Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-15 / 165. szám

IOTT. JTÜLITJS 15. napló 5 A beismerő vallomás után ••• KSene embernek nyoma veszett... Villányban úgy tudták, hogy a MÉK-nél, vagy • sild ősi Fmsz telepen kaptak munkát. Siklóson emlékeztek még egy-két névre, de már ««fc emlékeztek ... Végül az Erdőgazdaság Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalatának maty- tyi fűztelepén néhányat a kilenc közül mégis megtalál­tunk. A lapályos füves végte­lenben, mely mögött jól sej- Kk a Dráva, láthatatlanok az emberek. A telepvezető siet segítségünkre, beküldi egyik entberét e növekedő füzesbe, hogy megkeresse Fenyvesi Andrást, Jovánovies Istvárlt, és akit még talál. Eltelik tíz perc, mire láthatóvá válik néhány imbolygó emberalak. ügy mondták, hogy jól meg­termett, köpcös ember az a Fenyvesi András... Hát ez lenne akkor az, aki dói csör­tet kifelé a kaszások pedig nyílván az emberei, akikkel korábban is együtt dolgozott. Mit akarunk Fenyvesi And­rástól? Csalás, társadalmi falaidon ellem vétség ügyében keres­sük. A kilenc tagú alsószent- m ártani brigádot korábban a Villány-Siklósi Állami Gaz­daság alkalmazta. A brigád április 25-ét megelőző hat na­pon a híres Gön térben dol­gozott, az díványokat pótol­ták, ahol kellett Illés Ferenc brigádvezető és más szakem­berek szerint becsületes mun­kával napi 200 oltványt le­het elrakni, többet már ne­hezen ... A szakembereknek egy szép napon aztán feltűnt, hogy az alsószentmártoni brigád tagjai napi 3—400 da­rabot is elraknak. Alaposab­ban megnézték a pótlásokat,, néhány helyen leástak a föld­be és kiderült, hogy a nagy teljesítményt csalással, az ál­lami gazdaság és a társadal­mi tulajdon megkárosításával érték el. Mivel a munkát da­rabszámra fizették és a telje­sítményt az átvett százas olt- ványkötegek alapján mérték, az alsószentmártoni brigád tagjai összetördelték az első osztályú oltványvesszőket, melyeknek darabonként 5 fo­rint az értéke, és a pótláshoz kiásott lyukba dobálták. Az oltványvesszővel bélelt fész­kek tetejére aztán letűztek egy-egy vesszőt. Néhány nap alatt 4125 darab elsőosztá­lyú oltványt semmisítettek meg, melynek az érteke — Látogatás a* Egyetemi Könyv­tárban július 19-én du. 17 órakor Pécs város Doktor Sándor Mű­velődési Háza rendezésében, szak­vezetéssel. Gyülekezés a Leonardo da Vinci u. 3. sz. előtt. Részvétel díjtalan. (x) 20 625 forint. A kár igazság szerint ennél is több, mert nö­veli a jogtalanul kifizetett munkabér, valamint az egy éves terméskiesés, mert az így telepített vesszők (az alá­juk rakott vesszőpozdorja miatt) nem eredhettek meg ... Ezek után a gazdaság szak- szervezeti bizottságának, vala­mint pártszervezetének bevo­násával kivizsgálási, majd fe­gyelmi bizottság alakult, akik a helyszíni kármegállapítás utam, dr. Mayer János jogta­nácsos közreműködésével fe- gyelmileg elbocsátották az alsószentmártoni brigádot, és feljelentést tettek a rendőr­ségen. A jegyzőkönyv tanú­sága szerint mind a kilenc ember részleges beismerő val­lomást tett. A rendőrségi nyomozással párhuzamosan pedig önként, két részletben befizettek a gazdaság pénztá­rába kármegtérítés címén 20 740 forintot, valamivel töb­bet, mint az oltványok ára. így áll tehát ebben a pilla­natban Fenyvesi András és társainak ügye. Fenyvesi And­rás pedig most lépked a fü­zesből kifelé és gyanakodva méreget... Gyanúja pillana­tokon belül igazolódik... Megáll, köszön: — Jónapot! (Valóban megtermett em­ber, szinte már kövér, szája széle cserepes a fáradtságtól. Ideges, nem tudja milyen ma­gatartást vegyen fel.) — ön Fenyvesi András, született 1935. március 15- én .,. Anyja neve ... — Igen... Az oltványok végett? — Bizony, az oltványok ügyéiben keressük ... Elmond­hatná, hogyan jutott eszükbe ilyen esztelenség és hogyan vélekednek utólag az ügyről? — Megmondom én magának az igazat... A rendőrségen is megmondtam ... Az úgy volt, hogy már két napja ül­tettünk, amikor az autóbusz­nál hallottuk, hogy más bri­gádok 300 darabot is meg­csinálnak egy nap... Ugye sok a gyerek, kell a kenyér... Nekem is öt gyerekem van... Ezek ennyit tudnak keresni? Hogyan? Becsületesen 200- nál többet nem lehet elrak­ni... Hát megtudtuk ... Más­nap már tördeltük a vesz- szőt... — Elsőosztályú oltvány­vesszőt, aminek öt forint szálja... — Nézze elvtárs... Mink nem tudtuk, hogy ml a hely­zet a szőlővel... Itt lakunk a Dráva mellett, nem tudtuk mi, hogy ez ilyen drága... Mi csak a gyerekekre, meg a keresetre gondoltunk... Á börtönben is bűncselekményt követett el Pápai Erzsébet SS éves vissza­eső bűnöző, add már tizennégy­szer volt elítélve és jelenleg la • pécsi börtön lakója, összeve­szett Dömötör Jdnosné elítélttel. A két nő egymás haját kezdte cibálnl, amikor Czigány J enőné felügyelőnő a helyszínre érkezett es szét akarta választaná a vere­kedőket. Pápai Erzsébet azonban félrelökte és tettleg Is bántal­mazta a felügyelőnőt, amelynek következtében az S napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A Pécsi Járásbíróság elsőfokon hivatalos személy ellen elkövetett erőszak bűntettéért 1 ávi és 4 hó­napi szabadságvesztésre ítélte a vádlottat. Fellebbezés miatt az ügy a Megyei Bíróság elé került, amely az elsőfokú ítéletet jogerő­re emelte. — Es most mi a vélemé­nyük? — Nagyon is megbántuk .. Ez többet nem fordulhat elő mivelünk. Vagyis velem. Mások nevében nem beszé­lek. Amikor láttuk, hogy mi történt, mekkora baj ez, ösz- szeszedtük a pénzt a rokon­ságban és befizettük, hogy ne károsodjon az állam... De tudja, úgy szerettük volna, ha mi sem károsodunk. Kö­nyörögtünk a gazdaságban, hogy ott maradhassunk, de nem bocsátottak meg. Elküld­ték bennünket. .. Mit vesz­tettünk mi elvtárs? ... El sem lehet mondani... Oda az il­letményföld . . . Kukorica nél­kül nem lesz disznó, nem tu­dok csibét tartani, még a ga­lamboknak sem tudok egy kis szemet vetni . . Micsoda kár... Két hónapig úgy él­tünk, mint a múlt rendszer­ben ... Senki nem adott munkát... Elfogyott a ke­nyér ... Legalább húsz ezer forintot vesztettem én egye­dül ... Csak börtön ne legyen belőle... — Megbánták ... ? — Nagyon megbántuk elv­társ ... Csak nem tekintik a családot... Mert ugye most az államnak már megvan a pénze, de nekünk nincs meg a kenyerünk, a disznó télire. — Sokat segít majd, hogy önként befizették az okozott anyagi kár összegét... De a bűncselekmény mégiscsak megtörtént... — Megesett... Fenyvesi András hangja egyre halkult, . mivel a déli ebédhez kezdtek szállingózni az emberek. Jovánovies Ist­ván is elmondta közben, hogy neki is öt gyermeke van, de ő is halkan. — Tudja elvtárs — mond­ták végül — hetekig szégyen- lettünk kimenni a faluban. Jó munkásnak ismertek ben­nünket, aztán mindenki kér­dezgette, hogy miért nem já­runk dolgozni, miért kérünk kölcsön kenyeret, lisztet.. . Nehéz helyzet, nagy tanul­ságokkal. Amikor visszanéz­tem a porfelhőbe vesző árok- parti fákra, ahol összegyűl­tek a .fűztelepi munkások ebédre, még láttam Fenyvesi András ideges, zavart pillan­tását. Amíg „ament” nem mondanak az ügyre, nem lesz nyugta. És ha lezárják is, évekig viseli a nyomát anya­gilag, és jól kialakított embe­ri kapcsolataiban is. Nem az az ember, aki volt, de vissza­nyerheti a teljes becsületét. Jó munkával, megbízhatóság­gal, megbánással. Ez vonat­kozik mind a kilenc emberre, Petrovicsokra, Jovanovicsok- ra, az egész alsószentmártoni brigádra. De azoknak is el kel gondolkodni az ügy ta­nulságain. akik szóba kerül­tek a vallomás során, de bi­zonyíték híján most nem ke­rültek fegyelmi elé. Bertha Bulcsu Autóval külföldön Tudnivalók a biztosításról Az Állami Biztosítónál nyert tájékoztatás szerint a turista­ként személygépkocsival kül­földre utazóknak, ha szocia­lista országba kívánnak men­ni, rendszámigazolás szüksé­ges, (tehát Zöld kártyát vál­tani nem kell). A magyar szavatossági biztosítás érvé­nyes a szocialista országok területén elszenvedett bal­esetekre is, tehát a magyar gépkocsi által okozott kórt a biztosító átvállalja. A tőkés államokba utazók — Ausztria és Nyugat-Német- ország kivételével — Zöld­kártyát kötelesek váltani. A Zöldkártya, mint ismeretes, azért célszerű, mert tartal­mazza a kötelező biztosítást minden gépkocsitulajdonos ré­szére, s ha másnak okoz kárt, a biztosító kifizeti. A Zöld­kártya ára két hétre 20 fo­rint, egy hónaora 35 forint, lényégé tehát az, hó01' a kint okozott károk javításainak költségét az Állami Biztosító átvállalja. A casco biztosítással ren­delkezőknek a szocialista or­szágokba külön biztosítást váltani nem kell. Kivétel Ju­goszlávia, ahova a casco mel­lé pótdíj ellenében kiegészítő lapot kell váltani. Ez a ki­egészítő lap 15 napra 35 fo­rintba kerül és az Autóklub­ban beszerezhető. Az Állami Biztosító a szo­cialista országokkal kölcsönös segélynyúj u~ ezményt ku­Elfekvő állóeszközeinkből átadó: motoros szivattyúk, tizedes mérlegek, kályhák, íróasztal lámpák kezelőasztalok íróasztalok ventillátorok — tornádó székek hangosbemondó 15 hangszóróval szállítószalag 4.5 m. Felvilágosítás: Pécs, Kossuth Lajos u. 21 alatti közpon­tunkban, vagy 15-20, 19-37/ 95-ös mellék telefonszámon. BARANYA-TOLNA MEGYEI ÉLELMISZER ÉS VEGYIÁRU NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT A jövő orvosai egész ügye­sen szedik a gyümölcsöt, met­szik a barackfákat a lovász- hetényi táborban. A Zengő- aljai Állami Gazdaság dolgo­zói pedig az aratással és a takarmány begyűjtéssel foglal­kozhatnak. Vermes István táborvezető, civilben negyed­éves orvostanhallgató is elé­gedett, óránként átlagosan hat forint értékű munkát végez­nek a fiúk. Végül vele azért elégedettek a társai, mert nem az irodából irányítja őket, hanem maga is dolgo­zik. Ritka az ilyen táborve­zető, mondják a medikusok. Hátvanan vannak, majdnem mindegyikükkel beszélgettem, a nevüket nem is tudtam meg jegyezni. Hogy fel is írhat­tam volna? Hát persze. De nem mondták meg. Kellemetlen is lenne, ha az újságból derülne ki, hogy a mintafiú, aki szülei tudomá­sa szerint délutánonként an­golul tanul, tegnapelőtt éjjel álmában bemondta a makk ultit, és mindjárt meg is kont­rázta hazárd módon... Pufi sem verné magát a földhöz örömében, ha azzal fogadnák ismerősei: „Olvastam, hogy 105 üveg sört vesztettél a tizenegyes rúgásban. Mondd, nem rugdosnál nekem is egy párat? Szomjas vagyok ...” Az a négy fiú meg, aki ki­lógott a pécsváradi strandra, még a táborparancsnoknak sem szólt. Most fedjék fel ma gukat a nyilvánosság előtt? Ketten ruhástól hátra szaltót ugrottak a vízbe, a másik ket­tő fizetett, a helyi strandolok nem fogadtak, ők ingyen ne­vettek. Szigorú napirend szerint él­nek. Eleinte ötkor keltek és hattól tizenkettőig dolgoztak, később áttértek a hét órás kezdésre, szeretnek munka közben ébren lenni. Reggel elhelyezik felesleges ruháikat egy-egy fa alatt, délben pe­dig megkeresik. Ez elég hosz- szadalmas művelet, mert bár a ruhák nem egyformák, a fák igen, és sokkal több a fa. Annyi árnyék azonban még sincs, hogy ne égne pe­csenyére, aki ing nélkül dol­gozik. Bizony néhányon, akik tiem hallgatták Buga doktor orvosi tanácsait, fájlalják is a hátukat. Az ebédet megelőzi a für­dés. Már kezdetkor felhívták figyelmüket, hogy csendben, diszkréten, locsolás és labdá- zás nélkül fürödjenek, és le­hetőleg ne ebben a két hét­ben, mert Pajtás, a tíz má­zsás tenyészbika — istállója ott van a zuhany tőszomszéd­ságában — rendkívül ideges természetű, tavaly az itt dol­gozó medikák rendkívüli mó­don kihozták a béketürésoől. Azt azonban nem mondták meg, hogyan fürödjenek, ha nincs víz. Ez eddig szerencsé­re csak egyszer fordult elő, akkor is feltalálták magukat, a halastó vízvezetéke alá álltak. A munkavezető is figyel­meztette őket, hogy ne egye­nek az őszibarackból, mert a permetlé árt az egészségnek, hosszasan ecsetelte a permet- ártalom kellemetlen kihatá­sait, aztán a rossz nyelvek szerint gépiesen leszakított egy érett gyümölcsöt, és jó­ízűen beleharapott. Ebéd után a társaság nyu­govóra tér, kipiheni a munka 1 fáradalmait. De a „futók” j nem. A „futók” különös szék- ta. Tagjai átkocognak a kö- j rülbelül nyolc kilométerre lé­vő szilágypusztai lánytáborba, — „Éppen erre jártunk, gon­doltuk benézünk egy kicsi­két” — monujun a medikáknak, tehát, hogy minden nap meg­teszik ezt az utat. Mire a nótázásra kerül a sor, már vissza is érnek. Lo- vászhetényben most hamisí­tatlan medikus dalok járják. De jó lenne egyet hallani kö­zülük. — Szárazon? Ahhoz han­gulat kell... — Akkor legalább szaval­játok el, hadd közöljük a szö­vegét. — Nem lehet, nem szalon­képes. — Ahol nem bírja el a nyomdafestéket, majd kipon­tozzuk. — Ám legyen. Egészen jó, nem? Héttől nyolcig nagy tömeg vitatkozik a parányi focipá­lyán, érveik időnként dalaik­hoz hasonlítanak, aztán ha van tv-adás, akit érdekel, be­vonul a hétszer hét méteres, emeletes ágyakkal, könyvek­kel, sportszerekkel teli háló­terembe kedves nézőnek. Az Angyalt mind a hatvanan lát­ták, — ők is glóriát érdemel­nének. és leroskadnak az édes anya­földre. Állítják, hogy Szilágy­pusztán kékebb az ég, zöldebb a rét, frissebb a levegő, prí­mán lehet aludni is, érthető Amint ezer és egy élmé­nyüket mesélik, — természe­tesen munkaidőben — modern és megsokszorozódott férfi Seherezádéra emlékeztetnek, Vermes István a „szultán” önfeledten hallgatja őket, amíg bírják mesével, nem kell dolgozniuk. Végül csak vissza­változnak medikussá, és tá­borbeli helyzetüket szakszerű­en fogalmazzák meg: — A tanév stressz-hatásai után, melyek a vizsga idejé­re akkumulálódnak enyhe neurózist váltva ki az agy­kéreg szürke-állományának sejtjeire megnyugtatólag hat ez a munkaterápia. Szöveg: Kéri Tamás Rajzok: Erb János tött, s ennek értelmében, ha casco-val rendelkező mad var gépkocsitulajdonos kint bal­esetet szenved vagy okoz, kár­térítést V'-- A Szovjetunió­ban 5600, Csehszlovákiában, NDK-1-— nn és Len gyelországban 5000—5000 és Jugoszláviában 3100 forintig lehet kisebb javításokat esz­közölni. Az Állami Biztosítónál a casco kiegészítőt és a Zöld­kártyát azonnal biztosítani tudják, de meg kell jegyez­ni, hogy Jugoszláviába nem érvényes a casco kiegészítő nélkül. Ha nem rendelkezik cascoval a külföldi károkozó, fáiké--—'' a7, Állami Biztosító Nemzetközi Biztosítási Főosz­tálya érintkezésbe lép a kül­földiekkel és megszerzi a ja- víttatási költségeket. Végezetül még annyit hogy a balesetet külföldön is és hazaérkov-«; után itthon is je­lenteni kell az Állami Bizto­sítónak. A szavatossági biztosítás a motorkerékpárokra is kötele­ző. Ha valaki motorkerékpá­ron hagyja el az országot, a tossófi biztosításra vonat kozóan iifvanolyan szabályok érvényesek, mint az autósok­ra. tr----sKnim nem kell Z öldkártvát váltani, oda a motorosoknak sem kell, de az eavéb ors-rácT-n-a számukra is kötelező a Zöldkártya be­szerzése. Motork°- ’—a casco-biz- tosítás nem köthető, hanem csupán tűz, robbanás és bal­eset pcotór- rvő'ó uiztosítás. Ez egész Európa területére érvénves. A térítés alá tar­tozó károkat az Állami Biz­tosító itthon forintban fize+1 meg. Levelezőink írják: n" • Rombolják a műemléket Pécsett a 602 méter magas Ja- kabhegy páratlan Jó levegője és a kilátás sok kirándulót vonz. Itt látható még a vaskor elejé­ről származó Ulírek fölclsánca] és a középkori építkezések rom­jai. A napokban arra Jártam és megdöbbenve vettem észre, hogy nemcsak az Idő vasfoga eszi a több száz éves kolostorromokat, hanem kíméletlenül csákányozzák a műemléket. Most már alig le­het követni a falak vonulatát, mert gépkocsikkal hordják el egyes házépítők a köveket. Ké­rem az Illetékeseket, akadályoz­zák meg ezt a pusztítást, a mű­emlék rombolásét. Bischof János Pécs, Úttörő u. 2. Köszönet Deíári Pistának Egyik vasárnap pesti vendé­geimmel sétáltunk, fényképeztük a siklósi várat. Egyikük kabát­jából kiesett az irattárcája, ben­ne több igazolvány és a vasúti menetjegye. Az Irattárcát egy kisfiú, Detári István (Siklós, Dó­zsa György utca 28.) találta meg, és leadta a rendőrségnek. Becsü­letességéért ezúton Is szeretnék köszönetét mondani. Mohácsi Lajossá Siklós Megszegik a csendrendeletet Tűrhetetlen állapot, amelyet a Kossuth Lajos u. 6. és 8. számú ház lakóinak kell elszenvednie. Déli 12 órától szünetel a jármü­vek forgalma, csendes az utca. Ez jó intézkedés volt. Ellenben este 10 órától hajnali 4 óráig sok autó parkol az ablakok alatt, úgy csapkodják az ajtó­kat, hogy az abiakok is belerez- dülnek. Nagy a lárma. A Panno- nia-bárból kijövök órákig han­gosan vitatkoznak az épület előtt. A szálloda ablakaiból is többször lenéznek, szappandara­bokat dobálnak le, vizet csurgat­nak alá. Idős, beteg emberek éj­szakai nyugalmát háborítják a csendrendelet megszegői. Nagy a meleg, de a zaj miatt mégis kénytelenek vagyunk az abla­kokat éjszaka csukva tartani. Kér­jük az illetékeseket, intézkedje­nek nyugalmunk érdekében. Kriszt Mihályi* és még hat aláírd» k A f

Next

/
Oldalképek
Tartalom