lé- gies termetű, ebbe a kör- nyezetbe való. ö is olvas. K. Jéb®, valószínűtlenül hosz- szú cigarettára gyújt, és tartja az ujjai között. Nin- csenek belakkozva a kör- mei, de meglehetősen hosz- szúak. Ismét felnéz, — és éppen jókor, az ablak mö- gött az utcán már integet a fiú. Az öregúr szemmel lát- hatálag gyanakszik. Most éppen a Dél-Magyarorszá- got veszi kézbe, az előbb rakta le a Magyar Nem- zetet és a Népszavát. Ülést tartót a Minisztertanács, persze, minden újságban ez van. És ugyanúgy. Az egy cseppet sem zavarja, hogy nem friss újságot nézeget, most áttér a hírek össze- hasonlítására, lehet, hogy ő is újságíró volt valami- kor, akkor persze minden lapban másként írták meg még a baleseteket is. Az aktatáskás férfi óva- tosan körülxíéz, mielőtt be- lép, aztán úgy foglal he- lyet, hogy szemmel tart- hassa a bejáratot. Nem hi- szem, hogy detektív lenne, inkább hivatalnoknak néz ki, aki éppen a cég dől- gaiban ügyködik. Nem is Az ideges embereknek SZTK-vényre írhatná fel fel az orvos: ״Minden nap töltsön egy órácskát a Hír- lapolvasóban. Ne foglalkoz- zék a nemzetközi helyzet- tel és a főnökével, de la- pozzon bele a Múzeumi Kör- levélbe, a Pedagógiai Szem- lébe, a Stimme der Frau- ba, ha egy szót sem ért belőle, annál inkább. Időn- ként emelje fel fejét, és lehúnyt szemmel érzékelje a csendet.” A háziasszony, bevásárló szatyrát lezseren magaméi- lé rakva az Asszonyok cí- mfi képeslapot bújja, előre odakészítette magának a Nők Lapját és az Ország Világot is, hogy ne kelljen mindig felállnia, fájnak a lábal. Tulajdonképpen nem is olvas, nincs arra ideje, csak a képeket nézegeti, meg a cikkek címét. A diáklány is éppen csak ״megnézi magát” a Tükör- ben, elolvas 1000—1200 be- tűt. sejtelmesen elmosolyo- dik, látszik, hogy egészen más dolgok járnák az eszé- ben. Bőrrel bevont cigaret- tatárcát vesz elő a retikülTagkönyvcsere az MSZMP-ben A Politikai Bizottság ha- tározata értelmében ez év december harmincegyedikéig országosan be kell fejezni a párttagsági könyvek cseréjét. Nem felülvizsgálat, tagrevi- zió indokolja ezt, csupán csak az, hogy általában lejártak, beteltek a régi tagkönyvek. Mégis fontos eseménye ez a pártéletnek. A pártvezetésé- gek minden egyes párttaggal történő személyes beszélge- tése, az elvtársak ez alka- lommal tett észrevételei, ja- vaslatal tovább fokozhatják a pártmunka lendületét. Olyan személyes, illetőleg társadalmi kérdések kerül- hetnek előtérbe, melyek je- lentős mértékben képesek befolyásolni az adott kollek- tíva tevékenységét, eredmé- nyelt. Ezt a felpezsdítő hatást természetesen csak akkor vár hatjuk a tagkönyvek cseré- jétől, ha többnek tekintjük egyszerű adminisztratív te- endőnél, ha a pártbizottsá- gok és pártszervezetek az őt megillető helyre állítják a tagkönyvcserét előkészítő és lebonyolító munkát az elkö- vetkező hónapok pártfelada- tai sorában. A tagkönyvcsere négy sza- kaszban bonyolódik le. Első az előkészítési időszak, mely szeptember 31-ig tart. Ez alatt az idő alatt az alapszer- vezetek rendezik az átjelent- kezésekkel, tagdíjfizetésekkel kapcsolatos esetleges lemara- dásokat, tagnyilvántartásokat egyeztetik a tagsági könyvek- ben lévő adatokkal. Sürgő- sen rendezni kell azoknak az elvtársaknak az ügyót, akiknek a tagkönyvében a párttagságra, illetőleg a mun- kásmozgalomban való rész- vételre vonatkozólag felsza- badulás előtti keltezés szere- pel, de az nincs hivatalos pártfórum előtt dokumentál- va. Még az előkészítés idő- szakában minden párttagtól kel kérni egy 3x3-as fény- képet, amely majd az új tagkönyvbe kerül. A tagkönyvcsere további szakaszai: október 1 és 31 között zajlik le az összeírás felelősségteljes munkája, ezt követően, novemberben a vá- rosi és járási pártbizottságok kiállítják a terület kommu- nistáinak tagkönyvét, végül decemberben kerül sor a tag- könyvkiosztó taggyűlésekre, melyeken minden párttag megkapja a tizenkét évre szóló új, vörös kötésű párt- tagsági könyvet. E taggyűlé- sek ünnepi eseményt jelente- nek a párttagság életében, helyes az alkalmat felhasz- nálni a párt régi tagjainak, a legjobb pártmunkát végző elvtársaknak a köszöntésére, tevékenységük elismerésére. önként adódik a lehetőség a párttagság jelentőségéről, kommunista fogalom tártál- máról folytatott beszélgeté- sekre. Jelentse ez az aktus a kommunisták munkájának igazi megbecsülését. ״Illatos utca** A kőburkolatot helyreállítják A Losonc utca csatornázási munkálatait a Pécsi Víz- és Csatornamű a múlt év IV. negyedében megkezdte. A munkálatokat azonban abba kellett hagyni, mert a Felső- havi—Losonc utca saroképü- lete mellett kiugró vályog épületnek alapja nincs, így ezen épület szanálása nélkül a csatornázási munkák nem valósíthatók meg. Addig is, amíg a felvetődött műszaki problémák meg nem oldódnak, a Felsőhavi utcai kőburkolat helyreállításáról a Pécsi Köztisztasági és Utkar- bantartó Vállalat útján gon- doskodni fogok. Kováts József, a II. kerületi Tanács V. B. építési és közlekedési cső- portjának vezető főmér- nőké. * 4 M
