Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-12 / 189. szám

1967. AUGUSZTUS 12. ncip! ö 3 Munkavédelmi őrjáratok Szigor és következetesség Figyelmeztető balesetek — Kétezer ember biztonsága Mindenütt megkövetelik a szakszerű művelést — Milyen magas lehet ez a fal? — Itt középen pontosan 28 méter. — És 6 hol állt? — Ahol a legmagasabb volt. — Maga látta? — Láttam. Megcsúszott, alig hanem megszakadt alatta a part, s aztán egészen a bá­nyaudvarig zuhant. Nem ma­radt ép csontja ... — Hogy hívták? — Fuclis János volt a neve. Biztosítókötél nélkül Négyen állunk a Pécsvára- di Dózsa Termelőszövetkezet homokbányájának udvarán. A szomorú eset emléke még így, több, mint két év táv­latából is, megrendítő. Jósvai Alfonz, a Kerületi Bánya­műszaki Felügyelőség csoport- vezető főmérnöke a lépcső­zetesen kiképzett homokfalon lógó biztosító kötelekre mu­tat. — Ugye, így is lehet dol­gozni? — Lehet — mondja Gyenis János. — Most már megszok­tuk. Varga István, a bánya má­sik állandó alkalmazottja, a derekát mutatja: — Meleg is, tör is a bizto­sító öv, de azért másként érzi magát benne az ember, mint­ha anélkül kellene odafönt mászkálni. Az ellenőrzés másik pont­ja: a fejtési technológia. — A múltkoriban itt jár­tam, s akkor 300 forintra meg kellett büntetnem a felelős vezetőt, mert alulról haladtak felfelé — mondja Jósvai fő­mérnök. Aláásták a partot, s aztán omlasztottak ... Most minden rendben. A fejtés fentről halad lefelé' a művelési tervben előírt lép­csők szigorú betartásával. — Jobb ez így — mondja Gyenis János —, csak hát lassúbb. — Most mennyit termelnek? — 17,5 köbméter fejenként a norma. — S azelőtt mennyit csi­náltak? — Negyvenet! Kétezer ember A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség hatáskörébe a két nagy bányászati vállalat mellett mintegy 120 olyan egység tartozik, mely tanácsi, szövetkezeti, illetve az Épí­tésügyi Minisztérium kezelé­sében működik. Ebből 44 termelőszövetkezeti üzem. — Többségük homokbánya, de jelentős a kő- és agyagkiter­melő helyek száma is. Az 1960-ban megjelent bányatör­vény értelmében minden olyan ásványi lelőhely, ahol a fejtési homlok magassága meghaladja az egy métert, bejelentésköteles, s csak a báns'ahatóság által megsza­bott feltételek mellett üze­melhet. A bejelentett és en­gedélyezett munkahelyeket a KBF szakemberei rendszeres időközönként ellenőrzik. Erre annál is inkább szükség van, mert a szövetkezetek jelentős Ne dobja a szemétbe! GYÓGYSZER készül belőle A mákgubó fontos gyógyszerek alap­anyaga. Minden mennyiséget át­vesznek a földművesszö­vetkezetek felvásárló he­lyein 3,— forintot adnak kilójáért. része nem rendelkezik meg­felelő szakemberekkel, s kö­zel 2000 ember biztonságáról van szó. — Ez az egyik gond — mondja Jósvai főmérnök —, a másik azonban még ennél is nagyobb: tudomásunk van ugyanis arról, hogy sok bá­nya üzemel bejelentés és en­gedély nélkül a lehető leg­veszélyesebb körülmények kö­zött. Ellenőrző kőrútunk során felkerestük a hosszúhetényi Zengő Gyöngye Termelőszö­vetkezet Csokoládé pusztai homokbányáját is. Itt mind­össze ketten dolgoznak, a művelési előírások azonban pontosak és a biztonságos ter­melés minden feltétele meg­van. — A mérnök úr azt mond­ta, 60—70 fokos szögben ké­pezzük ki a rézsüket — mond­ja Sztankó Ede. — Most leg­utóbb meg azt mondta, lefelé haladjunk a fejtéssel, mert előre már nem lehet menni az út miatt... — ö mikor volt itt? — Jön az kérem hetenként kétszer-háromszor is. Műszaki vezetés félállásban Jónéhány termel őszövetke­zet — köztük a hetényi is —. megoldotta a műszaki veze­tés problémáit. Másodállásban bányász-szakembereket alkal­maz. Csokoládé pusztán Czá- rics Ferenc nyugdíjas, volt vasasi bányamérő az üzem­vezető. — Ebben a bányában soha nincs komolyabb hiányosság. Elég ránézni a falakra, s lát­ja az ember a szakember ke- zenyomát. A bányahatóság nagyon örül az ilyen meg­oldásnak. A szövetkezetek érdeklődé­se szinte napról napra nő a melléküzemek iránt. A kő- és homokbányászat a lehető leg­gazdaságosabb melléküzem, hisz kis létszámmal, nagyobb beruházások nélkül jelentős nyereséget produkál. — A baj csak az — mondja Jósvai Alfonz —, hogy sok tsz-vezető nem látja be, hogy ez egy külön szakma, mely­nek speciális törvényei, sza­bályai, biztonsági előírásai vannak. A baleseti oktatás legtöbb helyen formális, s bi­zony a vezetők sem állnak mindenütt hivatásuk magas­latán. Munkavédelmi őrjáratunk harmadik állomásaként a kő- vágószőlősi Vörös Szikla Tér-, melőszövetkezet kőbányáit ke­restük fel. Ez a két egymás mellé telepített üzem évi 900 ezer forint termelési értéket produkál, s az itt dolgozó 8—10 kőbányásznak óriási szerepe volt abban, hogy a tsz munkaegységének értéke alig néhány év alatt nyolc forint ötven fillérről 85 fo­rintra emelkedett. A rendkí­vül szilárd, mutatós vörös ho­mokkő iránt nagy a kereslet, a termelés évről évre növek­szik, a biztonsági helyzet azonban alig-alig javul. A bánya leáll Már az első benyomások! is kedvezőtlenek. A vörös sziklafal közel ki-! lencven fokos szöget zár be S a talppal, fent bokrok, gyö- 5 kerek lógnak, s bizony a meg- > roncsolt falat nézve az em- ! bernek az az érzése, bárme- ( Ívik pillanatban lezuhanhat ? egy hatalmas kődarab. Ennek í ellenére a fal tövében az i üzemvezető helyettesével egy J asszony beszélget — Miért engednek a bánya j területére idegeneket? — Éppen most jött... Az oktatási jegyzőkönyvben í külön téma az idegenek tá- i voltartásának fontossága. Mint! ahogy szigorú szabály az is, ‘ Pcmelszóllít© kocsik készülnek Pécsett Panelszállító ko­csikat gyárt az Építőgépgyártó és Javító Vállalat 7. számú pécsi tele­pe. Huszonnyolc darabot készíte­nek a budapesti házgyár részére, hatot a p?csi pa- ncjgyáraak. Szokolai felv. Az alapvető szociális juttatások megmaradunk Hírek keletkezése és bukása Tizenhatezer ember kap hűségjutalmat az idén a Mecseki Szénbányáknál hogy a fal alá nem szabad sisak nélkül ménni. — Sisak nincs? — Hogyne volna. — És hol? — Bent felejtették az öltö­zőben... Ha a papírokat nézzük, minden rendben van. Meg­történtek az oktatások, rend­ben vannak a biztosító köte­lek, drága pénzért beszerez­ték a védő sisakokat — csak éppen senki sem használja őket. Horváth György üzemveze­tőhelyettes azt mondja, az emberek nem szeretik a feles­leges terheket. Igaz. A balese­ti oktatásnak azonban éppen az lenne a feladata, hogy meg értesse mindenkivel, nem feles­leges kényelmetlenségről van szó. Az ellenőrzés természete­sen nem múlt el nyomtala­nul. A sisakok kiosztása és az idegenek eltávolítása érdeké­ben azonnal intézkedtek, az egyes bánya termelését pedig Jósvai főmérnök jegyzőköny­vileg azonnal leállította mind­addig, míg a belógó homlok­fal lerobbantása meg nem történik. Mi a legfontosabb? Közvetett probléma, de az emberek védelme szempont­jából mégiscsak fontos: meg­felelő tisztálkodási, öltözködé­si, étkezési helyek létesítése. Jelenleg az a helyzet, hogy a legtöbb helyen csak egy fá­ból összetákolt kunyhó áll. Ez az öltöző, mosdó, iroda — egyszerre. Az elmúlt évek bizonysága szerint ezekre a kisüzemi módszerekkel termelő, . tsz- kezelésben dolgozó kő-, agyag- és homokbányákra szükség van, létük népgazdasági és szövetkezeti szempontból egy­aránt hasznos, azt azonban sehol, még az egészen kicsi és egészen jelentéktelen mun­kahelyek esetében sem sza­bad elfelejteni, hogy az em­ber mindennél fontosabb ... Békés Sándor — Zöldséges pavilont nyi­tott Űjmecsekalján a Mecseki Kisállattenyésztő Szövetkezet. A tervek szerint hasonlót Me­szesen is állítanak fel. A zöldárun és tojáson kívül fő­ként baromfit árusítanak majd. A két egység baromfi­ellátása érdekében 20 ezer húshibridet nevelnek a tagok. Meglepő hír terjedt el az utóbbi időben a pécsi-bara­nyai bányászok egyes körei­ben. Azt beszélik: az új me­chanizmusban a mecseki szén­bányáknál meg fogják szün­tetni a bányászok hűségjutal­mát, ezen kívül a munkás- szállítás költségei is a munká­sokat fogják terhelni. Nos, nézzük mielőbb ezeket a különös híreket a maguk teljes valóságában. Ami a hűségjutalmakat il­leti. Az Egyesült Magyar Szén­bányák képviselője lent járt Pécsett a közelmúltban, tár­gyalt a mecseki bányák veze­tőivel. A hűségjutalom is fel­merült ugyan, de mint a kö­zelgő bányásznap fontos anya­gi eseménye. Megszüntetésről szó sincs, ami egyformán vo­natkozik a szén- és ércbányá­szatra. Bizonyítéknak pilla­natnyilag megfelel talán, hogy szeptember másodikén csak a mecseki szénbányáknál több mint 16 ezer bányász kap hű­ségjutalmat. Azt is beszélik, hogy bizonyos szociális jutta­tásokat indokolatlanul meg akarnak nyirbálni. A mecseki szénbányák illetékes vezetői elmondták: szó sincs erről. Mi több, bizonyítékul: a kérdéses munkásszállításra az idén kö­zel 16 millió forintot költenek, szállásköltségre 4 és fél mil­liót, étkezési hozzájárulásra 8 és fél milliót, a kül- és bel­földi bányászüdültetés támo­gatására több mint másfél milliót, de nyugodtan ide le­het még sorolni a 8 milliós munkaruha, illetve egy mil­liós szappantérítést, a körül­belül évi 16 milliós lakótelepi fenntartást, vagy az illetmény­szenet. A szociális költségek nagyjából jövőre is így fognak alakulni. A mecseki szénbá­nyák vezetői az eddigi szociá­lis juttatásokat továbbra is biztosítják — legfeljebb az ét­kezési hozzájárulásban lehet változás, ha a dolgozók ma­guk úgy döntenek — de a szociális juttatások biztosítá­sához az kell, hogy a bányák maradéktalanul teljesítsék az eredménytervüket, mert az új gazdasági mechanizmusban a szociális juttatásokat a része­sedési alapból kell biztosítani. Vagyis: a juttatások igénye, hogy minden dolgozó a tudá­sa javát nyújtsa a munkában. Eddig a válasz. A különböző hírek keletke­zése és terjedése bizonyos ér­telemben érthető. A gazdasági előkészületek közben az em­ber mind jobban előtérbe lép a maga problémáival, kérdé­seivel. A párt, a kormány álláspontja világos: aki becsü­letesen, odaadóan dolgozik, annak az új mechanizmusban csak jobb lehet, nem pedig rosszabb. De az emberek ezen belül is tudni akarják, hogy mi lesz, konkrétan a maguk helyzetére alkalmazva. Tudni akarják a lehetőségek és ka­tegóriák — nem merev, de biztonságos kialakulását. Tud­ni akarják, hogy amit eddig borítékon kívül kaptak — és borítékon kívül is értelmeztek — azokkal a szociális juttatá­sokkal mi lesz? A töprengé­sek, találgatások, beszélgeté­sek közben különböző vad hí­rek is szárnyra kelnek — mint például a hűségjutalom­ról és a munkásszállításról. A munkások, alkalmazottak kétségkívül mind inkább kez­denek a gazda szemével kö­rülnézni. Eközben el-elragad- ja őket a lendület, mindent fel akarnak osztani, csakúgy, mint a parasztság egy rétege a termelőszövetkezetben né­hány esztendővel ezelőtt. A legtöbb ilyen találgatás és anyagi kívánság abból a kö­rülményből ered, hogy a gaz- laságirányítás új rendszerében a vállalatok sok mindent ma­guk oldhatnak meg, a saját hatáskörükben. így merült fel például az ércbányászoknál az a kívánság, hogy bővítsék ki a vállalatnál a hűségjutalom cörét, függetlenül attól, hogy i hűségjutalom adományozó- j ;át pontosan körvonalazott •endelet szabályozza. Elég sok vállalatnál, üzemben gyakran j szóbeszéd tárgya a szociális ! uttatás. Elég gyakran elhang- j ;ik a szigorú ítélet: vagy min- > lenki egyformán részesül min- j lenből, vagy pedig meg kell izüntetni az üzemen belül ;gyes rétegek szociális jutta- ását. Miről van szó? A mun­Lorelei barnában kásszállításról. A munkásszál­lásról. Az üdültetésről. Akik az üzem közvetlen közelében laknak, ázt mondják: miért kell kifizetni azt a rengeteg pénzt a munkásszállításra, ez nem gazdaságos. Hogy az üzem munkásainak huszonöt száza­léka bejáró, és nélkülük szó sem lehetne folyamatos ter­melésről — ez talán eszükbe sem jut. De amikor az üzemi étkezés térítéséről van szó, amit ő is igénybe vesz: élén­ken tiltakozik. Akik nem jár­nak le az egyébként mindig zsúfolt vállalati víkendtelepre horgászni, mert nem szeret­nek horgászni, vagy szíveseb­ben töltik mással az idejüket, azok szigorúan a víkendtelep felszámolását követelik. Köz­ben megfeledkeznek arról, hogy tagjai annak a fúvós- zenekarnak, amelynek hang­szereire a vállalat negyven vagy ötvenezer forintot köl­tött. A kis egyéni érdekek ilyenkor összesúrlódnak, és legfeljebb azt eredményezik, hogy a kis súrlódásokból kis rémhírek szikrái pattannak ki, megforgatva kissé a nyílt, egészséges közszellemet. Igazságos a szempont: az eddig kivívott alapvető szo­ciális juttatásokat nem szük­séges megszüntetni. Valahol mindenki érdekelt egy kicsit. Mindenesetre ez az érdekelt­ség is oka annak az érzékeny­ségnek, amellyel a dolgozó emberek az új gazdasági me­chanizmusban a szociális jut­tatások helyét keresik. Közben egy-egy rémhír el-elcsöppen, mint ez is. Megtörténik, a legtöbbször tájékozatlanság­ból. A pártszervezet és a szakszervezet aktivistáinak a feladata elsősorban, hogy el­oszlassák ezeket a bizonyta­lanságokat, és megmagyaráz­zák, hogy az üzemek, vállala­tok vezetői nem a fukar gazda logikátlanságával akarnak irá­nyítani, dolgozni, hanem ta­karékosan. reálisan. A végzett munka igazsága szerint. (T) — Mezőgazdasági Ki mit tud? vetélkedőt tartanak az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon. Baranyát 5 fős csa­pat képviseli. A résztvevőket a tsz-ekben dolgozó szakmun­kások közül a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya jelöli ki. — Bekötőutat létesítenek Hegyhátmarócon. Jelenleg a földmunkálatok folynak. A la­kosság jelentős társadalmi munkát ajánlott fel. — Nagyrészhcn társadalmi munkával átalakítják a mű­velődési házat * Zádorban. Harmincezer forint értékű sa­ját anyagot használnak fel, amelyhez a lakosság eddig 30 azer forint értékű társadalmi munkával járult. áTényleg olyan, mint a-*• rajnai hajósok vízió­ja, magasan ül — egy ze­nekari széken — s haja hosszan a vállára omlik. Csak barna. Lőréiéi barná­ban. És kezét nem a szik­lára támasztja, mint a raj­nai tündér, hanem gitárt tart benne, s játszik. A Mecsek közönségéből néhány férfi minden este elveszít miatta egy-egy po­hár vermutot. Múltkor is hallotta, amint fogadtak: — Na, egy vermutba, hogy záróra után megvárhatom! — Jó, egy vermut! Aztán ez a pohár ital is elveszett a magabiztos beat- fejű úr számára. Néhány vendég még em­lékszik rá. Évekkel ezelőtt ö volt a Ki mit tud-ban a sikeres Cseke—Laczkó duó­ból a Cseke Kati. Egyedül a Zoránék tudták őket meg­előzni. Most Törteli István­ná, a Mecsek zenés presszó új zenekarának, a Törteli zenekarnak egyik gitárosa. A kar vezetője — a férje. — Berkesdi lány vagyok, s itt tanultam a pécsi zenei szakiskolában. Az volt az álmom, hogy hegedűművész leszek. Gitáros lettem, s ez így van jól. Január óta játszik rend­szeresen, s közben figyeli az embereket. Azt mondja: — A pécsi férfiak dzsent- lemenek, na persze, kivéve a vermutban fogadó típust. Tudja, beülnek ide a part­nernőjükkel, s lesik annak minden mozdulatát, minden kívánságát. S a partnernők? Hetven százalékuk elkezdi nézni magát ebben a hatal­mas tükörben és ezzel el­megy az estéje. Azonkívül egyikük-másikuk irigyel en­gem, mert ritka dolog a női gitáros, s ezért néha rámfigyel az egész Mecsek. Múltkor is azt mondta itt mellettünk két lány, hogy micsoda ronda hajam van. A gitárosnő pedig záróra­kor hazamegy, s megnézi, hogy alszik-e a kislánya. (Képzeljem el, már három éi’es). Ha ideje van horgol. Nem nem a. kötött holmiért. A csend kell, neki az a ki- kapcsolódás. S egyszer, na persze, csak ha lehet, sze­retne énekelni is. F. D.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom