Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-04 / 182. szám

»61. AUGUSZTUS 4. napló 3 Többletbevétel az új árakból Megjelent az új mezőgazdasági termelői árakról szóló utasítás A július 20-i kormányha­tározat alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, b mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterrel közösen, együttes utasításban szabá­lyozta az új mezőgazdasági termelői árakat. Az utasítás megjelent az Anyag és Ár­hivatal, valamint a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium hivatalos értesítő­iében. Január 1-től A kormányhatározatnak megfelelően a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszín­vonala 1968. évtől kezdődően átlag 8 százalékkal emelke­dik. A mezőgazdasági áremelés­ből származó többletbevétel egy része közvetlenül növeli a parasztság személyi jövedel­mét, illetőleg részesedését. A többletbevétel másik része biztosítja a szociális juttatá­sok már elhatározott bővíté­sét. lehetővé teszi a teljes- körií amortizációs alapképzést, s azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél na­gyobb mértékben saját esz­közeikből finanszírozzák be­ruházásaikat. Általában fenn­maradnak továbbra is az ipa­ri eredetű mezőgazdasági ter­melőeszközök körében a ked­vezményes árak, ugyanakkor azonban lesznek bizonyos kor­rekciók, áremelések egyes olyan iparcikkeknél és ipari eredetű szolgáltatásoknál, ame lyek árarányai jelenleg szá­mottevően eltérnek az általá­nos értékviszonyoktól. Az új rendelkezés egyúttal módo­sítja az árrendszert, szűkíti a hatósági árszabályozás kö­rét F uvarköltség-térítés A mezőgazdasági termelői árak növekedésével egyi do­bén növekszik a központi készletekből vásárolt takar­mányfélék ára is, megváltoz­nak a keveréktakarmány-cse- re feltételei. Az új termelői árszabályo- *ás egyúttal megváltoztatta a mezőgazdasági termelői árak érvényességi helyét is. Míg korábban rendszerint a fel­vásárlóhelyre beszállítva át- ndott árukra vonatkoztak az átvételi árak, az új árszabá­lyozás — néhány kivételtől eltekintve — a mezőgazda­sági termékek árát a termelő telepére vonatkoztatva álla­pítja meg. Amennyiben a ter­mékek beszállítását a termelő végzi, külön fuvarköltség-té­rítést kap, ami az ár-utasítás­ban meghirdetett emelésen felül további termelői bevétel növekedést jelent. Ami az új mezőgazdasági termelői árak événybelépését illeti: a hízott sertés új fel- vásárlási, ára 1967. október 1- től érvényes; a növényter­mesztési termékek új árai azonban általában csak 1968. július 1-től, tehát az új gaz­dasági év terméséből szárma­zó árukra alkalmazzák első ízben. Egyéb termékek és élő állatok, valamint a takar­mánygabonafélék és a sör­árpa új termelői ára 1968. január 1-től érvényes. Esze­rint a jelenlegi gazdasági év­ben a mezőgazdasági termé­kek, termények átvétele még a régi árakon bonyolódik le. Hízott sertésnél az új felvá­sárlási árakat csak az 1967. október 1-e, vágó marhánál az 1968. január 1. utáni idő­pontra kötött szerződések alapján fizetik. Felárak A minőségi előírásók módo­sítása anyagilag is érdekeltté teszi a termelő üzemeket a jobb minőségű termékek elő­állításiban. minthogy az ilyen termékekért a felvásárló szer­vek külön felárat fizetnek. Ugyanakkor az előírtnál gyen­gébb minőségű termékek át­vételénél a felvásárló válla­latok levonhatnak az alapár­ból. Uj eleme az árrendszer­nek, hogy az eddiginél sok­kal nagyobb súlyt kap a kü­lönleges export-minőség fejé­ben kifizetett felár. A tej felvásárlási áránál — a fizi­kai tisztaság szerinti meg­különböztetés révén — a ter­melő üzemek anyagilag érde­kelté válnak a tej megfe­lelő kezelésében, illetve a nagyüzemi szállításra való jó előkészítésében. Ezenkívül — a termelési költségeik eltérésé­nek megfelelően — a terme­lők a jövőben, a tejért a téli időszakban magasabb árat kapnak, mint nyáron. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek a felvásárló szervek­nek átadott egyes mezőgazda- sági termékek után továbbra is nagyüzemi felárat kapnak. Az előírt feltételek szerint átadott, de a tagok háztáji gazdaságából származó mező- gazdasági termékekért ugyan­csak nagyüzemi felár Illeti meg a termelőszövetkezeteket, ha a tagokkal kötött meg­egyezés alapján saját nevük­ben kötnek szerződést a fel­vásárló szervekkel. A terme­lőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére nagy­üzemi felár csupán a közös termelésből származó és kö­zösen értékesített mezőgazda­sági termékek után fizethető. A nagyüzemi felárak mérté­ke általában módosult: vágó­marhánál az eddigi kilogram­monkénti 1 forintról 2 forint­ra, hízott sertésnél 2 forintról 3 forintra emelkedett. A ba­romfifélék nagyüzemi felárát egységesen 2 forintban álla­pították meg kilogrammonkint, a tojásnál viszont az eddigi darabonkénti 0,20 forintról 0,10 forintra (kilogrammon­kint 1,8 forintra) csökkent. Egyes juttatások megszűnnek Az egyes mezőgazdasági tér mékek felvásárlási árának meghatározásánál néhány in­gyenes, illetve kedvezményes juttatást megszüntettek. így például az új árrendszerben a cukorrépatermelők nem ré­szesülnek ingyenes takarmány juttatásban: a melléktermé­keket csak térítés ellenében kaphatják meg a cukorgyá­raktól, Ugyancsak megszűnik a cukorrépamag kedvezmé­nyes juttatása a termelők ré­szére. Ezek ellensúlyozásaként azonban a cukorrépa mázsán­ként! felvásárlási árát, a kor­mány által meghatározott ár- színvonalemelésen felül, to­vábbi 4 forinttal emelték. Az új árusítás külön meghatá­rozza, hogy az egyes mező- gazdasági termékekért a ter­melőket milyen mértékű ta­karmányvásárlási jogosultság illeti meg. E tekintetben a leglényegesebb változást az je lenti, hogy az élelmezési cél­ra felvásárolt kenyérgabona minden mázsája után — a tér mékértékesítési szerződés meg kötését követően, 1968. január I 1-től folyamatosan — má­zsánként 10 kilogramm kor­pát vásárolhatnak a termelők hatásági áron. Ugyanakkor megszűnik az egyéni terme­lők és a termelőszövetkezeti tagok tejkorpa-vásárlási jogo­sultsága, illetve a termelő- szövetkezetek tejelő tehéntáp- vásárlási lehetősége, amely eddig az átadott tej után il­lette meg őket Iskolát épít a falu TTálás témát talál majd az a szakkör, amely megírja a kővágószölősi ál­talános iskola monográfiáját Nem olyan mindennapos tör ténet Mindjárt az elején: hosszú lesz elsorolni, kik építették fel. A négytan­termes iskola születésénél sokan bábáskodtak, sokan intézkedtek és segítettek. Kinek kezemumkája van ben­ne, kinek valamilyen más, ilyen vagy amolyan érdeme. Hol is tanult eddig a négyszáz gyerek? Zsúfolt szükséghelyen, vaksi abla­kokkal. A neonfénytől so­kan kaptak kötőhártyagyul­ladást. Pedig már úgy né­zett ki, hogy az Ércbányá- szti Vállalat kapcsolódó be­ruházásaként szépen, simán megoldódik az iskolaproblé­ma. De aztán füstbe ment a terv. az urán-lakásokat más­hol építik fel. A legutóbbi választások alkalmával új országgyűlési képviselő és új megyei ta­nácstag — Németh István és Tárnái Ferenc — került a körzetbe, akik úgy gon­dolták, a probléma épp fel­adatkörükbe illő. Először is pénzt szerezni, de hon­nan? Következett az után­járás ... Ezt követően az Országos Tervhivatalból ör­vendetes hír jött: másfél millió forintot adnak a kő- vágószöllősi iskola építésére. Ez még csak a kezdet volt, persze igen lényeges kezdet. A hír mindenesetre megin­dította a megvalósítás lavi­náját is. De mennyi nehéz­sége, micsoda rendje-módja van egy beruházásnak! Hosz szú út, mire a pénz mate­riális valósággá válik. Elő­ször is meg kell előlegezni, aztán tervek kellenek, és ami fő, kapacitás. Szeren­csére segítség akadt. A Me­gyei Tanács művelődésügyi osztálya „előkotort” vala­honnan egy kész, minden engedélyezőt megjárt, min­den tortúrán átesett terv­dokumentációt, amit egy ki­csit át kelett alakítani és átáraztatni. Anyagi vonatko­zásban a Megyei Tanács és az Ércbányászati Vállalat ígérte meg készséggel a se­gítséget. Ki legyen a kivi­telező? Év közepén vagyunk. Az iskolaépítést a Sziget­vári Építő Ktsz vállalta. Mármost gyorsan peregnek az események. Július 14-én a ktsz közölte, végzett az előkészületekkel, augusztus elsején indítja a munkát. De addig értékes napok vesz­nek el, s nem szabad késle­kedni. A képviselő és a me­gyei tanácstag rendkívüli tanácsülés elé vitte az ügyet. Ezt követően a ta­nácselnök vezetésével 9 és fél ezer társadalmi munka­órát gyűjtöttek össze, eny- nylt ajánlottak fel a kővágó- szöllősiek. Kilenc és fél ezret, pedig még — mondják — nem is mozgósítottak min­denkit! Az új telep és a falu kö­zötti beépítetlen területen július 25-én esett az első kapavágás. A falu nekilá­tott az iskolaépítésnek. Az első nap 7 csákánynyél tört össze, — ekkor még nem érkeztek meg a ktsz réselő- gépei. A fárasztó meleg, a rendkívüli kemény talaj el­lenére egy hét alatt végez­tek az alapozással. A társa­dalmi munkások között el­ső helyen említsük a kővá- gószöllősi asszonyokat. Én már az unokámnak csiná­lom! — kiáltott fel az egyik leglelkesebb társadalmi mun kás, a nőtanács titkára. Farkas Istvánná már négy egész napot töltött itt. So­rolhatnánk a nevek soka­ságát, az Ércbánya fúrómes­terétől a körzeti megbízot­tig. A gyerekeket meg nem lehet elzavarni, persze segí­tenek ők is, a felsőtagozato­sok hordták például a vi­zet, és ez már a kilenc és fél ezer órán felül van. A termelőszövetkezet az alapkövet 50 százalékos ár~ ▼ Az aula kazettás vasbeton mennye­zete, s a körülötte emelkedő épület­részek. Palka István felvétele ▲ 154 millió forintos beruházás Épül áss elméleti tömb Hatszintes lesz az épület — Tolmácsfülkés tantermek Egymillió forintos műszerek A hatalmas építkezés kör­nyéke barátságos és nyugal­mas, a környező lakóházak udvarán nagy fák árnyékában fürdőnadrágban hűsölnek az emberek, s az új klinikai tömb háta mögött gyepes, vi­rágos park terül el. A Gazdasági Igazgatóság irodáiban mindenütt fotók és tervrajzok jelzik a nagy vál­lalkozást, aminek második fe­jezete zajlik éppen, ebben a bágyasztó kánikulában is. Az elméleti tömbön pillanatnyi­lag százharminc ember dolgo­zik. Mielőtt megnéznénk, mi valósult meg idáig a tervraj­zokból, azt soroljuk el, mi minden lesz az elméleti tömb­ben. iVégy emelet, hat szint A régi Dózsa épületét le­egyenesítették és ráhúztak egy emeletet. Az udvart „ki­pucolták”, ott alakították ki az aulát. Az épület végülis hat szin­tes lesz, minden helyet kap itt, csak három intézet kerül majd a melléképületekbe. Az alagsorban raktárak, könyvkötőműhely, tetemrész­leg, gépház, uszoda és kor­szerű étterem fér el kényel­mesen. A különböző részle­engedménnyel adja. Beszél­tek a kiszesekkel, akik kö­zött akad kőműves, ács, de még asztalos is. Felajánlot­ták szakmunkájukat. Min­den munkát hasznosítani tudnak. A kővágószöllősiek munkabérét egyébként a ktsz befizeti a tanács KÖFA alapjába. Pillanatnyilag az a külö­nösebb újság az építkezésen, hogy a napokban sor került az ünnepélyes alapkő-leté­telre. Németh István or­szággyűlési képviselő mon­dott rövid beszédet az egy­begyűltek előtt, s felcsat­tant a taps, amikor elhe­lyezte és néhányat rákop­pintott a kalapáccsal az első kőre. Aztán folytatódott a munka, mint rendesen. A társadalmi munkások már reggel öt órakor jönnek és délután műszak után. Negy- venen-ötvenen is vannak ilyenkor. Most éppen a csa­tornaárok kiemelésével vé­geznek. Az építésvezetőnek már akad bőven tennivaló­ja, a sódert, a követ már kiszállították, üzemel a be­tonkeverő, emitt kompresz- szor piroslik. Sietnek, mert november 30-ig tető alá kell húzni az épületet, hogy téliesíteni tudjanak. A jö­vő esztendő augusztus else­jére tervezik az átadást. Miklósvári Zoltán gek természetesen kellően le­választva, megfelelő saját lif­tekkel ellátva helyezkednek majd el egymás mellett. A földszinten mindenekelőtt a főbejárat lesz, az aula, a keleti szárnyon a mikrobioló­giai intézet, a nyugatin a kór- bonctan. A terv alapján a kutatói részlegek a déli főbe­járaton közelíthetőek meg, a hallgatók zömmel az északi kapun át közlekednek majd, s ez a természetes és egész­séges elkülönülés biztosítja majd a kutatómunkához szük­séges nyugalmat. Az első emeleten középen (i,dobozszerűén” kiemelkedve a homlokzatból) a rektori hi­vatal, négy, egyenként 121 férőhelyes tanterem, az élet­tani intézet, az igazságügyi or­vostan és természetesen az aula galériája lesz. A máso- sodik emeleten középen egy hatalmas büfé, keleten a kór­élettan, nyugaton az anató­mia, s két tanszék, a szerve­zéstudományi és a marxizmus. A harmadik emelet nagy ré­szét a könyvtár foglalja el, de itt kap helyet a biológiai és a gyógyszertani intézet is. Az épület északi szárnyán azon­ban itt eggyel több szintet alakítanak ki, ilyenformán lesz egy III. b. emelet, ahol a közegészségtan helyezkedik majd el. Végül a negyedik emelet végig egy 2600 négy­zetméter alapterületű kísérle­ti állatház lesz, állati tetem­égetővei, ketrecfertőtlenítő be­rendezéssel, állatműtővel stb. Mivel az új klinika épületé­ben kísérleti állatok nem kap­hattak helyet, a klinikai ku­tatók is itt dolgoznak. 1000 fos galéria A falak jórészt fel vannak húzva, sokminden jól kibon­takozik már a látogató sze­me előtt. Az aula ugyan még tele van állványokkal, de mé­reteinek impozáns voltára má­ris lehet következtetni. A nagyterem ajtóin hangnyelő drapéria lesz majd, a falakon végig falburkolat, az oszlopok és a padló márványból. Az aula galériája 1000 főt tud befogadni. Az egy emelet ma­gas, pompás teremnek kazet­tás vasbetonmennyezetet épí­tettek, a nyílásokat műanyag kupolákkal fedik be, (amelyek természetesen átlátszóak). Az aula galériája mentén futó fo­lyosó választja le kelet, illetve nyugat felé a két-két lépcső­zetes tantermet. A tolmács- fülkék helye máris látható. Itt lehet majd a nemzetközi ta­nácskozásokat tartani, emel­lett az épületben több kisebb terem, például hatvan fős konzultációs terem lesz majd, ahol a kisebb előadások, a konferenciák szekció-ülései tarthatók. Az aulához és a termekhez vezető főbejárat fala csupa üveg lesz, s fölötte helyezke­dik el a szintén üveg falú rek­tori tanácsterem. Az első emeleten látható rriár az Élettani Intézet Pav- lov-kamrái számára kialakí­tott helyiség, látható az izo­tóplaboratóriumok sora, ame­lyeket nem az egyes intéze­tekben helyeznek el, hanem így együtt, tekintettel a spe­ciális védőfalakra és beren­dezésekre. Az építkezés 154 millió fo­rint, amiben persze nincsenek benne a műszerek. A központi laboratórium, amelyben a nagyértékű kutatóműszerekét helyezik el, olyanokat, ame- I lyeket nem lehet minden tan­szék számára beszerezni — szinte kizárólag egymillió fo­rintnál drágább műszerekét kap. ■* A beruházók „plusza** A Gazdasági Igazgatóság műszaki osztályának beruhá­zási csoportja több felajánlást tett a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lójára. A vállalások csupa olyan dolgot tartalmaznak, amelyek az építkezést gazda­ságosabbá, azaz olcsóbbá te­szik. Azzal, hogy az elméléti tömb beépített bútorainak ti­pizálását kidolgozták, mintegy félmilliót takarítanak meg. (A szekrény- 'és polc-részekét nagy szériában gyárttatták lei, s így csak az összekötő ele­meket kell változtatni.) A bel­ső világítások átszámítása 200 ezer, az épület elektromos betáplálása és energia szétosz­tása terén kidolgozott mun­kájuk 150 ezer forint megta­karítást jelent. Devizamegta­karítást eredményezett a sváj­ci hőfokszabályozó berende­zések helyett hazai berende­zések készítése, és óriási ké­sőbbi munkamegtakarítást, könnyebb áttekintést szolgál az építkezés tartalék kerete felhasználásának operatív nyilvántartása. A külső munkák úgy ké­szülnek el. hogy az építkezés egész éven át zavartalanul fo­lyik majd tovább. Hall ama Erzsébet Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig* időnként felhősödés, főleg a Du­nántúlon és az északi megyékbe záporokkal, zivatarokkal, egy-két helyen jégesővel. Mérsékelt, a fcl- vatarok idején megerősödő, vál­tozó irányú szél. A nappali fel- melegedés elsősorban nyugaton ék északon mérséklődik. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15—20, legmagasabb nappali htft- mérséklet általában 27—32 fok kö­zött, a Tiszántúlon és a déli fne- gyékhen 35 fok közelében. A Balaton vizének hőmérséklet* 11 órakor Siófoknál 28 fok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom