Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-02 / 180. szám

1967. AUGUSZTUS 2. napló Új típusú rádiók UJ rádiócsalád első tagjának gyártását kezdte el a Székes- fehérvári Villamossági-, Tele­vízió- és Rádiókészülékek Gyára. A Minőségellenőrző In­tézet a mintasorozat tüzetes megvizsgálása után jónak ta­lálta a készüléket és enge­délyt adott sorozatgyártására. A rádiókészülék a közép- és nagy kategóriájú gépek tulaj­donságait egyesíti. Mechaniz­musában egyszerűbb az elő­zőknél. Az eddigi bonyolult hullámváltó rendszert kicse­rélték, a régi billenőgombos kapcsolórendszer is elmarad, helyette benyomógombos rend­szert építettek. Az új rádió­család első tagja, amely a Melodin nevet kapta, rövid, közép, hosszú és URH sávval készül. Az új rádiócsalád az R 4900 számot kapta. Sorozat- gyártását kedden kezdték meg. Augusztusban a belkereskede­lemnek átadják az első soro­zatokat. Premier vegyes tapasztalatokkal Éget vagy nem éget az új vegyszer? szóval és bevezetéssel jelenik meg a terjedelmes kötet, amely egyben annak is ékes dokumentuma: milyen tudo­mányos munkát végzett a fel- szabadulástól napjainkig a Pécsi Orvostudományi Egye­tem. Ehhez a hatalmas tudomá­nyos munkához elengedhetet­len többek között éppen a könyvtár megbízható segítsé­ge, „kiszolgáló” tevékenysége. A könyvtár a megjelenő orvo­si szakkönyvek és szakfolyó­iratok szinte beláthatatlan tö­megét szerzi be és tartja nyil­ván. . Francia, orosz, német, angol, spanyol, cseh, lengyel és román nyelvű folyóiratok járnak, de még angol nyelvű japán lap is megtalálható a könyvtárban. Tavaly 600 ezer forintot fordítottak csak a nyugati folyóiratok beszerzé­sére. A külföldről kölcsönbe érkező folyóiratokról készült fénymásolatok és mikrofilmtár egészíti ki a „papír-anyagot”. Egyes külföldről kért cikkek­ről csak mikrofilmet kapnak (sokféle okból, például a fo­lyóiratok rongálódásának el­kerülése végett), de ez nem probléma, a mikrofilm-leolva­só készülék mindig rendelke­zésre áll. Háromszin 'es köny víár A könyvtárnak (a tanszéki könyvtárakkal együtt) összesen 100 ezer kötete van. Ez na­gyon nagy szám, ha csak egyetlen összehasonlítást is teszünk: az 1774 óta fennálló Egyetemi Könyvtár állománya is több mint 250 ezer. Viszont mindenre szükség van, hiszen 33 tanszéket, rengeteg kutatót és hallgatót kell ellátniuk. Az igények ismeretében ké­szítették el az egyetemi vá­rosrész elméleti tömbjében megépülő orvosegyetemi könyv tár terveit, amely kb. 1970-re lesz kész. — Az ország egyik legkor­szerűbb könyvtára lesz a miénk. Három szinten helyez­kedik el, az alagsorban mo­dern raktárhelyiség épül 200 ezer férőhellyel. Egy könyvtárat a közhit szerint legalább 50 évre kell tervezni. Ez esetben úgy lát­szik, érvényesül ez a szem­pont: a könyvtár jelenlegi ál­lományának kétszeresét is el tudja majd helyezni a meg­felelő módon. — A raktárnak lent kell el­helyezkednie — folytatja Ru- zsás Lajosné — a nagyfokú terhelés miatt, hiszen a könyv rendkívül nehéz. A raktár fö­lött a harmadik emeleten lesz az olvasóterem, tájékoztató szolgálat, kölcsönzés, egyszóval minden, ami az olvasókkal közvetlenül kapcsolatos, afö­lött pedig, a negyedik szinten, a dolgozószobák, a fotólabo­ratórium, a sokszorosító he­lyiségek, a feldolgozás és lel­tározás helyiségei. Belső lép­cső és saját