Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
1981. AUGUSZTUS 1. napló 3 Színpompás felvonulás, tízezer ember a Mecseken Jól sikerült a mecseki karnevál Vasárnap délelőtt tíz óra volt, amikor feljegyeztem magamnak: — Itt a Lizi meg a lányok! Ez a néhány szó annyit jelentett, hogy a Mecseki Karneválon azt a két lényeges karneváli „kelléket” is megtalálták, amiről a rendező ezervek soha semmiféle körülmények között becsületes eszközökkel nem tudnak előre gondoskodni: a szép időt és a lányokat. A szép idő, — vagy ahogy rendezői körökben a Napot csúfolják: Lizi — megadatott, s a férfivendégek is rendkívül jó ízléssel válogatták ki partnereiket. Lányok tehát vannak, jöhet a karnevál. Hőbb' azonban egy érdekes epizódot találtam. A Baranya megyei Élemiszerkereskedelmi Vállalat üdítőital-szívó versenyén az egyik srác, egyébként jókötésű gyerek, sohasem azt mondta, hogy „értem”, hanem folyvást ilyeneket hajtogatott: — Well! Igazán megdöbbentő volt, hogy éppen 6 nyerte meg a versenyt. Utána rögvest kiderült a tengerészmodor titka: John Kosztéczky a győztes, aki Newportból érkezett, vagyis a legnagyobb tengerésznép hazájából, Angliából. Mikor kezébe nyomták a nagy csomag csokoládét, akkor is csak ennyit mondott: — Well! A felvonulás délután fél háromkor kezdődött és ha Rióban nem is, de Magyar- országon nyugodtan megelégedhetünk a pompájával. Látványos. ízléses sorban jöttek a pécsi és baranyai ipart reprezentáló járművek. Különösen a Szénbányászati Vállalat és a Kertészeti Vállalat tett ki magáért. Minden tűlA Sütőipari Vállalat gépkocsijáról kiflik és perecek százait osztogatták a nézőknek ség egyik részét, a zeneértők, pontosabban a klasszikus könnyűzene értőinek rétegét képviseli. Ugyanakkor a sláger — mint a nevében is benne van — a legszélesebb tömegeknek szól, sőt ez a többi műfajjal szemben a legsajátosabb jegye. Aztán elmondta, hogy huszonhat éves, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett és most írja Szenes Ivánnal közösen első zenés darabját, továbbá színpadi zeneszerző szeretne lenni, s a musicalt, vagyis a mai kor operettjét írni, sokat, szépet, színvonalasat, s mindenkinek tetszőt. F. D. A Pannónia Sörgyár óriási pohárral díszített kocsija a f elvonuláson (Erb felvételei) a Czukkenéd s Müllér brigád elvonult előttük. A fiatal szak munkások ugyanis társadalmi munkában számtalan játékot, tanszert készítettek már a pécsi óvodásoknak meg iskolásoknak. A felvonulás után a nagy- közönség is felvonult a Vidámpark lombjai alá, mégpedig szép számban. Az eladott jegyek árából, valamint a tiszteletjeggyel, illetőleg külön csoportokban beérkezők számából közel tízezerre becsültük a résztvevők számát. Ezek közül sokan — mintegy háromezren — az állatkertet és a vadászati kiállítást is megtekintették. A Vidámparkban a legnagyobb sikere Dobos Attilának, valamint egy sakkmintás falifogasnak és egy dél-amerikai típusú forgófiókos gyermekszekrénynek volt A két bútordarabot a MÉSZÖV kiállításán csodálták meg. Dobos Attila, valamint a Pannónia Együttes kedvéért pedig négy óra hosz- szat álldogáltak a fiatal beat-rajongók ezrei. Előbb a néptánc műsort nézték végig, majd kissé késve, de mégiscsak megérkezett a beat-gár- da, s utána a több ezres közönség végigtapsolta, végigsikította, végighörögte a műFeihívás Pécs várná lako<5«áffához Takarékoskodjunk a vízzel! Mindannyiunk érdeke, hogy a Végrehajtó Bizottság által elrendelt korlátozást betartsuk, mivel a vízhiány esetleges to- vábbfokozása fontos ellátó és termelő üzemek leállását is okozhatja. Pécs város vízellátása meny- nyiségileg ugyanis biztosított. A vízellátási zavarokat egyedül és kizárólag a lakosságnak a csúcsidőben történő tömeges és nagyarányú vízigénybevétele okozza. E nagyfokú igénybevételt Jelenleg meglévő műszaki berendezéseink, a vízellátást biztosító csőrendszer nem képes oly gyorsan pótolni, mint amilyen mértékben a csúcsidőben rendszertelenül jelentkező tömeges fogyasztás igényli. A Végrehajtó Bizottság kéri a lakosságot, hogy a felhívásban foglaltakat saját maga is ellenőrizze, tekintse társadalmi ügynek az ivóvíz-ellátás biztosítását. A Végrehajtó Bizottság kért városunk lakóit, hogy ameny- nyiben pazarló vízgazdálkodást észlel, ezt a Pécsi Víz- és Csatornaműveknél haladéktalanul jelezze. Pécs, 1967. július 31. HORVÁTH LAJOS vb-elnök. A kombájnok orvosa EGÉSZ CSOPORT állja körül Fuller Sándort, Illetve az elromlott kombájnt. Arany Bálint, a gépjavító állomás igazgatója tréfálkozik, a kom- bájnosok nevetnek. Fuller is el-elmosolyogja magát, hiszen nem lehet megállni anélkül, de azért komolyabb, mint a többiek. Régi ember a Pécs- váradi Gépjavító Állomáson, ismeri igazgatóját, tudja róla, hogy ha ilyen sokat tréfálkozik, akkor tulajdonképpen nagyon mérges. A kellemetlen valóságot semmiféle viccelődés nem tudja elrejteni. Alig ért ki ide, Martonfa határába, ehhez a kombájnhoz, már jelentették, hogy a közelben egy másik is elromlott. Három hasznavehetetlen kombájnt látott Pécs- váradon a műhelyek szomszédságában is, a gépállomás öt gépe tehát rossz. Húsz kombájn közül egy kicsit sok. Rácz István, a pécsváradi Dózsa Tsz elnöke is sokallja ezt a számot, hiszen az öt gép közül három az 6 területén mondta fel a szolgálatot. S közben aratatlan még többszáz hold. Fejcsóválva nézik a törött tengelyt. Aztán feszí- tőrúd, kerül elő a szerelőkocsiból, s Fuller Sándor irányításával megpróbálják kiverni a törött csonkot. — Nehéz az idei aratás — mondja vagy tíz perccel később a szerelő, s felsorolja, hogy miért. Egy: tizenöt éve van a gépállomáson, de még sohasem látott ilyen termést. Meglesz talán a húsz mázsa is. Kettő: nagyon sok a bük- könyös, bórsós és lucernás búza. Más években ez nem okozott bajt, az idén viszont rengeteg volt az eső. Nagyon megerősödtek ezek a takarmánynövények. Három: kevés a jó kombájnos. A régi begyakorlott gépállomási gárda fele szétszéledt a környező tsz-ekbe, s a szövetkezetek nem akarják kölcsön adni őket aratásidőre. Nem egyszer megtörténik, hogy a kitűnő és szakképzett kombáj- nosok vontatót vezetnek, s a kombájnok kiszolgálásához rendelik ki őket, a kombájnos viszont nem ért a géphez. Végül, még egy negyedik ok is: a hanyagság. Bár a tsz-ek vezetői minden ősszel és tavasszal kihirdetik, hogy el kell távolítani a vetésterületekről a tuskókat és köveket, tegnap mégis tuskóra ment egy kombájn. Elferdült, eltört az egész vágó- és felvonószerkezet, körülbelül öt és félezer forint kár keletkezett, nem beszélve arról, hogy a gép egy napra kiesett a munkából. A KÉT KOMBÁJNOS szakítja félbe a beszélgetést. Verejtékezve közlik: — Nem mozdul ez a tea gelycsonk! Jobb lenne talán befelé ütni! Ne próbáljuk meg? FuUer Sándor odamegy, megnézi, aztán megrázza a fejét: — Nem szabad azt befelé verni! Próbálják meg még- egyszer. Így megy ez minden nap. Valamilyen gyanús zörejt, vagy zajt hall a kombájnos, leszáll a magasból, s megállapítja, hogy baj van a géppel. Olyan hiba, amit ő nem tud megjavítani. Dühösen néz a törés helyére, aztán elküldi a segédvezetőt a legközelebbi teBalázs Boglárka énekel a Pannónia gitáregyüttes kíséretében a tánczenei műsorban Novemberben megkezdődik a kollektív szerződések vitája zás nélkül állíthatom, hogy a virágszekér lélekzetelállítóan ezép volt. Később kiderült: Ihárossy Jánosné, a vállalat kiváló szakembere készítette, e 7—8 ezer forint értékben tizenöt féle virágból állt ösz- 6ze, mégpedig többek között hatszáz szál szekfűből, háromszáz gladiólusból, négyszáz tátikából, hatszáz dáliából, ötszáz szál kék agerátmuból, továbbá háromszáz ciniából. A német, lengyel és jugoszláv vendégek több száz színes felvételen viszik haza a Mecseki Karnevál legszebb kocsijának képét. Az út szélén egymást taszigáló gyerekek között sokan a szép játékokra és tanszerekre gondoltak, amikor a topiana két ifjúsági brigádja, sort, ki-ki ízlése szerint. Egykedvűen ballagtam az öltöző felé, hogy néhány szót váltsak Dobos Attilával. Azonban ez nem ment olyan könnyen. Félkézzel az ajtót kellett tartanom, nehogy az autógramké- rők ránk törjenek. így diktálta noteszbe Dobos Attila a következőket: — A közönség bizonyára emlékszik, hogy a mostani táncdalfesztiválon a zsűri mennyire lepontozta az én számomat. Utána gondolkodtam, mi lehet ennek az oka, hiszen szakemberekből áll a zsűri s ugyanakkor a közönség nekem már 101 500 szavazatot is adott. Végülis arra gondolok, hogy a szakma, s így a zsűri is csak a közönMint Ismeretes, 1968. január 1-én életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely azonban az új mechanizmus elveinek megfelelően a válladatok mun kaügyi szabályzatainak csupán keretét tartalmazza. A dolgozók munka- és életkörülményeit érintő konkrét intézkedésekről mindenütt a helyi adottságoknak megfelelő kollektív szerződéseket készítenek. Ezekben az okmányokban a vállalatok igazgatói és szakszervezeti szervei részletesen meghatározzák a munkaviszony. a bérezés, a különféle juttatások, a munkaidőbeosztás szabályait és sok egyebet. A kollektív szerződésekben a törvényes keretek között szabadon döntenek például a próbaidőről és a felmondási időről, a bérekről. az éjszakai, a nehéz fizikai és a túlóra pótlékokról, a részesedési alap felosztásáról, a vállalati üdültetésről, az üzemi étkeztetésről, vagy például arról, hogy az évi munkaidőt naponta egyenlően, vagy a szezonnak megfelelő egyéb beosztásban kell-e ledolgozni. Mint a SZOT-ban elmondták, a kollektív szerződések előkészítésébe a dolgozókat széles körben be kell vonni. A szerződések tervezetét a műhelyek, részlegek, dolgozóival meg keü vitatni. A javaslatokat mindenütt figyelembe kell venni, a vállalat igazgatója valamennyi javaslatra rövid Időn belül köteles válaszolni. Mivel a kollektív szerződés kereteit a Munka Törvénykönyve adja. ezért a szerződés-tervezetek vitája a Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának megjelenése után, tehát november elsején kezdődhet meg. Alapos előkészületek után 1968. I január 1-ig mindenütt alá kell írni a szerződéseket, hogy azok a Munka Törvénykönyvével egyidőben életbe léphessenek. Mivel 1968. január 1-től a Vállalatok önállóságot kapnak, s a törvényes keretek között maguk döntenek fontos kér- ( désekben, a kollektív szerző- | dés jelentősége igen nagy lesz. A dolgozóknak joguk hogy a választott szakszervezeti tisztségviselők útján például a tér melési tanácskozásokon közvetlenül is ellenőrizzék a kollektív szerződések végrehajtását. lefonállomásra. Ha nincs segédvezető, ő siet oda. Utána visszatér, leül, s tehetetlenül várja, hogy Fuller Sándor megérkezzék. Sokszor nem is kell hívni, mert ha nincs törés, ha ideje van, megjelenik maga is. Különösen a kezdő kombájnoso- kat látogatja gyakran. Arany Bálint igazgató szerint soha sem kell noszogatni, rá lehet bízni mind a húsz kombájnt, önálló. — Csak egy baja van — folytatja az igazgató — nem szól rá a kombájnosokra, ha hanyagok. Pedig nem ártana némelyiknek egy kis fejmosás. Frei Péter, a gépállomás főmérnöke lelkiismeretesnek és szorgalmasnak jellemezte Fuller Sándort. Elnyűhetetlen és szolid. Ilyen szívós emberek kellenek ebbe a munkakörbe, hiszen kora tavasztól késő őszig, sőt a télig tart ez a szolgálat. Amikor nincs aratás, traktorokat látogat. A húsz erőgép huszonöt kilométeres körzetben helyezkedik el, ezeket megközelíteni, elérni a hideg esőben és sárban is. A gépállomás igazgatója éppen most számította ki, hogy Fuller Sándor négyszázezer kilométert tett meg az elmúlt tíz évben a kis Csepel 125-ösével, tehát akkora utat, mint a Föld és Hold távolsága. Utta- lan utakon bukdácsol, minden második évben ki kell cserélni a Csepel motorját, nem eredeti azon a gépen talán már egyetlen alkatrész sem, Fuller Sándor viszont a régi. Még reumája sincs, ami egyenesen ritkaság ebben a szakmában. A természet, a szabad levegő szerelmese. Bár kora reggeltől késő estig a határban van, éppen csak aludni jár haza, még télen sem bírja ki a szobában, a zárt térben, pedig akkor pihenhetne. Olyankor vadászni jár. KÖZBEN szüntelenül kopá- csolnak a kombájnon. Fuller Sándor odamegy, s bekapcsolódik a munkába. A kombájnos, akinek segít, a testvére, Fuller Károly. Egész Fuller- dinasztia dolgozik ugyanis a gépjavító állomáson: Fuller Sándor brigádvezető, egy villanyszerelő, három műhely! szerelő (ezek egyike ül most kombájnon), s végül Fuller Sándor felesége, mint étkezde! kiszolgálónő. Valószínű lesz ott még hetedik Fuller is, mert Fuller Sándor tizenhárom éves fia már hat-hét éves korában is belopózott a gépállomásra, s nem lehetett elzavarni a gépek mellől. Most is itt van, elkísérte apját Mar- tonfára, a földre hasal, úgy nézi, hogyan ütik ki azt a tengelycsonkot a kombájnból. Magyar I.ászté I Városunkban a tartós és szokatlan kánikula következtében megnövekedett nagyarányú vízfogyasztás, különösen a csúcsidőben egyes helyeken a vízellátásban zavarokat okoz. Ezért a rendkívüli meleg időjárás tartamára — visszavonásig —- Pécs m. j. város Tanács Végrehajtó Bizottsága az 1 /1965. számú tanácsrendelet 12. §. (4) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi vízkorlátozást rendelte el, amelyet sajtó és rádió útján a következőkben tesz közzé: Azonnali hatállyal meg kell szüntetni a közműves vízellátás vezetékeiből történő — közforgalmú utak, terek, locsolását, öntözését, — kertek öntözését, locsolását, — gépjárművek mosását. Felhívja továbbá a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az üzemek vezetőit, hogy a rendkívüli meleg idő miatt az üzemekben a legszigorúbb víztakarékosságra adjanak ki utasítást. Ugyancsak kéri a lakosságot, hogy a kritikus Időszakban tartózkodjék a felesleges víztárolástól és lehetőleg a vízfogyasztást folyamatosan vegye igénybe.
