Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-18 / 194. szám

Vtlög proletárjai, egyesüljelek i Dunámon napio Az MSZMP Boronga megvet Bizottsága és a Meglel Tanács lapja ________ X XIV. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. AUGUSZTUS 18., PÉNTEK A szolgáltató tevékenység mielőbbi megjavítása érdekében 114 új egység Megkezdődött a harkányi autószerviz építése és még a héten hozzáfognak a sellyei szolgáltatóház elkészítéséhez. Jól halad a mnuka a Bajcsy- Zsilinszky úton, ahol egy fod­rászszalon és a Színház téren, ahol egy új kozmetikai sza­lon épül. A Kertvárosban szolgáltatóház nyílik a közel­jövőben, amelyben fodrász, szabó, cipész és háztartási gépjavítót helyeznek el. Mindezekre annak a prog­ramnak a megvalósulása so­rán kerül sor, amelyet 1964— 1965-ben a Megyei Tanács, a járási tanácsok, a MÉSZÖV és a KISZÖV közösen dolgo­zott ki. A program szerint a Kisipari Szövetkezetek Bara­nya megyei Szövetsége a har­madik ötéves terv időszaká­ban 114 fiókot nyit, mégpe­dig 25 fodrász, 12 fényképész, 13 méretes textil, 19 méretes cipő, 4 gépkocsijavító, illetve szerviz és 41 egyéb szolgál­tató fiókot. A terveknek megfelelően a javító és szolgáltató részlegek száma az elmúlt évben hu­szonhattal bővült. 1967 első öt hónapjában 12 új szolgál­tató-javító részleg nyílt Töb­bek között a dunaszekcsől és kétújfalusi fodrász, a sziget­vári méretes textil, a diós- viszlói cipész méretes és ja­vító részleg. Kibővült a Tem­pó keretén belül működő la­káskarbantartó brigád tevé­kenysége is, ezentúl parkett­csiszolást is váltanak. A lakosság jobb ellátásának érdekében — egyelőre kísér­leti céllal különösen a kisebb lélekszámú helységekben — ún. átalánydíjas egységeket hoz létre a KISZÖV. Az áta­lánydíjas rendszer lényege az, hogy egy vállalkozónak, akár félállásban is, rendel­kezésére bocsátanak egy fel­szerelt helyiséget, melynek bérletét és használati díját a bérlőnek a bevételből kell fedeznie. Az ezen felüli jö­vedelem felett ő rendelkezik. A tervek szerint a közel­jövőben olyan helységekben is nyit a KISZÖV fiókokat, hol mindezideig a szövetke­zeti szektor nem volt kép­viselve. Elutazott a Ivovi Komszomol­küldöttség Tegnap délelőtt Petőházi Szilveszter, a Megyei KISZ Bizottság titkárának kíséreté­ben elutazott Baranyából a Ívovi Komszomol-küldöttség. Testvérmegyénk ifjúsági szö­vetségének delegációja Bala- tonfenyvesen meglátogatta a KISZ vezetőképző tábort, a mai nap folyamán még a Balatonon marad, holnap esr te — budapesti villámlátoga«- tás után — indul vissza Lvovba. Augusztus 20-án adják át rendeltetésének a siklósi KISZ-Iakőházat. „Mozgó bérskálává vezetők részére Bevált az új bérezési forma a Bólyi Állami Gazdaságban A „Szocialista munkaválla­lat” címmel kitüntetett 27 ezer holdas Bólyi Állami Gaz­daságban — az új gazdasági mechanizmus elveinek megfe­lelően — „mozgó bérskálá”-t állapítottak meg a termelést közvetlenül irányító szakem­berek számára. Ezzel megvál­toztatták azt a visszás hely­A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott, melynek keretében, egyebek mellett, a munkaügyi miniszter, az igazságügyminiszter és a Szakszervezetek Országos Taná­csának Elnöksége felterjesztette a Munka Törvényköny­vének és végrehajtási rendeletének tervezetét. Az április 7-i ülésen hozott kormányhatározatnak megfelelően a tör­vénykönyv tervezetét nyilvános vitára bocsátották. Mint­egy 400 ezer dolgozónak volt alkalma arra, hogy vélemé­nyét nyilvánítsa a tervezetről, s többezer javaslatot tettek. Az észrevételek és javaslatok figyelembe vételével át­dolgozott tervezetet ismét megvizsgálták a minisztériu­mok, a szakszervezetek, s megvitatta a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége. A Minisztertanács a ter­vezeteket megtárgyalta és úgy határozott, hogy a törvény- tervezetet az országgyűlés elé terjeszti. A kormány a mi­niszterek feladatává tette: gondoskodjanak az általuk ki­adandó végrehajtási rendelkezések előkészítéséről olymó­don, hogy azok a törvény kihirdetésével majd egyidejűleg megjelenhessenek. Ítéletidő Fejér megyében A közelmúltban leváltottak egy gazdasági vezetőt. Pedig előélete becsületes, évtizedek óta végez társadalmi mun­ka, megszerezte az egyetemi diplomát is. Csak vezetni nem tudott. Furcsa a képlet: politikai és szakmai felké­szültsége látszólag megfelelő volt, de az emberek között mégis felkészületlennek talál­tatott. Bizalmatlanság, elzár­kózás jellemezte, a segítő­kész véleményeket figyelmen kívül hagyta, elhamarkodott döntéseket hozott: ez volt a mérleg nehezebb felében. A példa tehát azt mutatja; po­litikai tisztesség, szakmai felkészültség adott esetben mit sem ér, ba a vezető rosszul vezet... Szocialista módon vezetni, — ma már ennek a fogalom­nak is története van. A gaz­daságirányítás reformjának első tavaszán, a jövő év már­ciusában lesz húsz esztende­je, hogy a bankok és válla­latok után államosítottuk a száz főnél többet foglalkoz­tató nagyüzemeket is, élükre pedig harcokban kipróbált, szakmájukhoz értő munkás­emberek kerültek. Nem sok­kal később új útra lépett a magyar mezőgazdaság, a szö­vetkezeti kollektívák élére becsületes, de kisüzemi vagy földmunkás tapasztalatokkal rendelkező parasztembereket választottak. Ha az újonnan elismert vezetők csak azt mondták: „Fogjuk meg em­berek a munka nehezét”, szá­zak és ezrek váltak hasonló­vá a népmesék hőseihez. Később bonyolódni kezdtek a gazdasági viszonyok. A mennyiségi igény fokozatosan a választék iránti követel­ménnyel bővült, szükségsze­rint tért nyert a csin, a hasz­nálhatóság vizsgálata, s nem volt közömbös a ráfordítás mértéke a korszerűség szín­vonala sem. Már kevesebbet ért a „hórukk”-stílus, köve­telőzni kezdett az összehason­lító gazdasági elemzés, a sta­tisztika, a korszerű üzemszer­vezés. Megjelent a Minisz­tertanács 1021-es rendelete, amely képesítéshez kötött sok vezetői munkakört. Ezekben a hónapokban is­mét sok szó esik a korszerű vezetés tudományáról. A kor­szerű vezető... De milyen is lesz az? Kezdjük ott, hogy a vezetők túlnyomó többsége nem lesz új, de megedződve, mind korszerűbb ismeretek, tapasztalatok birtokában vár­ja az új feladatokat. Hiszen a két szocialista évtized zö­mében felkészült, rátermett, kulturált kádereket nevelt. Eleget tudnak tenni — az új körülmények között is — a párt Politikai Bizottsága ál­tal nem régen hozott határo­zatnak: hűségük, gyakorlati tapasztalatuk, áttekintő ké­pességük és emberismeretük együtt teszi őket alkalmassá a megnövekedett feladatokra. Az említett párthatározat a kádermunkáról, a személyzeti munkáról, e terület politikai ellenőrzéséről és fejlesztésé­ről intézkedik. Azt célozza, hogy a gazdaságirányítás re­formjának bevezetésekor, a fokozott követelményeknek kellő önállósággal cselekedve eleget tudjanak tenni a ve­zetők: a reájuk bízott társa­dalmi vagyonnal és a va­gyont gyarapító emberek munkájával, alkotó szándé­kával hatékonyan gazdálkod­janak. Az új gazdasági me­chanizmus az imént említett hármas követelményt sürge­(Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön délután „ítélet­idő” váltotta fel a kánikulát Fejér megyében. Szinte per­cek alatt sötétség borult a vidékre. A nagyerejű szél még Székesfehérvár utcáin is de­rékba törte a fákat s töves­tül csavarta ki a fiatal aká- cokat.A Velencei tavon a 100 kilométeres szél elszaggatta a halászok hálóit, s nagy kárt okozott a parkokban, gyümöl­csösökben. Az esti órákban a vihar második hulláma söpört vé­gig a megyén. Jégesővel, ha­talmas mennydörgéssel, vil­lámlással érkezett s rövid időn belül tövestül kicsavart fák, kettétört villanyoszlopok jelezték útját zetet, hogy amíg a fizikai munkások teljesítménybérben dolgoztak, a felelős vezetők fix-bérben részesültek, függet­lenül attól, hogy a rájuk bí­zott kerület, üzem, telep tel- jesitette-e a tervét vagy sem. Tavaly — kísérletképpen — még csak az állattenyésztők­re, az idén viszont már va­lamennyi alsó- és középszintű vezetőre kiterjesztették az új bérezési rendszert, összesen mintegy nyolcvan vezető szak­ember bérét hagyták „moz­gásban”, oly módon, hogy a fizetésüknek csak kilencven százalékát kapják kézhez ha­vonta, a többit pedig akkor, ha a rájuk bízott gazdasági egység teljesítette a negyed­évi, illetve félévi tervét. — Amennyiben az előirányzott­nál többet termeltek és taka­rékosan bántak a költségek­kel, magasabb bér illeti meg őke}. A „plafon” általában a havi fizetés 120 százaléka, illetve a hibridüzem vezető­jénél 130 és a kerületveze­tőknél 140 százalék. Az állattenyésztőknél arány lag könnyen figyelemmel kí­sérhetik a tervek alakulását, mivel a termelés folyamatos és az eredményeket havonta összegezik. A növényterme­lőknél viszont — a termelés időszakossága miatt — körül­ményesebb volt az új bére­zési forma kialakítása, de vé- gülis kitűnő megoldást talál­tak. Az értékelés két részben történik: a nyári és az őszi érésű termények betakarítása után. Addig — fél-fél éven át — a havi fizetésük kilenc­ven százalékát kapják meg a vezetők. A visszatartott tíz százaléknyi bért a nyári és az őszi érésű termények be­takarítása után fizetik ki, ter- mészeteesen ha a tervet telje­sítették, s ekkor kapják meg — a hozamtervek túlteljesí­tése esetén — a többletbért is. „A mozgó bérskála” ösztön­ző hatása már az év első fe­lében érezhetővé vált, amit jól mutatnak a nyári érésű növények magas terméshoza­mai is. Búzából például a tervezett 17 és fél mázsa he­lyett 23 mázsát, zabból 10 má­zsa helyett 17,6 mázsát, bor­sóból pedig az előirányzott 7 mázsa helyett 11 és fél má­zsát takarítottak be a gaz­daság dolgozói. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben, ahol ez idő alatt emelkedtek a hozamok és csökkentek a termelési költségek. Esy hét múlva KAPUNYITÁS A 66. Országos Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár egy hét múlva, augusztus 25-én nyitja meg kapuit. Már most megállapítható, hogy az idei „vásár” minden eddiginél na- gyobbszabású és teljesebb lesz, nagyobb hangsúlyt kap­nak benne a korszerű bemu­tatási módszerek, jól tükrözi a mezőgazdaságban tapasztal­ható technikai forradalom legújabb vívmányait. Jelenleg 15 kivitelező válla­lat több mint félezer mun­kása, technikusa, továbbá het­ven főnyi belső építészeti szakgárda dolgozik teljes erő­vel a bemutatóterek, a par­kok, sétányok, utak rendezé­sén, a pavilonok belső kikép­zésén. Peronoszpóra pusztítja a napraforgót Magyarországon eddig még soha nem tapasztalt erősségű peronoszpóra pusztítja a nap­raforgót. A fertőzött növé­nyek alacsonyak maradnak és nem hoznak termést. A napraforgó-peronoszpóra viszonylag új betegségnek számít hazánkban. Bár a növényvédő szakemberek már több mint egy évtizede tudnak róla, számottevő kárt csak három évvel ezelőtt okozott, azóta viszont roha­mosan terjed a betegség. Különösen a nagy olajtartal­mú, intenzív külföldi fajták érzékenyek a fertőzésre, ép­pen azok, amelyeknek terme­lését a feldolgozó ipar leg­inkább szorgalmazza. A Sze­derkényi Növényvédő Állo­más szakemberei vállalták, hogy kikísérletezik a napra­forgó-peronoszpóra elleni vé­dekezés módszereit. Az ezzel kapcsolatos kísér­leteket csak ősszel — a ter­mésbetakarításkor lehet majd értékelni, a rendívül erős fertőzés azonban sürgeti a szakembereket: minél előbb meg kell találni a védeke­zés módját. Ezért a Megyei Növényvédő Állomáson gyor­sított kísérletet kezdtek: két­hetenként vetnek fertőzött magot — csávázva és csává­zatlanul. A meleg időben gyorsan kikelnek a növények és miután megvizsgálták, ér­tékelték őket, nyomban meg­semmisítik és újra vetnek. Az látszik valószínűnek, hogy a maggal terjed a fertőzés. Arra törekszenek, hogy a téli hónapokig tisztázzák a leg­fontosabb kérdéseket és így jövőre már felkészülten fo­gadhassák a gazdaságok a napraforgó-peronoszpóra je­lentkezését. A három követelmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom