Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-07 / 211. szám

5

napló

1967. SZEPTEMBER 7.

Váróterem

Botyka־ peterden

Szabóék új háza

KlSZ-fiatatok segítenek a viharkár helyreállításában

Autóbuszvárótermet

építettek

Botykapetcrden

mintegy

harmincezer

forintos

költséggel.

legyenek látva munkával. Az építésvezető pedig bemegy Pécsre, megnézni azt a le- bontandó házat, hátha a tég- Ián kívül más anyagot is tud- nak használni.

Végülis nagyjából minden együtt lesz tehát, az anyag is, ha meglesznek hozzá az anyagiak. Szabó István igé- nyelt 110 ezer forint kamat- mentes kölcsönt. Valamivel kevesebb is elég lenne, a tel- jes kamatmentességhez sem ragaszkodik. De, ha nem kapja meg sürgősen a pénzt, nem tudja folytatni az épít- kezést.

Reméljük, ez a probléma gyorsan megoldódik, és nem lesz szükség a Gábor József által kitűzött ״határidő” meg- hosszabbítására.

Kéri Tamás

A barbakán és környéke

Előkerültek a pécsi vár XV. századi maradványai

bizonyítják. S most, az ásatás- kor előkerültek a 15. századi falak.

— Nekem az a gyanúm — mondja Petrovics tanár úr —• hogy Kinizsi építtette a barbakánt. a hozzátartozó ka- purendszerrel.

Lehetséges, hogy Kinizsi az ״építkezést” ellenőrizte a vár- vizsgálatkor?

A barbakán ma is álló ún. nyaktagja alatt sikerült meg- találni a középkori eredetit. Az építménynek ez a része adott bizonyságot az eredet idejét illetően.

Próbáljuk elképzelni: a püs- pöki palota legrégibb részétől, a toronytól a barbakánig hú- zódik ez a lelet. A ma is meg- lévő, magas fal lőrése alatt a régebbi fal és régebbi lőrés | is előkerült. Középtájt a tel | mentén különleges formájú, j hatalmas kőpillér látható, s ! átellenben ott van a párja. A régi falak — jó mélyen jár- nak már az ásó munkások — olyan formáról tanúskodnak, ami egy nagy, szögletes ve- remhez hasonló.

A barbakánhoz vezető fal- szorosban in stitu találtunk rá a gótikus kapu kerékvető kö- vére és perselykövére — mond ! ja Sándor Mária. — Ez a | jellegzetesen kivájt kő a per- ן selykő, ebben forgott a kapu ellensúlya. Közismert, hogy a középkori várak kapuján csak a felvonóhídon át lehetett be- jutni. Ha a hidat felvonták, az ellenség belezuhant az ún. farkasverembe. Itt kettős far- kasvermes rendszert találtunk, ilyen van a budai várban is, ez a Zsigmond-kori várépítő- szét jellemzője. Ez, valamint a falba épített kövek bizonyí- tották, hogy a barbakánt, a falszorost és a kaput a 15. században építették.

Az ásatás során eljutottak a barbakán alapozásáig. A volt kosárlabdapálya alatt régi fal- maradványokat találtak, a fél- köralakú torony alatt egy szögletes torony maradványai- ra bukkantak, ami a még ré- gebbi eredetre utal.

Még ebben az évben tér- vezi az Idegenforgalmi Hiva- tál és a Tanács a barbakán megnyitását a közönségnek. Kellő parkosítás után ez meg- oldható. Az ásatás maga azon- bán jövőre is kell, hogy foly- tatódjék. Minden tekintetben jó volna fényt deríteni a vár történetére. A régészek véle- ménye szerint a pécsi vár fo- galma az itt kialakított Séta- tér és a várárokban épült vi- tyillók összképe miatt is esett ki a köztudatból. Holott a pé- esi várnak valóban volt hadá- szati jelentősége is, különö- sen a török időkben.

H. E.

A püspöki palota és az Esze Tamás utcai lebontott házak között most, az ásatás utolsó napjaiban nagy a sürgés-for- gás. A barbakán megtisztítva magasodik ki a körülötte ki- bontott kövek, falmaradvá- nyok, árkok közül. A rep- kénnyel benőtt falak, az év- százados fák szomszédságában is mindenfelé kutatóárkok húzódnak, egy egész nyári munka eredményei.

A munka tudományos ered- ményeit persze a hozzánem- értő nehezen tudná kibogozni. Hiszen még a régészek és tör- ténészek is tanácstalanul áll- nak egy sor kérdéssel kap- csolatban. A barbakán kibon- tása, s az ezzel kapcsolatos idei ásatások mégis jelentős eredménnyel jártak, s erről beszél éppen Gerőné Sándor Mária, az ásatást vezető ré- gész, amikor látogató érkezik: dr. Petrovics Ede történész, volt püspöki levéltáros, sok ritka adat felkutatója, sok új történeti ismeret tudója.

Az, hogy pécsi vár létezett, vitathatatlan tény, az első rá való utalás 1295-ből való. Min- den bizonnyal egy kisebb püs- pöki vár jött létre itt, vastag falak védték a palotát. Később a várat megerősítették. A 15. században Kinizsi várvizsgála- tot tartott itt — oklevelek

A tárgyalóteremből

Szabadságvesztésre ítélték a gyermekeit éheztető anyát

átadta a feleségének, aki rossz háziasszonynak és még gon- datlanabb anyának bizonyult. Egyre gyakrabban kimaradó- zott, még éjszakára sem tért haza, sőt, még vidékre is ki- rándult, teljesen ellátatlanul hagyva gyermekeit a rendet- len, mocskos és bűzös leve- gőjű lakásban.

Kissné távollétében a szom- szádok a lakás szellőzőnyílá- sán juttattak ennivalót az éhségtől síró gyerekeknek, a legkisebbet, I stvánkát pedig dudlisüvegből táplálták. Jú- lius elején, amikor Kissnét a jó szó, a tanács és a rendőr- ség ismételt figyelmeztetése sem térítette a javulás útjá- ra, megtörténtek a törvény- szabta intézkedések a gyere- kék érdekében. A három testvért állami gondozásba vették, Kissnét pedig letar- tóztatták.

A tárgyaláson bebizonyo- sodtak a Kissné ellen felhő- zott vádak, ezért a bíróság 1 évi és 4 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, amit szigorí- tott büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. Kiss István büntetése S hó- napi fogház, amit 3 évi pró- baidőre felfüggesztett a bíró- ság.

A szomszédok jogos felhá- borodása, a III. kerületi ta- nács gyámügyi hatóságának és a rendőrségnek együttes hatékony intézkedése vetett véget hnnak a lelketlen ma- gatartásnak, amit Kiss Ist- vánné 22 éves, háromgyer- mekes fiatalasszony tanúsí- tott apró gyermekei iránt. Az előzetes letartóztatásban levő Kissné ifjúság elleni bűn- tettel vádolva került a Pécsi Járásbíróság elé, de mellette ült a vádlottak padján férje is, a pécsi 12-es AKÖV se- gédmunkása, aki eltűrte, hogy amíg felesége szórakozni járt, a lakásba zárva étlen-szom- jan, ruhának nem nevezhető rongyokban, piszkosan és ápo- lattanul hagyta magukra a 4 éves Tündét, a 3 éves Csil- lát és az egyéves kort még el sem ért Istvánt.

Kiss István 1962-ben kötött házassága nem volt szeren- esés. A mézeshetek után egy- mást érték a veszekedések és a férj el is költözött. De amikor megtudta, hogy asz- szonya gyermeket vár, vissza- állította az életközösséget. Ezt követően a tanács a Bihari utcában lakáshoz is juttatta őket. A férj 1800 forintos ha- vi keresetét teljes egészében

Áramszünet

— Áramszünet lesz szept. 7-én 14—16 óráig Keller János út és környékén. (x)

A tízéves bajnok

pisszenését, mozdulatát fi- gyeli, s azonnal reagál a kívülálló előtt észrevétlen jelekre. Két társa viszont őt figyeli, a sztárt, a tíz éves bajnokot, ״akitől” nagyon sokat tanulhatnak.

sőrangú, szimata príma és ami még nagyon fontos, az élelmet minden esetben megtagadja mindenkitől, le- gyen az hús, cukor, vagy bármi — mondja a főtörzs- őrmester. Bizonyításként cukorral kínálom: nem fo- gadja el tőlem, de amint gondozója nyújtja felé, azonnal kap érte. Egyébként jó húsban van, ha lehet ezt a kifejezést használni, több mint harminc kiló, ennek ellenére nagyon fürge. Ügyességének és íürgesé- gének köszönhette 1963-ban Debrecenben az országos első díjat. Egerben pedig egy harmadik helyezést.

Naponta négy órát tanul, csiszolja tudását, s ha kell, a helyszínelő kocsiban a bűn- tett helyére utazik. A kék rendőrautó hátsó, lefüggö- nyözött részében tehát Bőd- rog ül.

— Nem sokkal azután, hogy idekerült, Vasason egy olyan tettest sikerült elfognia, akinek 63 rend- beli pincebetörés nyomta a lelkét. Azóta is nagyszerűen helyt állt, különösen a lo- pások és betörések elköve- tői rettegjenek tőle.

Pedig megjelenésre ked- vés, hízelkedő állat, gon- dozójának minden lépését,

Húsztóton az élelmiszer boltból odalátni az aládúcolt, féllábon álló vályogházra. 1940-ben építették, egy szobá- ja van, négyen laktak benne. Az apa és felnőtt fia 1500— 1500 forintot keres, a tizenhá- rom éves kisfiú még iskolába jár. A falusiak közül már töb- ben felajánlották, hogy eljön- nek ״segédmunkásnak”, csak szóljanak, ha kell.

A tizenkilenc éves Szabó Tibi bezárja a boltot, és ve- lünk jön megmutatni az új építkezést. Mintegy húsz mé- térré a lakhatatlan vályogház mögött már lerakták a más- félszobás, fürdőszobás tégla- ház kőalapjait.

— MÁV hídőr vagyok — mondja Szabó István —, a vasúttól jutányos áron, 960 forintért kaptam negyven köb- méter követ. A falusiak segí- tettek a hazahordásban, az abaligeti Petőfi Tsz adta hoz- zá a vontatót, ötezer téglát is beszereztem; a biztosító 14 665 forintot adott.

— Ügy tudom, a faluban egyedül az önök háza dűlt össze. Hogyan történt?

— A tizediki vihar moshat- ta alá, tizennegyedikén aztán egyszer csak kidőlt az északi oldala.

— Most már nagy szükség lenne a további építőanyagra, azt szeretnénk, ha legkésőbb október 1-re állna a ház — kapcsolódik a beszélgetésbe Gábor József, a kishajmási tsz kőművese. Társával Kis- nándor Ferenccel dolgoznak itt, a kishajmási tsz vállalta a munkát.

Nagyon örülnek a kiszesek felajánlott segítségének, meg fogják szervezni, hogy szép- tember 10-én és 17-én is el

Baka Béla, a B. m. Élelmi- szerkereskedelmi Vállalat el- lenőrzési osztályvezetője, amint meghallotta, hogy Sza- bó Tibiék húsztóti háza ősz- szedőit a júliusi vihar követ- kertében, rögtön a KISZ- szervezethez fordult. Így vet- te kézbe az ügyet Szendrői Tivadar, a vállalat KISZ-tit- kára.

Sokat gondolkoztunk azon, hogy hogyan lehetünk leginkább segítségére Sza- bóéknak — mondja. — Rög- tön megindítottuk a gyűjtést, mert úgy gondoltuk, hogy az építkezés megkezdéséhez min- denekelőtt pénz kell. A vál- lalat dolgozói, tehát nemcsak a fiatalok, szépen kitettek magukért, a mai napig 8600 forint gyűlt össze. Ezen kívül a KISZ-fiatalok tömegesen ajánlkoztak, hogy eljönnek vasárnaponként segíteni az építkezésnél.

Az őszinte segítőkészség el- lenére eddig még nem került sor vasárnapi társadalmi mun- kára, ugyanis nincs építő- anyag, nincs minél segédkéz- ni. Ezt látva, a KISZ-titkár előbb a PIK-hez, majd a vá- rosi KISZ-bizottsághoz fór- dúlt. Onnan dr. Bánki Nán- dorhoz, a Városi Tanács ipari osztályvezetőjéhez továbbítót- ták a kérést. Az ő közbenjá- rására aztán kaptak a PIK- tői egy szanálásra váró épü- letet. A nagyméretű családi ház áramtalanítása és a víz- hálózatból való kikapcsolása napokon belül befejeződik, a vállalat kiszesei megkezdhetik a bontást. A húsztóti új ház építéséhez szükséges húszezer téglából ilyen módon mintegy tízezer biztosítva van.

Gyermektragédia Tormáson

— Neve? Neme és faj- tája?

— Bodrog. Német nőstény juhász kutya.

— Hány éves?

— Tíz.

— Mióta teljesít szolgá- latot?

— Hét éve.

— Különös ismertetői ele?

— Első díjat nyert a Szegeden augusztus 29 és szeptember 4-e között meg- rendezett országos nyomo- zókutya versenyen.

A beszélgetés a Baranya megyei Rendőr-főkapitány- ságon történt, a feleleteket Zsellér János főtörzsőrmes- tér adta. Ö a kutya gondo- zója, nyolc éve. Előtte is volt kutyája itt, a kapitány- ságon, de az már kiörege- dett, elpusztult.

— Egyéves iskolát végez- tem Bodroggal Budapesten, mielőtt Pécsre hoztam. Na- gyón kiegyensúlyozott, szang- vinikus kutya, kedvvel vé- géz mindent, bátor, szinte semmitől sem fél. Ezen ki- vül nagyon fegyelmezett, s ez a tulajdonsága az alapja mindennek. Személy- és tárgykiválasztása nagyon jó, őrző- és védőmunkára kivá- lóan alkalmas, menekülő fogása és fogolykísérése elrandán mosta az üvegeket, hogy anyú, gyere, mert a Zoli bent van az ólban és ég a tűz. Édesanyám azon- nal szaladt. Átugrottam a kerítésen és kiabálni kezd- tem az utcán, segítség! Ek- kor szóltam Andok Feri bá- esi nak is ...

— ... Éppen az udvarban tartózkodtam mesélte to- vább a történteket az 51 éves Andok Ferenc tsz-tag. Ekkor szaladt hozzám a Markó Tibor, hogy ég az ól- juk. Fogtam egy vödör vi- zet és szaladtam. Az udvar- ba érve láttam, hogy füst jön ki az ólból, azonnal ar- ra tartottam és a vödör vi- zet beöntöttem a lángokra. Az ól belső sarkában össze- kuporodva, háttal a tűznek mereven ült a négy éves Ternai Zoltán. Felkaptam és kiadtam az ól ajtaján Nyers Jánosnak, a községi önkén- tes tűzoltótestület parancs- nokának. Mondtam, vigye haza. Látva a gyereken lévő égési sebeket, pillanatnyi rosszullét vett rajtam erőt. A gyermeknek az arca, haja és a keze volt legjobban megégve, amint hirtelen megnéztem...

A szorosan a ház mellé épített ólat már szétszed- ték, deszkái csak néhol pörkölődtek meg. a tégla- falon egy kisebb folt, a föl- dön füstös cserepek jelzik a tragédia színhelyét. Mar- kó Tibor szülei a szekrény tetején tárolták a gyufát. A tűzoltó őrnagy azt mondja: a tőlük elvárható gondossá- got ezzel megtették, a gyű- fa a szekrény tetején volt, ez úgy általában elfogadha- tó. Az élet azonban mégis mást bizonyít.

Nem elég csak elrejteni a tűzgyújtó eszközöket, újból és újból el kell mondani, hogy nem játék a gyufa. Mondja el minden szülő a kisfiának, a kislányának, mondják el a tanítók az is- kólában, szülő! értekezlete- ken és családlátogatásokon a tormási Ternai Zolika tör- ténetét, hogy ne kerüljön az ő sorsára soha többé más kisgyerek.

Miklósvári Zoltán

A nagymama fényképe- két tesz elém, majd zokog- va kezébe temeti arcát...

Tormáson mindenki is- merte és sajnálja most a négyéves, nyílt tekintetű, eleven Ternai Zolikát. A já- tékautó volt kedvenc játé- ka, helyette gyufát vett a kezébe, ez okozta halálát. Olyan súlyos égési sebeket szenvedett az arcán és a karján, hogy a Pécsi Bőr- klinikára való beszállítása után egy nappal belehalt sérüléseibe.

Pajtásánál, a hét éves Markó Tiboréknál történt a tragikus esemény néhány napja. Markó Tibor, aki bi- zonnyal élete végéig emlé- kezni fog e szörnyű napra, Ábel János tanító úr jelen- létében és nyugtató szavai után így mesélte el a tör- ténetet.

— A ház mögött játszót- tunk. Közben kijöttünk, én konzerves dobozokat keres- tem, Zoli meg gyufáskatu- lyát. Zoli talált egyet, cinke madár volt rajta. Édes- anyám elment vízért Ando- kékhoz. addig bementem a konyhába, a konyhaszekrény mellett lévő hokedlire áll- tam és a szekrény tetején lé- vő gyufásdobozból kivettem két szál gyufát. Azután ki- mentem a disznóólhoz. Itt a gyufaszálakat letettem egy fél tetőcserépre. Zoli az egyik gyufaszálat elvette és a szalmát meggyújtotta. Az első szál gyufától a szalma nem gyulladt meg, ekkor Zoli a másik szál gyufával meggyújtotta az ajtó előtt a szalmát. A szalma pattog- va fellángolt. Mind ketten bent voltunk az ólban. Zoli- nak mondtam, hogy menjen ki, de nem ment. Én ekkor a tűzre rádobtam egy cse- repet és kimentem. Zoli be- húzódott az ól belső sarká- ba. Kétszer szóltam még ne- ki, hogy Zoli gyere ki, s amikor cserepet dobtam a tűzre és attól kisebb lett, ismét szóltam, de Zoli a belső sarokba húzódott. Do- háltam még a tűzre téglát és cserepet, de tovább égett és ekkor szaladtam édes- anyámnak szólni, aki a ve-