Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-29 / 203. szám
1967. AUGUSZTUS 29. napló 3 KGST-ülésszak Pécsett Az egyes számú „kárhelyen" A nagyvárosok közlekedése Hat ország ötven szakembere tanulmányozza városunk közlekedését Várják a szovjet és mongol küldötteket A KGST Építésügyi Állandó Bizottsága tegnap Pécsett a Technika Házában megkezdte egyhetes tanácskozását A tanácskozáson részt vesz a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a német és a román delegáció mintegy 50 tagja. A mongol és a szovjet küldöttség is bejelentette részvételét de a megnyitásra még nem érkeztek Pécsre. Miért Pécsett? Horváth Lajos, Pécs város Tanácsának vb-elnöke üdvözölte a részvevőket majd a magyar delegáció nevében dr. Perczel Károly, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője mondott köszöntőt A KGST Építésügyi Állandó Bizottsága témakörében szerepel a nagyvárosok közlekedése távlati fejlesztésével kapcsolatos fontosabb problémák vizsgálata. Pécsett elkészült a város közlekedésének tanulmányterve, amely perspektivikusan is feldolgozta Pécs közlekedését Ezért választották a tanácskozás színhelyéül városunkat A tanácskozás első napján négy előadás hangzott el. Kiss Dénes, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főépítésze A városszerkezet és a forgalmi áramlások összefüggései Pécs általános rendezési tervében címmel, Koller Sándor, a Műegyetem adjunktusa A városi közlekedés előrebecslése nagy távlatra címmel, Már fai Tibor, a KPM főmérnöke A városi közlekedési hálózatok tervezési módszerei, a pécsi tervezés illeszkedése a módszerekhez címmel, dr. Kaján Béla, az Útügyi Kutató Intézet osztályvezetője pedig A városi közlekedés tervezésének egyes műszaki kérdései a pécsi általános rendezési tervvel kapcsolatban címmel (társszerzők: dr. Bé- nyei András és Jakab Tibor) tartott előadást Becslés, nagy távlatra Kiss Dénes tanulmányiban utalt arra, hogy Pécs tervezése során érvényesült Magyar- országon először az úgynevezett telítettségre méretezett tervezés elve, mégpedig egy város minden alkotó elemére érvényesen. A tapasztalatok szerint egy városban nemcsak a közlekedés, hanem az emberi élet minden lényeges megnyilvánulásának területigényét is nagy előrelátással kell méretezni és kielégíteni. Ilyen megalapozás csak a fejlődés lényeges Motívumainak feltárásával és történelmi időtávlatú tendenciák körvonalazásával végezhető eL A közlekedés területigénye és a műszaki tervezés kérdései a legszembetűnőbbek a településtervezés tényezői közül és ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy a közlekedés fejlődése forradalmasítja a településfejlesztést. Ezzel szemben a mi tervezésünk alapelve az — mondotta az előadó —, hogy a közlekedés és az általános műszaki, gazdasági, társadalmi fejlődés kölcsönhatásában a közlekedésnek elsősorban okozati jellege van. A települések és a közlekedés fejlődésének közős oka: a termelőerők fejlődése. A településtervezés célja tehát az, hogy a lényeges okok ismeretében a település minden alkotó elemének harmonikus, optimális fejlődése számára megfelelő kereteket vázoljon fel. Kiss Dénes a továbbiakban elmondotta: feladatuk az volt, hogy egy év alatt dolgozzanak ki egy teljes logikai rendszert és ennek matematikai modelljeit és gépi programjait a magyarországi településtervezői és számítástechnikai kapacitásnak megfelelőén. Roller Sándor A városi közlekedés előrebecslése nagy-----t ávlatra. Alkalmazása Pécs tervezésénél című tanulmányában utalt arra, hogy a városi közlekedés jelentősége egyre nagyobb lesz. Városokban az élet ma már nem három részből áll (munka, pihenés, alvás), negyedik rész: az utazással eltöltött idő. Ezért nagyon indokolt a nemzetközi együttműködés fejlesztése ebből a szempontból is. Nagytávlatú tervezés szükséges. Magyarországon a forgalom előrebecslését és forgalmi tervezést 1963 (Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium utasítása), illetve 1964 (Építésügyi Minisztérium utasítása) óta végzik. A legnagyobb fajlagos gépjármű ellátottsági (telítettségi) értékek országos átlagként: 300 személygépkocsi/ 1000 lakos, 50 motorkerékpár/ 1000 lakos, 1,4 autóbusz/1000 lakos, 50 tehergépkocsi/1000 lakos. Ezek az értékek a külföldön tapasztalt összefüggések sokoldalú vizsgálata és a hazai sajátosságok részletes mérlegelése nyomán alakultak ki. A város jövőben előirányzott fejlődése mértékének lényeges szerepe van a közlekedésben. Budapesten például a lakosszám várt növekedése nagy távlatban is csak 20—30 százalékos, Pécsett viszont közel kétszeres. A tanulmányterv részletezi a közlekedésfejlesztési és a városfejlesztési ütemek összehangolásának fontosságát részletes adatokat ismertet a pécsi, illetve a budapesti forgalomszámlálásról. Két munkacsoport Az előadások után a tanácskozás részvevői két munkacsoportot alakítottak a felmerült problémák vizsgálatára, majd délután Pécs közlekedésével kapcsolatos kérdéseket a helyszínen tanulmányozták. A tanácskozás ma újabb előadásokkal és vitával folytatja munkáját. saknem 3000 fő vett részt a vasárnap délelőtt Pécsett megtartott polgári védelmi gyakorlaton. Képeink az egyes számú „kár- helyen”, 9 Szigeti út, Megyeri út, Athinai út és Tüzér u. által határolt területen készültek, ahol a feltételezett atomtámadás következtében épületek rongálódtak meg, óvóhelyek omlottak be és mintegy hatszázan szenvedtek sérüléseket. A képernyő előtt Ok is a piacról élnék .. Tervezési módszerek A Városi közieket lééi hálózatok tervezési módszerei, a pécsi tervezés illeszkedése a módszerekhez című tanulmány utal arra: a városi közlekedéstervező legfontosabb feladata, hogy a területfelhasználási terv alapján megállapítsa, milyen forgalom keletkezik és elképzeléseit ennek megfelelően kell kialakítania. A közlekedési igények kielé- gítetlensége visszahat a település fejlődésére. Ha a lakosság nehézkesen közlekedhet, vagy az ipari létesítmény, nagykereskedelmi centrum nehezen közelíthető meg, akkpr annak sorvadás, gazdasági ká. rosodás a következménye. Az újszerű közlekedéstervezési technika alapja tehát az, hogy az egyes városnegyedekben keletkező forgalmat meghatározzuk. A hálózat terhelésének megbecslése az új eljárás másik lényeges eleme. A városi közlekedés tervezésének egyes műszaki kérdései a pécsi általános rendezési tervvel kapcsolatban című tanulmány bevezetőben a .forgalom vizsgálatának néhány kérdésével foglalkozik, majd Százezer látogató a vásár első vasárnapján Vasárnap a délutáni eső ellenére, rekord forgalma volt az országos mezőgazdasági kiállításnak: a számítások szerint több mint százezer látogatója volt. A kiállítás és vásár bemutató-pályáján vasárnap rendezték meg a Budapesti Honvéd SE meghívásos nemzetközi lovasbajnokságának úgynevezett kitartásos versenyét, a kiállítás tiszteletdíjaiért. A versenyt magyar lovas, Lázár < Antal, a Budapesti Honvéd < SE versenyzője nyerte. A má-; sodik és harmadik díjat egy < Német Demokratikus Köztár- < saság-beli lovasnak, Willfried < Furmann potsdami verseny-' zőnek ítélte oda a zsűri. Hétfőn megkezdődtek a me- j zőgazdasági kiállítás dolgos < hétköznapjai, a szakmai na-1 pok, a hazai és a nemzetközi j jellegű tapasztalatcserék. A csalogató jellegű cím mögött az ipari rovat egyik fontos sorozata rejlik, mely ezúttal kissé tudomáhyo- sabb és főként szárazabb volt a szokottnál, hiányoztak belőle a rovat szokásos ötletei, de így is alkalmas arra, hogy alkalomszerűségét felhasználva néhány szót ejtsünk az ipari rovatnak az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos műsorairól. Ezek a műsorok mindeneik előtt magasfokú tudatosságról, szer- kesztettségről, beosztásról, a terület magabiztos ismeretéről tanúskodnak, szinte lépésről-lépésre tárva fel az új gazdasági mechanizmusból eredő ipari-közgazdasági problémákat. Formája ennek a legtöbbször változatos, mi több: életre való. Az Ök is a piacról élnek ... utóbbi műsorában több Ipari nagyüzem gazdasági vezetője mondta el véleményét (konkretizálja az üzemére) a vállalati tervezés új oldalairól, követelményeiről. A helyzet ismeretén túl egy kicsit elgondolkoztató volt, hogy a három kérdéscsoportban a műsor szereplői milyen precízein, szinte meglepően biztos okfejtéssel magyarázták és igazolták az új mechanizmusnak a vállalati tervezéssel kapcsolatos alap vető helyességét, ésszerűségét, s ezzel együtt rajzát adták a korábbi módszer merev közömbösségének. Érdemes lett volna itt-ott rákérdezni a műsor szereplőire (akik maguk is tevékeny közgazdászok) felfedve esetleg rejtettebb közgazdasági vonatkozásokat is — más üzemi gazdasági vezetők számára, s feledve a laikusok számára a korábbi mechanizmus szinte érthetetlen objektív gátjait. De az is lehet, hogy ezt, a jó fantáziájú, széles látókörű ipari rovat egyi másik műsor témájának tartogatja. ASZFALTTORTENET. Az országút betonszalagja, a nagy szinte félelmetes camionok, a gépkocsi- , vezetők élete, munkája, gyakran szerepel a film- kamerák előtt. Egyrészt a gépkocsi az ember elválaszthatatlan társa lett a civilizációban, másrészt a téma kamara-körülmények között játszódik általában, s így is feszült, izgalmas légkört lehet teremteni, s ha a rendezőnek jó pszichológiai érzéke van: többet éreztethet, mint elmondhat. Az Aszfalttörténet — sajnos — egy kissé minden akart lenni. Ábrázolni akarta erőteljes vonásokkal a tőkésvállalkozó gátlástalanságát, ha a profitról van szó, és az öregedő sofőr kiszolgáltatottságát. Ugyanakkor a fokozott izgalmasság igényével is fellépett, de sajnos ezt a 'A buldózer-,.kaput nyit”, vagyis porig rombolja az erősen meg* J rongálódott épületet, hogy nyomában megkezdődhessen az útépítés feszültséget csupán a véget nem érő és elkoptatott autózással akarta megterem teni, ez kevés volt. Mindezek mellett föl-föléledt egy kis modemkedő érzelmi szituáció is a film folyamán, amellyel a szerzők mit kezdeni nem tudtak, így a leg- ügyetlenebbül vágták el. A keverék nem sikerült, valahol az arányokban, s a téma feltáratlan rejtelmeiben keresendő ennek az oka. Hiába játszotta egy kitűnő színész a főszerepet (Ervin Geschonek) és hiába volt könnyen kezelhető a környezet, maga az egy szálú cselekmény olyannyira nem sikerült, hogy a végén a néző még könnyen belekeveredhetett az okoskodásba, ha megpróbálta utánnyomozni Asmann döntését, viselkedését. A film építménye túlságosan csináltalak tűnt, és alig tért el megoldásaiban a szokványtól. NINOCSKA. A képernyő legnagyobb hiánycikke kétségkívül a humor. Ha olykor a nézőnek része van benne, a tapasztalat szerint hajlamos még az igények alább szállítására is. Nos, végre olyan másfél órás vidám összeállítás nézői lehettünk, amely a legmagasabb szatíraigények fenntartása mellett is jó szórakozás volt. Avercsenko, az orosz szatíra kiemelkedő mesterei közé tartozott, s maró gúnnyal nyúlt mindenhez, de különösen az orosz burzsoázia gátlástalanságát, erőszakosságát, közönségességét szerette tollhegyre tűzni. Liszkay Tamás összeállítása a szórakoztatás jegyében kgszült. Látszólag Avercsenko könnyedebb írásait foglalta össze, valójában azonban így is gúnyos, szinte átható pillantást vet kora orosz burzsoáziájának, annak erkölcsének, magatartásának, felfogásának mélyére. Még az olyan „közömbös” témában is, mint a gépírónő és a férfiak esete, mint a két széptevő fiatalember néhány perces kis párbaja a szépasszony szalonjában, vagy a gyárló férfiakról szóló rövid, elmés história is — összképében a kor, a század eleji orosz társadalom rajzát ábrázolta. A műsor szellemes volt, szórakoztató volt, és ismét igazolta: jó művekhez nyúlni nem hiábavalóság. A dicséretben helyet foglalnak a kitűnőbbnél kitűnőbb színészek, de úgy tűnik, nem utolsó sorban az is használt, hogy a rádió-szerkesztő (Liszkay Tamás) és a rádiós rendező (Bozó László) magukkal hozták a képernyőre rádiós fegyelmezettségüket, a kompozíció egyszerű alkalmazását, a mű tömör,, sallangoktól mentes értelmezését. <T) Légkalapáccsal fúrják meg az egyik ház falát, hogy oxigénh« juttassák a ..bentrekedteket” i A polgári védelem egészségügyi osztagai * elsősegélyben rén^ sítik a „sebesülteket”. Az Építők Tüzér utcai munkásszállásán berendezett orvosi segélyhely műtője. Ide már sugármentesítés után kerülnek • „sebesültek”. (Erb János képriport*» \ v
