Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
3 napló tín. SZEPTEMBER 2S. E Thant ENSZ-főtitkár New Yokban vacsorával egybekötött megbeszélésen látta ven- dégül a négy nagyhatalom külügyminiszterét. A képen: Couve de Murville francia, Gro- miko szovjet külügyminiszter, U Thant, Rusk. az Egyesült Államok és Browh, Anglia külügyminisztere. Hz EKSZ-kizgyíílés szerdai ülése sa levelet intézett a Bizton- sági Tanácshoz. E levélben panaszt tett amiatt, hogy az Egyesült Államok és Dél-Viet- nam katonai gépei mérgező anyagokat szórtak le Kam- bodzsa területére. elnök szerdán reggel közölte, az ENSZ titkárságához fór- dúlt és kérte, hogy Guinea és az Elefántcsontpart viszályát tűzzék a közgyűlés napirend- jére. Kambodzsa ENSZ-delegátuSúlyos tűzharc a Szuezi-csatorna mentén órákban a tüzérségi párbaj — az ENSZ-megf így élők ismételt beavatkozása ellenére — egy- re nagyobb arányúvá vált. Északon, El Kantara térségé- ben ugyanúgy dörögtek az ágyúk, mint délen Szuez kö- zelében. A MENA egyiptomi hírügynökség azt jelentette, hogy az izraeli fegyveres erők helyi idő szerint 18 órakor még a front egész hosszában folytatták a tüzérségi akciót. Az egyiptomi közlemény rá mutat, hogy az incidens- sorozatért az izraeliek a fe- lelősek, mert nem vették fi- gyelembe az ENSZ-megfigye- lök tűzszüneti felhívását. íz- raeli részről viszont az egyip- tomiakra próbálják hárítani a felelősséget. Tel-Aviv-i jelen- tés szerint az izraeli erők vesztesége hét sebesült, meg- semmisült két tüzérségi üteg, továbbá négy páncélos jár- mű. A délelőtti lövöldözésről kiadott jelentés szerint az EAK erőinek vesztesége egy halott és három sebesült, vi- szont az izraeli erőknek több halottja volt. Az izraeli tüzérségi tűz meg rongálta Izamialia vasúti pá- lyaudvarát és romba döntött húsz külvárosi épületet. A hírügynökségek Kairóból, illetve Tel-Avivból keltezett egybehangzó jelentései szerint szerdán a közel-keleti tűzszü- net létrejötte óta talán a leg- súlyosabb tűzharc alakult ki az izraeli és az egyiptomi erők között a Szuezi-csatorna egész hosszában. Mind a Tel-Avivban, mind pedig a Kairóban kiadott ha- dijelentés megállapítja, hogy a délelőtt lezajlott első tűz- harc után a kora délutáni Köszönet a partnak Ukrajnában és Belorusszia- bán, a Messzi Északon, a kö- zépázsia{ köztársaságokban, Moszkvában és Leningrádban, a Szovjetunió egész területén a helyeslés jegyében gyűlések folynak, amelyeknek fő jel- szava: ״Köszönet a pártnak, köszönet szovjet kormányunk- nak!” Az újságok szerkesztő- ségébe számtalan telefonhívás, távirat érkezik. Ezekben a szovjet dolgozók hangoztatják: plénum határozataira a mun- ka további fellendítésével vá- !aszóinak. New York. Magyar idő szerint 15.45 órakor megnyílt az ENSZ- közgyűlés szerda délelőtti ülé- se. Az ülést megelőzően Rusk amerikai külügyminiszter ucl- variassági látogatást tett Ma- nescu román külügyminiszter- nél, a közgyűlés elnökénél. A szerdai ülésre kilenc or- szág képviselője iratkozott fel: a délelőtti ülésre az argentin, a szenegáli, a kanadai és a szomáliföldi delegátus, a dél- utánira a belga, a trinidadi, a tunéziai, a kenyai és a pa- raguay-i küldött. Valamennyi hírügynökség ismerteti Paul Martin kana- dai külügyminiszter felszóla- lását. Martin közölte, hogyha- zája támogatja Brown angol külügyminiszter javaslatát, amelynek értelmében az ENSZ külön képviselőt jelölne ki a közel-keleti helyzet figyelem- mel kísérésére, aki beszámol- na a helyzet alakulásáról a közgyűlésnek, és a szemben- álló felek, valamint az ENSZ között összeköttetést teremte- ne. Röviden foglalkozott a délafrikai kérdéssel is, s meg- állapította, hogy a délafrikai kormány magatartása nyugta- lanító. A vietnami háborúra kitér- ve Martin felszólította az Egyesült Államokat, hogy mindenekelőtt szüntesse be a Vietnami Demokratikus Köz- társaság bombázását — ״nyil- vánvaló, hogy a béketárgyalá- sokra irányuló minden kísér- let kudarcra van kárhoztatva, amíg a bombázásokat be nem szüntetik” — mondotta. Mind- azonáltal a külügyminiszter ״megértőén” kezelte az ame- rikai álláspontot is. * Az AFP dakari jelentése szerint Sékou Touré guineai Megkezdte tanácskozását az országgyűlés tág teret biztosít a dolgo- zók egyéni érdek- és jogvé- (leimére. A szakszervezetek élni fog- nak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifo? gást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dolgozók igazságérzetét, amelyek szemben állnak azzal az elvvel, hogy minden dön- tésnek osztálycélja legyen: a szocializmus erősítése. A szak- szervezetek fel fognák lépni a hibás módszerek ellen és ha kell. a rosszul dolgozó A Jó- gaikkal visszaélő gazdasági vezetőkkel szemben is. A szak- szervezetek éln! fognak véle- mény-nyilvánítási jogkörük- kel a vezetők megítélését, elő- léptetését, leváltását illetően felelően az üzemi demokrácia fejlesztésével együtt szélese- dik és egyre nő a dolgozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek vezetésébe, az ügyek intézésébe. Ez jelenti együtte- sen a jogkörök bővítését, és minden szinten a megnöveke- dett felelősséget is. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági veze- téssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teen- dők mellett a szakszervezetek- nek megvannak a sajátos fel- adataik is. A törvény ponto- san meghatározza, hogy A gazdasági vezetők a dől- gozók élet- és munkakörül- ményeit érintő kérdésekben csak a szakszervezetekkel egyetértésben. Illetve azok meghallgatásával dönthet- nek. Ez nagy lehetőséget, A pártszervesetek szerepe, felelőssége nak megszüntetésével kapcsola- tos kérdésekről kívánok szól- ni. Nem értek egyet azzal, hogy a végrehajtási utasítás 113. paragrafusa szerint ve- zető állású dolgozónál a fel- mondást nem kell megindo- kölni. Fontosnak tartom, hogy minden vezető és magasabb vezető beosztású dolgozót fel- mondáskor meghallgassanak, s hogy írásban közöljék vele a felmondás tényét. — Tisztelt Országgyűlés! Választókerületem lakói és a magam nevében is egyetértek a törvényjavaslattal. Kérem az illetékes szerveket, hogy a végrehajtási utasításba fog- lalják be javaslataimat. Ezután Kovács István Bé- kés megyei, Gál Andrásné debreceni, Molnár István Bács Kiskun megyei, Balogh László Csongrád megyei, Kor- pai Jánosné budapesti, Var• ga Józsefné Zala megyei kép- viselő felszólalása zárta a szerdai vitát. Az országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor a' Munka Törvénykönyve törvényjavas- la társak vitájával folytatja munkáját. zet szerint jutalomszabadságot kaphatnak a dolgozók. Re- méljük, hogy a vállalatok él- nek is majd a lehetőséggel. — A törvényjavaslat VI. ré- sze 67. paragrafusának 2. be- kezdése előírja: ״A kereső- képtelenség ideje alatt a dől- gozó táppénzt kap” a 68. pa- ragrafus pedig arról intézke- dik, hogy ״az üzemi balesetet szenvedett, vagy foglalkozási ártalomban megbetegedett dől gozó fokozott társadalambiz- tosítási gosdoskodásban része- sül.” A törvénytervezet tehát a legmesszebbmenően gondos- kodik a dolgozókról. A gyakorlatban azonban magam is sok példát tud- nék felhozni arra, hogy nem mindig alkalmazzák ezt az elvet. Vállalatunknál több ellátatlan családot ismerek. Az eltartó táppénzt nem 1 kap, dolgozni nem engedik j s nem is nyugdíjazzák. Ezért a végrehajtási vagy az egyéb miniszteri uta- sításban rögzíteni kellene: mi a teendő, mert tűrhe- teilen, hogy családok ilyen helyzetbe kerüljenek. — Végül a vezető beosztá- sú dolgozók munkavlszonyácsak annak van, aki a kőtele- zettségét teljesíti. A törvény szigorával és a munkásközvé- lemény erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a kö- zösség rovására akarnak élős- ködni, indokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül, ha- nyagul végzik. A törvény 1968. január 1-én, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Mun- káspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Orszá- gos Tanácsa nevében kérem a tisztelt Országgyűlést a tör- vényjavaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gás- pár Sándor. Gáspár elvtárs után dr. Radnóti István Veszprém me- gyei, Hámori József miskolci, Tóth Anna budapesti, Kovács Sándor Győr-Sopron megyei, majd Jazbinsek Vilmos Ba- ranya megyei képviselő szó- la!lt feL Az új Munka Törvény- könyve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifogá- solási jog) biztosítása a szak- szervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják aka- dályozni a !)ártunk és kormá- nyunk politikájával nem egye- ző, azt nem segítő helyi dön- tések végrehajtását, hogy meg- előzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szak- szervezet! és gazdasági veze- tők nem tudnak megegyezni. Ez elmondottakból termé- szetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szakszervezetek hatáskö- rének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek sze- repe, felelőssége is. Az üze- mekben hatékonyan és je- lentősen megnő a párt ve- zető szerepe az irányításban, az ellenőrzésben és az eset- leges konfliktusok feloldá- sában. A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alap- szik, nem diszkriminál. Ez így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy joga (Folytatás a 2. oldalról) megfelelő érzékkel időben reagáljunk az élet által tá- masztott követelményekre. Tisztelt Országgyűlés! Hogy az új Munka Törvény- könyv mennyire társadalmi igényeket elégít ki. ezt bizo- nyitja a tervezet országos vi- tája. A vita tapasztalatai sze- rint a dolgozók egyetértenek a beterjesztett törvény-terve- Zettel. Minthogy új dologról van szó, természetesen felmerül- nek jogos aggályok is, ame- lyeket nem tudtunk a szőve- gezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek és ezért ezekkel itt kívánunk foglal- kozni. Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy vé- lik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szer- cett jogait. Értjük ezeket az aggályokat, a félelem nem alaptalan. Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk megvan arra, hogy valamennyi üzem- ben és munkahelyen teljes ha- tározottsággal érvényt szerez- zünk a Munka Törvényköny- ve szellemének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ponti Bizottságának, a Fórra- dalmi Munkás-Paraszt Kor- mánynak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának ez elha- tározott szándéka. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Tör- vénykönyvben nem a jogok csorbításáról, hanem azok bő- vitézéről van szó. az összes alapvető munkaügyi, munka- jog! kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvénykönyv tér- vezetőből, de méginkább nyil- vánvaló lesz az alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötésénél. Törvényben biztosított mó- dón növekedett a szakszerve- zetek hatásköre. Ennek megJazbinsek Vilmos: Megszűnik a ״roghözkötöttség“ Fokozott védelmet a terhes anyáknak, a törzsgárda tagjainak ná: a túlmunkáért díjazás jár. Ebben az esetben a vál- lalatok úgy igyekeznek majd, hogy csak végszükség esetén végeztessenek túlmunkát. — A 41. paragrafus 1. be- kezdése, amely a törvény ja- vaslatban már módosult, a dolgozóknak havonkénti leg- alább egy vasárnapi pihenőt biztosít. Hozzáteszi azon- bán, hogy egyes folyamatos, megszakítás nélkül dolgozó vállalatoknál ezt megváltoz- tathatja a kollektív szerződés. Úgy vélem: a kollektív szer- ződésben rögzíteni kellene a vasárnapi pihenő jogát. Ne fordulhasson elő még a vasútnál sem, hogy a dől- gozónak éveken keresztül nincs szabad vasárnapja. Hangsúlyozom tehát: min- den területen meg kellene határozni azt a maximális Időt, amelyen belül vasár- napi szabadnapot kell biz- tosítani. — Azt is sokan kifogásol- ták, hogy a vasárnapi mű- szakra 100 százalékos pótlék jár, szabadnap esetén azon- bán nincs lehetőség rá. Ugyan akkor valamennyien örömmel vettük, hogy a törvénytervenőnek, jó lenne azonban, ha ezt kiterjesztenék a gyerme- két, szülőt eltartó férfi dől- gozókra is. Egyetértek Erdei Lászlóné képviselőtársammal, aki más kérdésben, hasonló intézkedést szorgalmazott. — A törvénytervezet 23. pa- ragrafusának 1. bekezdése, amely kimondja: ״a munka- viszony határozatlan, vagy határozott időre is létesíthető” sok visszaélésre adhat lehető- séget. A Pécsi Ruhaipari Vál- lalatnál például, ahol megle- hetősen gyakran létesítenek határozott időre munkavi- szonyt, előfordult, hogy azt háromszor meghosszabbítót- ták, negyedszer azonban nem, mert megtudták, hogy gyér- meket vár az asszonyka. Ezért egyértelműen meg kellene határozni, hogy két- szeri vagy háromszori hosz- szabbítás ntán véglegesíteni kell a dolgozót és a terhes nők védelmét erre az eset- re is ki kellene terjeszteni. — Igen helyesnek tartom a 36. paragrafus 2. bekezdésé- nek azt a pontját, hogy ״a dolgozó köteles munkahelyén kívül Is munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani”. Ez az előírás a vállalatok, illet- ve üzemek kollektíváját védi, s annak megbecsüléséről gon- doskodik, hiszen egy-egy dől- gozó botrányos magatartása megsértheti az egész közös- séget — Sokan szóvá tették a 39. paragrafus 2. bekezdését amely kimondja, hogy túlmun káért és készenlétért a mun- kaviszpnyra vonatkozó szabá- lyok szerint jár díjazás és szabadidő. Úgy gondolom, jó lenne, ha a végrehajtási uta- sí tás egyértelműen kimondaen a dolgozókkal, hátrányos következmények nélkül mun- kahelyet változtathatnak. Igaz ugyan, hogy a törvényesség megetartása meleltt a válla- latnak is joga van felmonda- ni. Ez azonban már bizonyos aggodalmat vált ki, különö- sen azoknak a munkásoknak a körében, akik 10—20 évet vagy még többet töltöttek egy helyen. Ezért jó lenne — mint más képviselőtársaim is szóltak erről —, a végre- hajtási utasításban meghatá- rozni, hogy milyen alapon mondhatnak fel a törzsgárda tagjainak, azoknak, akik évtizedekig kitartottak egy-egy vállalat mellett. Helyes lenne, ha valamilyen védelmet bizto- sítanának számukra, — A törvénytervezet — he- lyesen — védelmet nyújt az egyedülálló# családfenntartó Tisztelt Országgyűlés! Választókerületemben részt vettem a törvénytervezet szé- leskörű előzetes megvitató- sában s így megismertem a dolgozók álláspontját. Ott vol- tam a szűkebbkörű bizottsági üléseken is, ahol ugyancsak élénk eszmecsere zajlott a törvénytervezet egyes parag- rafusairól. A bizottságok tag- jai felszólalásaikban a dől- gozók, a választók véleményét juttatták kifejezésre, — Úgy érzem, valamennyi- ünk nevében kimondhatom, hogy törvénytervezetet ilyen széles körben még sohasem vitattak meg. De nem is az a leglényegesebb, hogy meg- vitatták, hanem az, hogy a leggyakoribb észrevételek, módosító indítványok beke- rültek a törvényjavaslatba. Ez történt az Állandó Bízott- ság ülésén elhangzott javas- latokkal is, s mi, a kezde- ményezők örömmel látjuk, hogy véleményünk nagy része valamilyen formában beke- rült a tervezetbe. Meggyő- ződésem: az ilyen gondosan kidolgozott és a dolgozók véleményét magában fogla- ló törvénytervezet csak jó lehet, mert egyszerre szol- gálja a dolgozók és az ál- lám érdekét. Ezért valamennyi képviselő- társamnak elfogadásra aján- lom. Ugyanakkor azonban en- gedjék meg, hogy néhány dolgot mégis szóvá tegyek. — A törvénytervezet 3. fe- jezetében, a munkaviszonnyal foglalkozó részben nagy öröm mel fogadták a dolgozók, hogy megszűnik a ״röghöz- kötöttség”. Ha egy vállalat- nál nem törődnek megfelelő־i l