lift köti össze a könyvtár helyiségeit. Négy olvasóterem lesz, ket­tő a hallgatóknak, egy a ku­A Dunántúli Napló július 27-i számában a fenti cím alatt megjelent cikkben a K—64-es vegyszerrel foglal­koztunk. Elöljáróban szeret­ném elmondani, hogy a Nö­vényvédő Állomáson a nyi­latkozat adása egyetlen szakembernek sincs meg­tiltva és nincs egyetlen sze­mélyhez sem kötve, sőt min- I den szakembernek feladata, hogy szakmájába vágó fel- ! viláaosítást nvújtson. I Távol áll tőlünk az, hogy j a gvárat védjük, mert neki sokba kerül a vegvszer elő­állítása. vagy védjük a ke­reskedelmet, hanem az a feladatunk. ha probléma van, annak az okát meg­keressük és ennek tudatá­ban a továbbiakban úgy lássuk el szaktanáccsal a termelő üzemeket, hogv le­hetőleg ilyen problémák ne forduljanak elő. Űjabb akció készül az alkoholizmus ellen Pécs város és három megye — Tolna, Somogy, Baranya — alkoholistáit érinti majd az a tanfolyam, ami hétfőn kez­dődött meg Pécsett a szülész­nőképző intézetben. Erre ugyanis a megfelelő egészség- ügyi gyakorlattal és képzett­séggel rendelkező assziszten­seket hívták meg s az a célja, hogy az üzemekben is hozzáértő beosztottak segítsék majd az alkoholellenes küz­delmet. A tanfolyam egy hé­tig tart és lélektani, gyógy­szertani, belgyógyászati, vala­mint egészségügyi és szociális témájú előadásokat hallgat­nak a résztvevői. Ezenkívül a Pécsi Orvostudományi Egye­tem Ideg- és elmeklinikáján rövid gyakorlaton tanulmá­nyozzák az alkoholelvonó kúra módszereit Pécsett egyébként először rendeznek Ilyen tanfolyamot, s ennek végeztével már csak az üzemek megfelelő helyisé­geit kell megteremteni az al­koholellenes küzdelemhez. Ed­dig ugyanis az idegklinikán és a kisebb meszesi alkoho­lista-gondozó helyiségen kívül Pécsett nincsen semmiféle gyakorlati lehetőség erre a munkára. Mielőtt azonban ezeket előteremtenék, a szak­embergárda képzését már megoldják. A Pécsi Nemzeti Színház és Kamara Szinház között egy átjáró, ösz- szekötő részbe új próbatermeket, Öltözőket, irodákat és raktárát épí­tett a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A kétszintes új épületrész kőműves munkáit már befejezték, a szakipari munkákkal pedig előre­láthatólag az új évad kezdetére elkészülnek. Hamarosan megkezdik a színház déli részének tatarozását is. Pécs, Gabi, Dóra Bővül a bútorválaszték A Pécsi Faipari Kisipari Ter­melőszövetkezet a megye egyik legnagyobb bútoripari egysé­ge, s jelenleg is számos cik­kel bővíti az országos bútor- választékot. Legkedveltebb terméke a Pécs lakószoba, melyből a kereskedelem min­den mennyiséget értékesíteni tudna. A Pécs lakószobán kí­vül a szövetkezeti termékbe­mutatón több új prototípust mutatott be, melyek sorozat- gyártását már megkezdték. Belföldi értékesítésre — a tavalyi prototípus továbbfej­lesztéseként — teljesen új konyha gyártmánycsalád első darabjai készültek el. E kony­hagarnitúrák a legkényesebb ízléseket is kielégítik, eszté­tikai és formai szempontból teljesen korszerűek. Az új Gabi és Dóra konyhaszekré­nyek az alsó és felső részen zárt ajtókkal, a legdivatosabb variálható formát képviselik. A konyhai higiéniának meg­felelően minden alkatrész mosható, ütés- és kopásálló, a belső részeken speciális lakkal felületkezelt. Ez újsze­rű lakkok igen kellemes bár­sonyos tapintásúak, háztartá­si mosószereknek ellenállóak, tehát a kereskedelemben kap­ható tisztítószerekkel tisztán- tarthatók. A modern forma mellett igen nagy előnyük a variálhatóság. Az öt elemből álló gyártmánycsalád ezáltal tizennégy variációt tesz lehe­tővé, tehát minden konyhá­ban a konyhamérettől függően elemenként összeállítható. Az új szekrényekhez új,! kárpitozott ülőkét, s a kül­földön már annyira kedvelt> kárpitozott sarokpadokat vá- j sárolhat a közönség 1967 ne- < — Áramszünet lesz í., S„ 4., 5-én 7—16 óráig a Kossuth I.. utcában a Zetkin K. utcától a Sörház ut­cáig terjedő szakaszán. Az áram­szünet szakaszosan lesz megtart­va. Aug. a-án. 5-án, 4-én 7—16 óráig a Rigó u., Fílrj n„ Nagy­hídi a. által határolt területen. U).v,«»vui gyedik negyedévében a Pécsi Faipari Ktsz termékeiből. Az új szekrényekkel, ülő­bútorokkal s asztalokkal min­den méretű konyha a mai íz­lésnek megfelelően berendez­hető. A Pécsi Faipari Szövetkezet nemcsak belföldre, hanem a nyugati piacra is több proto­típust gyártott, s ezáltal szé­leskörű kereskedelmi kapcso­latot épített ki. A sátrat odaverte egy tízéves szolid nyárfa­sor alá. Mellette a patak, — a magyar gyöngyhalász tengere. Egyszer olvasott róla, hogy a japán ember­nek a tenger mélyére kell lebukni teleszívott tüdővel és egyszer minden Sárga tengeri gyöngyhalász felett véres lesz a víz. Ilyenkor nagyon szép temetést ren­deznek, már legalábbis ja­pán ízlés szerint szépet, — így irta az a könyv. Kilép a vízből és a gom­bosvillát a nyárfa törzsé­nek támasztja: — Pusztai Árpád vagyok! Isten éltesse magát! — Üszni tud? — kérdem. — Tudok persze, de ha nem tudnék, akkor is lehet­nék gyöngyhalász — és rá­mutat a patakra, amit egy hosszúlábú ember nyugod­tan átléphet. Kedden vertek sátrat itt Villány mellett, Pusztai Ár­pád meg a veje. Az embe­rek megálltak az ország­úton, szomorúan nézték az egyszerű sátrat, meg a két mezítlábas férfit, aztán to­vábbmentek. ök ketten nem, törődtek a szomorú tekin­tetű emberekkel, hanem me­regették a kosarat, s hoz­ták ki a kagylót. — Most péntek dél van. Mennyit szedtek ki a három és fél nap alatt? — Hat mázsát. Csak szá­moljon az úr, mázsánként A vegyszerek általában egyre speciálisabbak lesz­nek és fokozottan előtérbe kerül az úgynévezett recept­szerű alkalmazásuk. Ma már egyre szükségesebb a pontos adagolás és sokszor dekákon, vagy néhány szá­zalékon múlik, hogy hatás­talanná vagy károssá vál­jon. A Dikonirtnál vagy Hun- gazinnál néha nagyobb elté­rések is előfordulhattak, de a Burgonya G-nél vagy a K—64-esnél ez ma már nem engedhető meg és feltétlen szükséges hozzá a talajnak az ismerete is. A- K—64-es gyomirtószert a kisparcellás kísérletek után 1965-ben három, 1966- ban tíz termelőszövetkezet­ben próbálták ki, amikor az ideihez hasonló tünetekről nem lehetett beszélni, a meglepetéseket erre az évre tartogatta. Az ezzel kapcsolatos vizs­gálatok és kísérletek még napjainkban is folynak, így az eddigi megállapításaink még nem teljesek, ugyan­akkor azonban néhány dol­got máris megállapíthatunk. A legnagyobb károsodás ott mutatkozott, ahol a ku­koricát április közepén ve­tették el, mivel az időjárás abban az időszakban vetés­re megfelelő volt, azonban április 19-től lényegében 28-áig lehűlt a levegő, ami már magábavéve is kiesést kellett, hogy okozzon, mert a 10 C fokon, illetve ez alatti hőmérsékleten a csí­ra fejlődése leáll és lehető­séget ad a talajlakó gom­báknak és baktériumoknak a károsításra, ugyanakkor 22-én szokatlan nagy inten­zitású csapadék (37,6 mm) esett, ami az egész vegy­szert egyszerre mosta rá a csírára, és ezzel vélemé­nyünk szerint csak súlyos­bította a helyzetet. A többi helyen a károso­dás mértéke már nagyobb részben attól függött, hogy a nagy intenzitású csapadék hány nappal esett a per­metezés után és mekkora volt. Korábbi évek tapasz­talata azt mutatta, hogy amióta a K—64-es vegyszert Baranyában alkalmazzák, még egyszer sem haladta meg az egy napi csapadék ebben az időszakban a 17 mm-t sem. Ugyanakkor egy év májusa sem volt olyan csapadékos mint az idei, ezért eddig ez nem befo­lyásolta ilyen Irányban a K—64-es gyomirtószer ha­tását. Ugyanakkor véleményünk szerint az is hozzátartozik, hogy a K—64-es gyomirtó­szer ennek ellenére is csak ott tudta ilyen irányú ha­tását kifejteni, ahol a ku­koricát erodált vagy igen rossz szerkezetű talajra ve­tették. Ahol a tábla egyön­tetű volt, ott a károsodás egyenletes képet mutatott, viszont a heterogén talajok­nál a károsodás is foltok­ban jelentkezett. Azokon a területeken, ahol kiszántásra, vagy pót­lásra nem volt szükség, ott a károsodás lényegében csak visszamaradásban és szín- változásban jelentkezett, vi­szont az időjárás felmele­gedésével a kukoricák erő­teljesebb fejlődésnek indutris tak, különösen azokon a helyeken, ahol a kukorica fejtrágyát is kapott Mivel a kísérletek és meg-, figyelések még nincsenek befejezve, így a további eredményektől függően a K—64-es gyomirtószer jövő­beni felhasználása előtt szé­lesebb körű tájékoztatást fogunk nyújtani. Szűcs Károly Növényvédő Állomás Igazgatója. cd q q öiiqqlia hisz átlag ötszáz forintot fizet érte a bajai Elek. Az há­romezer forint. Van ebben pénz, kérem. Tizenöt éve halássza a kagylót. Utána száz fokon kifőzi, még frissen, hogy a megfőtt hús könnyebben el­engedjen, meg nem is jó, ha egy rakás döglött kagyló bűzlik a sátor mellett na­pokig. Az állatka testét el­ássa, a kagylóból meg ki­vágják az üzemben a köze­pét, a gyöngyöt, s gombot, ruhadíszt készítenek belőle. — Szívesen eladnám az állat húsát is, kiváló ét­vágygerjesztő a disznóknak. De az itteni nép nem is­meri, nem tudja. Tolnán lakik, onnét jár­ja az országot. Halászott a Zagyvában, a Pogányárok- ban. Pest környékén, a Drá­va, a Duna holtágaiban. Mi­előtt leveri a sátrát, bele­gyalogol a vízbe. Szép las­san végig sétál a patakok­ban, holtágakban, lábát még soha életében nem vágta meg a kagyló, de mire vége a sétának, tudja, érdemes-e ott letáborozni, vagy sem. Innét a Karasica mellé megy, ősszel meg napszám­ba áll az állami gazdaság­ba, kukoricát törni. — Mire kell ez a sok pénz? — Hat gyerekem van ké- remszépen. A legidősebb, ennek a nejemnek a fele­sége, tizennyolc éves. A leg­kisebb meg négy. De most is gyereket várunk. Meg­élünk mi, kérem. Ha jó a lelőhely, a feleségemmel ket­ten megkeresünk napi ezer­ötszáz forintot. De ha- rossz, akkor is megvan az egy-két százas. Nemsokára jön a Bajai Üj Elet Halászati Szövetke­zet autója, s viszi a kagy­lót a gombüzembe. Azt sze­retik, ha nem túl nagy, mert az már meszes. Az anyakagyló pedig egyálta­lán nem kell. Törékeny. Utána Pusztai Árpád és veje elbúcsúzik Villánytól. Végleg. A patakot szabá­lyozzák, kagyló nem nő ben­ne többé. Kedvetlenül be­dob egy kavicsot a vízbe: — Uram, jöjjön el egy­szer Paks mellé, a Kutya­lába patakhoz. Azt nézze meg, hogy ott mit fogunk! — és rámnéz. kicsit fana­tikusan. Azt hiszem, ilye­nek az igazi gyöngyhalászok is ott a Sárga-tengeren. Földcssy Dénes k k Huszonhét év irodalma A 600 éves jubileumra kiadják a Pécsi Orvosludománvi Egyetem tudományos munkásságának bibliográfiáját Az új klinika zöld üvegtera­szai barátságosan csillognak a forró délelőtti napfényben, az impozáns épület hetedik emeletére egy alkalmi liftjei pillanatok alatt fel -lehet jut­ni. Ott van az orvosegyetem könyvtára a magasban, de bent már nem érzékelhető semmi ebből a légiességből: a masszív vaspolcok és könyv­csomagok hatalmas tömege inkább egy alagsori raktár érzését kelti az emberben. Ez nem akar kritika lenni, hi­szen mindenki tudja, hogy a könyvtár végleges helye nem itt lesz, hanem a most épülő elméleti tömbben. 25 éves könyvtárosi jubileum Ruzsás Lajosné, a könyvtár vezetője éppen ebben az év­ben kapta meg 25 éves könyv­tárosi működésének elismeré­sét, a jubileumi jutalmat. A 25 év utolsó egyötöde számá­ra — és a könyvtár másik hat dolgozója számára is — „hősi korszak” volt. — Hatéves a könyvtár — emlékezik vissza a kezdeti ne­hézségekre ma már mosolyog­va. — Az egyetem kikért en­gem az Egyetemi Könyvtártól és azt mondták: csináljuk meg az orvoskar könyvtárát. A tanszékek az egyetem kez­detétől, 1923-tól gyűjtögettek anyagot, az Egyetemi Könyv­tár átadta az orvostudományi szakanyagát. Ezen kívül nem volt áemmim, még egy írógé­pem sem. A hat év alatt a központi könyvtár állománya a semmi­ről 25 ezer kötetre nőtt. (A tanszékek anyaga helyben van, egy nagyobb anyag az Egye­temi Könyvtárban letétben, mindez a 25 ezren kívül.). Van összesen hét dolgozója a könyvtárnak, több mint 1000 beiratkozott hallgatója, tava­lyi forgalma 22 ezer kötet volt, könyvtárközi forgalma hatalmas, a hat év alatt kö- eépfokú tanfolyamon kiképez­tek 22 orvosi szakkönyvtárost, s végül elkészítették a bib­liográfiát az egyetem tudomá­nyos munkásságának 22 évé­ről. Négyezer tétel A bibliográfia, amelyre most a legbüszkébbek, a pécsi egye­tem alapításának 600 éves jubileumán lát napvilágot, az egyetem három ünnepi kiad­ványának egyikeként. Ezek­ben a napokban végzik a kor­rektúrát. A bibliográfia úgy­szólván szintén a semmiből született. — Hézagpótló munka is — mondja Ruzsás Lajosné —, mert az egyetem tudományos munkájáról semmiféle össze­foglaló mű nem jelent meg 1945 óta. A 22 év irodalma végül közel 4000 tételt jelent a bibliográfiában. Kéziköny­vekből, a tanszékek beküldött katalógusaiból és a felszaba­dulás óta megjelent folyóira­tokból gyűjtöttük ki az anya­got Angol és orosz nyelvű elő­| tatóknak és egy folyóiratolva- i só. Ott majd 260 ember tar- I tózkodhat egyszerre, szemben i a jelenlegi helyzettel, amikor I 25-nél többen nem férnek el S a helyiségben, ahol raktár és iroda is az „olvasóterem”. Ott pedig, ahol most van­nak, kialakíthatják majd az itteni öt klinika saját könyv- I tárát, a szakszervezeti és a t betegkönyvtárat, ami manap- I ság már szintén a korszerű- | ség követelményei közé tar- j tozik. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom