Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
4 napló 1961. TÜLTDS 16. n Ot hónap Egyiptomban 99 Falusi66 lakodalom a Sallai utcában Vendégségben vagyunk. Dr. Lux Ottó és felesége, a Pécsi Bőrklinika tudományos munkatársa, dr. Hamar Matild szíves jóvoltából. A Kálvin utca egyik negyedik emeleti lakásában hideg szódás borral űznénk el a kora esti, bá- gyasztó forróságát. A falon, az asztalkán, a vitrinben kis- sebb-nagyobb emléktárgyak, meghökkentően szép egyiptomi bromztálak, gyöngyház-mozaikokkal kirakott, finom ía- ragású cigarettásdoboz, a fotel mellett „puffnak” becézett kis ülőke, tevebőrből, egytiptomd népi motívumok- r|'v kai díszítve. És a heverőn r'r színes és fekete-fehér fényképek garmadája, annyi felvétel, (külön kis ládikában diafelvételek isf) amennyit csak öt hónap alatt, a viszonylag kevés szabadidőben e barnára sült asszonyka készíthetett. Alexandria híres félkaréj- öble, a hófehér emeletes házak jobbról és balról a hullámtörőkön fehéren fodrozódó — tenger... — már maga a látvány is üdítően hat most, a szobában. — Pedig ott melegebb van, májusban már árnyékban negyven fokot mértek — mondja a doktornő —, de nem volt izzasztó, mert a levegő nagyon száraz. Találkoztam Szudánból hazafelé tartó magyar mérnökökkel, azt mesélték, hogy vizezett pizsamában aludtak, így valahogy elviselhetőbb volt az éghajlat. A Kultúrkaposolatok Intézete szervezésében 1967. januárjában indult útnak dr. Hamar Matild, egy szemészorvos, egy agrármérnök, egy orientalista, egy állatorvos, két textilmér- nok, két vegyész- és három építészmérnök társaságában. — öthónapos egyiptomi útjának ma volt a célja? — Egyetemi klinikákon dolgoztam, egy alkalommal előadást is tartottam. Tulajdonképpen a trópusi bőrbetegségeket és a nálunk is — bár ritkán előforduló — fertőző bőrbetegségeket tanulmányoztam. Alkalmam volt megtekinteni Kairó mellett egy lep- rozóriumot is. — Gyógyítható-e a leprabetegség? — Ma már igen, amennyiben idejében megkezdik a kezelést. Az egyiptomi kormány különös gondot fordít az egészségvédelemre. Statisztikai adatok alapján tudom, hogy örvendetesen lecsökkent a leprás megbetegedések száma. Az egyiptomi kollégák mondták el, hogy a klinikákon ingyenes a gyógyítás, ingyenes az egyetemi oktatás is. Ez Nasszer elnök határozott utasítására történt így. Ezért is és sok más — a nép érdekeit célzó — számtalan intézMeg kérdezi ük : Enyhül-e a bölcsődék zsúfoltsága a gyermekgondozási segély következtében ? — Növekszik-e a bölcsődei férőhelyek száma az 500 forintos gyermekgondozási segély bevezetésével? — erről érdeklődtünk a Megyei Tanács egészségügyi osztályán. A segély kifizetése óta ugyanis ellentétes hírek keringtek megyeszerte. Egyes helyeken változatlanul zsúfoltnak ígérkezik a oolcsőde szeptembe. - tó* kezdve is. Másutt kisebb- nagyobb csökkenésre lehet számítani. A segély kifizetése óta eltelt idő még rövid volt ahhoz, hogy határozott képet kf>"’unk a jövőről — mondották az egészségügyi rsztályon. — Eddig csak szúrópróba-szerű felmérést végeztünk, ennek során mindkét esetre, tehat Jéühoki játékok Skandináviába A Pécsi Háziipari Szövetkezet új műanyagjáték gyártására kapott megrendelést a Skandináv államokból: kétezer jéghoki játékot szállít a szövetkezet a harmadik negyedévben Svédországba, Norvégiába és Dániába. A játék — melyben hat-hat játékos vesz részt, koronggal és ütővel — minden bizonnyal megnyeri az északi gyerekek tetszését, hiszen ez a játék nagyon népszerű ezekben az államokban. A szövetkezet másik részlege svéd megrendelésre hatezer hímzett párnalapot készít. Ezt a párnalapot a politechnikai oktatás keretében használják fel a svéd iskolákban. minu a férőhelyek számának csökkenésére, mind pedig a tova>^» zsúfoltságra kaptunk jelentést. Sasc.on például, ahol harminc férőhely van a bölcsődében — persze három csoport részére — szentemberre húsz felvételi kérelem érkezett Ott tehát továbbra is teltházra lehet számítani. — Ugyanakkor Mágocson a húsz férőhelyes bölcsődébe szeptem berben két kisgyermeket szándékoznak csaik újként felvetetni. Pedig mind ez ideig zsúfoltnak számított a mágocsi bölcsőde. Szigetváron mindig nagy volt a zsúfoltság, úgy. hogy azon idényférőhelyek engedélyezésével lehet csak segíteni. Most kevés az előjegyzés. De egészen meglepő helyzettel csak Majson találkoztunk. Ebben a faluban vizsgálatunk idején egyetlen egy előjegyzés sem volt a mind ez ideig zsúfolt húsz bölcsődében. — Ezek szerint lehet-e mégis törvényszerűségeket levonni a jövőre vonatkozóan? — kérdeztük továbbá. — Törvényszerűséget levonni még nehéz. Annyi azon bán valószínűnek látszik, hogy a túlnyomórészt mezőgazdasági foglalkozású falvakban, ha nem is néptelenednek el a bölcsődék, de a zsúfoltság megszűnik. Huszonöt állandó bölcsőde van a megyében. Ezek közül egy húsz férőhelyes intézményben nyolc állandó dolgozó van. A kisgyermekek jelentkezésének rit kulása tehát meglehetősen ráfizetésessé teszi az érintett néhány bölcsődét. De hogy hány ilyen falu lesz. azt még nem tudjuk, a végleges kép csak szeptemberben alakul ki. kedés miatt is nagyon tisztelik az elnököt Közben nézegetjük a fényképeket, a szomszéd szobában pedig falra vetítve a színes diákat. A kairói utcán már csak az idősebb korosztály férfi tagjait látjuk bokáig érő fehér ingben, az asszonyokat szolid, hosszú fekete ruhában, de a fiatalabbak — például a lányok .— rövidre vágott, vagy tupírozott hajat és mini-szoknyát viselnek. — A nők felszabadultságá- nak egyik figyelemreméltó jele az is, hogy például az orvostudományi egyetem hallgatóinak egyharmada nő — mondja dr. Hamar Matild. Persze, a hajdani szokások még mélyen gyökerezettek: a családok nő tagjai sokhelyütt még kivonulnak a szobából — miután felszolgálták a frissítőket — és a férfiakat magukra hagyják. Nem vesznek részt a társalgásban. A kávézók asztalainál is többnyire csak férfiakat látni, nőket aligha, hacsak nem európaiakat. — Életmód? — Nagyon sok új lakást építenek. A városiak jobban élnek, bár — leszámítva a gyümölcs és zöldségféleségéket, az árak eléggé magasak. Feltűnő azonban, hogy szeszesitalt alig fogyasztanak, gyümölcslét és cukornádból készült frissítőt viszont rendszeresen. A rendkívüli meleg miatt a szeszfogyasztás nem is ajánlatos. Kuriózumként: furcsa, de nagyon közkedvelt a fejessaláta, nyersen, só és minden egyéb nélkül fogyasztva, még az utcán is. .. Aztán: galamb olajban sütve. — Milyen érzéssel indult útnak j anuárban ? — Féltem. öt hónapon át több mint kétezer kilométerrel távol Pécstől, családtól... De aztán a munkám lekötött, volt olyan nap, amikor 180— 200 beteget is elláttunk, s ezt semmiféle könyvből megtanulni nem lehet, csak a gyakorlatban. — Mi volt a legszebb ^menye? — Amikor engem meglátott a kairói repülőtéren síi — szól közbe a férje, aki valóban ott töltött néhány napot A felesége elneveti magát. — Ne bízd el magad, de tényleg örültem Legjobban talán akkor, amikor egy magyar tengerjáró hajó elindult velünk hazafelé. A hajó már egy darabka Magyarországot jelentett; — Üregek napközij 't létesít Pécs I. kerületi Tanácsa a Gyárvárosban. A napközi berendezései 40 ezer forintba kerülnek és elóre.at- hatólag augusztus 20-án nyitja kapuit Már néhány napja tartott a közel-keleti válság, amikor hazaindult — Kairót akkor még nem bombázták, de szirónázás már volt, megváltozott az utca képe is, mindenütt a rádiót hallgatták, az ablakok alatt, a parkoló kocsik mellett. Követségünk tanácsára indultunk el. A Badacsony Alexandriában horgonyzott és Adám- csák István kapitány fölvett bennünket. Repülőgéppel nem tudtunk volna hazajönni, mert a reptereket akor már lezárták a polgári forgalom elől. öt hónap után újra itthon: idejét leköti a klinikai munka, s otthon a család, a háziasszonyi teendők sokasága, mert... Azt mindjárt észrevette, hogy egy villanykörte kiégett a szobában, elromlott a kilincs is, meg kell csináltatni és ez őrá vár, a tudományos munkatársra ;;. Rab Ferenc Az idegenforgalom növekedése is már tanúsítja a S-l- lai utcában levő Turist-étte- rem népszerűségét. A rendszeres napi vendégek: csehek, jugoszlávok, szovjetek, lengyelek, franciák, angolok, nyugatnémetek, belgák. Zömében turisták. Augusztusban egy magyar—nyugatnémet lakodalomra érkezett rendelés: a nyugatnémet vőlegény (a menyasszony pécsi kislány) egy főre 100 forintos vacsorát szervíroztak Hatvan vendéget hívtak: meg... De hazai lakodalmi rendelések oly szép számmal érkeznek, hogy ma már minden hétre jut kettő- három. Szombaton, vagyis tegnap este, 85 főnyi vendégsereg vett részt igazi „falusi” lakodalomban, — a Sallai utcában . : i Ez a szép látogatottság azonban követelményeket is támaszt. A vendégek — a hétköznapi törzsvendégek is «■* a zenét hiányolják. Még hoz- zá: cigányzenét. Amely szó« líd, amely nem „dolgozik’* erősítővel, amely éppen beleillik ebbe a Boltíves, faburkolatú, nyáron kellemesen hús, télen meghitt meleg étterembe. Mert a konyha és a felszolgálás gondossága, már elnyerte a vedégek bizalmát; a törzs — azaz — az előfizetéses vendégekét is. Négyöt környező vállalat dolgozói fogyasztják el naponta ebédjüket. Most egy nagyon jó ötlettel, bevezették a 8 és 10 forintos előfizetéses jegyet,' amely étlap szerinti étkezésre jogosít, csupán a különbözeiét kell megfizetni, ami néhány forint, vagy esetleg marad a jegy áránál. Az egyféle előfizetéses menü tehát megszűnt, helyette étlap szerinti bő választék. Mit bizonyít a Turist? Min- , dent meg lehet oldani, amit csak a vendég kíván. A fonyódi fiákeres üzeni, hogy eladta a részeges derestFiákétAz ember nem hisz a szemének, pedig az. Nyilván filmeznek a csárda körül, vagy valami hasonló .. Kollégáimmal nagyon óvatosan közelítünk a Tenkes Csárdához, és egyre bámuljuk a fiákért... Nyoma sincs a csárda körül filmezésnek ... A lovak olyan türelemmel állnak és várakoznak, ahogyan ezt csak „szakmabeli” lovak tudják csinálni... A fiákét valódi! És bent a csárdában egy valódi fíákerkocsis könyököl a söntés pult szélére, és mélán bámulja frőccsös poharát. Mintha csak a század elején járnánk. De hát mivégre is az egész? — Talán csak nem fuvarban jár erre? — De kérem fuvarban.:. Mi másban járnék? Egy bácskai juhászt hoztam a komájához Csarnótára. Most pedig megálltam itt, vendégváróban ... — Talán bérkocsis ipart váltott...? — Igen uram. . . Ez az ipar persze nagyon régi... Az apám 1922. február 28-án kapta meg az iparát. Baján... Később aztán én vettem át a fogatot. Tíz éve Fonyódon dől goztam, mint fiákeros, de aztán mást hozott a sors. Közben gyárban dolgoztam, de most újra megpróbálom ... Tudja 75 százalékos rokkant vagyok ... Harkányban az IBUSZ előtt van a standom, és ahová kell megyek taxitarifában. ■.— És akad erre vendég? — Uram, nagy előnyei vannak a fiSkernak... ’Az ember gyorsan halad, mégis jót látja a tájat, teljes szépségében, részleteiben. Gépkocsiból nézve elsuhan a táj nyomtalanul, de így megmarad az emberek belsejében. Gumirádlis a kereke, zajtalanul halad a kocsi. ... Emlékszem, amikor Fonyódra hajtottam milyen gyönyörű volt az út. Amikor Kaposvárt elhagytam, és a napfényes nyári táj ott volt körülöttem. Csak a lovak ügetése hallatszott: „Klipp-klopp- kltpp-klopp”. Tudja kihúztam magamat és azt mondtam: „Hát Józsi, van ennél szebb?" És higgye el uram, tényleg nem volt szebb annál... Legfeljebb ... Azok a régi bajai idők, amikor télen szánnal is jártam. A lovak nyakára száz csegettyűt szereltem, és úgy hajtottam ki a városból. Téli estéken, amikor elcsendesedett a város, a házak udvarán hallani lehetett, hogy merre járokA nővéreim öt-hat kilométerről is megmondták, hogy merre felé járhat a „Józsi"... — És Fonyódon, hogyan ment az üzlet? — Jól uram, nagyon is jót. Reggelente összevesztek rajtam a pesti úriasszonyok, hogy melyiket vigyem piacra... És tudja, akkor volt egy részeges lovam, a deres... Nem ismeri véletlenül Galambos színész urat? — De ismerem::: sé Ha találkozik vele legyen szíves mondja meg, hogy So- kac Józsi a régi fonyódi fiákeros azt üzeni, eladta a részeges derest... Nem győztem itallal... — Ivott az akkori knw—? — Jó pár lipicai volt, de 8 deres valahogyan rászokott az italra... Tudja Baján veti egy kis iskolás lány az Abo- nyi Zsuzsa. Hát az a zsíros kenyerének a felét mindig odaadta a deresnek. Mondtam én, hogy nem lesz annak jó vége, ha egy lónak zsíros ételt adnak. De a kislány csak legyintett: „Józsi! Ami nekem jó, az a lónak is jó lehet” Az a ló uram mindent megivott, amit kocsmában mértek. Rövid italt, sört bár talán fröccsözni szeretett legjobban. Ha megálltunk valahol, mindig többet kellett kérnem egy pohárral. Az emberek meg csak kérdezgették, hogy kinek lesz a harmadik pohár, az ötödik pohár, és számolgatták egymást.! Én is körbe számoltam, aztán hozzá tettem: „És a lő”... Él kellétt adni.'. — Ezek a lovak nem italoz^ nak...? — Ezek józan lovak'.'.: ’At a régi deres tudja, igazság szerint az én nevelésem nőtt Csikó korától én bántam ve^ le.:: Sókae Józsi várja a vendéi geket, hol a Tenkes Csárdái nál, hol a harkányi vasúton és szépen akad kocsikázó vendége. Nézelődő is, igazi utat is, mint a juhász. Azon t&i nódik közben, hogy télen majd épít egy új fiákért, egy kényelmesebbet, mint a mostani ., • De az utasoknak azt hiszem továbbra is ez lesz a kedvesebb, ez a régi, öreg fiáker, ami még a fiákeres időkből maradt itt, és most életre kelt::: Berfln Bakén SZÁRMÁK Maszatos képű, nuHásgéppel kopasztott kiskölyök horgonyoz le mellettem, hóna alatt papirosköteg. Prospektusok, televíziós készülékeket reklámoznak ben ne. Kiválaszt egyet és asztalomra csúsztatja. Tartja tenyerét... Vannak foglalkozások, amelyek a munkamegosztás nagyon is alágazat&it jelentik, még polgárjogot sem nyertek, létjogosultságukat is kétségbevonják. De valamiből meg kell élni, ezt sohasem firtatják. Van pörköltmandula árus, tolakodó virág-, totó-lottó, játék és gipszfigurák, s ki tudná felsorolni még miféle árus. Vannak ezenkívül homályban gubbasztó grafológusok (garantált íráselemzés!), surranó kéregetők, rapszodikusan fel-feltűnő karikatúris- ták, akik a harmadik asztaltól lesnek meg, s szempillantás múlva eléd csúsztatják tagadhatatlanul élethűre sikerült portrédat. Ök, akik elmaradhatatlan vendégei a kávéházaknak, presz szóknak, osztályra való te-' kintet nélkül kert- és kisvendéglőknek. És ki ne felejtsem, minden vendéglátóipart körteinek van saját, különbejáratú bolondja. Pontosan ilyen népségnek képzeltem el az Egri csillagokban a Budának baktató tengernyi sereg tarka utóvédjei, sereghajtóit. A kóklereket és a csepürágókat. Utánuk a keselyűk következtek. Az élelmesek mindig kitalálnak valamit és rákényszerítik portékájukat a kevésbé élelmesekre. A szak mai hierarchia szakadatlanul terebélyesedik. íme megszületett a legújabb, csak nevet és iparengedélyt kellene leakasztani neki valahonnan ... Valamelyik télen firkantottam noteszembe ezeket a sorokat. Maszatos képű, nullásgép- pel kopasztott kiskölyök horgonyoz le mellettem, markában kötegnyi buzogány. Kiválaszt egyet és asztalomhoz támasztja. Tartja a tenyerét. Szót sem válthatok vele, hirtelen veszélyt szimatol. A pincér fenyegető toppantására lassan hátrál. De az áru Agy látszik már jó helyen van, itthagyta. A pincért hamarosan elszólítják, pokoli a forróság, a szórni A gyerek újra mellettem, mint az állhatatos kupecok. — AlAi fa akarsz megint?! Felesleges a kérdés, kettőnk viszonya félreérthetetlen, nyújtja a markát. Közömbös arccal félrenéz, faggatáshoz, elutasításhoz, mi több, a gúnyhoz hozzászokott. Vagy leesik valami; vagy nem, ez a lényeg, s ezt ki kell várni, mert az emberek szeretik tudni, mire költik a pénzüket, ezenkívül csak a pincéreket kell szemmel tartani. — Honnan az égből szeditek ezeket a buzogányokat? Néma. — Ti szoktatok kéregetni a mozinál is? Vigyorog, mintha most már régi ismerősök lennénk. — Először mondd meg, miire kell a pénz? Ez a téma viszont untat« la. Zsebébe csúsztatja kezét, megcsörrentek a forintosok. Vállát vonogatja, de már a következő kuncsaft után néz. Próbálok nyájasabb lenni. — Mire kell a pénz? Megelégelte a zaklatást, sürgeti az idő — az idő pénz — nagy a placc. Felkapja a buzogányt és gyorsan tovább áll. A levegő tiszta s néha ottmarad a buzogány az asztalnak támasztva. Forintosokat nyom kodnak a markába. Lustán kavargatom kávémat. A gyerek serénykedik. Nincs is olyan ember a világon, aki ne akarná valamiképpen hasznossá tenni magát az emberek között. Csak vendégek vannak, akiknek ég tudja miért, nincs szükségük buzogányra, és pincérek esetleg, akik nem hagyják ,,dolgozni” a srácokat Es vannak részeges szülők, akik elküldik gyermekeiket kéregetni, hogy aztán kizsebeljék őket. Amíg ők isznak, gvermekeik „kenyeret keresnek”: Bácsi, tessék venni buzogányt... MTklósvárí Zoltán i
