Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-03 / 181. szám
1OTJ. AUGUSZTUS S. napló 3 Jók között a legjobbak Dunafalva nyerte a teitermelési versenyt A minta gazdaságokban kétszáz literrel nőtt az évi tejtermelési állag — Újabb hat tsz csatlakozott a mozgalomhoz Az ez év tavaszán megyénkben járt gödöllői egyetemi tanárokra — mint az a bú- esúfogadáson tett nyilatkozataikból is kitűnt — legnagyobb benyomást a megye tarkamarha tenyésztésének magas színvonala tette. A nagy értéket képviselő anyag és a tenyésztésben elért eredmények, mint mondták fontos meghatározói Baranya, mező- gazdasági fejlődésének. Ugyan ezt a felfedezést tették az Európai Tarkamarhatenyésztő Szövetség nemrég — első ízben — ittjárt képviselői is. Mindennek látszólag ellentmond az a körülmény, hogy megyénk ma még nem tartozik a legjobb tejtermelő megyék közé, s szívesen magunkénak mondanánk az élen haladó Fejér megye 3 ezer literen felüli eredményét. Nálunk az egy tehénre eső átlagos tejtermelés tavaly alig 2400 liter volt. Oknyomozás helyett nézzük meg mit tudna ez az állomány, s milyen módon lehetne a benne rejlő értékeket realizálni. A nemrég lezajlott félévi értékelés is jelzi, hogy jó nyomon járunk, ha a példát a szarvasmarha- tenyésztő mintagazdaságnak jelölt 23 baranyai tsz eredményeiből kölcsönözzük. A mérce reális A mérce reális még akkor is, ha történetesen azt tűznénk ki célul, hogy elragadjuk a pálmát Fejér megyétől. A közös gazdaságok 14 ezer darabot kitevő tehénállománya — mely a sok minőségi csere után már nem ugyanaz az állomány, melyet annakidején a kistenyészt ők bevittek a tsz-be — tud ennyit, sőt genetikailag feltétlen több van benne. Máskülönben nem tudnánk, mivel magyarázni a tejtermelési grafikonnak 500—600 literes évi ugrásait, melyeket a gerényesi, a ka- posszekcsői, a babarc!, duna- falvi vagy gerdei tsz-ekben tapasztaltunk. A mérce reális voltát egy újabban használatos mutató, a 100 kilogram élősúlyra termelt tej mennyisége is alátámasztja. E mutató használata úgylátszik megszünteti azt az évtizedek óta tartó meddő vitát, hogy kicsi vagy nagyobb testű teheneket tartsunk. melyik tartása gazdaságosabb. A 100 kilő fiősűlyra 600 liter tejet termelő tehén tartása már gazdaságos s megyénk állománya képes erre. Tíz-tizenöt éve folyó tenyésztői munkánk — mely annyira elnyerte az idegenből érkezett szakemberek tetszését — során a 800 kilós óriás állatok eltűntek gazdaságainkból, s kialakult egy kívánatosabb gazdasági típus, átlag 600— 650 kilós élősúllyal. Ez a típus hatszor 600, azaz 3600 liter tej termelésére lehet képes s mintagazdaságaink már nem is tartanak messze ettől a színvonaltól. A példa ereje A mintagazdaságok nemcsak egyszerűen javítják a megyei átlagot, de húzóhatást gyakorolnak a megye többi tenyészetére is s ebben rejlik legfőbb jelentőségük. Megyei kezdeményezésre — hisz az ország más megyéiben nem találhatók meg — ezek a mintagazdaságok a szarvasmarhatenyésztés legválságosabb időszakában jöttek létre — 1965 novemberében — amikor a tejtermelés a legdeficitesebb ágazatok közé számított, s ’ nagyon népszerűtlen foglalkozás volt. A közbejött termelői árrendezés, de legfőképp a jó szervezés — a tsz-vezetők jó hozzáállása — hatására ezek a szövetkezetek már az első évben jövedelmezővé tették profilmeghatározó fő ágazatukat. Ma már a mintagazdaságok mondhatják magukénak a közös tehénállomány 30 százalékát, s ők biztosítják a megyében termelt tej közel 40 százalékát. Köztük tartjuk számon azt az öt törzs tenyésztő gazdaságot — Babarc, Boly, Majs. Gerde és Somberek —, melyekben kiváló tenyészbikákat nevelnek és szállítanak az ország minden részébe. A másik 18 mintagazdaság ugyanilyen kiváló tenyészüszőket nevel saját részére és eladásra. A tőlük származó tenyészanyag van hivatva javítani a nagy átlagot, s fontos szerepet vállaltak a most folyó tbc mentesítési munkában, ök képviselik megyénk szarvasmarhatenyésztését a hónap végén kezdődő Országos Mezőgazda- sági Kiállításon is. Minden mutató jobb a tavalyinál A mintagazdaságok — azaz még csak jelöltek — egymással versenyben állnak, s a helyezési sorrendet félévenként szigorú zsűri állapítja meg. A tejtermelési versenyt tavaly 3526 literrel a somberek! tsz nyerte meg, s bár ez a szövetkezet közel 100 literrel javította meg tavalyi eredményét, ez nem volt elég most az első helyhez. Ezúttal nem kis meglepetésre, de teljesen megérdemelten az újonc du- nafalvi tsz bizonyult a legjobbnak, első félévi tejtermelési eredménye 2081 liter, ami 4 ezer literen felüli éves eredményre enged következtetni. A tavaly 11. helyezett gerényesi tsz lett most a második, Gerde a harmadik, de — a szoros mezőnyre jellemző — még a 19. gödrekereszturi tsz is 3 ezer literen felüli éves átlagot „hoz” az idén. A második fontos verseny- feltétel, á gazdaságossági mutatók alapján a baksai Ezüstkalász Tsz került az előkelő első helyre alacsony önköltségi mulatóival, melyek közül a borjúnevelés takarmányköltségét emeljük ki. Ez a mutató a 17,83 forintos átlaggal szemben Baksán csak 11,63 forint volt. A második helyezett kaposszekcsői tsz a borjú-súlygyarapodásban és a marhahizlalásban ért el kiváló eredményt. A tej önköltsége a véméndi és gerdei tsz- ben volt a legalacsnyabb, 1,85 illetve 1,89 forint (takarmányköltség). Ha a 23 tsz átlagát nézzük, minden mutató jobb a tavalyinál. A tej takarmányköltsége átlag 2,31 forint, 27 fillérrel alacsonyabb, a borjúelhullás 4,7, egy százalékkal alacsonyabb, a barjúhús takar mányköltsége 43 fillérrel olcsóbb, az egy kiló marhahús előállításához felhasznált abrak 3,46 kiló 42 dekával kevesebb, az egy kiló marhahús előállítási költsége 14,78 forint vagyis 78 fillérrel alacsonyabb, mint az elmúlt évben volt. A legszebb major Végül a harmadik verseny- feltétel a majorrend alapján az egyházáskozári termelőszövetkezet vitte el ezúttal a pálmát 90,3 összpontszámával, második lett a bólyi, harmadik a mágocsi szövetkezet. A zsűri helyzete azonban nem volt könnyű, mert a majorok külső és belső rendje csaknem mindenütt példás volt s 19 tsz-nek kellett 80-nál magasabb pontszámot adni. — R — A HAVI HEGY Minden létesítmény határidőre készül el Hatmilliós tervtúltcljesílés a Baranya menyei lanácsi Magas- és Mélyépítő V állatainál (Erb János felvétele) Műszaki termelési tanácskozást tartottak a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. Bert- ram Jenő igazgató és- Pavel- ka György főmérnök ismertették a vállalat elmúlt félévi tevékenységét. A mintegy 900 fős létszámmal dolgozó vállalat első féléves termelési terve forintértékre átszámítva 30 millió 700 ezer forint volt, a tényleges teljesítés azonban ennél több: 36 millió 687 ezer forint. Ez a teljesítmény biztató arra nézve, hogy az egész évi 70 milliós tervet teljesíteni tudják. Az első félévben adták át Szigetvárott a háromemeletes, 36 — kétszoba összkomfortos lakásokból álló — épületet, amelynek építési költsége 4,5 millió forint volt. Ennek a lakóépületnek határidejét pontosan két hónappal lerövidítették. A vállalat egyik legAz Egri csillagok hódító útja Német vendég — magyar könyv Az idegenforgalom a magyar irodalom szolgálatában Egy pécsi bolt kulturális missziója Sártenger a pince mélyén A Széchenyi Gimnázium mö- ;ötti üres telken kezdik meg íz iskola politechnikai épületének építését. Mint már hírt idtunk róla, a múlt hét ele- én a próbafúrások során a alaj beszakadt és kiderült, íogy alul ismeretlen alakzatú pince húzódik. A kivitelező *écsi Tatarozó Vállalat építés- vezetője, Monostori Ferenc — téhány munkatársával — teg- íap megpróbált leereszkedni i kitágított és biztosított nyisson. Az előrehaladást azonban meggátolta a pince folyosóit elárasztó íszaptenger. Vagy két méter távolságig jól kivehetők az öreg boltívek. A pince mélységét azonban megállapítani csak akkor lehet, ha kutatóárkokat ásnak. A munkálatokat folytatják: a kutatóárkok ásása az alapozáshoz szükséges földmunkával együtt történik. Az már biztosra vehető, hogy a súlyos beton- pilléreket csak úgy tudják elhelyezni, ha a pince fölötti földréteget megnyitják, Illetve eltávolítják. Meséltek nekem egyszer egy öreg könyvkereskedőről, aki kivándorolt Amerikába és negyven éven át megélt odakint Clevelandben Jókaiból, Mikszáthból, Arany Jánosból. Nem tett mást, mint hozatta hazulról a friss kiadású műveket, s az új hazában jöttek érte a magyarok, s vitték az utolsó szálig. Jó üzlet volt — első pillanatban így tűnik az öreg amerikás munkája. De a könyvkereskedés sohasem lehet pusztán üzlet, egyúttal kulturmisszió is. Persze különböző színvonalon, koronként, országonként, sőt boltonként más-más hatásfokkal, de azért kultúrmisszió. Mióta létrehozták Magyar- országon az idegen nyelvű könyvesboltok hálózatát, ez a küldetés új érvényesülési területet kapott. Nemcsak a hazai olvasók idegen nyelvű igényeit elégíti ki, hanem az idegenforgalom növekedése révén a magyar irodalom külföldi terjesztésében is igen komoly feladatot lát el. A pénztárak forgalmán messze túlmenően, óriási ez a kulturális haszon. A kis magyar nép nyelvén született magyar irodalom nem egy mestere, nem egy alkotója világirodalmi színvonalon állt. De mindhiába. Egyedül Jókai tudta áttörni a nyelvi akadályokat, s írásai összesen mintegy ezer idegen nyelvű, főleg német kiadást értek meg. A harmincas évek elején már háromszáznyolcvan felett volt a Jókai regények német kiadásainak száma. Irodalmunk terjesztése nem kis mértékben függ ezektől az idegen nyelvű könyvesboltoktól is. A pécsi idegennyelvű üzlet pedig most jó érzékkel kezdi kihasználni az idegenforgalom adta lehetőségeket. A gyakran rendezett, friss művekkel telerakott két kirakat, a bolt németül, oroszul beszélő munkatársai, s az elég gazdag árukészlet jelentik ehhez a módszereket. S az eredmény? Május óta, vagyis az idegenforgalom fellendülésétől számítva rendkívül megnőtt a külföldi vásárlók száma. A télhez képest ötször annyi könyvet vittek el tőlük külföldre, főleg a Német Demokratikus Köztársaságba. De nemrég például hatszázkilenc- vennyolc forint értékben vásárolt itt egy francia család. Van olyan vevő is, aki rendszeresen jár Pécsre, s ilyenkor mindig visszatér és visz valamit A külföldre kerülő kötetek a magyar Irodalom javát tartalmazzák. Közülük különösen Az ember tragédiája, az Egri csillagok, a Légy jó mindhalálig, Szent Péter esernyője, Jelky András kalandjai, s a Magyar Népmesék című német nyelven megjelent műveket vásárolják. Előre meghatározott kéréssel vajmi kevesen jönnek az üzletbe. Csak kíváncsiságból, a kirakat láttán lépnek be oda. Aztán üres kézzel jóformán senki sem távozik. Ez a tény pedig nemcsak a boltot dicséri, s nemcsak idegen nyelvű könyvkiadásunkat, hanem önbizalmat is ad ahhoz, hogy ne tartsuk kultúránkat „kis nép kultúrájának”, s higgyünk a magyar irodalom bizonyos világsikerében is. A Pécsi Idegen nyelvű és Zenemű Könyvesbolt most új lehetőségek kiaknázását kezdd el. A TIT Népek Barátsága Nyári Szabadegyetemén kónyvbizományost állított munkába. Selymes Éva, tizenhárom éves kislány a bizományos, s németül kínálja portékáját. Az egy hetes eredmény ezer forint volt, ami — figyelemmel a szabadegyetem hallgatóinak szűkös valutaellátására — szép teljesítmény. A jövő héten nyíló ifjúsági zenei tábor külföldi résztvevői közé ugyancsak küldenek egy bizományost. S van még egy lehetőség arra, hogy a vevő után menjenek: a Pécset felkereső idegenek számára a Nádor Szálloda portáján, illetőleg halijában könyvvitrint szeretnének felállítani. Az ötlet jó, sőt a Pannónia, a Hotel Tourist, s a mecseki cam- ping valamelyik nem eldugott sarkában is lehetőséget kellene teremteni ehhez. Hiszen az idegenforgalmi és vendéglátó szerveknek is érdekük, hogy a vendég minél többet kapjon ebben az országban, minél jobban kielégítsék minden igényét, még az olvasási igényét is. Földessy Dénes jelentősebb munkája a harkányi szálló építése. Kilencmillió forintba kerül a 90 főre tervezett szép, minden kényelmet biztosító szálló építése. A szálló átadási határideje 1969-ben várható. A vállalat építi 3 millió forintos beruházással a mohácsi terményforgalmi raktárát, Boldogasszonyfán a B. m. Mező- gazdasági Vállalat rendelésére ötmillió forintos tojóházat. A Bólyi Állami Gazdaság sátorhelyi üzemegységének közelében pedig 7 milliós beruházással új utat létesítenek, és közel két és félmillió forintos költséggel a Szigetvári Gépjavító Vállalatnak szerelő- csarnokod építenek. A vállalat egyébként az első félévben 44, — százezer forint értéken felüli — munkát adott át, ezen belül határidő előtt 18 létesítményt! Ezen a címen elért megtakarítás ösz- szesen 845 nap volt. A tájékoztatóban elhangzott az, hogy a vállalat jóformán valamennyi ágazatban teljesítette első féléves tervét, csupán a mélyépítő részleg maradt el a második negyedévben. Ennek többek között az is oka volt, hogy a Perczel utcai és a Munkácsy Mihály utcai útjavításra, továbbá a harkányi melegvizes medence építésére vonatkozó tervdokumentációt későn kapta meg a vállalat a beruházóktól. A vállalat vezetősége fontos feladatként tűzte ki célul, hogy a mélyépítő részlegnek új munkákat kell biztosítani, márcsak azért is, mert a mélyépítőipar éppen profiljánál fogva, termelékenyebb és nyereségesebb is. A mélyépítő részlegnek például 30 milliós az egész évi terve, amelyet feltétlenül teljesíteniük kell, mert ez a többi ágazatoktól eltérően talán a legnagyobb gazdasági eredményt hozza. Gondot okozott a mélyépítő ipar anyagellátása is. Az ÉM. Kő- és Kavicsipari Tröszt kapacitáshiányra hivatkozva az igényelt anyagnak csak 30— 40 százalékát tudta biztosítani. Csupán kavicsból 7394 köbméterrel kevesebb anyagot szállított a tröszt, mint amennyit a szerződésben vállalt. A második negyedévre rendelt TU típusú alapkövet például teljes egészében elutasította a tröszt, s így más szervektől kellett beszerezni. Ez ugyan sikerült is, de késedelemmel. Az említett okoktól függetlenül a mélyépítő részleg minden tőle telhetőt megtett, a terv teljesítéséért, s minden remény megvan arra, hogy az elmaradást a második félévben behozza. Az építkezések meggyorsítása érdekében éjszaka is dolgoznak Ű.jmeesekalján a Páfrány utcai tízemeletes panel-lakóh ázak alapozásánál. A Katona- brigád az ötödik toronyhás alapját ássa reflektorfény mellett.