Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-26 / 201. szám

buszokon Növelni kellene a vonatok sebességét — Az autóbuszok áll/anak be korábban az inditóállomásokra - Szemetesek a várótermek Átlagban számítva a megye minden második lakosa na­ponta egyszer utazik a helyi és a távolsági autóbuszjára­tokon. 1965-ben a megye la­kossága 413 ezer volt. Az egy napra eső utasok száma a tá­volsági autóbuszokon 79 ezer, a helyi közlekedésnél 119 ezer, és ez utóbbi — 1966-ban 138 ezerre növekedett. Még egy adat ehhez: a helyi közleke­désnél az autóbusz-állomány az elmúlt hat év alatt 34,8 százalékkal nőtt. viszont az utasszám növekedése arány­talanul magasabb, 54,1 száza­lék. Ezek az adatok tették idő­szerűvé a személyszállítás helyzetének megvizsgálását, amit a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság elvégzett A vizsgálat eredményét a hé­ten vitatták meg a Megyei Ta­nács nagytermében. Lépcsőzetes munkakezdés ? A NEB megállapította, hogy a nagyobb városok körzetén kívül — általában 25—30 kilo­méteren túl — a közlekedési eszközök nincsenek megfele­lően kihasználva. A távolsági autóbuszközlekedés és a vasúti személyszállítás területén te­hát az lenne a leggazdaságo­sabb megoldás, ha a vállala­tok a környéki forgalom ré­szére külön autóbuszokat, vo­natokat biztosítanának és tá­volsági járataikat a csúcsfor­galom időszakában a környé­ki forgalom hatása alól ki­vonnák. Élénk vita támadt a me­netdíjak közötti különbség miatt. Például 31—40 kilomé­ter közötti távon az autóbusz ra váltott heti bérletjegy 96 forint, a vasúti bérletjegy pe­dig — havi I. osztályú bér­letről van szó — alig vala­mivel több: 109,20 forint. Ter­mészetesen a két közlekedési kategóriánál az önköltség lé­nyegesen eltérő, mivel azon­ban az autóbuszon utazók száma évről évre nő, a túlzot­tan magas menetdijak kedve­zőtlenül érintik az utazók jö­vedelmét. A csúcsforgalmi zsúfoltság megszüntetésére felvetődött a lépcsőzetes munkakezdés be­vezetése. Csakhogy az üze­mekbe a dolgozók a környék különböző irányából érkeznek, tehát a lépcsőzetes munkakez­dés esetén változó kezdési idő­ponthoz minden irányból vo­natokat és távolsági autóbu­szokat kellene indítani. Ez a megoldás hallatlanul gazda­ságtalan, bár nincs kizárva, hogy egészen kis távolságokon és esetenként egyes üzemek viszonylatában végrehajtható. Lassúak a vonatok A Népi Ellenőrző Bizottság megvizsgálta a vasút- és au­tóbusz-pályaudvarok állapo­tát. a vasúti és gépjárművek fejlesztésének lehetőségét, kor­szerűsítését és több javaslatot tett a MÁV-nak és az AKÖV- nek. Többek között elhang­zott, hogy az utazási idő csök­kentése érdekében a gyenge felépítményű vasútvonalakat korszerűsíteni kell, hogy leg­alább a minimális 60 kilomé­teres óránkénti sebességet biz­tosítani tudják. Pécs és Eszék között szinte napról napra nő az utasforgalom, az eljutási idő hosszú, ezért helyes lenne egy közvetlen személyvonat indítása. Felhívták az AKÖV figyel­mét arra, hogy Pécsett a Kos­suth téri autóbuszállomás vá­róhelyisége szűk, az autóbusz­állások szétszórtak, kicsik a szolgálati helyiségek és egy­általán: az egész épület nem felel meg a követelmények­nek. Komlón, Mohácson, Sik­lóson, Szigetvárott, Sellyén ha­sonló a helyzet. Több vasúti pályaudvar helyzete sem ki­elégítő. Szulimán és Csertő megállóhelyeken például kise­lejtezett teherkocsik képezik a várótermet. Kifogásolható a I zók elkésnek munkahelyeik­ről. A Kossuth téri közvilágítás Érdemes a NEB javaslatát megszívlelni, amely szerint a Kertváros felé induló 39-es autóbusz a sorompó után álljon meg, pontosabban az AKÖV 6-os épülete előtt, ahol a járdából kialakítható meg­felelő megállóhely. Ugyanis gyakran előfordul, hogy amíg az utasok a Vasút utcánál meglehetősen lassan felszáll- nak, addigra már a sorompót leeresztették, és így a gép­kocsi továbbra is a megálló­nál marad. A megálló hason­ló áthelyezése végrehajtható az út túlsó oldalán is, a so­rompótól belváros felé eső részén. A NEB javaslattal fordult a városi és a megyei tanács­hoz, illetve a Közúti Igazga­tósághoz is. Felhívta a taná­csok figyelmét arra, hogy old­ják meg például a Kossuth téri közvilágítást, mert a je­lenlegi nem felel meg a kö­vetelményeknek. A községek kezelésében lé­vő autóbuszvárótermek eléggé elhanyagoltak, ahol pedig vi­szonylag szép megállóhelyet létesítettek mint Bolyban, ott a váróterem rendszeresen sze­metes és piszkos. Szászváron is építettek szép váróhelyisé­get, azonban az autóbuszok ép pen a bekanyarodási nehézsé­gek miatt nem tudnak beáll­ni az épület elé. Az autóbuszjáratok menet- rendszerű közlekedését rend­kívül hátrányosan érinti, hogy egyes helyeken az utak lehe­tetlenül rossz állapotban van­nak. Például Szigetvár—Zsi- bót, Szigetvár—Szentegát, Pécs Romonya—Belvárdgyula, Sik­lós—Üjpetre, továbbá Villány környékén. Az illetékesek előtt Mindez csak néhány javas­lat és észrevétel a sok közül, amelyet a NEB az illetékesek elé terjesztett. A hiányossá­gokat természetesen nem le­het megszüntetni máról hol­napra. A MÁV és az Autó- közlekedési Vállalat, továbbá a Közúti Igazgatóság az el­múlt években is azon igye­kezett, hogy megteremtse a feltételeit a gyors, pontos, ké­nyelmes személyszállításnak és szép eredményeket értek el. Reméljük hamarosan be­számolhatunk arról, hogy a fent felsorolt javaslatokból ezt is, azt is megvalósították. A Turonyl Tenkesalja Termelőszövetkezetben közel 80 holdról vágják és szállítják a siló­kukoricát. A nagy mennyiségű téli takarmányt a tsz majorjában silókazalba döngölik. A jövő évi termés a tét Küzdelem a kiszáradt földdel Százezer hold vár szántásra — Hiba lenne esőre várni Ellenőrizni kell a csírázóképességet Alig került fedél alá az idei termés, mikor a mezőgazda­ságban dolgozók figyelme már a jövő év felé irányult. A gé­pek egy része még ez évi kenyerünk megmentésén dol­gozott, másik részük azonban már megkezdte a jövő évi termés megalapozását. Ahol gépkapacitásból, de legfőképp előrelátásból, szervezésből futotta erre a kettős munká­ra, ott most kisebb a baj. A ír is síben felszántott tarlók meg­őrizték a talajnedvességet, amiből ezen a nyáron oly kevés jutott megyénk mező- gazdaságának. Hatodik hete tart a szárazság, július 11-eóta nem esett számottevő csapa­dék. Kiszáradt a föld és ezek ben a napokban traktorosak és gépek nehéz küzdelmet vívnak a talajjal, melybe sok­szor az eke is beletörik. Ahhoz, hogy jövőre ugyan­olyan szép termésünk legyen, mint az idén volt, szeptember végén, október elején meg kell kezdeni a búza vetését, s a hónap végéig be is kell fejezni. Ehhez pedig hozzá­vetőlegesen 100 ezer hold ve­tőágynak kell készen állnia, hisz az 1967—68-as gazda­sági évben az állami gazda­ságok ismét 17 ezer, a ter­melőszövetkezetek pedig 85 ezer holdon termelnek ke­nyérgabonát. Ezen felül azon­Sorházak épülnek Szigetváron IJJ, modern sorházakkal építik be Szigetváron m Alkotmány teret. Eev-erv sorházban négy földszintes lakás kapcsolódik egymáshoz, mindegyikhez kis kert is tartozik. bán fel kell szántani a több őszi vetésű növény, repce takarmánykeverékek, őszi ár pa stb. talaját is. Az uralkodóvá vált inten zív búzafajták magasabb agro technikai követelményei még hangsúlyozottabbá teszik a talaj munkákat, hisz az in­tenzív búza rossz körülmé­nyek között kevesebb ter­mést ad, mint bármely ha­gyományos fajta. Ezért a me­gye állami gazdaságaiban — ahol a külföldi fajták aránya elérte a 80 százalékot — olyan utasítást foganatosítottak, hogy szeptember 15-ig a bú­zaföldek 80 százalékának ve­tésre készen kell állniok (ez alatt természetesen durva elő készítést kell érteni), mert szántás után legalább két he­tet pihenni kell a talajnak, hogy az intenzív búzák mag­ja beéredett földbe kerüljön. Augusztus 20-a táján, mi­kor a készültségi fok kb. 40 —45 százalékos volt, néhány gazdaságban le akartak állni a szántásokkal, mert a gépek birkózása a száraz földdel egyre nehezebbé vált. Végül- is elálltak ettől a szándékuk­tól és a nehezebb, de célra­vezetőbb utat választották, hisz a jövő évi kenyeret te­szi kockára az, aki most eső­re vár. A szántás megy to­vább. Ott ahol a tarlóhántást elvégezték, az eke is boldo­gul, a megtaposott silófölde­ken és a szántatlanul ha­gyott gabonatáblákon azon­ban csak a diszktillert tud­ják alkalmazni. Nehezebb, küzdelmesebb munka ez most, mint az aratás volt, mégis el kell végezni mindenütt, mert a szántás nemcsak meg­védi a talajt a teljes kiszá­radástól, de alkalmassá teszi a csapadék befogadására is. Már most meg lehet jósol­ni, hogy jövőre hol lesznek nagy búzatermések, azokban a nagyüzemekben ahol közvet­lenül a kombájn után járt az eke. A babarci Béke Tsz pél­dául idei rekordtermését, amely meghaladta a 22 má­zsát, jórészt annak köszön­heti, hogy tavaly aratáskor megszántotta a tarlóit. Most ugyanezt tapasztaltuk Babar­con, gépi erejük mozgósí­tásából jelesre vizsgáztak ez­úttal is. Sikerüknek ez a fő titka. csak külföldi búzákkal fog­lalkoztak. Ezek tények, s má már a dunaszekcsői és még néhány, a hagyományokhoz oktalanul ragaszkodó tsz ki­vételével nem is kell senkit meggyőzni a külföldi fajták fölényéről. Annál több kifogásolnivaló akad még a vetőmag előké­szítése terén. Sok helyen a vetőmagnak kijelölt táblák kezelése sem volt szakszerű. A nagynyárádi tsz-ben pél­dául az áru búza területe­ket vegyszerezték, a vetőmag­táblát pedig nem, és ezt fel is verte a gaz. Szemetes bú­zát szerencsére ma már Csak nagyon ritkán vetnek el, de ez is előfordul. Mióta azon­ban a tsz-ek maguk állítják elő vetőmagjukat, gyakoribb hiba a gyenge csírázóképes­ségű vetőmag használata. A hagyományos és pontatlan 11 —12 napot igénybe vevő csí- raképességi vizsgálat helyett a Vetőmagfelügyelőség TTC-s gyorsvizsgálattal 36 óra alatt választ ad a beküldött minta csíraképességét illetően. Megyénk tsz-ei ezen az őszön már területük kb. 70 százalékán nagy termőképessé­gű külföldi búzafajtákat vet­nek. Tavaly ősszel még 23 tsz csak hazai búzát termelt, át­lagtermésük 10.4 mássá lett, kerek 4 mázsával rosszabb a megyei átlagnál, és 5 mázsá­val gyengébb annak a 14 tsz-nek az átlagánál, amelyek A nagy termések fontáé biztosítéka a sokoldalú táp- erővisszapótlás. Az utóbbi időben egy káros gyakorlatra figyeltünk fel, a nitrogén mű­trágya egyoldalú alkalmazá­sára. A foszfor és kálium hasEnálata mintha kiment volna a divatból. Pedig e két utóbbi műtrágya biztosítja a nagy terméseknél a szár szi­lárdságát — ez a gépi beta­karítás fontos feltétele — ée a szem acélosságát. A jó pél­dát e tekintetben is állami gazdaságainktól kölcsönözhet­jük, ahol a helyes egyen­súly érdekében 100 kiló nit­rogénhez 80 kiló foszfor és 60 kiló kálium műtrágyát adagolnak, s ezt az arányt a műtrágya mennyiségének növelésével is szigorúan be­tartják. A korábbinál jóval bonyo­lultabb és igényesebb agro­technikai feltételeket mara­déktalanul biztosítani bizony nem könnyű, különösen ez ilyen kedvezőtlen időjárásban, mikor egy egyszerű szántási munkát is nehéz jól elvégez­ni. Az esőre várás azonban minden esetben megbosszulja magát. A naptáron fogynak a hetek, néhány nap múlva elérkezik az első őszi növény, a repce vetési ideje Ha egy­két napon belül nem jön meg az eső, akkor porba kell el­vetni a repcét, sőt az is elő­fordulhat, hogy majd az ár­pát, esetleg a búzát is. Csak akkor mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk a jövő évi kenyér érdekében, ha az összes többi eisőtől nemfüggő feltételt teljesítettük. Az eső meg előbb-utóbb úgyis megjön. — Rné Kétszázezer utas a 1961. AUGUSZTUS 26. NEB-vizsgálat a közlekedésről napló i pécsi pályaudvar — utasok ál­tal használt — helyiségeinek és mellékhelyiségeinek tiszta­sága is. A vizsgálat túl hosszúnak találta Dombóvár—Komló kö­zött a menetidőt, mert a 37 kilométeres távolságot 65—75 perc alatt teszi meg a vonat. A 424-es sorozatú mozdonyok beállítása feltétlenül lerövidí­tené a menetidőt. Hasonló a helyzet Pécs és Mohács között is, ahol a menetidő két óra, ráadásul a csatlakozó vona­tokra a Mohács felől érkezők kénytelenek még egy órát vá­rakozni. Piaci járatok A helyi és távolsági autó­busz közlekedésnél is több kedvezőtlen tapasztalatot szer­zett a Népi Ellenőrző Bizott­ság. A pécs—harkány—siklósi járatok például piaci napokon túlzsúfoltak. Az utastéren el­helyezett piaci batyuk és ko­sarak elég sok kényelmetlen­séget okoznak a többi utas­nak. Célszerű lenne tehát, ha a piaci utasforgalmat elkülö­nítenék az üdülő-forgalomtól. Gyakori tapasztalat a távol­sági és a helyi közlekedésnél is, hogy az indítóállomásokra csak az utolsó pillanatban állnak be a gépkocsik, vagy ha beállnak, az ajtókat lezár­ják, és az utasok kénytelenek esőben, szélben, hóban a sza­bad ég alatt várakozni addig, míg el nem foglalhatják he­lyüket. Megoldást kellene ta­lálni arra is, hogy a 20/A-s járatot hogyan lehetne sűrí­teni és rendszeresíteni, amely Üjmecsekaljárói a Széchenyi térig közlekedik. A zsúfoltság csökkentése céljából talán he­lyes lenne az is, hogy a 27-es számú vonalon csúcsidőben sűrítenék a járatokat úgy, hogy a 27-es autóbusz az új- mecsekaljai végállomásról ki­indulva a Hajnóczy utcán és a Szántó-Kovács utcán át tér­ne vissza eredeti útvonalára. A Népi Ellenőrző Bizottság saját tapasztalatain kívül fi­gyelembe vette a 22-es és a 26-os vonalon közlekedő uta­sok panaszát is. Való igaz, hogy az utazási körülmények itt romlottak a korábbi álla­potokhoz képest, amikoris át­szállás nélkül közvetlenül el­érhették a városközpontot. Most viszont költségben, me­netidőben és a járatok jelen­legi zsúfoltsága miatt szen­vednek hátrányt. A 39-es vo­nalon közlekedő járatok rend­szeres és pontos közlekedését a vasúti sorompó gyakran akadályozza, és a hosszú vá­rakozási idő miatt a dolgo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom