Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-11 / 161. szám
2 napló 1967. JÜLIUS 11. Hivatalos jelentés a langenweddingeni vasúti szerencsétlenségről 81 személy vesztette életét Megnyílt a baltikumi békehét Rostock: Vasán ap az NDK-beli Rostockba) megnyílt a baltikumi bél éhét. A balti országok immár hagyományossá vált békeöí izejöve- telén megjelentek j i NDK párt- és állami vezető Walter Ulbricht vezetésével. Amerika fegyvere c a görög junt ának Moszkva: A Pra' da hétfői számában Brag! a megjegyzést fűz a was lingtoni kormány elhatárt sásához, hogy növeli a görög katonai diktatúrának nyújtott katonai segítséget. Megállapítj i: a görög reakció azért i 'yekszik amerikai fegyvereket izerezni, hogy még jobban fo hozhassa terrorját. A mongol népi forradalom évfordulójára Munkában a mentőosztagok. Berlin: A langenwed- dingeni vasúti szerencsétlenség ügyét vizsgáló kormány- bizottság vasárnap előzetes jelentést adott ki, amely összefoglalja a szerencsétlenség ügyében lefolytatott vizsgálat eddigi eredményeit. Megállapították, hogy a benzinszállító tartálygépkocsi és a Magdeburg felől érkező 825-ös számú személyvonat összeütközését közvetlenül a lagenweddingeni pályaudvar személyzetének kötelességmulasztása idézte elő. 1967. július 4-e óta a vasúti átjáró sorompójának lebocsátását többször megakadályozta egy lelógó postai távbeszélővezeték. A vasúti szolgálati szabályzat előírásait megszegve, ezt a hibát nem jelentették. 1967. július 6-án a sorompóőrnek reggel már négy áthaladó vonatnál nehézségei voltak, amikor le akarta ereszteni a sorompót. Ennek ellenére nem tette meg a szükséges intézkedéseket. Amikor 8 óra tájban a 825- ös magdeburgi gyorsított személyvonat a vasúti átjáró felé közeledett, a leeresztésnél a sorompó csúcsa beleakadt a lelógó távbeszélővezetékbe. Ugyanebben az időben a vasúti átjáró felé közeledett a „Veb Minői” benzinszállító •tartálygépkocsija. Az őr a sorompó fel-le mozgatásával megkísérelte a sorompó kiszabadítását, ugyanakkor azonban nem állította tilosra a szabadot mutató vasúti jelzőberendezést. A tartálygépkocsi vezetője fékezett a vasúti átjáró előtt. Amikor azonban a sorompóval bajlódó őr éppen felfelé emelte a sorompót, gépkocsijával tovább indult. Nyilván azt hitte, hogy a sorompóőr éppen most tette szabaddá az utat A mozdony- vezető, amikor az utolsó pillanatban észrevette a sínekre hajtó gépkocsit, megpróbálta lefékezni a vonatot, de sikertelenül. A mozdony elkapta a kocsi jobboldali ütközőjét és a benzinszállító tartályt nekivágta a vagonoknak. A benzin az ütközéstől azonnal felrobbant A hivatalos jelentés méltatja a mentésben résztvevők önfeláldozó munkáját és azt a gyors segítséget, amelyben a sebesülteket részesítették. Az egész vonaton 540-en utaztak. 77 személy — köztük 44 gyermek és a tartálygépkocsi vezetője — közvetlenül a szerencsétlenségnél veszhette életét. Az 54 sebesült közül négyet a leggondosabb orvosi ápolás sem tudott megmenteni. A tűz pusztító hatása hallatlanul megnehezítette az áldozatok személy- azonosságának megállapítását. Az EAK véleménye az ENSZ-megfigyelőkről A kairói sajtó beszámol U Thantnak arról a javaslatáról, hogy az ENSZ küldjön megfigyelőket az egyiptomi, izraeli fegyverszüneti vonalra. A lapok szerint az EAK nem utasítja el ezt az indítványt, de elfogadása előtt felvilágo-. sításokat igényel. Pontosan meg kell határozni és megmagyarázni a megfigyelők feladatkörét, munkájuk határait. Kapcsolatukat a világszervezettel és a hadviselő felekkel. Az Ahram rámutat, hogy jelenleg létezik egy nemzetközi megfigyelő szervezet, de ennek működését Izrael meggátolta. Miközben folynak Bumedien és Nasszer tárgyalásai, Kairó felkészül Husszein jordán király és más arab államfők fogadására. Kairói megfigyelők a jordán uralkodónak abból a nyilatkozatból, miszerint azonnal meg kell tartani az arab csúcstalálkozót azok részvételével, akik hajlandók részt venni rajta, arra következtetnek, hogy a szűkkörű csvicskonferencia a küszöbön áll. Ezt azonban hivatalos források nem erősítették meg. A Progres Egyiptien kérdőjellel írja: ötha talmi csúcs, az EAK, Algéria, Szíria, Irak és Jordánia részvételével? A lap szerint Nasszer és Bumedien tárgyalásain a fő kérdés: hogyan lehet elérni az izraeli megszálló csapatok kivonását az ENSZ kudarca után? A két delegáció összetételéből arra következtetnek, hogy megvizsgálják a két ország katonai együttműködésének problémáit is. (Kairóba érkezett Taher Zbiri algériai vezérkari főnök is). Mit fizet a totó? 13 plusz 1 találatot senki sem ért el. 13 találatot 5 fogadó ért el, ezek nyereménye az illeték levonása után szelvényenként 57 190 forint. 12 találatos szelvények száma 137, szelvényenkénti nyeremény, az illeték levonása után 1391 forint. 11 találatos szelvények száma 1694, nyeremény az illeték levonása után 113 forint. 10 találatot 12 779 fogadó ért el, ezek szelvényenkénti nyereménye az illeték levonása után 22 forint. Harcok Nigériában La g os : Ellentmondó győzelmi jelentések teszik áttekinthetetlenné a nigériai polgárháború képét. A lagosi szövetségi kormány azt állítja, hogy csapatai a Biafra néven elszakadt keleti tartomány fővárosa, Enugu felé vonulnak. A lázadó Biafra rádiója azonban vasárnap egész nap a saját verzióját Ismertette: eszerint a biafrai erők minden fronton visszavetették a szövetségi katonaságot és súlyos veszteségeket okoztak Gowon vezérőrnagy erőinek. Mint az UPI hírügynökség írja: a bizonyítható tény mindössze az, hogy a szövetségi hadsereg parancsot kapott: vegye be Enugut mindenáron és fogja el élve a keletiek kormányzóját, Ojukwu alezredest, akit — ha bíróság elé állítanak — 27 vádpont alapján ítélhetnének el, közöttük hazaárulás vádjával. Ami a lagosi rádiójelentéseket illeti, vasárnapi közlemények szerint a a ' csapatok péntek óta ták a keleti tartomár fontos városát: Obuc lót és Gakemet. A lagosi hír az, hogj Nsucka egyetemi ván az Enugüba vezető 1 Ion fekszik. iövetségi elfoglal- r három írt, Obo- egutóbbi elesett | amely 5útvonaMongólia az 1921. július 11-én lezajlott népi forrada- dalorn előtt a világ legelmaradottabb országai közé tartozott. Az ország gazdasági életének alapja a nomád állattenyésztés volt; gyáriparral nem rendelkezett, a lakosság szükségleteit a kis- és kézműipar látta el. A bányászatot a 'külföldi tőkeérdekeltségek (amerikai, angol, belga) aranykitermelése és szénbányászata képviselte. Az elmúlt 46 esztendőben, a szocialista építés éveiben ez a helyzet alapvetően megváltozott. A Mongol Népköz- társaság ipara a Szovjetunió segítségével kiépült. Az első ipari vállalatok a 20-as években keletkeztek. A 30-as évek végére az ipar már a népgazdaság önálló ágazataként szerepelt, a népgazdaság termelésének egyötödét adta. Megváltozott az ipar földrajza is. Amíg a fejlődés első szakaszában (1920— 1930) az ipar főleg a főváLégiparádé Moszkvában Vasárnap délelőtt gyedovoí repülőtéren nagyszabású légipará tál más sikere volt. A tott új repülőgéptíp zül a hírügynöksége] Iik a változtatható profilú vadászgépet sugárhajtású re] amely függőlegesen szállni. Az utóbbiról amerikai hírügynök t domo- tartott ónak ba bemutatok kö- ; kieme- szárny- 5s azt a időgépet, tud félsz AP ég elismeri, hogy sokkal tökéletesebb, mint a Nyugaton eddig előállított hasonló géptípusok. A nyugati tudósítók egyöntetűen megállapítják, hogy a légiparádén tartott kötelék- repülések, ejtőernyős ugrások és a harcszerű körülmények között végrehajtott földreszál- lási gyakorlatok egyaránt kitűntek óraműszerű precizitásukkal. rosban összpontosult, a 30-as évek végén új létesítmények keletkeztek az ország északi és északkeleti részén, a Höb- szgöl és Hentij közigazgatási körzetekben, valamint a Kerulen-folyó völgyében, de az ország déli területein is. Az első 5 éves terv időszakában (1939—1943) a termelés megkétszereződött. E rohamos fejlődés eredményeként ma már, az ipar a nép- gazdasági termelésnek kb. a felét teszi kL Az ország természeti viszonyaiból, valamint a gazdasági élet sajátos fejlődéséből adódóan ma is a lakosság 64 százalékát foglalkoztató állattenyésztés a gazdasági élet alapja. Az állattenyésztés adja a mezőgazdasági értéktermelés 80 százalékát. Szántóföldi művelésre az ország őrületének csak 2,3 százaléka alkalmas. A szántóföldek és a feltörésre alkalmas szűzföldek na gyobbrészt Észak- és Közép- Mongóliában vannak. Itt eddig 260 ezer hold földet törtek fel. A mezőgazdaság igen fontos problémája a legelők é* a szántóföldek vízellátása. Egyes területeken a növény- termesztés csak öntözéssel lehetséges. Az ország vízszegény területein nagyszabásúi kútépítési munkálatokat folytatnak, amelyben magyar szakemberek is részt vállaltak. Kétezer + kilencven kilométer Győz a forradalom Az 1905-ös forradalom után nehéz napok következtek Orehovo-Zujevóban is. A cári kormány szervei, csendőrei az eddiginél is kegyetlenebbül üldözték a munkásokat. Az első világháború éveiben pedig még tovább fokozódott az elnyomás, a terror. A munkások a nehéz élet ellen többször fellázadtak, többek között 1916- ban volt néhány sztrájk. Többször kikényszerítették a fizetésemelést, bár ez az árak növekedése következtében lényeges javulást nem jelentett. Napirenden voltak a letartóztatások is. Mindezek kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy a cári rend és kiszolgálói a történelmet feltartóztassák. 1917-ben a februári forradalom hatására Ore- hovo-Zujevó munkásai is megmozdultak. A felvonuláson a transzparensek közül néhány már azt hirdette: Világ proletárjai, egyesüljetek! Munkások kezébe a hatalmat! A burzsoázia azonban még nem adta meg magát, a munkás felvonulás idején a gyárak vezetőiből, hivatalnokaiból bizottság alakult, ez tartott jogot a város irányítására. Minderre jól emlékszik Pjotr Kandi- dovics Szilantyev: — Visszatértek a száműzetésből a bolsevikok és az áprilisi tézisek hatására a korábbinál is eredményesebb munkát fejtettek ki. Ezt bizonyította az is, hogy áprilisban 400 tagja volt a bolsevijcok helyi szervezetének, júliusban pedig már 1000-nél több. — Láttam én felvonulást, tüntetést korábban is. De az 1917-es megmozdulások már mélyértelműebbek voltak. Nyolcórás munkanapot követeltünk, sürgettük a háború befejezését és ismételten megalakítottuk a munkás küldöttek i :ovjetjét, illetve azokat fokozatosan ( bolsevikok vették át. — A zovjet munkamódszeréről beszéljen 1 'jotr Kandidovics — mondják az öregi ek többen, nyilván fontosnak tartják < zzel kapcsolatos tapasztalatait. — Mi nkamódszer volt az, nem is akármiig en. Jól emlékszem, az egyik rendezői nyre. Háromezer munkást hívtunk e( ybe, ott számoltattuk be a burzsoá bizottságot. Persze a tömeg előtt ne\ i mertek szólni, gyáván viselkedtek, cétségbeesetten pislogtak. Igaz a gyűléi után újra csak mesterkedni kezdtek, ehhez bátorságot merítettek azokból az eseményekből, melyek Petrográ Ion július 3-án 4-én történtek. (Kegyetl nséggel verték szét a tüntetőket, e; tel végétért a forradalom békés szál asza, a kettős hatalom, burzsoá dik ;atúra jött létre.) — NáI unk éppen ezért csakúgy, mint Oroszon tág sok más helyén, munkás milicáka I, vörös gárdákat hoztunk létre. A t őrös gárda parancsnokává a VI. párt tongresszus küldöttjét, Vlagyimir Bai snyikovot választottuk. Igen, Vlagyimir Barisnyikovról már többszöi esett szó, Pjotr Kandidovics nemcsal jól ismerte őt, hanem vele együtt i lunkálkodott. Barisnyikov szerepe az augusztus 27-t ellenforradalmi támadói után, mely Kornyilov nevéhez fűződik, tovább nőtt, Orehovo-Zujevóban ug% mis forradalmi bizottságot hoztak létr i, ennek vezetője lett a lelkes forradaI nár, Barisnyikov. 1917. iktóber 25-e (november 7.) eseményei nem érték készületlenül ore- hovo-zu évóiakat. •— Az első hírek után egybegyűjtöt- ték a vörös gárdát — mondja ezt ismét az idős veterán. — Őrségbe álltunk, vigyáztunk arra, hogy a gyárosok kárt ne tegyenek az üzemben. Munkás ellenőrző bizottságok alakultak, nélkülük semmit sem lehetett az üzemből kiszállítani. A munka nem volt köny- nyű, mert a volt üzemvezetők, szakemberek szabotáltak, nem akartak a szovjet hatalomnak dolgozni, lázadást is szerveztek. Nehéz idők jártak, mert kevés volt az élelem. Volt munkája o pártszervezetnek. Ezt még csak tetézte, hogy a frontokról rossz hírek érkeztek. 1917—18-ban 3785 munkás lépett a vörös gárdába, majd a Vörös Hadseregnek lett tagja és harcolt a munkáshatalomért. 1919-ben is 600 önkéntest küldött a textiles szakszervezet a keleti frontra. Ott halt meg Vlagyimir Barisnyikov, aki az egyik egység komisszárja volt. Amerre csak jártam, mindenütt feltárták előttem a hősi múlt lapjait a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtörténetének fontos, jelentős mozzanatait. Igaz, én az ötven év tetteit kívánom végig követni, kísérni, de aki a tengert igazán meg akarja ismerni, annak nagyon is fontos, hogy végigkísérje, amint a hegyi forrásból kibukkanó vízcseppek csermelyként futnak tova, majd patakká, folyóvá, folyammá egyesülve érnek az óceánig. Ilyen meggondolással gyűjtöttem ösz- sze és adtam közre röviden mindazokat a visszaemlékezéseket, adatokat, melyek Orehovo-Zujevó múltjáról vallanak, a gyáralapítástól a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig. Orehovo-zujevöi kísérőm, Pjotr Kandidovics Szilantyev három osztályt végzett, utána gyárba került dolgozni, s ott járta az élet egyetemét. No, de ne vágjunk a történet elébe. Bányász Béla (Következik: A vörös igazgató)
