Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

[Pécsi utcák, házak, emberek A négyszázágyas letekkel, az épületbe hozott terrrféskő falakkal szinte el- feledteti, hogy hol járunk: valamely modern dráma, képzőművészet.ileg is meg- komponált. díszletei közt érezzük ,magunkat. unkció és esztétikum, célszerűség és szépség összhangja mindenfelé. Épí- tesz és belső tervező, stati- kus és épületgépész jó együttműködésére és ossz- hangjára vall az épület. Az ember könyöke nem ütkö- zik a kényszerű takarékos- ság kényelmetlenségeibe, de hiányoznak az öncélú mű- vészkedés vakolatdíszei is. A legfelső emeleten kilé- pünk az erkélyre. A látvány megnémít. Alattunk az épü- lő Ujpécs színes házai, bal- ról, karnyújtásnyira a dóm kemény kősátra, mögöttünk a szőlősorokkal árkolt, gyű- mölcsfáktól virágos Mecsek. Mindenütt a műveltarcú táj, az ember kezenyoma. M* ilyen is volt a régi vá- ros keresztmetszete? Középütt a belváros, fényes, úri kirakatokkal. Majd a külváros, a kormos gyárak- kai. Aztán következtek a kő- fallal körülvett laktanyák, a katonai gyakorlóterek. S egy még távolabbi gyűrűben a kórházak. És legkintebb a temető. A korszerű városépítészet fölszámolta ezt a koncentri- kus körökből álló szerkeze- tét. Az új pécsi klinika szer- vés része a mai városnak, beépült a házak közé, lakó- telepek veszik körül. A be- teg, ha kinéz a kórterem ab- lakán, nem vadszőlővel be- futott, komor kőkerítést lát, hanem a körülötte lélegző város életét; nem világ- végi csendet érez, hanem egy nagyváros hétköznapjai- nak finom, szűrt neszét. Mint egy kilátó tetejéről, úgy jövök le az erkélyről. Ha nem lenne képtelenség a gondolat, szinte azt mon- danám: itt talán még beteg- nek is jó lenni. Persze ez nem igaz. Ezt csak a még egészséges em- bér gondolhatja. De az igaz, hogy itt a falak valóba« az emberért vannak. Hogy itt a tervező tudta, mit csinál. Hogy itt szinte tökéletesen megvalósult az építészeti szép, tér és forma egysége, ember és kő harmóniája. (^sak ezt írom fel egy papírra: ״Olyan itt minden, mint egy modern szállodában”. Amikor az épület kapujá- bán elbúcsúzunk, a portás- fülkébe is bepillantok. — Honnét ismerem ennek az embernek az arcát? Kísérőm megmagyarázza: — Azelőtt a Nádor Szál- ló főportása volt. De átjött hozzánk. Annyi idegen jár ide, hogy olyan portást kel- lett fogadni, aki nyelveket is tud. Klinika és idegenfor- galmi látványosság vagyunk. Tüskés Tibor z új klinika — ahogy a helyi nyelvhasználat nevezi: a négyszázágyas — tulajdonképpen csak része egy nagyobb, rajzasztalon már felvázolt, egyetemi vá- rosrésznek. A Makár-dom- bon hasonló épülettömbök emelkednek majd, s a haj- dani katonaiskola átépített fala is ennek az együttesnek lesz része. Ami a tervből már meg- valósult, az is az elmúlt év- tizedek legnagyobb szabású magyar kórházi építkezése. A régen emelt közintéz- ményekben — hivatalokban, iskolákban, kórházakban, irodaházakban — mindig van valami barátságtalan. A belépő azonnal megrémül: Megtalálja-e az ajtót, amit keres? Nem tévedt-e el már- is? Nálunk Kosztolányi írta le talán a leghitelesebben ezeket a végeérhetetlen, rideg folyosókat, üresen kongó tér- meket, poros hátsólépcsőhá- zakat, összekötő folyosókat, sóhajok hídját, ahol riadt gyerekhősei tévelyegnek és botorkálnak. A beteg a gyér- meknél is gyámoltalanabb. Ami az új klinikára belépőt meglepi az épület világos, egyetlen szemvillanással át- tekinthető tagolása, konstruk- tív vonalvezetése. A Pécsi Orvostudományi Egyelem eredményeiről és felaintairil Interjú dr. Boros Béla rektorral jy edig mi mindent kellett itt elhelyezni! Kórtér- meket, műtőket, professzori szobákat, előadótermet, ebéd- löt, konyhát, mosodát... S megoldani a közlekedést, a gyors és biztonságos szállí- tást, fűtést és világítást... Az első, csodálkozásra késztető kérdést a főnővér szobájában kapom: — Talál- ja ki, mivel fűtenek ebben a szobában? — Sehol kályha (se vas, se cserép), sehol a gőzfűtés megszokott, ablak alatti, harmonika alakú vas- szerkezete, hiába húzok el függönyt, bútorokat. A meny- nyezetre mutat: — A fal- bán keresse a csöveket. Itt nincs porfogó vasrács. Ez a fűtés biztosítja az azonos páratartalmat, a szükséges hőmérsékletet is ... De van itt más szemet ámulásra nyitó látnivaló. Az auditórium néhány technikai berendezése: a há- zi tévé a műtőkkel tart ősz- szeköttetést; süllyesztett, ré- gi tintatartókra emlékeztető, padbaépített kis lámpák ad- nak fényt vetítés közben a jegyzetelőknek; s ha nemzet- közi tanácskozást tartanak a falak közt, az előadást egy- szerre négy nyelvre tudják fordítani a tolmácsok az üvegfülkékből... A könnyed, a hal csontvá- zára emlékeztető, szinte le- begő lépcsők szépsége mind- untalan megállásra kénysze- rít. A bejárati kapuknál a az épület néhány más, hang- súlyozott pontján önálló ér- tékű mozaik, rézdomborítás, kerámia hívja föl a figyel- met. S az auditórium előtti ,zsibongó” a lőrésszerű ab- lakokkal, a nagy színes felü­Művészettörténész­konferencia vésze ti múzeuma főiga zga- tója a következő címmel tart előadást: Iparművészet-tör- téneti kutatás a vidéki gyűj- töményekben, valamint a területi gyűjtőmunka és an- nak országos irányítása. A korreferátorok között szere- pel majd Sarkadiné Hárs Éva, a Janus Pannonius Mú- zeum képző- és iparművé- szeti osztályának vezetője is. ö a képző- és iparművészeti régióközpontok kialakulásá- ról, valamint a vidéken dől- gozó művészettörténészek tu- dományos feladatairól tart majd előadást. Végül dr. Csatkai Endre Kossuth-díjas soproni művészettörténész tartja meg korreferátumát Műemlékvédelem és mú2eu- ml kutatómunka címmel. Az első magyar egyetem alapításának 600. évforduló­ja alkalmából művészettör- ténész konferenciát is ren- deznek Pécsett A tervek sze- rint e konferencia tárgya: a művészettörténeti kutatás regionális feladatai. A vita- indító előadást dr. Vayer Lajos, az Eötvös Loránd Tu- dományegyetem tanszékveze- tő professzora tartja. Ezen- kívül négy korreferátum is elhangzik majd. Márffy Al- bin, a Magyar Nemzeti Ga- léria főigazgató helyettese a Magyar Nemzeti Galériának a képzőművészeti országos gyűjtés és tudományos fel- dolgozás koordinálásában megnyilvánuló feladatairól és lehetőségeiről beszél. Wei- ner Mihályné, a Magyar Nemzeti Múzeum iparmű­I ? é k ־ /$MJ$ * : pecS.i967.0KTÖBER »-U [ t lehetőség van. ■Jelentősnél tartqm mindezeken kívül i barátsági szerződések kötésé ־ népi demokratikus államai ־ intézetei és klinikái között > Ilyen eddig az Erfurti Orvos ’ Akadémiával van érvényben ’ a közeljövőben pedig testvér ‘ városunk egyterűével Lvov ■ bán kívánunk ilyen szerző■ ׳ dést kötni. Mindehhez a; * anyagi fedezet is megvan. Az egészségügyi kö■ zépkáderek, főként a\ ! ápolónők a gyógyítás nélkülözhetetlen segéd- erői. Megvan-e a meg- felelő megbecsülés Irán- tűk, s ha nincs milyet módon lehet ezen se- gitenl? Az aránylag jó orvo6i irány norma mellett hosszú időn á1 elégtelen volt a betegápolé személyzet ellátottsága. Sok- szór kritikus méreteket öltöt! a nővérek fluktuációja, miután a megerőltető, áldoza- tos munkának nem volt ará- nyos anyagi ellenértéke. So- kát javított a helyzeten a kö- zel két év előtti bérrendezés, melynek eredményeképpen mind jobban sikerül állandó személyzetet biztosítani, és több helyen vannak már törzs gárdáink. Az anyagi megbe- csülés mellett azonban — ha már alkalom van rá, ezt is megemlítem —, a laikus kö- zönség részéről a jelenleginél nagyobb társadalmi megbe- csülés még jobban serkentené a nehéz, felelősségteljes ápo- lói munkát, örömmel vettük, hogy a nagyon hiányos nővér- és asszisztensnői létszám az idén javult azáltal, hogy az Egészségügyi Minisztérium 35 érettségizett fiatal szakmai képzése érdekében létszámfej- lesztést engedélyezett. Ápoló- nővéreink szociális helyzeté- nek megoldását szüntelenül sürgetjük. Ezen csak egy nő- vérotthon építése segíthet. Törekvésünket az Orvos-Egész ségügyi Szakszervezet támo- gatásával több szinten szar- galmazzuk. Hogyan alakni az egyetem anyagi ellátott- sága? Biztosítva van-e a zavartalan kutatás? Mennyit kapnak mű- szerekre, felszerelések- re stb. Milyen az egye- lem általános anyagi mérlege? Az előbbiek során beszél-1 tem az oktató-gyógyító és tu-| dományos munka színvonalé-1 nak javítására irányuló törek- véseinkről. Egyetemünk szel- lemi és szervezeti kereteinek I kitöltése terén eddig is sokat munkálkodtunk. Ha a 1101 milliós évi költségvetésünk I mellett voltak és vannak isi nehézségeink, a kitűzött tér-1 vek teljesítésében gazdasági I szerveink elismerést érdemlő I munkát végeztek. Végered-1 ményben a leglényegesebbnek! tekintem azt, hogy^ a beteg! ember gyógyulása érdekében I — ha állapota megkívánja — I semmilyen gyógyszer nem le-l hét elég drága. A tudomá-1 nyos kutatás súlyponti té-1 máinak kidolgozását, ha nem! is nehézségek nélkül, de elő-1 segítjük. Viszont fellépünk al nem indokolható gyógyszer-1 norma túllépése ellen és ál-l falában a pazarlás ellen. Az! ország gazdasági szervezete־ I ben jelentkező új gazdaság-1 irányítás természetesen kihat I az egészségügy és egyete-j műnk gazdálkodásának ala-1 kulására is. Egyelőbe az fog-l lalkoztat bennünket, hogy a I reform legfőbb célkitűzése I szerint milyen módon tudjuk I fokozni az egészségügyi és tu-l dományos munka hatékony-1 ságát. i H. E. I t vei. Nagyon kívánatos, ho! י mielőbb álljanak rendelkező " re az ez idő szerint még ne _ működő szülészeti, nőgyógy- szati és sebészeti osztályt 5 is, mert rosszul állunk 0 l ellátottságot legjobban tükr _ ző) betegfelvételi előjegyz- sekkel. Mindaddig nem mom ־ ható jónak a betegellátás, m ' a legtöbb klinikánkon a bet( ז csak 4—5 hetes előjegyzi i után veheti Igénybe a gyóg: ־ kezelést. Nagy tehertétel 1 ־ olyan betegek kényszerű e i látása, akik már csak goi . dozásra szorulnak. Ezen ej . elfektető intézet megépítés t segíthet. Perspektivikus rí . menyünk az egyetemi várót . rész harmadik ütemében . jelenlegi 400 ágyashoz hí > sonló tömb felépítése, an . azonban nem a közeljövőbe t valósul meg. Az igény reáli . mert a visszamaradt klin: t kák helyzete messze nem kői ! szerű. Egyetemünk vezetés ; mindenesetre szívügyének t< . kinti az építkezés folytatást . nak kérdését. Mindenki előtt isme retes, hogy a tudomán fejlődése révén egyr nagyobb ismeretekri egyre intenzívebb táj« kozódásra van sziikse gük az orvosoknak. 1 szakterület kiterjedés mellett az orvosképzé ideje változatlan — mi lyen problémákat kel ezzel kapcsolatban meg oldani, milyen elképze léseik vannak? A reform célja lett volna hogy a hallgatóság túlterhelé sén csökkentsen, de még min dig sok a heti óraszám. Vi szánt egy modem orvosnál sokat Is kell tanulni. Mó< van arra, hogy külön kol■ légiumakban, a tudományo! diákköri és klinikai szakkör munkán keresztül intenzíveb■ ben mélyüljön el az olyar hallgató, aki valóban komo■ lyan veszi választott életpá■ lyáját. Az eredményesebb orvos- képzés érdekében kezdetné- nyeztük a vidéki kórházi gya- korlati oktatás bevezetését Meggyőződésünk, hogy csak s kisebb, csoportos, ágymelletti képzés lehet eredményes. E célból helyi kórházainkkal és egyelőre a szombathelyi Me- gyei Kórházzal együtt a kö- zeljövőben kidolgozandó el- képzelések szerint kívánjuk továbbfejleszteni a magasabb fokú gyakorlati képzést Az egyetem tudatna- nyos kutatói mennyire tudnak bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringés- be szellemi, illetve anya gi vonatkozásban? Elégedettséggel kell elmon- dánom azt, hogy a vérkerin- gést nem jelentéktelen mér- fékben táplálják az egyete- műnkről fakadó szálak. Csak emlékeztetni kívánok arra a sok ismertetésre, mely a Nap- ló hasábjain látott már nap- világot, s melyek intézeteink- ben és klinikáinkon folyó nemzetközi értékű tudomá- nyos kutatómunkát mutatták be. Tudósaink a nemzetközi fó- rumokon tartott referátumaik- kai, neves kutatók helybeli látogatásain keresztül, inten- zív szakmai kapcsolatban sze- reztek elismerést a magyar orvostudománynak eddig is. Egyre több kutatónk részesül WHO (Egészségügyi Világszer- vezet) vagy akadémiai ősz- töndíjas támogatásban, tanul- mányutakban, melyet a ma- gunk részéről legtöbbször fi- zetéses szabadság kedvezmé- nyével támogatunk. Ahol in- dokolt, akadémiai állások, tu- dományos személyzet juttatá- sával segítjük a munkát. Ily- módon a nemzetközi szaktu- dományokkal való kapcsola- tok elmélyítésére egyre több mellett vannak j ólszervezel kutatócsoportok, amelyekbe fiatal orvosaink is feladatok hoz jutnak. Ha azonban kli nikáink tudományos munkás ságát nemzetközi szinten vizs gáljuk, akkor — ha vannp is kivételek — azt látjul hogy több vonalon lemara dásban vagyunk. Uj tudc mányágak léteznek, amelye két mi még nem képvise lünk kellő szinten. Az orvos tudomány fejlődése egyre in kább nyilvánvalóvá tesz hogy a magasszintű klinika gyógyító munka nem nélkü lözheti a szilárd elméleti ala pokat, és egyre jelentőseb׳ mértékben kell támaszkodn az alaptudományok eredmé nyeire. Az elkövetkező idők ben egyre nagyobb gondo kell fordítani az elméleti in tézetek és klinikák közti kol laboráció elmélyítésére. Min denesetre az egyre bővül! műszerpark, a számos kül- é belföldi, bőségesen támogatót tanulmányút, a hosszú lejá ratú ösztöndíjak, az elmélet intézetekben és klinikákoi felnövekvő fiatal tehetsége szakemberek igen biztató ki látásokra jogosítanak fel ben■ nünket. Hozzátenném mé! mindezekhez azt is, hogy : kutatómunkának perspektíva ad, ha a terület problémái nak megismerésére állandóar törekszünk. Ezért jobbá kel tennünk a kapcsolatokat 1 hozzánk tartozó területei egészségügyi intézményeivel Bizonyos, hogy a területi egészségügyi kérdések mégis- mérésé nemcsak az oktató és gyógyító, hanem a tudomá- nyos munka számára is nél- külözhetetlen forrást képvisel. Ezt kitűnően példázza egye- temünk légzésfiziológiai labo- ratóriuma és a szilikóziskér- dés kapcsolatában fennálló igen jelentékeny együttmű- ködés. Mit Jelent a kflszö- bőn álló 600 éves ju- bileum az egyetem tör- ténetében? Ha a történeti dokumentu- mok szerint nem is látszik minden kétséget kizáróan bi- zonyíthatónak, hogy az 1367- ben alapított pécsi egyetem orvosi fakultással is rendel- kezett volna, mégis vannak bizonyos adatok a gyógyítás §s primitív orvosképzés, to- trábbá az egészségvédelem múltjáról. így a magyar ar- itostudomány oktatásának esi- rái a pécsi középkori egye- lemről származnak. Ezért min len alapunk megvan arra, bogy a felsőoktatás kezde- :ének általános jelentőségén jelül a jubileumot külön is innepeljük. A nagy évforduló íeancsak emlékezés, hanem elhívás is számukra. Az !gyetem dolgozói az oktatás, ;yógyítás, tudományos és gaz- lasági munka területén ko- moly munkafelajánlásokkal (észülnek az évszázados fór- luló méltó megünneplésére. A gyógyító tevékeny- ség lehetőségeit nagy- mértékben javította a 400 ágyas klinika fel- épülése. Milyen más tér vek vannak a jövőre nézve? Mennyire elégíti ki az igényeket a meg- lévő gyógyító hálózat? Egyéves működésre tekint issza egyetemünk büszkesé- e, az új 400 ágyas klinikai ömb. Örömmel tekintünk gyetemünk jövője, a magyar gészségügy és kulturális éle- iink szempontjából oly dön- 5 jelentőségű, impozáns be- uházásra. Kétségtelen, hogy avult a betegellátás korábbi elyzete, de ez teljes meg- vugvással nem állítható, lészben a Városi Kórház fel- jítása, részben a Megyei iórház átmeneti szünetelése íaximális terheket rótt hosz- zú időn át klinikáinkra. A elyzet enyhült a felújítás efejezésével és a Megyei iórház részleges üzemelésé­Tudomásunk szerint Professzor úr már két alkalommal állt az egye- tem élén. Melyek azok a legfontosabb tapasz- tálatok, amelyek alap- ján rektori munkáját megkezdte? Valóban így van. Első íz- ben 1949—50-ben, majd az 1954—55-ös tanévben és most részesültem abban a megtisz- teltetésben, hogy vezető he- lyen szolgálhatom egyetemün- két. Azt hinné az ember, hogy elég bőven volt al- kalma tapasztalatszerzésre, mégis: a kérdés elgondolkoz- tat. Van bizonyos tapasztala- tóm a vezetésben, egyetem- politikai tapasztalatokat is szereztem, de úgy van az em- bér ezzel, hogy újra és újra kell valamit tapasztalnia, így a kérdés a végtelen felé mu- tat. A kultúrforradalom ide- jét éljük az egyetemen, ez pedig meglehetősen változé- kony struktúrában jelentke- zik, így a néhány év táv- latában szerzett vezetési él- mények bizonyos mértékig hasznavehetetlenekké is vál- hatnak. Újólagos rektori mű- ködösemhez legértékesebb ta- pasztalatnak tekintem, hogy érdemes dolgozni a jövő or- vosgenerációjának képzése ér- dekében, a beteggyógyítás és a tudományos munka félté- teleinek biztosításáért, mert húsz év alatt sokat fejlődött a Pécsi Orvostudományi Egye- tem. Az egyetem rektorá- nak a munka mindhá- rom területét figyelem- mel kell kísérnie: a tu- dományos munkát, az oktatást és a gyógyí- tást is. A három közül melyik áll a következő időszak feladatainak előterében? Melyik te- rületen akad a legtöbb megoldandó probléma? A kérdést ki kell egészf- tenem azzal, hogy az egye- tem feladata nemcsak az ok- tatás, gyógyítás és tudomá- nyos munka, hanem a terű- leti munka is. Azt mond- hatóan, hogy ezek mindegyi- ke állandó sürgősséggel áll előtérben. Mégis, mivel az egyetem legfőbb feladata az oktatás, ennek megfelelően jelenleg a reform módszertani és tartalmi követelményeinek további finomítását tekintjük központi kérdésnek. Bár a kialakított tantervek és prog- ramok többségükben jók és általában előrehaladást jelen- tenek, még nem mondhatjuk, hogy túl lennénk a feladatok konkrét valóraváltásának idő- szakán. Mindenekelőtt a tár- sadalmi igények szerint a szakmai-világnézeti és, hozzá- , tehetem, politikai egység tu- datosabb közelítésében kell ( előrelépnünk, Előre kell ha- ladni a tekintetben is, hogy ן a marxista oktatás elemévé , váljék a szakmai munkának. Az oktatómunka hatásfokát úgy kell fokoznunk, hogy az a fiatal orvosok évről évre kibocsátott tömegein kérész- tül kisugárzó legyen a tár- sadalom egészére gyakorolt hatásával. Az egyetem munka- társainak tudományos tevékenysége már eddig is szép sikereket ért el, ' európai hírnevet szer- | zett a pécsi orvoskar- י nak. Hogyán alakul ez e véleménye szerint a jö- * vőben, milyen perspek- ■ tívák előtt áll a pécsi ' egyetem tudohíányos * munkája? J Az elmúlt időszakban sokat r foglalkoztunk a tudományos I munka elvi és szervezeti i állapotának vizsgálatával. El- I mondható, hogy az elméleti r intézetekben nagyobb szerve- s zettséggel folyó magasszintű kutatómunka mellett a kli- nikai tudományos munka is - fellendült. Az egyéni kutatók I \A jubileumi ünnepségek programjából:

Next

/
Oldalképek
Tartalom