Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

A SZERKESZTŐK nem mellékeltek ugyan naptárt a SZERELMES EZÜST KALEN­DÁRIUMHOZ, mindennapi be­tevő szerelmes versünket „ki­emelhetjük” belőle mégis. Csupán szökőévben volna hé­zagos kissé e kiadvány, mely 365 költő 365 versét tartal­mazza. Kormos István, a szer­kesztő, kizárólag a tehetséget tisztelte. Bizonyítsa ezt egy röpke névsor-ki vonat: Cveta- jeva, Csanádi, Csin Csia, Cso­konai, Csoóri, sorba . .. Dan­te... A téma — mint e Koz­mosz-sorozat élete feltehető­leg — örök. Nem éppen nyári olvasmány Franz KAFKA — már ameny- nyire a műélvezet intenzitása szezonhoz köthető. A prágai születésű német elbeszélő (1883—1924) rossz közérzete, érzékeny alkatának s ösztö­nösen kombinatív szellemének előrejelzései egyébként sem voltak idényjellegűek. Vilá­gunk tekintélyes hányadának történelmi időjárása tanúsítja ezt, s természetesen az AME­RIKA című regény, mely a napokban jelent meg a Mag­vető Kiadónál. Közérthetőbb Kafka egyéb műveinél. A szo­rongás és félelmek kevéssé po­larizált érzésvilágát összefog­ja itt a Kaland, ha mégany- nyira „kafkai” módon is. És ha egy-egy sajátos társadalmi­lelki szituáció összetevőit he­lyenként nem is érzékeljük, biztosan tapad figyelmünk Kari Rossman gyökértelenül ügyködő alakjára az ütemre- járó felvonósor tövében, avagy parjtain az irreálissá duzzasz­tott autó-folyamnak. A gépkocsi-áradat mára mindent beborít. Egészen egyedi ellenben az a bizonyos autókaraván, mely John Fitz- gerald Kennedyt, az Egyesült Államok alig-néhai elnökét tálalta 1963. november 22-én a végzetes golyó elébe. A röp- pálya vége ismeretes — a kezdetén (avagy kezdetein) milliók meditálnak. Közülük való a fiatal New York-1 ügy­véd, MARK LANE is. Vi­lághírű könyvét, az ELSIE­TETT ÍTÉLET-et most mi is olvashatjuk — egy- évvel az eredeti, s négy évvel az el­nökhalál után. OKNYOMOZÖ történelem helyett emlékező vagy fel­idéző történelem! Két új könyv fekszik előttem: egyik Zrínyi-, a másik Gondolat­kiadvány. A LAZAS NYÁR foglalja egybe GELLÉRT Gá­bor történelmi riportjait, számszerint tizenkilencet. A második világháború utolsó- előtti felvonásából villant elénk a szerző ügyesen válo­gatott magyar vonatkozású ké­peket. Időhatárjelzői (1944. március 19 és október 15) mindössze hét hónapnyi tör­ténelmi fesztávot, de száz ilyen kötetre való izgalmat garantálnak — csekély írói beavatkozással is. — Emléke­zetes alakja a közelmúlt tör­ténetének Iván Mihajlovics MAJSZKIJ, aki 1922 és 1945 között teljesített aktív diplo­máciai szolgálatot. Mint a Szovjetunió londoni nagykö­vete fontos tárgyalásokat kez­deményezett, s egy sor fon­tos nemzetközi okmányon sze­repe! — nem csupán hivatal­ból — aláírásával. Emlékezé­seinek mostani részleges ma­gyar kiadása, UTAZÁS A MÚLTBA címen, az 1939-es esztendővel, a totális háború küszöbén zárul. (Gondolat K.) Ha Gellért Gábor felidézi, Majszkij újraéli a történel­met, mit kezdjünk SZOM- BATHY Viktor A FÉLHOLD VÁNDORA című munkájával (Móra K.)? Szerzőnk a XVII. század derekán kelt egysze­mélyi dokumentum, Evlia Cse­lebi naplójának tényanyagát lazítja fel regényesen az if­júság számára. Az egykori tö­rök hivatalnok és utazó „Ma- gyarisztánba” is ellátogatott — pécsi napjaira nap mint nap visszatér a helytörténet. Most Szombathy is felfedezte magának és reflexióit meg­osztja olvasóival. Kissé oldot- tan, s helyenként nagyon is szépen. NAPLÓM történelmi soro­zatát megtorpedózza emitten a Mezőgazdasági Kiadó, mondván: növények is éltek, illetve élnek a földön. S mi­lyen számosán! Csupán pál­mából kétezer félét „isme­rünk”, azaz egyetértünk szé­pen SULYOK Máriával, aki azt is elárulja, hogy Linné­nek csupán tizenöttel volt dol­ga. Könyvében a PÁLMÁK nem mint építőanyag, öltözék avagy élvezeti cikk, hanem mint közkedvelt dísznövény szerepelnek. — NÁDASI Mi­hály ábrázolásának tárgya tö­rékenyebb: A LILIOM. E nö­vény kultúrája többezeréves, valahogy mégsem tudunk túl- disztingválni az összefoglaló néven. Itt az alkalom, hogy kiváló liliom-határozóval gya­rapodjunk. Megemlítek még egy összefoglalóan reprezen­tatív kiadványt e témakörből: A KERTTERVEZÉS TÖRTÉ­NETE ÉS GYAKORLATA. Szerzője, aki a második ki­adást jócskán bővítette: OR­MOS Imre. A virágokkal és kertekkel immáron nyakig vagyunk a nyárban! Jönnek-mennek, a nyaralók, magyar- és idegen- ajkúak. Ámde az „ajak” — légyen bérmiféle — ételt és italt kíván! Ne törjük tovább az agyunkat MIT FŐZZÜNK KÜLFÖLDI VENDÉGEINK­NEK? Kiváló szakírónk TÚ­RÓS Lukács könyve — mert a Közgazdasági és Jogi Kiadó is így akarja — magyaros ételek kellően „szelídített” változataival invitál bennün­ket kis konyhai barkácsolásra. — Hasonló célzattal bocsátja közre — ugyancsak a fenti kiadó-testület — KASZAB Andor NÉMET NYELV-ét. A vendéglátóiparban, az idegen- forgalomban és a kereskede­lemben alkalmazható kifeje­zésekre épít a belkereskedel­mi nyelvi alapvizsga szintjén. Hogy ideírjuk mégis — nem csoda. Nyáron mindannyian vendéglátók, idegenvezetők s egy kissé — valljuk csak be — kereskedők vagyunk. Boda Miklós Kultúra exportra A belsőépítész munkája A kamaraszínház mennyezete HuszonCtmflllő példány, könyvből, nem kis mennyiség. Ennyit szállított külföldre az elmúlt 15 év alatt a Kultúra Könyv- és Hírlapkülkereske­delmi Vállalat, amely több mint 80 országgal tart üzleti kapcsolatot Talán nem érdek­telen, ha megemlítjük, hiszen nemcsak az elmúlt évek roha­mos fejlődését illusztrálja, de a jövő lehetőségeit is jelzi, hogy a vállalat kivitele 1955- től 1965-ig több mint négy­szeresére növekedett. Ami kü­lön a kapitalista országokkal lebonyolított exportot illeti': ez tavaly a tíz évvel ezelőttinek már 14-szerese volt. Kézenfekvő a kérdés, vajon mi a legkeresettebb, a nemzet­közi könyvpiacon mi volt ed­dig a legnagyobb magyar si­ker? Az orvostudományi, mate­matikai, műszaki tudományos és művészeti szakkönyveink iránt mutatkozott a legna­gyobb érdeklődés, de — első­sorban az idegenben élő ma­gyarság — a klasszikus írók művein kívül keresi és meg­veszi a mai magyar irodalom képviselőinek alkotásait is. Az elsőnek említett kategóriákból soroljuk fel példaképpen a Kiss—Szentágothai „Anató­miai atlasz”-t, amely eddig nem kevesebb, mint 33 ki­adást ért meg, tizenkét nyel­ven, több mint 100 ezer pél­dányban. (Tanulnak belőle a földkerekség sok egyetemén.) A szépművészeti könyvek so­rából emeljük id ezúttal az „Esztergomi Keresztény Mú­zeum” anyagát bemutató kis könyvremeket, vagy a ma­gyarországi Corvinákat is­mertető gazdag kiadást. A tsápirodalom külföldi olvasói «sémára az elmúlt évben más­félmillió magyar nyelvű pél­dányt exportáltunk. Idegen nyelven Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Móricz Zsig- mond, a mai írók közül Fe­jes Endre, Szabó Magda-mű­veit adták ki a legnagyobb példányszámban. Mind anyagi, mind kulturá­lis szempontból jelentős az a kapcsolat, amely immár tíz esztendeje gyümölcsözik a magyar és külföldi kiadóvál­lalatok között. Míg 1955-ben 3 magyar mű külföldi kiadására került sor, tavaly már több mint 100 magyar szerző szép- irodalmi és tudományos mun­káját adták ki külföldi válla­latok. Jelentős az az együtt­működési forma is, amelynek keretében a könyv hazánkban készül el, a külföldi megren­delő fizeti a szerkesztés, a nyomtatás, a lektorálás költ­ségeit és saját kiadványként, a nyomda feltüntetésével bo­csátja forgalomba. Természetesen a magyar kultúra a legszélesebb külföl­di rétegekhez a filmek útján jut el, hiszen a mozgóképek­nek — különösen a tv-ben — van a legtöbb nézőjük. Azok a sikerek, amelyekre filmgyár­tásunk az utóbbi években jog­gal büszke, fellendítették film­exportunkat is. Ha csak az 1966-os esztendőt tekintjük: öt földrész több mint • 30 or­szágába jutottak el a hazai fil­mek, a különböző magyar filmstúdiók terméséből 74 já­tékfilmet kötöttek le a' külföl­di szakemberek. Anélkül, hogy a sokágú értékelésre vállal­kozhatnánk, csak jelzésül ír­juk le, hogy a legnagyobb si­kert a „Szegénylegények” aratta: 11 országban, köztük a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, Svájcban, Kubában, Belgiumban, Angliában és Franciaországban tűzték a mozik műsorára. Tíz ország vette meg az „Álmodozások korát”, illetve a „Gyermekbe­tegségeket” és az „Örök meg­újhodás” című filmeket. A „Húsz órá”-t 9, a „Hideg na- pok”-at 8, a „Butaságom tör­téneté”-! 6 országban vetítet­ték, illetve vetítik még ma is. A filmexport évről évre többet hoz a népgazdaság konyhájára, hiszen játékfilm­jeinkért 1963-ban mintegy másfélmillió, 1966-ban már 2 300 000 devizaforintot kap­tunk. (Ugyanez kisfilmekkel: 1 millió 101 ezer, illetve ta­valy már 1 millió 435 ezer devizaforint.) Néhány éve foglakozunk filmbérmunka és gyártási szol­gáltatásokkal is, hiszen ezek is öregbítik jó hírünket a vi­lágban. Walt Disneytől Carlo Ponti-ig a világ sok filmművé­sze, üzleti vállalkozója dolgoz­tatott a mi műtermeinkben, forgatott hazai tájainkon, s ké­szítettünk tudományos filmet az ENSZ egészségügyi szerve­zetének, rajz- és bábfilmeket az UNESCO-nak, orosz nyelv- oktatási sorozatot az angol televíziónak, reklámfilmeket más földrészek országainak. Sok kedvező adottsággal ren­delkezünk e téren is, úgyhogy feltehetően számíthatunk to­vábbi ilyen jellegű megrende­lésekre. S tegyük hozzá mind­ehhez: filmalkotásaink rendre eljutnak a különböző ünnepi nemzetközi találkozókra, ott is, meg a külföldi városok „hétköznapi” mozijaiban ele­venen hirdetik a magyar kul­túrát és művészetet H. Oj. Bizonyos esetekben meg­fogja az embert egy-egy, kül­sőre is impozáns épület belső terének kiképzése, a világítás szellemes és egyszerű volta, a falak díszítésének nemes megoldása, a bútorzat és az összkép harmonikus egyen­súlya stb. A belső építész munkája, mint az az elnevezésben is benne van, az épületek belse­jének megtervezése. Más kér­dés, hogy nem minden épület igényel ilyen jellegű munkát, s megint más kérdés, hogy sok épület igényelne, de az il­letékesek nem fordulnak belső építészhez. Vannak azonban esetek, amikor ez nélkülözhe­tetlen. Vida Gyula, a Pécsi Terve­ző Vállalat építésze — aki az Iparművészeti Főiskola épí­tész főtanszakán végzett — ismert nevű ember a város­ban. Az ő nevéhez fűződik a Mecsek Cukrászda, a Pannó­nia bár, a szigetvári Járási Könyvtár, a kaposvári kórház orvosi könyvtára, a kaposvári Korzó cukrászda, a szekszárdi művelődési ház (színház- és moziteremmel, kiállítási csar­nokkal), a pécsi házasságkötő terem, a pécsi Kamaraszínház — hogy csak néhányat említ­sünk. A házasságkötő terem meg­oldása is azt példázza: meny­nyire az épület funkciója ha­tározza meg a belsőépítész munkáját, s hogy az a szép, ami ezt a funkciót a legter­mészetesebben szolgálja. — Fent színes, szecessziós mennyezet volt, n: «von sokat gondolkodtam, sok mindent megpróbáltam, de bármilyen képzőművészeti alkotást kép­zeltem a főfalra, mindie oda- biggyesztettnek hatott. Végül rájöttem, ho«v ha " —'""ve­zetet hófehérre festjük, ne­mes diófával kell burkolni a főfalat, s arra kerülhet egy intarzia. Hiszen gondolni kellett arra, hogy a házasságkötés ünnepi szertartása is impozáns, ne­mesen ünnenélves kö—-——°tet kíván, s hogy a terem a ta­nácskozások ideién mégse su- galljon „esküvői hangulatot”. Lehetne sorolni más megol­dásokat, valamennyi sok töp­rengés eredménye, s vala­mennyi más. A szekszárdi moziterem betonmennvezetén kibújtatott, s szabá'vtalanul elszórt opálégők például a csillagos ég hatását keltik a sötétkék mennyezeten. A kép­zőművészettel való .elválaszt­hatatlan rokonságra utal pél­dául a szobabelsőről készült kép: a szoba legkeskenyebb falát gondosan megtervezett fekete és szürke vonalak sze­lik át, s alattuk a vörös szék­támla kellemes esztétikai él­ményt jelent. A házasságkötő terem Pearl Buck- alapítvány Pearl S. Buck bejelentette: minden vagyonát és szerzői jogát a „Pearl Buck alapít­ványra” hagyja, amely azokat a félvér gyermekeket istápol- ja, akik Távol-Keleten, a kü­lönböző háborúk idején, ame­rikai apától és ázsiai anyától születtek. Egyébként az írónő, — aki június 25-én ünnepelte 75. születésnapját, — újabb ázsiai utazásra készülődik. Meghalt Cári Sandburg Cári Sandburg, Amerika egyik legnagyobb költője, Ab- raham Lincoln életrajzírója, 89 éves korában, az észak- karolinai Fiat Rockban meg­halt. Hajdanában úgy jellemez­ték mint trubadúrt, aki vé­letlenül került a középkorból ipari századunkba. „Kukorica- fosztás” című kötetével 1950- ben megnyerte a költészet Pu- litzer-díját; egyébként első si­kerét 1916-ban megjelent „Chicago Poems” című köteté­vel aratta. Hatkötetes Lincoln-életraj- zával (1940) megnyerte a tör­ténettudományi Pulitzer-díjat. — Az épületnek sokszor olyan a funkciója — magya­rázza — hogy a belső kikép­zés különleges hangsúlyt kap. A belsőépítész is építész, de a statika és más szempontok helyett az enteriőr kialakítá­sával foglalkozik. A Kamaraszínháznak törté­netesen az építésze is Vida Gyula volt, de ettől függet­lenül sem nélkülözhette vol­na az épület a munkáját. — Leégett a tető, a falak voltak, s fölöttük a csillagos ég. A sablon szerint egy fö­démet kellett volna felhúzni. De ez színház, sok szempont­nak érvényesülnie kell: az akusztikának, a megvilágítás­nak stb. A mennyezet kikép­zése ennek alapján történt úgy, hogy szellőzők kerek nyí­lás-rendszere mellett sorakoz­nak a rejtett színpad-világí­tások, ugyancsak rejtett meg­oldással történik a nézőtér megvilágítása, s egy sima, szabad felületen arabeszkes képzőművészeti kiképzés har­monizál a mennyezet többi, megfelelő funkciót szolgáló ré­szével. A falra — színházi, ünnepi hangulathoz méltó — nemes anyagok, mahagóni-burkolat került, az ülésfek egyszerűek és kényelmesek. — A belsőépítészt mind­emellett ugyanúgy kötik a gyakorlati megvalósítás lehe­tőségei, mint az építészeket általában. Adódhatnak aka­dályok, amelyek miatt elkép­zeléseit nem tudja megvalósí­tani. Szobabelső E tekintetben tehát a bel­sőépítész gyakorlati szakem­ber, más tekinte'ben viszont alkotóművész. Kicsit építész, kicsit képzőművész, adódhat, hogy bútort tervez,, lakást ren­dez be. de olykor az építőmű­vészet határát is súrolja a te­vékenysége. H. E. I 1 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom