Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-19 / 195. szám
napló 1961. AUGUSZTUS 19. I ndonézia ezen a héten, augusztus 17-én ünnepelte függetlensége kikiáltásának 22. évfordulóját. Már az évfordulót megelőző hetekben tapasztalható volt a belpolitikai helyzet éleződése. A szélsőjobboldal, amely csak a kommunistaellenes terrorhullámmal elégedett, saját politikai berendezkedésével korántsem, megújította pozícióharcát. A Suharto-kor- mány pedig — noha igyekezett megtartani a hadseregnek a politikai irányító posztokat — kénytelen volt megtenni azt, amitől még májusban elzárkózott : engedélyezni egy új, s nyilvánvalóan a szélsőségeket tömörítő muzulmán párt megalakítását. A szélső- jobboldali nyomásnak megfelelően új lendületet kapott a kommunistaellenes kampány is, s a hadseregen belül nagy tisztogatások indultak. Mindenesetre nem szabad fenntartás nélkül elfogadni a kelet- és közép-jávai sukamoista mozgolódásról terjesztett djakartai verziókat; az azonban tagadhatatlan, hogy az indonéz nacionalista erők egyre több jelét adják aggodalmuknak Dj akarta fokozódó nyugati elkötelezettségei és a nyugati gazdasági behatolás láttán. A függetlenségi évfordulón mondott beszédében Suharto heves támadást intézett Sukarno ellen, viszont — szavakban — igyekezett hitet tenni az el nem kötelezettségi politika folytatása mellett. A szlrpetárok földjén Egy hét a világpolitikában 0 A háború és a vita eszkalációja 0 Polgárháborús állapot Kínában 0 Olajértekezlet Bagdadban A Zajos évforduló Indonéziában Johnson-kormányzat vietnami eszkalációs politikája az eltelt néhány napban, ha lehet, még veszélyesebb fokot ért el; mindenesetre az eddig többé-ke- vésbé passzív nyugati körök ben is a riadalom jelei mutatkoztak. Mint ismeretes, Washington engedélyt adott Hanoi kulcsfontosságú hídjának megtámadására, ami a híd két oldalán lévő védőgátrendszer folytán példátlan fenyegetés és zsarolás. Az amerikai elnök ezen kívül is alaposan kibővítette az északvietnami célpontok listáját, s a támadó repülőgépek immár harminc mérföld helyett tíz mérföldnyire közelítik meg a kínai határt. Washington eszkalációs lépései nyomán új erővel lobbant fel az amerikai politikusok körében a háborúról folytatott vita lángja. A bombázások esztelenségét, hatástalan ságát és veszélyességét hangoztató politikusok száma is — mondhatni — eszkalálódott. Ennek kettős oka van: növekedett a felismerés az amerikai kongresszusban és azon kívül is, hogy a háború ugrásszerű kiterjesztése fokozza az Egyesült Államok nemzetközi kockázatait, szembe állítja vele saját szövetségeseit, másfelől egyre nyilvánvalóbbá válik az amerikai politika irányítói előtt, hogy a? Egyesült Államok nem bírja „a két háborút”, tehát a vietnamit és a hazai nagyvárosokban dúlót. Johnson ugyan újfent erőskö- dött, hogy Amerika képes foly tatni a hazai programokat, de a nyári események tükrében ennek már nemigen van hitele. Még olyan körök is, amelyek egyetértettek a vietnami háborúval, kezdik tűrhetetlenül soknak tartani a ráköltött milliárdokat, különösen, hogy azoknak a pusztításokon kívül semmi eredménye nem mutatkozik. A megfigyelők világszerte összefüggéseket látnak az Egyesült Államok vietnami eszkalációs politikájának leg- újab lépései, ha úgy tetszik, ugrásai és a kínai események között. A hírek szerint polgárháborús állapotok uralkodnak Kína legtöbb tartományában, a maoisták és ellenfeleik harca egyre hevesebb. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy például a Kína határai közelében végrehajtott bombázások elrendelésekor a Johnson-kormány messzemenően figyelembe vette Kína belső lekötöttségét. S tekintve a földrajzi helyzetet, az is világos, hogy a vietnami háborúra egyre kevésbé „figyelő”, sőt a szocialista tábor fő ereje, a Szovjetunió ellen mind vadabb provokációkat elkövető pekingi politika, kedvez az amerikaiak eszkalációjának. Úgy tűnik, a maoisták, miközben mind kevésbé tudják ellenőrzésük alá hajtani Kínát, a szovjet—kínai kapcsor latok maradványain vezetik le a kudarcok felett érzett Ingerültségüket. Az az elemzés, amely a héten látott napvilágot a Pravdában, alapos áttekintést nyújt a jelenlegi kínai események előtörténetéről, s megállapítja, hogy Mao csoportja a kínai szocializmus ügyét ássa alá. A világ másik nagy válsággócában, a Közel- Keleten a helyzet nem változott. Izraeli részről mind jobban berendezkednek — ha nem is egyforma mértékben — a megszállt arab területeken. Az arab országok viszont újabb kísérletet tettek politikájuk egységesítésére. A khartoumi külügyminiszteri találkozó határozatónak megfelelően a héten Bagdadban ösz- szeültek az arab gazdaságok irányítói, hogy megvitassák, mint állíthatja kialakítandó közös politikája szolgálatába az arab világ legfőbb fegyverét, az olajat. A haladó arab országok ésszerű és radikális olajembargót, valamint az imperialistáknak adott óriási jövedelmű koncessziók felülvizsgálatát sürgetik. Természetesen változatlanul fennállnak az ellentétes álláspontok a társadalmi reformok politikáját folytató arab államok és az olaj haszonélvezetére támaszkodó, a Nyugathoz kötődő arab országok között. Egy biztos: a bagdadi olajértekezlet kimenetele lényegében eldönti a tervezett arab csúcs- találkozó sorsát. A közel-keleti válság megoldására tett lépések közül a héten kiemelkedik Tito jugoszláv elnök körútja három haladó arab országban. Tito alexandriai nyilatkozatában arra utalt, hogy fontos megbeszéléseket folytatott a tárgyalásos megoldás végett. 4. Dzsingisz kán — Ikaruson Tisztelet, megbecsülés (Folytatás az 1. oldalról) kor határozatot hozott a disz- • polgári cím bevezetésére. Aki ötszáz társadalmi munkaórát dolgozik egy évben, a közért — mindenképpen és legalább ennyit megérdemel. Indokolt tehát, hogy továbbra is ez legyen az első feltétele a díszpolgári cím elnyerésének. Mégis, érdemes lenne megvizsgálni, hogy nem lehetne-e szélesebb alapra fektetni a díszpolgári cím adományo- zásának rendszerét. Egy város élete sokkalta gazdagabb, összetettebb annál, hogy egyetlen aspektusból el lehessen bírálni, kik a város legkiemelkedőbb polgárai, akik a legtöbbet tették a városért, kiknek a munkája öregbíti hírünket az országban és a nagyvilágban. Javaslatunk tehát az, hogy módosítani kell a díszpolgári cím alapítási okmányát, kibővítve elnyerésének feltételeit. Az eddigiek fenntartása mellett kaphasson az is díszpolgári oklevelet, aki tudományos, műszaki, művészeti, tár- sadalmi-polotikai munkásságával, a termelésben elért kimagasló eredményeivel növeli Pécs városának hírét, tekintélyét, szolgálja a köz érdekeit, előreviszi a város fejlődését. Igenis, válasz- szunk díszpolgárokat, Euró- pahírű orvostudósaink, nagy felkészültségű kutatóink, mérnökeink, pedagógusaink, művészeink. az üzemek, bányák legtekintélyesebb munkásai, a közigazgatásban, a politikai, társadalmi szervezeteknél tevékenykedő aktivisták köréből is. És nemcsak nyugdíjba vonulásuk idején, hanem, amikor azt ténylegesen kiérdemelték! Azt Is meg kellene gondolni, hogy a jelenlegi évenkénti szakaszok helyett esetlek két-három évenként kerüljön kiadásra jövőben a .. díszpolgári cím, viszont akkor szélesebb körben és nagyobb számban. Létre lehetne esetleg hozni egy magasszintű bizottságot, amely a jelölést elvégzi, majd döntésre a városi tanács elé terjeszti. Így alaposabb lehet a kiválogatás, növekedni fog a díszpolgári cím ázsiója. Végül még annyit: nagyon örülnénk, ha a Pécsi Városi Tanács nagyszerű kezdeményezése, a Baranya megyei Tanácson is követésre találA karcsú minaretek erkélyéről egykor a miiezzinek éneke szólította imára a mohamedán hívőket. Ma már viszonylag kevés mecset üzemel, de ezekben ugyanúgy ahogy hajdan, felcsendül az elnyújtott ének. A minaretek szűk, meredek csigalépcsőin bizony nem könnyű felkapaszkodni. A másik problémát a mai városok zaja jelenti. Autódudák, repülők, gyári szirénák hangja mellett nem hal- laszik messzire a müezzin imá ra szólító szertartásos éneke. Nem volt más megoldás, a korszerű technikát állították a nemes cél érdekébe. A minaretek tornyaira nagyteljesítményű hangszórókat szereltek. s amikor annak eljön az ideje Allah földi szolgája bekapcsolja a magnetofont, s kényelmes karosszékben ülve lejátssza saját hangját. Skopjétól néhány kilométernyire már eredeti balkán miliőbe csöppen a kíváncsi utas. A falvak lakói olyan körülmények között élnek, mint őseik évszázadokkal ez-' előtt. Mezőgazdasági kultúrtermet csak a folyók völgyeiben alakulhat ki. Amerre a szem ellát mindenütt magas, | dolomitos hegyek, melyeken még a füvet is kiégeti a nap. Minden talpalatnyi termőföld kincset ér. Láttam négy, öt I négyzetméter alapterületű kér teket, ahova a termőföldet kosarakban szállították. A mostoha természeti adottságok miatt az egyetlen háziállat az igénytelen aprótermetű szamár. Terhet szállítanak, kocsit húznak, vagy a hegyi ösvényeken cserépedény ben vizet cipelnek, s nem utolsósorban „közlekedési eszközök.” Skopjétól délkeletre 50 kilométer távolságra Titov- Veles közelében mesterséges tó van. Száz méter hosszú, harminc méter magas vasbeton völgyzárógát építésével hozták létre ezt a tárolót. Vizét áramfejlesztésre, de elsősorban üdülési célokra használják. Közel azonos területű a mi Pécsi tavunkkal. A tó partján egyetlen motelszerű épület áll. A sziklás hegyoldalakon sem campinget, sem víkendházat nem engednek építeni. Csak így tudják megőrizni a csendet, illetve biztosítani a tökéletes pihenést. Itt fürdeni és napozni lehet csak. A görög határ közelében fekszik Jugoszlávia legjobb bortemő vidéke. Központja Kavadarci. Édes, tüzes malagabort termelnek, úgyszólván teljes egészében exportra. A szűk utcácskák kis házai előtt füzérekben szárad az aprólevelű dohány. Lakosai kedves, közvetlen emberek; csillogó szeműek, fekete hajúak, a görög keveredés hatása rendkívül szembetűnő. , Farmotoros Ikarusunk egyik vezetőjét Titov Velesben rendkívüli „előléptetés"-ben részesítették. A Mecsek Együttes e városban adott műsoráról távozott a mintegy nyolcezer fős közönség zárt, tömött sorokban. Gépkocsi- vezetőnk az autóbusz oldalának támaszkodva várta a tömeg elvonulását. Az emberek megálltak, sugdolóztak, figyelmük „pilótánkra” irányult, ki nem tudta mire vélni a jelenséget. AHg győzte viszonozni a sok üdvözlést. Egy idős néni kíváncsian a közelébe férkőzött, alaposan végignézte több szőr is tetőtől talpig, összecsapta a kezét és elkiáltotta magát: Dzsingisz kán! A kissé mongolos típusú 120 kilós tagbaszakadt gépkocsivezetőnket mind a nyolcezren szemügyre vették. Hazafelé Sziklás hegyvidék. egész úton méltatlankodott. Nem tudott napirendre térni, hogy Dzsingisz kán magyar leszármazottjának mi keresni valója van az Ikarus volánja mögött. Végül is megnyugodottf hiszen Dzsingisz kán is vezetett és nem is akárhogyan. Kovács Sándor Következik: A Folklór fesztivál Közel-keleti helyzetkép Tízezrek szenvedése a sivatagban Amman: A PAP Lengyel Távirati Iroda kiküldött tudósítója csütörtöki helyszíni beszámolót közöl a Jordán folyón átívelő Allenby-hídról, amelyet most — mint írja — Husszein hídnak neveznek. A híd voltaképpen csak roncsokból áll, de ezeken özönlenek át az arab menekültek az Izrael által megszállt jordániai területről keletre. — Itt zajlik le korunk egyik legmegrázóbb tragédiája — írja a lengyel tudósító. Megállapítja, hogy augusztus első felében az emberáradat „kissé” mérséklődött: naponta folyamatosan ötszáz—nyolcszáz menekült haladt át folyamatosan a hídroncsokon. Elég a folyóparton két órát eltölteni ahhoz, hogy az ember teljes mélységében felmérje a problémát — írja. Egy 18 éves jordániai fiatalember mondotta a lengyel újságírónak: azért távozik, mert a megszállt területen nincs munkaalkalom, nincs élelem. „Inkább a menekült- tábor kenyerét eszem, mintsem, hogy az ellenségnél éljek” — mondatta. A tudósító beszámol arról is, hogy három falu népe kollektiven határozta el a megszállt Nyugat-Jordánia elhagyását. A tőkés sajtó egyrésze is beismeri, hogy Kelet-Jor- dániát a lakosság önkéntesen hagyja el. A lengyel tudósító szemeláttára történt, hogy az izraeli szervek 25 embert adtak át Jordániának. Tizenhárom rendőr és tíz beteg asz- szony volt közöttük a rendőrök, — mint kiderült — hadifogolytáborból szabadultak. Az Izrael áltól létesített fogolytábort, a nemzetközi egyez ményekkel ellentétben, „légmentesen” elszigetelték, senki nem kereshette fel a rabokat. A rendőrök elmondották, na. Bizonyára, nemcsak Pécsett vannak kiemelkedő munkát végző, szorgalmas, áldozatkész emberek, hanem Baranya megyében is __— miért ne nyerhetnék el ők is a kitüntető díszpolgári címet. Ez csak elhatározás kérdése lehet! I hogy büntetésből gyakran gúzsba kötötték őket, megalázóan bántak velük, silány kosztot adtak és megerőltető fizikai munkát kellet végezniük. Az Allenby-hídtól nem egész két kilométernyire — mint a tudósító írja — jól látták a jordániai sivatagban telepített táborokat, ahol sátrakban, vagy a szabad ég alatt tízezrek szenvednek — fejeződik be a PAP-iroda tudósítójának helyszíni jelentése. A keletre tartó áradat pénteken reggel hét órakor irányt változtatott, A nemzetközi vöröskereszttel létesített megállapodás értelmében Izrael két átkelőpontot szabadított fel a Jordán folyón azok számára, akik engedélyt kaptak, hogy hazatelepüljenek az Izrael által megszállt területekre. Az AFP hírügynökség jelentése szerint az egyik a Jerikó közelében lévő Allenby-híd, a másik pedig az innen északra fekvő Umm Asz Surat. A nemzetközi sajtó képviselőinek jelenlétében a hazatelepülés megkezdődött: néhány család, szegényes motyójával, jelentkezett az Izraeli szerveknél, amelyek rendkívül tüzet« vizsgálat után engedték tovább őket. Az újságírók a közelben látták Dajan izraeli hadügyminisztert is. Á Lenin-csúcs megmászása e őft Szovjet, magyar, bolgár, lengyel, csehszlovák, NDK-bell és olasz hegymászók a 7134 méter magas Lenln-csúcs megmászására készülnek a Pamir-hegységben. Képünk 5200 méter magasságban készült, ahol tábort ütött az expedíció.
