Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-05 / 183. szám
1WT. AUGUSZTUS 5. napló Amire nincs mentség Négy hete tart a szárazság — Az öntözőgépek kétharmada nem üzemel Néhány csapadékos nyár után a falusi emberek, mintha elfelejtették volna, hogy aszály is van a világon, ez a nyári rém, a levelet sodró, füvet perzselő forró kánikula, mely most „ellátogatott” a megyékbe, Baranya kincset érő földjét gyakran sújtja aszály. Ilyenkor is ad ugyan annyit, amennyi szűkösen elég, de nem annyit, ameny- nyit adhatna. írja a Baranya megye Öntözéses Gazdálkodása című, 1965-ben megjelent könyv előszavában Pallió Sán- dór. Ha az idézett könyv adatait (dr. Földvári János munkája) és a benne megcsillantott pespektívát összevetjük a mai valósággal, bizony keserű következtetést vonhatunk le. Mindenekelőtt azt, hogy 1964- ben megyénkben nagyobb területet öntöztek, mint jelenleg. Abban az évben 19 900 hold volt a tsz-ek öntözött területe, s 1965-re a második ötéves terv végére 30 ezer hóira kívánták ez felemelni. A 30 ezer hold öntözéséből származó többletbevétel 116 millió forintot jelentett volna a megye mezőgazdaságának Háromszor tudták) volna ebből kifizetni a tsk-ek azt a 40 millió forint állami hitelt, melyet öntözőberendezések vásárlásába fektettek A Statisztikai Hivatal adatainak és egy a napokban lezajlott öntözési helyszíni szemle tapasztalatainak ösz- szevetéséből nem volt nehéz megállapítani a jelenlegi tényállást Ezek alapján a baranyait sz-ek 200 különböző típusú felszíni öntözőberendezéssel rendelkeznek, értéke kb. 40 millió Ft. Öntözőkapacitá- suk a KSH adatai szerint 19 ezer, a Megyei Tanács illetékes osztálya szerint 15 ezer hold öntözésére elegendő. Ezzel szemben augusztus 5-ig mindössze nem egészen 5 ezer holdat öntöztek a megyében, a kapacitásnak mindössze egy harmadát bán például a szántóföldnek 32 százaléka — 750 hold — öntözhető, Zalátán 26 százaléka — 480 hold — s mégis, az előző tsz 250, az utóbbi csak 40 holdat öntözött meg a szárazság idején. Még a megye csapadékban legszegényebb területén, a mohácsi járásban sem üzemeltetik megfelelően az öntözőberendezéseket. Mikor szerdán Lippón jártunk, elmondták, hogy megvan a berendezésük, de csak egy 10 holdas uborkatáblát öntöznek vele, mondván, hogy a gép üzemeltetése „nem gazdaságos”. Majson a négy gépből kettő dolgozott, itt arra hivatkoztak, hogy kevés a munkaerő, s az öntözőgépek kezeléséhez már nem jut ember. A dunaszekcsől tsz bári üzemegységében, ahol két gép állt rendelkezésre, eddig csak a zöldpaprikának jutott víz A hatalmas Mohács-szigeten meg sem kezdték az öntözést, mondván, hogy magas a ta^ lajvíz A legkiáltóbb talán a somogyapátiak példája, ahol a 200 holdas víztározó partján, a víztől 20 méternyire kiszáradóban van a silókukorica. kezetek lombtárban vagy a határban szétszórva hevernek, kitéve az időjárás viszontagságainak, s e közös vagyontárgyak megőrzésére a legkisebb gondot sem fordítják. Értékük több, mint 10 százalékkal íródik le évente, vajon ilyen körülmények között mikor térülnek meg ezek a befektetések. Vízen a „Mecsek „Mecsek” nevű csónakjukon szórakoznak a pécsi Bercsényi úti általános iskola úttörői Balatonienyvesen. Táboruk a fenyőfák alatt vidám, egészséges úttörőéletet biztosít a pajtásoknak. B. J. A siklósi járás 26 termelő- ezővetkezete közül 19-nek van már öntöző berendezése. E 19 tsz kapacitása közel 6 ezer hold, ezzel szemben eddig mindössze 1456 holdat öntöztek, s ennek a zöme is kertészet. Alig juttatlak vizet a 'takarmányféléknek, cukorrépának, legelőnek, s kukoricát is csak a baranyahidvégi és vajszlói termel őszöve tke ze t öntöz, mindössze 130 holdnyi területen. Felsős zen tmártonIsmerve Baranya vízszegény ségét, államunk 1000 hold víztározó építésére adott hitelt a tsz-eknek azzal a megkötéssel, hogy mindenekelőtt öntözésre használják. Nem az a baj, hogy e tározókba halakat, sőt kacsákat is tettek, hanem az, hogy épp a legfontosabbra, az öntözésre nem használják a mesterséges tavak vizét. Az öntözőberendezések jórésze „elkallódott” azaz, ma már más célt szolgál. Egy közelmúltban tett ellenőrzés során kiderült, hogy az öntözőgépek szivattyúit egészen más célokra használják, Lippón például a baromfitelepre nyomatják fel vele a vizet Másutt leszerelték az akkumulátorokat, a szelepeket és más gépekbe építették be. Ugyanilyen sorsra jutottak az öntözőcsövek is. Egy részükből kukoricagóré és karám-oldalakat csináltak, Pel- lérden pedig csibeitató vályúkat gyártottak belőlük. Másutt a majorépítkezésekhez szállítják e repülő-vezetékekkel a vizet A felsorolt tsz-ek legalább használják valamilyen formában az értékes berendezéseket, hiszen egy MA 200-as garnitúra szivattyúval, csövekkel együtt 200 ezer forintba kerül, tehát egyáltalán nem olcsó beruházás. Rosz- szabb eset ha ezek a szerA Megyei Tanácsnak és Nemzeti Banknak jogában áll sőt kötelessége ellenőrizni azt, hogy rendeltetésszerűen használják-e a tsz-ek ezeket i berendezéseket. A fennálló rendeletek értelmében az ilyen hanyag tsz-ek hosszúlejáratú hiteleit — melyeket öntözési beruházások címén vettek fel — azonnal esedékessé tehetik, s két-három berendezés esetében ez az összeg elérheti a félmillió forintot. Egy ilyen intézkedés bizony még a legerősebb tsz zárszámadását is súlyosan érintheti. — Rné — Szív^örcs 13 ózó Gábor 16 éves kevermesi lakos egy több mint 50 fős csoporttal csütörtökön érkezett Pécsre a Kunágotai Mezőgazdasági Szak- középiskolából. Tegnap kettő és negyed három között kezdtek fürdeni a Nagy Lajos Gimnázium uszodájában. A gyerekek párokba voltak osztva, hogy állandóan fiyelemmel tudják kísérni egymást is. Bozó Gábor eltűnése senkinek sem tűnt fel, egészen addig, míg három óra tájban Molnár József salgótarjáni fiatalember jelentette az úszómesternek, hogy a víz fenekén emberi testbe ütközött. Azonnal többen a vízbe ugrottak és hozzáláttak Bozó Gábor megkereséséhez. Háromnégy perc elteltével dr. Solt István fiatal pécsi orvos hozta felszínre Bozó Gábort, elmondása szerint hason feküdt a medence fenekén, szívműködését egy pillanatig sem észlelték. Először kollégájával, a szintén ott fürdőző dr. Rákóczi Istvánnal kezdték meg az élesztést, később bekapcsolódott a helyszínre érkező mentő és körzeti orvos. Bozó Gábort azonban már nem lehetett az életnek megmenteni. A jelek szerint a halál oka nem fulladás, hanem szívgörcs. — A pécsbányatelepi nyugdíjas alapszerv 5-én délután 5 órai kezdettel szakszervezeti nyugdíjas találkozót tart a Zalka Máté Művelődési Házban. Kérjük az alapszervezet tagjait, minél többen vegyenek részt a találkozón. A tröszt részéről tájékoztatót mond a kiküldött elvtárs. A kultúrműsor keretében a pécsbányatelepi Kodály Zoltán bányász férfikórus több kórusművel kedveskedik a nyugdíjasoknak. Néhány nappal a nyitás után Hiánycikkek, árak, monopóliumok Miért tűnnek el időnként a másod- és harmadosztályú áruk? Reklamációkra leállás a válasz — Manipulációk a vevő kárára A harmadik kerületi lakosoknak az új ÁBC áruház megnyitása előtt ízléses képeslapot kézbesített a posta A képeslap tele volt ígérettel, hogy az új ABC áruházban mi minden lesz. Vágott baromfi, zöldség, fűszerek, játékok, tej, kenyér, norimbergi áruk... Hol ez tűnik el. hol az Tekintélyes árualappal indult az új áruház, az első két napban valóban minden volt. Norimbergi áruk most is vannak, csak reggel éppen nincs kenyér, a „zöldségek” megjelölés mindössze néhány áruféleségre korlátozódik. A hentesáruk pedig ... Hát igen. Arról volt szó, hogy ha hetven helyett száz forint lesz majd a téliszalámi ára, akkor vásárolhatunk belőle tetszés szerint... Erről szó sincs. Felvágottakból általában nagyon rossz a választék mindenütt. De mindez nem az új ÁBC áruház udvarias, fiatal kiszolgálóin múlik. A háttérben még mindig árproblémák vannak, az ipar tehetetlenkedése, érdektelensége. Mindenki tud mondani kapásból néhány árut, amit most éppen, vagy egyáltalán nem lehet kapni. A patronos szódásüvegek kiszúrótűje például az egész országban nem kapható, de maga a szódásüveg sem. Pécsett most van elég patron, de másutt az sem kapható. Hol a vastag rúd- elem tűnik el teljesen, hol a A SZOT a családi pótlék felhasználásáról A társadalmi bíróságok több- ször tárgyalták olyan felelőtlen dolgozók ügyét, akik elhanyagolták családjukat, gyermekeik nevelését. Indokolt esetekben intézkedtek, hogy a dolgozó munkabérének és egyéb járandóságainak egy részét házastársának, vagy más családtagjának fizessék ki. Tekintve, hogy a jogszabályok alapján a járandóságoknak csupán egy részét lehet ilyen esetekben a dolgozók helyett a családtagnak kifizetni, gyakori volt a vita abban a kérdésben, hogy ez a korlátozás a családi pótlékra is vonatkozik-e. A SZOT legutóbbi elvi állás- foglalásában világosan tisztázta a kérdést. Egy másik jogszabályra hivatkozva kimondotta, hogy a családi pótlékot nem lehet megosztani, azt vagy a dolgozónak, vagy indokolt esetben a hozzátartozónak teljes összegben kell kifizetni. A családi pótlékot ugyanis kizárólag a gyermekek gondozására, nevelésére szabad fordítani, s ha e pénzt a dolgozó nem rendeltetésének megfelelően használja fel, úgy a család kérésére teljes összegében a közös háztartásban élő valamelyik családtag rendelkezésére kell bocsátani. Tegnap fejezték be az aratást éscséplést az újpetreí Pét«« Termelőszövetkezetben. Az Ötezer ka- tasztrális holdon gazdálkodó tsz 10C0 holdon búzát termesztett. A tervezett 12,6 mázsás átlagtermés helyett tizenötöt takarítottak be. Képünkön: a tsz-kombájn szérűje, ahol tisztítják és zsákolják a gabonát. Szokolai felv. vékony, hol a lapos, hol az egész garnitúra. Egyik héten lehet kapni piros paprikát, másikon nem. A pécsi sportboltban egész nyáron nem lehet sátorcöveket kapni, a vasboltban a csavarok egész skálája örök hiánycikk, de így van ez a kisgépek vagy autók alkatrészeivel is. Aztán a bor. A város egyes részein heteken át nem lehet magyar bort kapni. Egyes üzletekben hetenként egyszer van sör, másfél óráig. Problémát okoz a családoknak, hogy nem az elképzelt, házi költségvetésbe már beállított minőségben tudnak egyes árucikkeket megvásárolni. Itt van például a kávé. Sokan rendszeresen vásárolják a harmadosztályú, vagy másodosztályú kávét öt-tíz dekagrammos csomagolásban. De aztán érthetetlen módon időnként eltűnik a másod- és harmadosztályú kávé, csak a drágább első osztályú kapható és 25 dekagrammos csomagolásban 37,50-ért. Az áruellátásból hiányzik a biztonság- érzetet adó állandóság. A vásárló soha nem tudja, hogy milyen kellemetlen meglepetés éri egyik napról a másikra. Kanacitns és anyaghiány? Hiánycikk ügyben felkerestük a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának a vezetőjét, Jakabos Zoltánnét. — Egyelőre semmi biztatót sem tudunk mondani. Egyes áruk végre lekerülnek a hiánycikklistákról, de közben újabb hiánycikkek keletkeznek. Most például nincs megfelelő nyári alsónemű, zárolt cikk az orkán, a neylon ing. Így aztán a turistaforgalommal bekerülő hosszú ujjú neylon férfi ingeket már 260 Ftért árulják feketén. Fehér színben nincs női körömcipő, mivel minőségi kifogások merültek fel ellene. A megye árualapjából az a tízezer pár női cipő még plusz hiányzik, amit a Kossuth Cipész Ktsz nem volt hajlandó legyártani az igényeknek megfelelő minőségben. Nagy gond van szintétikus festékekkel. Állandó gondot okoz a kenyérellátás. — Az ipar természetesen ezer és ezer kifogást, ellenérvet tud felsorakoztatni a reklamációkra, kérésekre. Egyre rendszeresebben teljes „leállással” oldja meg a jelentkező gondokat. Ha valamelyik iparcikkre minőségi kifogások érkeznek, nem javítják ki a hibákat, hanem teljesen abbahagyják a gyártását. így aztán egyes árucikkeket egyáltalán nem lehet kapni. — Az úi oazdaságiránvítási rendszer ezen a területen nem érezteti még a hatását? — Az ipar készül az új gazdasági mechanizmusra, egyre gyakrabban találkozunk piackutatókkal, egyes üzemek nagyon körültekintően, előrelátóan mozognak máris. A pillanatnyi problémákat két tényezőre vezethetjük vissza: I. Kapacitás és anyaghiány. 2. Az aprócikkek esetében az irreális ár. Az iparnak nem éri meg kiszúrótűket gyártani a szifonos üvegekhez. Ha rendeződnek az árak, egész biztosan sok mai hiánycikk kapható lesz. De van itt sajnos más probléma is. — Az árakkal kapcsolatosan? — Sokszor indokolatlan áremelkedést tapasztalunk — mondta Jakabos Zoltánná. — Pécsett érthetetlen módon egykét forinttal állandóan drágább a zöldség és a gyümölcs, mint a fővárosban. Még az őszibarack esetében is így van, aminek a Mecsek a hazája. Itt van például a két főzőlapos GARZON gáztűzhely. 611 Ft-ról 1500 Ft-ra emelkedett az ára. Igaz, hogy szép kivitelű az új típus, de semmi sem indokolja ezt a nagy árkülönbözetet. Sok panasz érkezik a „kiszerelt” tehát kis tételekbe csomagolt árukkal kapcsolatban is. A panaszok jogosak. A terpentinnek kimérve 14.40 a kilója, egy literes csomagolásban már 19.10. A szalmiákszesz literje 2.10, de literes csomagolásban már 6.90. A Zineb növényvédőszer kilója 44 Ft, de kapható fél kilogrammos csomagolásban is, de így már 28 Ft, tehát egy kg ára 56 Ft-ra emelkedik. A vízüveg literje 1 forint 40 fillér, de hét decis palackba csomagolva már 6.30 ... És így tovább. Ezeket az áremeléseket ilyen mértékben semmi sem indokolja, ezt mi elítéljük. Monopolheh zeiben Az árak további rendezése valószínűleg enyhíti a hiánycikk gondokat. De bizonyos áruk esetében jó lenne megszüntetni a kijelölt üzemek monopolhelyzetét. A szódásüvegekhez bizonyára tudna patronokat töltögetni még néhány üzem. Jelenleg egy üzem foglalkozik vele az egész országban. A sörgyártás egyetlen mammut cég hitbizomá- nya, s ebből eredően örök sörprobléma van. Ha néhány földművesszövetkezet engedélyt kapna kis, helyi hatókörű üzem létrehozására, megszűnne a több évtizedes nyári sörhajsza. Kenyeret valamikor minden háziasszony tudott sütni. Feltételezhető, hogy a Sütőipari Vállalaton kívül mások is bekapcsolódhatnának a kenyérellátásba, termelőszövetkezetek. földművesszövetkezetek stb. És sorolni lehetne még a monopóliumokat, melyeknek több kárát látjuk, mint hasznát. Bertha Bulcsu
