Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-09 / 160. szám

2 napló 1961. JÜUT7S 9. Kádár János fogadta az iraki pártkü!döttséget Kádár János elvtárs pénte­ken fogadta az Iraki Kommu­nista Párt küldöttségét, amely Nazim Ali elvtárs KB-titkár vezetésével hazánkban tartóz­kodik. A találkozó során esz­mecserére került sor a nem­zetközi helyzet és a nemzet­közi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. A meleg, elvtársi légkörű találkozón részt vett Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Garai Róbert, a KB külügyi osztálya helyettes vezetője. Pompidou elutazott Moszkvából Közös közlemény a szovjet francia megbeszélésekről Moszkva: Mint az AFP jelenti Georges Pompidou francia miniszterelnök moszkvai hivatalos látogatása során szombaton délelőtt utoljára találkozott Alekszej Koszigin szovjet kor­mányfővel. Megbeszélésük egy órán át tartott. A francia mi­niszterelnököt ezt kővetően Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is fogadta. Pompidou szombaton a délutáni órákban haza utazott Moszkvából. Moszkva: A Pompidou francia mi­niszterelnök látogatása alkal­mából folytatott szovjet— francia megbeszélésekről zá­róközleményt adtak ki. A közlemény — az AFP jelen­tése szerint — a közel-keleti problémával kapcsolatban megállapítja, „a francia mi­niszterelnök és a szovjet ve­zetők sajnálattal veszik tudo­Köszöntjük a vasutasokat (Folytatás az 1. oldalról) nak. A Pécsi Vasútigazgató- ság területén is tömegmozga­lommá fejlődött a szocialista brigádok versenye, akik a „szocialista módon élni, dol­gozni és gondolkodni" hár­mas, de mégis egységes jel­szó jegyében végzik munká­jukat. Közülük a múlt év­ben 455 brigád 4766 taggal nyerte el a mozgalom külön­böző fokozatait az oklevél­től az ezüstkoszorús jelvény­ig. Az idén pedig már 661 brigád vesz részt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére meghirdetett szocialista mun­kaversenyben. A Szocialista szolgálati hely címet tavaly 11 szolgálati hely kollektívá­ja érdemelte ki, s az idén már 30 szolgálati hely verse­nyez a kitüntető cím elnye­réséért, illetve megtartásáért. A vasúti szolgálat ma is fokozott helytállást követek A forgalmisták, mozdonyve­zetők, váltóőrök, s a forga­lom minden dolgozója, em­berek százainak testi épsé­géért, nagyértékű járműve­kért felelős a nap minden percében. Szolgálatukban el­követett legcsekélyebb hiba, helyrehozhatatlan károkat okozhat. Ezért elsődleges fel­adat a vasúti munkában a balesetmentes közlekedést biztosító utasítások pontos betartása. A vasutasok igénybevétele az átlagosnál jóval nagyobb. A forduló szolgálatot teljesí­tők havonta átlag 240 órát dolgoznak, de sokan még ma Is havonta 260—270 órát töl­tenek távol a családjuktól. Ahhoz pl., hogy most a nyári idényben zavartalanul indul­hassanak Pécsről a fürdővo­natok, a Pécsi Fűtőház 21 dolgozójának kell feláldoznia vasárnapi pihenőjét. A mun­kaidő csökkentés a vasút te­rületén is napirendre került és fontos határozatokat ho­zott ezzel kapcsolatban a Vasutasok Szakszervezetének a múlt hónapban lezajlott VII. kongresszusa. Ez a fel­adat jóval bonyolultabb, mint az ipari dolgozók heti 44 órás munkaidejének megvalósítása, hiszen a vasút folyamatos üzemét népgazdasági érdek­ből minden körülmények kö­zölt biztosítani kell. Az új gazdaságirányítási rendszerben a vasút vállalati formában működik, ami na­gyobb önállóságot, de növek­vő felelősséget is jelent. A vasút is saját bevételeiből fe­dezi kiadásait, az általa kép­zett alapokból fordíthat a dolgozók bérszínvonalának javítására, a munkaidő csök­kentésére, a szociális és üze­mi létesítmények építésére, fenntartására. A vasútnál is tért hódít a józan kereske­delmi szemlélet, s annak az alapvető ténynek a felisme­rése, hogy a vasút van az utasokért, a szállítófelekért — és nem fordítva... A 17. vasutasnapon minden vasutas dolgozónak szól az elismerés az eddig végzett jó munkáért. A legjobbak kitün­tetést, jutalmat kapnak. Az elismerés, a vasutas munka megbecsülése a jövőt illetően is ösztönözze helytállásra a „sínek világának” minden dolgozóját! másul, hogy az ENSZ-közgyű- lésnek nem sikerült javaslatot megszavazni az izraeli fegy­veres erők visszavonásáról, valamint arról, hogy a Biz­tonsági Tanács keretében tö­rekedjenek a világnak ezen a részén felmerülő összes problémák rendezésére.” A két fél egyetértett abban, hogy a katonai akciók ered­ményeként végrehajtott terü­leti megszállást nem lehet véglegesnek tekinteni. A köz­lemény szerint a két fél ál­láspontja megegyezett abban, hogy hozzá kell járulni a kö­zel-keleti béke és nyugalom biztosításához szükséges fel­tételek megteremtéséhez és e térség összes népei ama jo­gának megvédéséhez, hogy független létezésük biztosítva legyen. A két kormánynak meggyő­ződése, hogy a vietnami há­ború problémája csalt akkor oldható meg, ha megszűnik a külföldi beavatkozás, min­denekelőtt megszűnnek a bombázások, és ha visszatér­nek az 1954. évi genfi megál­lapodásokhoz. Európa vonatkozásában el­sőrendű cél az összes európai országok kapcsolatainak nor­malizálása, majd fokozatos fejlesztése, — szögezi le a köz­lemény, amely hozzáteszi, hogy a két tárgyalófél tovább­ra is tanulmányozza egy pán­európai konferencia összehí­vásának kérdését Figyelembe véve a nukleáris problémák döntő fontosságát nemcsak az atomfegyverek el­terjedésének megakadályozása hanem gyártásuk betiltása és a meglevő készletek megsem­misítése szempontjából is, a két fél elismerte, hogy az atomfegyverekkel rendelkező hatalmaknak tárgyalniok kell egy igazi leszerelés lehetősé­geiről ezen a téren. A két ország újabb ösztön­zést kíván adni mind a hosz- szúlejáratú, mind a közeljö­vőre vonatkozó gazdasági együttműködésnek, s úgy véli hogy az eddigi tudományos, technikai és termeié« együtt­működés még szélesebb lehe­tőségeket nyit meg a jövőre nézve. A francia és a szovjet kor­mány megelégedéssel állapít­ja meg, hogy elgondolásaik közel állnak egymáshoz a vi­lágban jelenleg felmerülő több fontos problémát illetően és a közös érdekű kérdésekben a jövőben is konzultálni fog­nak — hangzik a közlemény. Letartóztatták a marokkói Szakszervezeti Szövetség főtitkáiát Rabat: A marokkói kormány szom­baton bejelentette, hogy pén­teken este őrizetbe vették Mahmud Ben Szedőiket, a Marokkói Szakszervezeti Szö­vetség főtitkárát. A marokkói tájékoztatás­ügyi minisztérium által nyil­vánosságra hozott közlemény szerint Szeddik táviratot kül­dött Hasszán királynak, amelyben bírálta Marokkó „negatív magatartását” a kö­zös arab ügy iránt. Az AP hírügynökség jelen­tése szerint a letartóztatás híre sztrájkokat indított el számos marokkói iparvállalat­nál. Az amerikai hírügynök­ség arra következtet, hogy a király és a szakszervezeti ve­zetők között erőpróba készül, amelynek középpontjában az arab szolidaritás áll. A marokkói tájékoztatás­ügyi miniszter már csütörtö­kön olyan nyilatkoztatok tett közzé, hogy a külföldi — vagyis angol, amerikai és zsi­dó cégektől származó — áruk bojkottja nem felel meg a mohamedán vallás szellemé­nek. Egy hét a világpolitikában Diplomáciai harc az agresszió megszüntetésére Szovjet—francia nézetazonosság McNamara Vietnamban NATO-tervek Ciprus függetlensége ellen A KAMUTI JENŐ EZÜSTÉRMES Magyar idő szerint, szombatra virradóra fejeződött be a mont- reáli vívó világbajnokságon a férfi tőr döntő. Az 19G7. évi tőrvívó világbajnok: Viktor Putyatyin (szovjet) 4 győ­zelem, 2. Kamuti dr. (magyar) győzelem, 17 kt., 3. Talvard (fran­cia) 3 győzelem, 19 kt., 4—5. Sves- nyilcov és Romanov, azonos tuss- arány, 6. Midler (szovjet). Kétezer + kilencven kilométer Az asszonyok bosszúja Galina Kovolenko, az orehovo-zuje­vói textilkombinát egyes gyárának igaz­gatója végig vezetett bennünket az üze­men, majd az irodájában ültünk le beszélgetésre. Sorra vettük a gyár ered­ményeit, gondjait, részletes tájékozta­tást kaptunk a tervekről. Minderről be is számolok majd, de most azt sze­retném elmondani, amit Pjotr Kandi- dovics Szilantyev akkor mondott el, amikor az igazgatónőt telefonhoz hív­ták. — Látja, nő vezeti az üzemet. Nem nagy újság ez ma már a Szovjetunió­ban, s itt Orehovo-Zujevóban sem cso­dálkoznak ezen a fiatalok. Én azonban minden alkalommal jóleső érzéssel nyugtázom ezt. Az asszonyok bosszú­jától hosszú volt idáig az út... Asszonyok bosszúja? Sokszor hallot­tam ezt Orehovo-Zujevóban és mindig különösen csengtek a szavak. Az idős veterán, aki gyerekként bár, de végig­élte ezt, érdekfeszítően vezet be e sej­telmes szavak hátterébe. — Nálunk az üzemben nagyon sok asszony és lány dolgozott. Az ő mun­kájuk még nehezebb volt, mint a fér­fiaké. A lányok gyerekként kerültek még az üzembe, a munkáskaszárnyába azonban már nem... Az idős kísérő arca elkomorodik, vé­gignéz a társaságon, a jelenlévő asszo­nyokon, de aztán folytatja. — A lányok gyerekként kerültek még az üzembe, a munkáskaszárnyába azon­ban már nem, mert legtöbbször ártat­lanságuk volt a gyári belépő. Nem volt titok a városban, hogy az előmunkások, a magasabb hivatalnokok és a gyáro­sok minden felvételnél kérték a magu­két, hasonlóan az első éjszaka jogá­hoz, ami a feudalizmusban íratlan tör­vény volt. Élt a városban egy angol szakember, akiről az a hír járta, hogy a munkásszállásokon 200 gyermeke van. Nála csak Nazarov igazgató volt ke­gyetlenebb. Féltek, rettegtek az asszo­nyok, de ellentmondani szinte lehetet­len volt. A bosszú ideje 1905-ben ér­kezett el... Amíg az öreg szünetet tartott, vé­giggondoltam mindazt, amit az 1905-ös forradalomról olvastam, hallottam. 1905 januárjában sztrájkok bontakoztak ki Oroszország-szerte. Az elégedetlenséget a cár egy kiáltvánnyal akarta felszá­molni. Ebben demokratikus jogokat ígért. A haladó erők hamar észrevet­ték, hogy csak képmutatás, figyelem­elterelés ez. Pável Arszkij versében így fogalmazta ezt meg: „Kiáltványt adott ki a cár, aki fél Szabad — o halott, börtönbe — ki él.” Az 1905-ös forradalom központja Moszkva volt, december 7-én itt került sor a fegyveres felkelésre. Ennek hatá­sára Oroszország nagyobb városaiban, ipari üzemeiben is hasonló megmoz­dulásokra került sor. Moszkva példá­jára mozdult meg Orehovo-Zujevó la­kossága is. Megalakították a munkások szovjetjét, sztrájkoltak, felvonultak. Ezeknek a felvonulásoknak, megmoz­dulásoknak a célja az új világ meg­teremtése volt. Éppen hogy végiggondoltam ezt, ami­kor az öreg újra beszélni kezdett. — Vonult a sereg. Sokan tartottak zászlót a kezükben, mások feliratot emeltek a magasba. Ott lépkedtek a munkásseregben az asszonyok is. Együtt harsogták a jelszavakat a férfiakkal. Egészen addig Így volt ez, amíg Naza­rov igazgató villája elé nem értünk. Akkor az asszonyok, lányok —, mintha minden megadott jelre történt volna — kiváltak a sorból, berohantak a villa kertjébe, betörtek a lakásba és hajá­nál fogva rángatták elő az igazgatót. Az önkényes lovag minden izében reszketett. Eltűnt arcáról a fennh7já- zás, a korlátlan hatalmat jelentő mo­soly ... A meggyalázott lányok, asz- szonyok bosszúja bekövetkezett. Naza­rov meghalt. Sokat olvastam az orosz nőkről. Osztrovszkij Vihar című darabjában Jekatyerina, aki sorsa ellen lázad, az öngyilkosságot választja úgy jelzi, hogy ez a világ embertelen. Utódja Pelagé- jeva Nyilova, az Anya — aki fia hatá­sára a forradalom oldalára áll és to­vább viszi a zászlót. Mindez máskor is eszünkbe juthat, de itt Orehovo-Zujevóban lehetetlen erre nem gondolni. Az asszonyok bosz- szúja, részvétele a sztrájkokban, forra­dalmi mozgalmakban, hősies harcuk 1905-ben, majd az Októberi Forradalom és a polgárháború idején meggyőzően bizonyítja ezt. Bányász Béla (Következik: Győz a forradalom.) nyár, a kánikula időszaka uborkaszezon a politiká­ban is. Ilyenkor az állam­férfiak, politikusok is sza­badságra mennek és az elin­tézendő ügyeket a nyár vé­géig félreteszik. Az idén erről nincsen szó, ugyancsak zajlik az élet a nemzetközi politiká­ban, egymást érik az esemé­nyek. Igaz, az ENSZ rendkívüli közgyűlésén pillanatnyilag ép­pen lélegzetvételnyi szünetet tartanak, egy hétre felfüggesz­tették az ülésszak munkáját. A közel-keleti válság megol­dására összehívott közgyűlés első szakasza lezárult. A két­hetes vitában 69 ország kép­viselője vett részt és a fel­szólalók túlnyomó többsége követelte az izraeli csapatok azonnali kivonulását az elfog­lalt területekről. Olyan hely­zet alakult ki, hogy az Egye­sült Államok kénytelen volt visszavonni saját határozati javaslatát — ugyanakkor min­dent elkövetett, hogy megaka­dályozza a szovjet és az el nem kötelezett országok ja­vaslatainak elfogadását. A gazdasági és politikai zsarolás eredményeként azután olyan képtelen helyzetek adódtak, hogy az el nem kötelezett or­szágok javaslatának egyik be­nyújtója, Kenya — nem sza­vazta meg saját javaslatát. Kongó képviselője pedig mind az Egyesült Államok által su- gallt latin-amerikai, mind az el nem kötelezett országok ja­vaslatát megszavazta. A közgyűlés eddigi összké­pe mégis az amerikai politika vereségéről tanúskodik: bár a szükséges kétharmados több­séget egyik javaslatnak sem sikerült megszereznie, — az az 53 ország, amely az agresszor csapatainak azonnali és felté­tel nélküli kivonása mellett állt ki, a Föld lakosságának túlnyomó többségét képviseli. A közgyűlés által megszava­zott — a támadás polgári és katonai áldozatainak megsegí­téséről, valamint Jeruzsálem státuszának érintetlenül ha­gyásáról szóló — két javaslat elfogadása tulajdonképpen Iz­rael elítélését jelenti. A béke megóvását célzó megbeszélések azonban nem­csak az ENSZ székhelyén foly­nak. Mint ebben a kérdésben mindig, most is a szovjet dip­lomácia fejt ki e tekintetben különösen aktív tevékenysé­get. Ezt a célt szolgálták Nyi- kolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke hivatalos, baráti látogatásai Kairóban, Damasz- kuszban és Bagdadban, szá­mos állam- és kormányfő, pártvezető megbeszélései Moszkvában. E látogatások kö­zül is kiemelkedtek azok a megbeszélések, amelyeket a szovjet állam legfőbb vezetői a francia miniszterelnökkel és külügyminiszterrel folytattak a Kremlben. A szovjet—francia tárgyalá­sokra azt követően került sor, hogy Alekszej Koszigin szov­jet kormányfő New Yorkba utazása közben, majd onnan hazatérőben, kétízben is talál­kozott De Gaueile elnökkel Párizsban. A mostani moszk­vai tanácskozásokon kiderült, hogy egy sor nemzetközi kér­désben egyezik, vagy kőzeláR egymáshoz a két nagyhatalom álláspontja. Így a közel-keleti helyzet megítélésében csak árnyalati az eltérés a két or­szág álláspontja között. Ezt igazolja egyébként az is, hogy az ENSZ-ben mind a Szovjet­unió mind Franciaország az el nem kötelezett országok ja­vaslatát támogatta. A világ­békét veszélyeztető legfonto­sabb kérdésben, a vietnami háború megítélésével kapcso­latban a felek nézetazonossá­got állapítottak meg. Mi a helyzet Vietnamban? Az amerikai agresszorok vál­tozatlan hevességgel folytatják terrortámadásaikat a VDK te­rülete ellen. Dél-vietnami bábjaik, Ky tábornok és Thien „ideiglenesen lemon­dott” miniszterelnök illetve államelnök pedig a „politikai rendezés” érdekében a szep­temberi elnökválasztási komé­diára készülnek. Ilyen körül­mények között került sor Mc­Namara amerikai hadügymi­niszter, sorrendben immár ki­lencedik dél-vietnami szemle- útjára is. Az öt napra terve­zett saigoni tárgyalások kö­zéppontjában Westmoreland tábornok, a dél-vietnami ame­rikai haderők főparancsnoká­nak újabb csapaterősitési kérelme áll. Hírek szerint Westmoreland módosította kö­vetelését: több százezer újabb amerikai katona Vietnamba küldése helyett egyelőre meg­elégedne két újabb hadosz­tállyal, vagyis 60—70 ezer fő­vel. Ezzel a jelenlegi 470 ez­res létszám 540 ezerre emel­kedne. A tábornok ezt a szá­mot, mint „minimális” köve­telést emlegeti. McNamara, a dél-vietnami amerikai főparancsnok lét­számemelési kérelmének indo­koltsága mellett azt is vizs­gálja, miként lehetne az in­gatag dél-vietnami bábkor­mányt politikailag úgy meg­erősíteni, hogy a saigoni re­zsim csapatai nagyobb részt vállaljanak a hadműveletek­ből és ezáltal tehermentesít­sék az amerikaiakat. világ más részeiből is ér­keznek hírek az amerikai imperializmus által támo­gatott reakciós erők béke­bontó tetteiről. A héten kerül­tek napvilágra azok a tervek, amelyeket a Görög Katonai Junta sző a Ciprusi Köztársa­ság megdöntésére, illetve • szigetország Görögországgal történő erőszakos egyesítésére. A Ciprus függetlenségének fel­számolására tervezett akció mögött a NATO vezetői hú­zódnak meg, akik ezzel a szi­get semlegességének megszün­tetését és Ciprus közel-keleti NATO támaszponttá történő kiépítését szeretnék elérni. El­képzeléseik szerint koholt ürüggyel ismét egymásnak ug- rasztanák a sziget görög és török lakosságát. S míg azok egymás ellen harcolnak, a gö­rögországi katonai diktatúra csapatai megszállnák Ciprust, letartóztatnák Makariosz elnö­köt és kimondanák Ciprus „csatlakozását” Görögország­hoz. A tervezett ciprusi állam­csíny meghiúsítása a béke minden hívének elsőrendű ér­deke. A Kedden országos gyász az INDK-ban A csütörtök reggeli hangen- weddingeni vasúti szerencsét­lenség áldozatainak emlékére július 11-én, kedden délelőtt Magdeburgban gyászünnepsé­get tartanak. A gyászünnep­séggel kapcsolatban elrendel­ték, hogy ezen a napon az egész Német Demokratikus Köztársaság területén, vala­mennyi középületen és álla­mi üzemekben eresszék félár­bocra a zászlókat, s csak olyan nyilvános rendezvények­re kerülhet sor, amelyek nem állnak ellentétben a lakosság gyászával. Áz EAK a BT összehívását kérte Az ENSZ titkársága lentette, hogy valószínűleg még szombaton este összeül a Biztonsági Tanács, amelynek összehívását az EAK kérte a Szuezi-csatorna térségében le­zajlott incidensek miatt. Az ülés időpontját egyelőre még nem közölték, hivatalo­san a Biztonsági Tanács e ha­vi elnöke megbeszéléseket foltyat ebben a kérdésben. Jól értesült körök azonban tudni vélik, hogy a tanácsko­zás magyar idő szerint 23.00 órakor kezdődik majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom