Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-17 / 193. szám

VUdg proletárját, egyesüljelek I Dunámon napio _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ______ X XTV. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Több tejv tojás és hús a lakosságnak ...... F él év alatt 180 millió forint értékű állati terméket adtak a baranyai állami gazdaságok Alapvető változások a technológiában A baranyai állami gazda­ságok — az 1966. évi orszá­gos állattenyésztési verseny győzetsei — az idén tovább fokozták termelésüket és nö­velték a hozamokat. Hat hó­nap alatt 180 millió forint értékű tejet, tojást és húst termeltek, s ez kereken 17 millió forinttal több, mint a múlt év első felében, pedig az állatállomány nagysága nem változott azóta. Mindezt úgy érték el az állattenyész­tők, hogy közben öt százalék­kal még csökkentették is a ráfordítások költségeit. A gazdaságok — a párt és a kormány felhívásának meg­felelően — nagy erőfeszítése­ket tesznek avégett, hogy mindenféle állati termékből elegendő és jó minőségű áru­val elégítsék ki a lakosság szükségleteit. Alapvetően megváltoztatták tehát a tar­tási és a takarmányozási technológiát, s egész sor új hazai és külföldi eljárást ve­zettek be az állattartó tele­peken. Ezeknek köszönhető, hogy az eredeti, reális ho­zamtervet menetközben — már az év első felében — „szétfeszítették” a gazdasá­gok. ötezer tehén átlagában 1630 liter tejet fejtek az első félévben, összes tejtermelé­sük 7,6 millió liter volt — egymillió literrel több a ter­vezettnél. Hatvanötezer tojó­tyúk átlagában 123 tojást ter­meltek hat hónap alatt, ösz- szesen 5,2 millió tojást állí­tottak elő — 1,2 millióval többet a tervezettnél. Sertés- és marhahúsból 41 ezer má­zsát adtak a fogyasztóknak az év első felében, s ez 3200 má­zsával több volt a tervezett­nél. A nagyszerű termelési ered­mények mellett több fontos változást is végrehajtottak az állattenyésztők. A legfonto­sabb: a tehenészetek tbc-men- tesítésének programja, ame­lyet még az idén be is fe­jeznek. A fogyasztók jobb minőségű húst és tejet kap­nak ezáltal, a gazdaságoknak pedig a gümökórmentes álla­tok húsáért kilónként egy fo­rinttal, tejéért pedig literen­ként harminc fillérrel többet fizetnek. Esős időben nem lehetett megközelíteni Ibafát és közlekedni utcáin. Most Almamelléktől a faluig, a falun belül pedig a Petőfi utcában és a Kossuth utcában összesen 4 kilométer hosszúságban több híddal és áteresszel új utat épít a Közúti Üzemi Vállalat. Két és fél kilométer hosszúságban bekötőút épül a falu előtti elágazástól, Horváthertelendig is. A 12 mil­lió forintra tervezett bekötőutat és a falubeli utcákat a leg­újabb határidő szerint augusztus végére, a horváthertelendi utat pedig az év végére készítik el. A képen: híd épül a Petőfi utcában. Leningrádi turisták látogatása Pécsett és Harkányban A leningrádi Szovjet— Magyar Baráti Társaság tagjaiból alakult 30 fős turistacsoport kedden há­rom napos látogatásra Pécsre érkezett. A cso­port tagjai tegnap meg­látogatták Pécsett a szov­jet hősök sírjait, Har­kányban a bolgár hősi temetőt. A turisták kö­zött 8 mérnök is van, ők tegnap a Pécsi Terve­ző Vállalat vendégei vol­tak, ahol Bálint János igazgató fogadta őket, majd várospolitikai kér­désekről beszélgettek. A csoporttal együtt érke­zett Viktor Alexandro- vics Kuzin, a leningrádi Népek Barátsága Társa­ság elnökhelyettese, a Béke és Barátság Házá­nak igazgatója,' Szorokin Szergej a leningrádi Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyettese, aki részt vett Pécs fel­szabadításában is, Oleg Karpof, a Leningádi Vá­rosi Tanács elnökének építésügyi tanácsosa. Ven dégeinket tegnap délután dr. Takács József, a Ha­zafias Népfront városi titkára fogadta, majd a csoport látogatást tett a Pécsi Állami Gazdaság­ban, ahol Nagy József igazgató kalauzolta őket. Az állami gazdaság meg­látogatásában elkísérte a csoportot dr. Pilasza- novits Imre, a Hazafias Népfront városi elnöke is. A turistacsoport ma Harkányba látogat, majd elutazik a megyéből. Szép termést adott a rostkender megyénkben. Az értékes rostnövény aratásával lassan a vége felé közelednek. Képű nkön: a bólyi termelőszövetk ezet kendertermését a moha esi átvevőhelyre szállítják. — Szokolai felv. — Poljan szidj a montreali világkiállításon Montreal: Pierre Dupuy, a világkiállítás főbiztosa kedden ebédet adott a Pol- janszkij miniszterelnökhe­lyettes vezette szovjet dele­gáció tiszteletére. Dupuy üd­vözlő beszédében elmondta, hogy a szovjet pavilon az Expo-67 egyik legkiemelke­dőbb része és hangsúlyozta: ez a siker hűen tükrözi a szovjet nép 50 éves ország­fejlesztő munkáját. Poljanszkij válaszbeszédé­ben arról nyilatkozott, hogy ' a világkiállítás lehetőséget nyújt a különböző rendsze­rű országok kölcsönös­együttműködésére és ennek fényében még szégyenlete­sebbek néhány állam hábo­rús törekvései Dél-Kelet Ázsiában és a Föld más tá­jain. Ezután az Expo-67 szov­jet szekciójának vezetője, Boriszov, a szovjet pavilon­ban fogadást adott a dele­gáció tiszteletére. 1968, január 1-től Csökkentett munkaidő néhány vegyipari vállalatnál A vegyiparban is megkez­dődött a felkészülés az általá­nos munkaidőcsökkentésre. Bár a feladat megoldásának végső határideje csak 1970 vége, nemcsak bizonyos elvek alakultak már ki, hanem a végrehajtás terén is megtör­téntek az első gyakorlati lé­pések. Eldöntött tény, hogy először azokban az egészségre ártal­mas munkakörökben kell a heti munkaidőt negyvenkettő, illetve negyven órára csök­kentőm, amelyeknél ez a rendezés eddig nem történt meg, így például a timföld- és a nitrogén- műtrágya- gyártás , területén. Második ütemben következik az egyes vállalatoknál a fizikai dolgo­zók és az őket közvetlenül irányító műszaki vezetők munkaidejének heti 44 órára rövidítése, s ezzel egyidejűleg, esetleg ezt követően harma­dik „lépcsőben” az adminiszt­ratív és egyéb munkakörök­ben foglalkoztatottak munka­idejének csökkentése. A vegyipari dolgozók szak- szervezetének fölkérésére né­hány vállalat már felmérte, megvan-e a lehetősége arra, hogy 1968. január 1-én már mindhárom „ütemet” meg­valósítsák. A szakszervezet, áz állami irányító szervekkel együtt gondos vizsgálat alap­ján kiválasztja azt a négy­hat vállalatot, ahol erre az időpontra valóban biztosított­nak látszanak a rövidített munkaidőre való áttérés fél­tételei. Ezek a „kísérleti” vál­lalatok tehát a jövő évet már csökkentett munkaidővel kez­dik, azért, hogy a nehézipari minisztérium és a vegyipari szakszervezet felderítse, mi­lyen előre nem látható prob­lémákat vet föl a csökkentett munkaidő bevezetése. Végső fokon mindenképpen maguknak a vállalatoknak kell meghatározniuk, hogyan csökkentik dolgozóik munka­idejét. Három év alatt kétszeresére emelkedett hazánk íöldgázt Csupán annyi kikötés van, hogy a napi munkaidő semmi körülményei: között sem ha­ladhatja meg a nyolc órát, a munkaidőcsökkentés nem mehet a biztonság rovására. Országos tanácskozás Szegeden a földgázhasznosításról Szerdán Szegeden százötven gyakorlati szakember és tu­dományos kutató részvételé­vel kétnapos országos tanács­kozás kezdődött a földgáz­hasznosítás helyzetéről. Dr. Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyettes nyitotta meg az ankétot. Többek kö­zött elmondotta, hogy 1967 első felében 870 millió köb­méter volt hazánkban a föld­gáz-árutermelés, csaknem két­szer annyi, mint három évvel ezelőtt azonos időszakban. Az idén helyezték üzembe a Sze­ged—Hódmezővásárhely, az Újudvar—Nagykaniasa, a Szé­kesfehérvár—Pét és a Adony —Duna-menti Hőerőmű közöt­ti földgázvezetéket, amelyek nagyarányú ipari szükségletet elégítenek ki. A hazai gáz- fogyasztás országos szerveze­tét is az idén alakították át úgy, hogy ma már országos igényeket öt területi gáz- szolgáltató és szerelő vállalat elégíti ki. Ugyanakkor bővül az a szervezet is, amelynek faladata a gázfogyasztó beren­dezések fejlesztése, vizsgálata és jóváhagyása. A miniszter- helyettes szólt arról is, mi­lyen ugrásszerűen növekszik a propán-bután gáz felhaszná­lása. 1965-ben 35 000 tonnát fogyasztották, — főleg a ház­tartások — s az idén ez a mennyiség előreláthatólag százezer tonnára emelkedik. Ezután Hász István, az Or­szágos Energiagazdálkodási Hatóság vezetője tartott elő­adást. Hangsúlyozta, hogy a népgazdaság energia-forrás adatainak, valamint a fogyasz­tók igényeinek ismeretében energiahordozó-elosztási ter­vek készülnek. 1980-ra vonat­kozólag meghatározták a számbajöhető városokban és településeken, hogy a háztar­tások milyen költséggel kap­csolhatók be a gázellátásba. 1 Áttévedtek a határon Három osztrák férfi tévedt magyar területre a Vas me­gyei osztrák-magyar határ- szakaszon. A Bécsből érke­zett három idős ember roko­nait kereste a határmenti osztrák területen, s hiányos helyismeretük miatt akarat­lanul megsértették a határt. A magyar hatáőrizeti szer­vek kihallgatták őket, majd amikor kiderült, hogy tájé­kozatlanságuk okozta a nem szándékos határsértést, visi- szaadták őket az osztrák ha­tóságoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom