Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-13 / 190. szám
Jogismeret és törvényesség Irta: dr. Csikj Ottó, a pécsi megyei bíróság elnöke 0 Nem elképzelhetetlen, hogy már a puszta cím elolvasása gondterheltséget kelthet. Mi mindent kellene tudnia korunk emberének. S mikor van minderre ideje? A közelmúltban érdekes vizsgálatot végzett a Magyar Tudományos Akadémia Jog- tudományi Intézete. Arra kerestek választ, hogy mennyire ismerik állampolgáraink a jogszabályokat. A vizsgálat Baranya megye egyes községeire is kiterjedt A részletes értékelés még folyik, de a főbb eredmények már ismeretesek. Ezek szerint a kívánatosnak látszó jogszabályismeret szintjét dolgozóink körülbelül 50 százalékban érik el. Magasabbak a büntető és a polgári jogi ismereteik (0,59 százalék), viszont, érdekes módon, alacsonyabbak az állam működésére és az államigazgatás szabályaira vonatkozó ismereteik (0,47 százalék). Érdekes az is, hogy nem sokkal magasabb a szellemi dolgozók jogszabályismerete (0,61 százalék) az ipari (0.53 százalék) és a mezőgazdasági fizikai (0,50 százalék) dolgozókéhoz képest. Megállapították azt is, hogy a politikai tájékozottság és a jogismeret összefüggése szoros. akiknek magasabbfokú a politikai tájékozottságuk, azoknak alaposabbak a jogi ismereteik is. •> Úgyszólván valamennyi állam valamennyi jogrendje kiindul egy az állam polgáraira nem veszélytelen feltételezésből. Mégpedig abból, hogy a kihirdetett jogszabályt mindenkinek ismernie kell. Ahol és amikor a jog tilt. feltételezi azt is. hogy ezt a tilalmat az állampolgár ismeri. A jog nem tudása általában a mi dolgozóinkat sem menti fel a fele- lősségrevonás alól. De a mi viszonyaink között a jogszabályok szerepe már megváltozik. Már demokratikusak ennek a jogrendnek a céljai. A mi viszonyaink között a jog megismerése már nem csupán praktitkus követelmény, a fe- lelősségrevonás elkerülésének útja. A jogszabályt nem csupán „jó tudni”. Többről és másról van már szó. A szocialista állam továbbfejlesztése megkívánja, hogy a dolgozók mind szélesebb tömegei vegyenek részt a közügyek intézésében. A tömegek elsősorban politikai ismereteik segítségével és mindennapos élet- tapasztalataik felhasználásával vesznek részt a közügyekben. Ennek ellenére a közügyek intézése eléggé elképzelhetetlen a közügyek formáinak ismerété nélkül, vagyis alapvető jogismeretek nélkül. A jogismeret fokozása mellett szól az is, hogy a mi jogrendünk az élet úgyszólván minden területén aktivitást vár el az állam polgáraitól. Már nem elég tehát a törvénysértésektől való egyszerű óvatos tartózkodás. így például a büntetőjogban eléggé széles a feljelentés kötelezettségének a köre. A polgári jogban azt, akit valamilyen kár ér, magát is terheli a kár elhárításának a kötelezettsége. Követelmény ma már az is, hogy mindazok, akik szerződnek egymással, működjenek együtt, tegyenek meg kölcsönösen mindent a teljesítés érdekében. A családjogban plédig szabály, hogy a családtagok aktívan támogassák egymást. A példákat lehetne sorolni. 0 A jogszabályismeret szélesedése kívánalom. De napjainkban nem csupán az állampolgárok sokoldalú és másirányú elfoglaltsága akadályozza ■ Jogismeret növekedését. Ma még számos oka van a jogtól való idegenkedésnek. A teljesség igénye nélkül csupán néhány mindennapos jelenségre szeretnék rámutatni. Így például a törvényekhez tapadó kellemetlen múltbéli emlékek is sokszor forrásai a jog iránt érzett bizalmatlanságnak. A jogtól való idegenkedés táptalaja a jog természetében is rejlik. Esetenként akadályozhatja ugyanis a jog megismerését a szabály elvontsága, a törvény szárazsága, túlságos „sűrítettsége”. Valljuk be, még ma sem könnyű jogszabályt olvasni. Ez a körülmény állandó felhívást jelent a törvényhozó testületek számára, hogy minél egyszerűbben szövegezzenek. Persze az egyszerűségnek is van határa, hiszen a jogszabálynak nemcsak egyszerűnek, hanem szabatosnak és pontosnak is kell lennie, a jog tudomány is. Elidegenítő hatást válthat ki az is, ha a törvény „túlszabályoz”, ha mindennapos, nagyon gyakori ügyek elintézését túlságosan bonyolultan írja elő. Nem szabad az állampolgárok fölött fölöslegesen gyámkodni. Ez okból örvendetes például, hogy csökkenni fog az úgynevezett hatósági igazolások és „bizonyítványok” száma. Idegenkedést eredményeznek a jog alkalmazása során a hatóságokkal való érintkezésben szerzett rossz élmények is. A jog általában kényszer útján érvényesül, a kényszer ritkán kellemes. De el kell kerülnünk, hogy az állampolgár saját ügyével szemben közön- bösséget tapasztaljon. Rontja a jog hatását a hatóságok dolgozóinak idegessége, türelmetlensége, még inkább a hatalom rossz értelmű „fitogtatá- sa”, a gorombaság, a durvaság minden fajtája. (Persze tiszteletet és megbecsülést mindig csak az várjon el, aki maga is tiszteletet és megbecsülést ad.) 4 A jogtól való idegenkedésnek vannak sajátos, újszerű okai is. Ilyen például a jog szerepének lebecsülése, hiszen idővel úgyis „elhal”. Minek olyasmit megtanulni, amire idővel majd úgysem lesz szükség. Ez a nézet türelmetlenséget takar, hiszen, elég csak a Szovjetunió mai tapasztalataira utalni, a jog elhalása még igen messze van, fokozatosan mehet csak végbe. A jog szerepének lebecsülése azt a veszélyt is magában rejti, hogy a jogismeret fejlesztése elhanyagolható követelmény, tehát a tudat fejlesztésének csak tisztán politikai és erkölcsi emeltyűit kell hangsúlyozni. A politika, az erkölcs, és a jog egymással nagyon szorosan összefüggnek. A legalapvetőbb törvényes tilalmak megfelelő erkölcsi színvonalon, jogszabályismeret nélkül is felismerhetőek. Így például a „ne ölj”, a „ne lopj”, „becsüld a kollektívát” erkölcsi tilalmak, alapvető jogszabályi tilalmak is. Itt a jog és az erkölcs teljesen egybeesnek és a jog tilalma csak aláhúzza az erkölcsi mérce fontosságát. De már aligha lehet például pusztán erkölcsi ismérvek alapján elbírálni, hogy valaki igazságosan veszítette-e el a lakásperét, jár-e neki rokkantsági nyugdíj, vagy éppen családi pótlék stb. Nem kétséges az sem, hogy a jog az uralkodó állam politikájának eszköze. Ez teljesen természetes. (Egyesek éppen ezért politikai fenntartásaik” miatt is idegenkedhetnek jogunk szabályaitól.) A törvények rendelkezései számos esetben éppen a politikai indokkal válnak érthetővé. Például az állam ellen elkövetett bűncselekményekre előírt büntetés tétele azáltal több a puszta tilalomnál, hogy értjük, milyen államról van szó. A ne lopj tilalma is a miért ne lopj kérdésével válik értelmes tilalommá. A politika tehát létrehozza, majd — jogpolitika formájában is — magyarázza a jogot. De amiként a politikai eszközök nem pótolhatják a jogi eszközöket, ellenkező esetben nem is volna szükség a jogra, ugvanúgy a politikai ismeretek sem pótolhatják a jogi ismereteket. Sokkal inkább az a valóság, hogy a joa megismerése és a jog szabályéival való emietértés igen komoly mértékben fejleszti a dolgozóik erkölcsi és politikai tudatát is. 5 A jogtól való idegenkedést táplálhatja még az a körülmény, hogy a jogszabályok időnként „elmaradhatnak” a gazdasági élet fejlődéséhez képest. (Tudjuk, hogy a jog felépítmény.) Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a jogszabály „megköti az ember kezét’. Különösen akkor fordulhat elő, ha a társadalmi fejlődés igen gyors, hogy az előremutató új törekvések beleütköznek a már fokozatosan meghaladottá váló jogszabályba. Hibák forrásává válik az, ha a jogalkotó nem ismeri fel időben az új jogszabály megalkotásának szükségességét. Néha azonban nem eléggé elmélyülten bíráljuk a törvényt. A jogszabályban igen magas színvonalú politikai akarat testesedik meg, s intsen óvatosságra bennünket a bírálat során az, hogy ezeket a szabályokat számos, országos érdek körültekintő egyeztetése után szokták megalkotni. Arról sem feledkezhetünk el, hogy a jogszabályok túlságosan gyors változtatása éppen a megismerést teszi lehetetlenné. Kellő társadalmi, gazdasági és politikai tapasztalatok nélkül nem is alkotható jó új jogszabály. Ehhez arra van szükség, hogy a szabályozásra váró életviszony fejlődését már előre kellően lássuk. Igazságtalanok volnánk a törvényhozókkal szemben, ha a jog másik, sajátos tulajdonságát nem mutanánk be. Mégpedig azt, hogy van, amikor a jogszabály kifejezetten előre mutat! A jog előremutató szerepére talán a legkorszerűbb példaként azokat a rendelkezéseket lehetne említeni, amelyek a gazdasági reform bevezetését szolgálják. Ezeknek a szabályoknak egy része már napvilágot is látott, köztük lesznek majd olyanok is, amelyek teljes terjedelmükben csak majd később fognak igazán erőteljesen érvényesülni. Ilyenek például a vállalatok egyesülésére, vagy egyébfajta együttműködésére vonatkozó szabályok. 0 Milyen módon fejleszthetnénk állampolgáraink jogismeretét? A Magyar Közlöny egyhamar nem lesz dolgozóink kedves esti olvasmánya. (Még a szakjogász számára sem feltétlenül az.) A jog megismerése sohasem lehet öncélú. Értelmes forrása a joggal együtt való cselekvés. Mindazok, akiknek szükségük van valamilyen szabályra, hajlandók megismerni a szabályt. Éppen ezért a jogismerésnek más és más a kívánalma a társadalmi munkakörök és beosztások szerint. Gazdasági és politikai vezetőktől többet kell elvárnunk, alacsonyabban képesített dolgozóktól nyilván kevesebbet. Más a jogismerés kívánalma egy munkaügyi előadóval és más egy statisztikussal szemben. Más jogszabályismeretre van szüksége a mérnöknek, s másra a közgazdásznak. Abban azonban valamennyien találkoznak, hogy egyben állampolgárok is, választók, vásárlók, vagy éppen családapák. Az általános, mindennapos jogszabályokat már az iskolában meg kellene tanítani! A már említett szociológiai vizsgálat kimutatta azt, hogy a különböző választott funkciókban dolgozók jogismerete jobb, mélyebb az átlagosnál. Napjainkban ma már magas a száma azoknak a nem jogász állampolgároknak, akik társadalmi feladatként alkalmazzák a jogot. A néni ülnökök, az önkéntes rendőrök, a társadalmi bíróságok, vagy a tanácsok tagjainak tevékenysége kedvezően érinti az általánosan szükséges jogismeret szélesedését is. 0 A jogismeret fokozásának az egyik legfontosabb eszköze a jó jogpropaganda. Igen lényeges, hogy egy-egy megjelenő fontos, új jogszabályt miként magyarázunk meg. Ha a jogszabályt megfelelően ösz- szefüggésbe hozzuk az élettel — a jogász ezt a jog „társadalmi hátterének” nevezi —, akkor a szabály érthető lesz, ellenkező esetben unalmasnak, száraznak tűnhet A jogismerés jól kiaknázható forrása a jogalkalmazás során hozott döntések megismertetése is. Például egy-egy bírósági döntés széles érdeklődést válthat ki. De nem elegendő, ha a bírósági ítélet ismertetése során csupán az érdekes történet, vagy csak az erkölcsi tanulság hangsúlyozódik ki. Nemegyszer szükség van arra, hogy megmagyarázzuk, miyen törvény alapján, miért kellett így dönteni. Végül, de talán elsősorban, fokozhatja a jog iránti érdeklődést az, ha dolgozóink az őket érdeklő új törvények előzetes megvitatásában minél szélesebb körben részt vehetnek. Mostanában vitatták meg számos üzemben a készülő Munka Törvénykönyve tervezetét. Ha majd az országgyűlés meghozza az új törvényt, mindazok, akik részt vettek a vitában, érdeklődni fognak, ml lett az ő javaslatuk sorsa. 0 A gazdasági reform megvalósulása során növekedni fog a jogszabályok szerepe. A nagyobb önállóság ilyen tekintetben is éreztetni fogja a hatását Növekedni fog például a szerződések száma és számos olyan újszerű jogi megoldás várható még, amelyek ismerete nélkül az ésszerű kockázatvállalást nehéz lenne megkülönböztetni a felelőtlenségtől. Az önállóság ugyanakkor egyúttal a törvényesség színvonalának növekedésével kell hogy párosuljon. Nem vitás, hogy a törvény- sértő magatartások csak részben fakadnak a jogszabály nem megfelelő ismeretéből. De a jogismeret eszköz is a kollektíva kezében, hogy másokat megakadályozzunk jogsértések elkövetésében. S e szempontból nem szabad a törvényességet csupán azon mérni, hogy hányán követnek el bűncselekményt. Kifejeződik ez abban is, hogy milyen fokú a munkafegyelem, vagy ki-ki miként becsüli szomszédait, lakótársait, családtagjait. Törvénysértő lehet valakinek a magatartása akkor is, ha ügyével, vagy ügyeivel a büntetőbíróság soha nem is találkozik. Még sokáig nem lesz elkerülhető, hogy előforduljanak törvénysértések. Majd odáig, amíg egyáltalán törvények kellenek. De nem mindegy ma sem, hogy milyenek ezek a törvénysértő magatartások, hogyan alakul a számuk, milyen morált tükröznek. Lenin nem véletlenül hangsúlyozta számos alkalommal, hogy a törvényesség és a kulturáltság között szoros az ösz- szefüggés. A kulturáltság viszont nemcsak technikai, vagy művészeti, hanem politikai és társadalmi műveltséget jelent. Ebbe pedig bele kell érteni az alapvető jogi kulturáltságot is. Ez része és feltétele a közélet demokratizmusának. Gazdasági mozaik NÁCIÓN ALIZ ALTÄK A KÉNBANYAKAT MEXIKÓBAN A mexikói kormány nacio- nalizálta a kén kitermelését, feldolgozását és eladását, amely eddig a Pan American Sulphur amerikai cég leány- vállalata. az Asuphrera Pan- American kezében volt. A vállalat részvényeinek 66 százalékát a mexikói kormány, a mexikói gyárosok és bankárok szerezték meg. A kétharmados többséget biztosító részvénvköteg értéke 49,5 millió dollár. BOLIVIA BEVEZETI VALUTÁJA atvAlthatósagat Bolívia elfogadta a Nemzetközi Valuta Alap Alapszabályainak VIII. cikkelyét, amelynek megfelelően megszünteti a deviza korlátozásokat és átválthatónak nyilvánítja a valutáját. Ezzel az átváltható valutával rendelkező országok száma 31-re nő. LENGYEL BÉZ A katowicei Színesfémkohászati Tervező Iroda szovjet szakemberek részvételével kidolgozta a hlohovi rézkombinát tervét. A nagy kombinát építését jövőre kezdik meg, s a létesítmény 1972-ben fogja megkezdeni a lengyel rézérc feldolgozását. A rézen kívül más értékes színesfémeket is ki fognak vonni itt az ércből. A kombinát évi termelési értéke 5.7 milliárd zloty lesz. A berendezések és a gépek nagyobb részét lengyel gyárak szállítják majd. A többit a Szovjetuniótól rendelték meg. ALAKULNAK A MEZÓGAZDASAGI vállalatok ROMANIABAN A Román Kommunista Párt 1967 elején határozatot hozott, amely előirányozta állami mezőgazdasági kísérleti vállalatok létesítését. Ez a munka nagy lendülettel folyik országszerte s az első szakaszban már 29 vállalatot alakítottak meg. Minden vállalathoz több gazdasági egység tartozik, melyek három szektorban, a növényi, az állattenyésztési vagy az ipari szektor egyikében szakosítják magukat. A növénytermesztő egységek mintegy 500—1500 hektárt foglalnak magukban. Az egyes egységeket közvetlenül a mezőgazdasági vállalatok szakemberei vezetik, ők felelősek az egész termelési folyamatért. ROMÁN—SZOVJET KERESKEDELEM A román iparban előállított kőolajipari berendezések igen nagy elismerést vívtak ki külföldön. Jó hírnevük tette lehetővé, hogy ezekből a berendezésekből egyre nagyobb mennyiséget szállítanak több országnak. A Szovjetunióba 25 darab 3200 méter fúróképességű 4—LD típusú mélyfúróberendezést. 25 cementező agregátort, 150 darab 9 és 12 tonnás szivattyú-egységet, 20 ezer görgős fúrót, valamint 120 kútfejelzáró szerkezetet szállítanak. LIBERALIZÁLJAK A TÖKEBEyiTELT JAPÁNBAN Japánban július 1-ével életbe léptették a tőkebevitelt liberalizáló előírásokat. A liberalizálást fokozatosan hajtják végre, 1972 márciusának végével bezárólag. Most közzétették azoknak a gazdasági ágazatoknak a listáját, amelyekre máris kiterjesztik a liberalizálást, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZABADALOMIG LICEN CKERESKEDELME Az Egyesült Államok szabadalom- és licenc-kereskedel- mének értéke meghaladja az évi 900 millió dollárt. Az amerikai cégek tavaly 760 millió dollárt vettek be li- cencek eladásából, a külföldi licencek vásárlásáért 145 millió dollárt fizettek ki. Egy amerikai szóvivő ezt a rendkívül aktív mérleget azzal magyarázza. hogy az Egyesült Államok többet költ kutatásra és fejlesztésre, mint az utána következő 8 kapitalista ország együttvéve. AZ AUTÓUTAK ES A KÖZLEKEDÉS 3 ! I <£ m u s I fis ■£? oo Ä 10 000 négy km-re Jut autóút (ki II S |8 < > S JS S Belgium 333 1 635 709 109 6 Franciaország 773 10 815 000 14 4 NSZK 3521 10 714 746 142 5 Olaszország 2094 6 141 700 70 9 Luxemburg — 67 800 — 6 Hollandia 591 1 649 600 176 7 Ausztria 364 918 742 43 8 Dánia 105 1004 800 24 5 Nagy-Britannia 689 10 882 700 28 5 Norvégia 50 597 100 2 6 Portugália 62 330 000 7 28 Spanyolország 50 1 194 520 7 25 Svédország 235 1 945 000 5 4 Svájc 352 1 024 808 85 6 Tudomány - Technika A LEGNAGYOBB PERSPEKTÍVÁVAL RENDELKEZŐ TAKARMÁNYNÖVÉNY — A KLORELIA Bőséges napfény hatására a klorella sejtjeiben intenzív cserefolyamatok mennek végbe és felhalmozódnak a vitaminok, a fehérjék, a szénhidrátok és más hasznos anyagok. A klorella a széndioxidot elnyelve olyan mennyiségben választ ki oxigént, amely saját térfogatát többszázszorta meghaladja. öt-hat meleg hónap alatt minden „bevetett” hektárról 30 tonna száraztömeg, avagy 15 tonna tiszta fehérje és 6—9 tonna szénhidrát takarítható be. Egyetlen más növény sem hoz ilyen mesébe illő termést, a vetésre és a betakarításra szükséges viszonylag kis munkaráfordítással. t
