Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

$967* JÜLÍTTS 2» napló 3 Kádár János elvtárs felszólalása a KISZ VII. kongresszusán (Polytat&s a 2. oldalrólJ lista országok mellett, s azok mellett, akikkel szolidaritást vállaltunk. Mi elvi politikát folytatunk, de ez megfelel a magyar nép jól felfogott ér­dekeinek. Szeretném megértetni az itt képviselt korosztállyal, hogy bár a jövendőhöz nagyon fon­tos a romantika, meg sok egyéb, ami a fiataloknak kell, de a legeslegfontosabb, hogy a magyar ifjúság elvek szerint éljen, s legalapvetőbb elvünk szocialista hazafiasságunk és proletár internacionalizmu­sunk. (Nagy taps.). Cél a szocialista társadalom teljes felépítése Belpolitikánkká! kapcso­latban szeretném hangsúlyoz­ni, hogy törekvéseink, társa­dalmi céljaink tömör megfo­galmazása a szocialista társa­dalom teljes felépítése. Ez a társadalom a magyar nép számára épül, s csak a magyar nép műveként jöhet létre. Ebben a harcban, mun­kában megvan a szerepe és feladata a pártnak, és az ifjú­sági szövetségnek: többek kö­zött az, hogy hirdessük a szo­cialista társadalom felépítése érdekében szükséges tenniva­lókat, lelkesítsük és mozgósít­suk a tömegeket a feladatok megoldására, szervezzük, ve­zessük a tömegeket, de a nagy mű csak a nép munká­jával valósulhat meg A politika nyelvén ez azt jelenti, hogy pártunk politi­kája a munkásosztály vezet­te munkás-paraszt szövetség­re, az értelmiséggel való szo­ros együttműködésre, a nép valamennyi haladó erejének tömörítésére épül. Más nyel­ven: a Hazafias Népfront­eszmére, a kommunisták és a pártonkívüliek szövetségé­re A szocialista Magyarország a magyar nép közös műve­ként jött létre, és az a nép országa. Még igazabb, hogy az ifjúságé lesz a jövendő szocialista Magyarország. És az szép ország lesz. Ott igaz­ság lesz olyan dolgokban is. amikben ma még nincs. A gazdasági munkában most az ötéves tervet kell megvalósítanunk, s a gazda­sági mechanizmus reformjá­val kell foglalkoznunk. Ez utóbbival kapcsolatban a leg­okosabb, amit ajánlhatok, hogy ne célnak tekintsék, ha­nem eszköznek. A gazdasági mechanizmus reformjának megvan a maga meghatáro­zott világos célja: ez, hogy hatékonyabbá tegyük a gaz­dasági tevékenységünket. Amit az ötéves tervben a termelési eszközök fejleszté­se, az életszínvonalemelés, a kulturális ellátás területén elhatároztunk, azt most már a gazdasági mechanizmus re­formja segítségével kell meg­valósítanunk. És ha a refor­mot jól vezetjük be, és jól hajtjuk végre, akkor még len dületesebb, még gyorsabb fejlődés következik a gazda­sági munkában is. Felvetődött rtt az a prob­léma, hogy mit csináljon a KISZ a reformmal kapcsolat­ban, mi a feladata. Én a KISZ-nek azt ajánlom, hogy amint nem szükséges a KISZ bizottságainak külön és önálló külpolitikát, külön és önálló belpolitikát kidolgoz­niuk, ugyanúgy nem szüksé­ges kidolgozniok külön ifjú­sági gazdasági mechanizmus- reformot sem. (Nagy derült­ség, taps). A reform alapel­veit tudományosan kidolgoz­ták, politikailag ellenőrizték és korrigálták, most a kor­mány rendelkezéseiben és jogszabályaiban konkretizál­ja, teljessé teszi és bevezeti. Az ifjúság a maga lendületé­vel, szocialista meggyőződé­sével, helyeslésével és kriti­kájával elevenen és bátran kapcsolódják bele és végez­ze el azt, amit az ifjúsági szövetség és az ifjúság elvé­gezhet. Az ifjúságnak természete­sen vannak anyagi, művelő­dési problémái. Ezekkel fog­lalkoznak az illetékesek, de tény, hogy tíz esztendő alatt a dolgozók reáljövedel­me több mint ötven százalék kai növekedett. Ennek meg­felelően az ifjúság — a mai korosztály is — ennyivel job­ban él, mint a tíz esztendő előtti fiatalság. A művelődés­ben is nagy eredmények van­nak. Tíz évvel ezelőtt az iparitanuló-iskolákban 88 ezer fiatal volt, most 183 ezren tanulnak. A középiskola nap­pali tagozatán akkor 126 ezer volt, most 230 ezer a hall­gatók száma; az egyetemen pedig 24 ezer helyett most 52 ezren vannak. Erre még az ellenségeink sem mondhatják, hogy nem komoly eredmény. Örülök annak, ami már megvan a középiskolai, főis­kolai, egyetemi diákok szá­mára és szeretném, ha még több lenne, de azért a to­vábbfejlesztésnél meggondo­lásra ajánlanám a követke­zőket: Most, ha az egyetemi hallgatónál az összes feltéte­lek összetalálkoznak, — tehát az ideális esetet veszem —, szociális származás, jól ta­nul — akkor olyan kedvez­ményeket kap, hogy 600—800 forint zsebpénze is van ha­vonta. ponti Bizottság nevében is mondhatom, hogy minden­ben egyetértünk és támo­gatjuk. Sok sajátos kérdés és je­lenség van, amivel foglalkoz­nia kell az ifjúsági szövet­ségnek. Vannak például egyes nyugati divatok, ame­lyek bizonyos mértékig ná­lunk is hatottak, más diva­tok pedig a hazai talajon is kitermelődtek. Ezek egyike a cinizmus és a közöny a köz­életi kérdésekkel szemben. Nyugaton ez párosul a vad­nyugati nadrágviselettel, meg a hosszú hajjal, a borotvál­kozás elhagyásával, sőt a legfejlettebb szektákban még a fehérneműviselést és a mo­sást is elhagyják. Nálunk ebben a mértékben természe tesen nincsenek, de szórvá­nyosan felüti a fejét. Komoly vita van — ez részben a Nyugat befolyása, részben saját, még nem tisz­tázott kulturális nézeteink­ből következik — a modern­ség és a korszerűség körül. Mi a modern, mi a korsze­rű? A fiataloknál ennek nagy jelentősége van, mert termé­szetesen modernek és korsze rűek akarnak lenni. Végül van vita akörül — ezt nem a fiatalok kezdik, — hogy milyen a magyar ifjú­ság, milyenek a magyar fia­talok. Ezekről szeretnék né­hány szót szólni. A vadnyugati nadrágokkal, meg hajviselettel, meg sza­kállal nem akarok foglalkoz­ni. Az öltözködésnek megvan a maga jelentősége, minden ember szeret jól kinézni, a fiatal pedig tetszeni is akar, és ez normális dolog. Azon­kívül van a világon divat is, és azzal valamiféleképpen haladni kell. Persze, ennek is megvannak a maga civili­zált normái és ehhez ragasz­kodni kell. Ami itt fontos, hogy a párt, az ifjúsági szö­vetség nem divattervező cég, nem fodrászipari ktsz, és nem is kell ilyesmivel fog­lalkoznia. A pártnak, a KISZ nek e kérdések társadalmi oldalával kell foglalkozniok. Először arra szeretnék vá­laszolni, hogy milyen az if­júság. Teljes meggyőződésből mondom, hogy a magyar if­júság jó ifjúság, általában a szocialista társadalomba be­illeszkedő szocialista ifjúság. Ha azonban azt kérdezik, hogy milyenek a fiatalok, akkor azt mondom, hogy tu­lajdonképpen a kérdés ilyen feltevésének semmi értelme, mert csak egyetlen módon lehet válaszolni rá: külön­bözőek. Foglalkozzanak azzal, hogy az egyes fiatalok is mindin­kább és mind jobban hason­lítsanak ahhoz a szocialista emberideálhoz, amire mi szün­telenül törekszünk. Legyen a fiatal szocialista hazáját sze­rető ember, ami nálunk el­választhatatlanul összekapcso­lódik a más népek iránti tisz­telettel és baráti érzéssel, a proletár internacionalizmus­sal. Hozzáfűzhetem, hogy le­gyen önfeláldozó és áldozat­kész. párt, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, felelősek a pedagó­gusok, a szülők, és felelős az egész társadalom. Amikor az ifjúság kérdésével, mint tár­sadalmi kérdéssel foglalko­zunk, ebből kell kiindulnunk. Természetesen a párt, meg a pedagógusok, meg az egész társadalom felel az ifjúságért de ők sok minden másért is felelnek. A Kommunista Ifjú sági Szövetség azonban csak az ifjúságért felel. Én azon­ban ezt kiegészíteném azzal, hogy az ifjúság is felel önma­gáért. És minden egyes fiatal felel saját magáért. 4 jövőben is rendíthetetlenül kitartunk a proletár internacionalista elvek mellett A zászló és a vörös csillag Erősítsük a KISZ kommunista jellegét! Láttam már belülről a debreceni kollégium épületét, a műegyetemibe is belátogat- tam. Csak örülni lehet. Mégis elgondolkoztató az, hogy vé­geznek a fiatalok, az egyik­ből agrárszakértő, a másikból műszaki szakember lesz és — ahogy mondják — ki­mennek az életbe, elhelyez­kednek. Akkor jön a lakás- probléma, meg egyéb gondok és azt hiszem, nem állok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy annak a diák nak csak nagyon sokára lesz még egyszer 600—800 forint zsebpénze az életben. (Nagy taps). Mert felnő, családot alapít, s akkor más „főható­ságok” jönnek, a keresettel el kell számolni. (Derültség). De vegyük a legjobb esetet: kap lakást, de olyan norma szerinti kultúrát, civilizációt, mint amilyen a mostani lég jobb kollégiumokban van, csak nagyon sokára kap. Okos do­log ez? Nem azt mondom, hogy vegyük el, mert elven­nünk nem kell semmit, in­kább arra kell majd gondol­nia a társadalomnak, hogy ne legyen ilyen nagy az esés, ha a fiatal kijön a főiskoláról. Inkább abban fejlesztenénk, ifjúságnak most inkább erre van szüksége, mint az isko­lán belüli kedvezményekre. Annál is inkább, mert külön­ben nem az a mentalitás ala­kul ki a fiatalban, amit az élet megkíván. A KISZ-ről annyit szeretnék mondani, hogy az összes., ismert és mérhető tényezők alapján a párt egyes konkrét esetekben és általában is megállapítot­ta, hogy a KISZ munkája fejlődik. Fejlődik a munka politikai tartalma és szerve­zeti ereje is. A magyar if­júság jelen van mindenütt éeí helyt áll tanulásban, termelő munkában, városban, falun, szocialista brigádmozgalom­ban, a munkaverseny-válla- lásokban és így abban a tu­datformáló tevékenységben, ami a legszorosabban függ össze a termelőmunkával, és teljesíti honvédelmi kötele­zettségét. Ami a beszámolóban, a ha­tározati javaslatokban a KISZ továbbfejlesztésének fő iránya ként, tehát kommunista jel­legének erősítése, szervezeti fejlesztése, az érdekképvise­leti feladatok helyes és jó ellátása tekintetében szere­pel, helyes és nemcsak sa ami a főiskola után jön. Az i ját nevemben, a Párt, a Köz­Világmozgalmunk, pártunk s az emberiség jobbik része azért harcol, hogy az imperia­listák soha többé ne tudjanak világháborút kirobbantani. Ezért harcolunk, és bízunk abban, hogy a világháborút sikerül is megakadályozni. El­ítéljük a helyi háborúkat is, és kötelességünknek tartjuk népünk békéjét megvédeni. Ahhoz, hogy ez valóban így lehessen, szükségesek a hon­védelmi ismeretek, a honvé­delmi kötelezettségek becsüle­tes teljesítése és még valami, ami az egyenruhás és a nem egyenruhás fiatalok jellemvo­násává kell hogy váljék. A kongresszus megnyitása­kor behozták a terembe a piros-fehér-zöld zászlót Leg­főbb törvényhozó szervünk épületén, a parlament kupolá­ján ott van a vörös csillag. A zászló és a vörös csillag szent dolgok, jelképek. Azt jelenti, hogy a magyar nép sorsában a nemzeti boldogulás és a szocializmus eggyé vált, elvá­laszthatatlanul összeforrott. A vörös csillag jelenti a szocia­lista mivoltunkat, a munkás­hatalmat, a termelőeszközök társadalmi tulajdonát és a proletár internacionalizmust, a kommunista eszmét. Ahhoz, hogy ne legyen világháború és népünk békéjét megőriz­hessük, szükséges, hogy min­den öntudatos magyar fiatal bármikor kész legyen minde­nét, és ha kell, az életét is feláldozni ezekért a zászlókért és azért, amit a zászló jelent a mi számunkra. Ha az ellen­ség tudja és látja, hogy a magyar népet és a magyar if­júságot eltökéltségében meg­ingatni nem tudja, mert szo­cialista vívmányait, hazája függetlenségét kész minden körülmények között, minden­féleképpen és minden áldozat árán megvédeni, és eltökélt szándéka felépíteni a szocia­lista társadalmat, akkor nincs mit keresnie nálunk. Egyéb­ként, bár most többet beszé­lünk a nyári táborokról, mint a rendkívüli viszonyokról, már most sem ajánlom semmiféle ellenségnek, hogy próbát te­gyen, mert népünk bármilyen kritikus helyzetben kész fegy­verrel is megvédeni szocialis­ta vívmányait, ragaszkodik hozzájuk és felépíti a szocia­lista társadalmat, szoros szö­vetségben nemzetközi osztály­testvéreivel. (Nagy taps.) Ami a korszerűséget és a modernséget illeti: nem külső­ségek dolga, hogy valaki kor­szerű-e, modern-e. Ma nincs korszerűbb eszme a kommunizmus eszméjénél és aki korszerű és forradalmár akar lenni és igaz magyar ha­zafi, az a kommunizmus esz­méjét sajátítja el, azt vallja és azt szolgálja életével és te­vékenységével. Akkor lesz a legkorszerűbb és a legmoder­nebb ember. (Nagy taps.) Utoljára hagytam azt a kér­dést, amely sokszor szerepel cikkekben: ki felelős az ifjú­ságért? Az ifjúságért felel a Elvtársak! A párt jelenlegi politikájá­nak és a Magyar Népköztár­saság politikájának fő voná­sai 1956-ban és azt követően alakultak ki. A dogmatikus hibák ellen és az ellenforra­dalmi felkelés ellen vívott harcokban formálódott pár­tunk jelenlegi politikája és harci programja. Ezt az idők és a szükségesség követelmé­nyeinek megfelelően fejlesz­tettük és fejlesztjük tovább, de mindig marxisták—leninis­ták, kommunisták voltunk. Ebből következik, hogy a szo­cializmus belső építésének alapkérdéseiben, s a szocializ­mus alapvető világkérdéseiben a lényeget tekintve mindig ugyanazt vallottuk. Ami pedig nemzetközi poli­tikánkat illeti, ahogyan kitar­tunk kommunista eszméink és szocialista elveink mellett, ugyanúgy — rendíthetetlenül és 'mindvégig — kitartunk a proletár internacionalista el­vek mellett is. (Taps.) Abban a meggyőződésben, hogy nincs ennél igazabb és hívebb szol­gálata a magyar nép érdekei­nek, nemzetünk boldogulásá­nak. Büszkék vagyunk arra, hogy a nagy szovjet népnek, amely az idén ünnepli a forradalom győzelmének 50. évfordulóját, a többi szocialista ország né­peinek, s nem utolsó sorban, hanem főképpen az ellenség­gel élet-halál harcát vívó viet­nami testvéreinknek megbe­I csült jó barátai és szövetsége­sei vagyunk. Ez a mi leg­szebb törekvésünk, ez népünk érdekeinek becsületes és igaz szolgálata. (Hosszan tartó, üte­mes taps.) Elvtársak! Megváltoztak az erőviszo­nyok Magyarországon is, és a világban is, és ebben az irány­ban fognak változni ezután is. Azt javaslom Önöknek, dol­gozzanak szívvel és lelkese­déssel és ne szégyelljenek lel­kesnek is lenni. Ma mintha a „korszerűség” egyik formája lenne, hogy az emberek néha restellik, hogy lelkesedni is tudnak. Voltak nálunk hibák valamikor, de a hiba nem az eszmében volt. A kommuniz­musnak mindenki lehet lelkes híve, az olyan eszme. És a szocializmust is mindenki lel­kesen építheti, mert az olyan ügy. Mi akarjuk, hogy legyen több prémium és fontos az anyagi érdekeltség, de az em­bereket és különösen a fiata­lokat elsősorban az eszme hű szolgálata vezesse és eközben javuljon az életük és a kere­setük. Elvtársak! A Központi Bizottság nevé­ben azt ígérhetem, hogy ed­digi törekvéseinket követjük. Önöknek pedig azt kívánjuk, hogy haladjanak tovább a megkezdett, egészséges úton, amelyen most járnak. Jó mun­kát, sok sikert kívánok. (Hosz- szantartó, lelkes taps.) Elsőként Csillák András, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a man­dátumvizsgáló bizottság jelen­tését. A kongresszus a jelen­tést egyhangúlag tudomásul vette. Veres Judit, budapesti kül­dött felszólalása után Kovács Anna, a drávasztárai tsz bri­gádvezetője, Baranya megye küldötte kért szót. — Kedves Elvtársak! Délsziáv-lakta községünk­ben 1960-ban alakult meg a termelőszövetkezet, és azóta Drávagyöngye néven működik — kezdte felszólalását me­gyénk küldötte —. A közös­ség — bár az első években voltak nehézéségeink — bebi­zonyította a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyét, s évről évre szebb eredményekkel büsz­kélkedhet. A község lakos­ságának biztos megélhetést, megfelelő munkalehetőséget biztosít. A szövetkezet tagjainak át­lagos életkora 46—60 év kö­zött van. Fiataljaink nagy ré­sze másutt dolgozik, s bár ez az életmód — reggel 5 órakor mennek és csak este 9 felé térnek haza — nagyon fárasz­tó, mégis ragaszkodnak hozzá. Pedig ha ugyanilyen lendü­lettel dolgaznának a tsz-ben, nemcsak napi 10, de 20—30 forinttal is többet kereshet­nének otthon. Kovács Anna a továbbiak­ban azokat az okokat fejte­kára válaszolt az elhangzott észrevételekre. Megállapította; a felszólaló küldöttek mind­egyike egyetértett a Központi Bizottság beszámolójával, a kongresszus dokumentumai­nak, határozatának, akcióprog­ramjának tervezetével. — Most újra a tetteken a sor — hangsúlyozta. — Min­dennapi munkánkhoz pártunk­tól kaptunk és kapunk útmu­tatást, támogatást. Fogadjuk meg: mindent elkövetünk azért, hogy ifjúságunk még jobban átérezze személyes fa lelősségét saját sorsáért, né­pünk jövőjéért. Kérte a kongresszust: ment­se fel tisztségéből a KISZ Központi Bizottságát és Köz­ponti Revíziós Bizottságáé A kongresszus ezután zárt ülést tartott, amelyen megvá­lasztotta a KISZ 105 tagú Köz­ponti Bizottságát, és 17 tagú Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságát. A KISZ Központi Bizottsá­gának első titkárává ismét Méhes Lajost, az első titkár állandó helyettesévé Szabó Jánost, a KISZ Központi Bi­zottságának titkáraivá: Kár­páti Sándort, Molnár Györ­gyöt, Nádasdi Józsefet, Rí- bánszki Róberetet és Vajó Pé­tert választották. A KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja lett Mé­hes Lajos, Szabó János, Kár­páti Sándor, Molnár György, Nádasdi József, Ribánszki Ró­bert, Vajó Péter, Somogyi Im­re, Szabó Ferenc, Sándor György, Perger Lajos, Kovács Sándor, Brosz László, Szabó Béla és Demeter Piroska. Az új vezetőség megválasz­tása után felcsendült az Inter- nacionálé, percekig zúgott a taps és ezzel véget ért a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszus*. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szomba­ton Szabó Ferenc elnökletével folytatta munkáját a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIL kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. r Évről évre jobban élünk I gette, amelyek miatt a meg- I felelő munkalehetőséget és | biztos jövedelmet nyújtó ter­melőszövetkezetben kevés ő fiatal. Elmondotta, hogy több ségük a végzett munka érté­két azonnal, száz Százalékos fizetési rendszerben szeretné megkapni. Ezt nem tudják megoldani, de biztosan lehet­ne találni a kívánság és a le­hetőség között valamiféle kompromisszumos megoldást A fiatalok egyébként a száz százalékos munkadíjért a ta­gokat megillető háztáji földről lemondanának. Szólt arról is, hogy ha sikerülne meggátolni elvándorlásukat, hatékonyabb, tartalmasabb lenne a KISZ- szervezet munkája is. Jobbár tudnák segíteni a szövetkezet gazdasági munkáját, eredmé­nyesebben tudnának foglal­kozni a falu fiataljainak po­litikai és kulturális nevelé­sével. — Mind a magam, mind azok nevében, akiket képvi­selek, egyetértek a KISZ Köz­ponti Bizottságának beszámo­lójával, s azt elfogadásra ajánlom. A kongresszusnak további eredményes, jó mun­kát és valamennyi részvevő­jének erőt, egészséget kívánok. Ezután Cselényi Gabriella, Rális Rezső, Varga Róza fej­tette ki véleményét a KISZ munkájáról, majd Balogh Im­re felszólalásával befejeződött a vita. Méhes Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­A KISZ VIL kongresszusának harmadik napja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom