Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-07 / 158. szám

VU£g proletórjaí,egyesüljetek! Duncmtau napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ x xrr. ÉVFOLYAM. 158. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. JÜLIUS 7, PÉNTEK Egy ember — két vélemény Karinthy Frigyes frappáns komédiája közismert: a meg nem értett feltaláló elhelyezi Ótokban bűvös széket az egyik miniszteriális főember szobájában, s aki abba bele- huppan, egyszeriben kimond minden! Köntörfalazás, ud­variaskodás nélkül. Kimond­ja a — véleményét! A ka­cagtató komédia — mint Ka- rinthynál mindig — keserű iróniát rejt: mást gondolnak, s mást mondanak az embe­rek. Nem okvetlenül az a véleményük, amit szavakkal megfogalmaznak, s e szava­kat sokkal inkább ezernyi más ok formálja, semmint a legdöntőbb, a véleményük. Az olyan ember, aki kényel­mességből, megalkuvásból, ügyeskedésből, helyezkedés­ből jónak fogadja el a rosz- szat, helyesnek a helytelent, akarva vagy akaratlanul, kárt okoz a társadalomnak. Az olyan raeber erkölcsi arculatának elemzését, aki másként beszél baráti kör­ben, odahaza, s megint más­ként, ha a nyilvánosság előtt szól, nem elég lélekbúvárok­ra bízni: a társadalomnak kell elvégeznie ezt. Tndtára kell adnia az érintettnek, hogy amit csinál, a* tisztes­ségtelen, s a társadalmi mo­rállal nem fér össze. Persze, igazságtalan dolog lenne azt ajlitani. hogy az e típushoz tartozó emberek, eredendően ilyennek születtek. Vannak .jellemgyenge, önállótlan, könnyen befolyásolhatók, a olyanok Is, akik hozzáértésük hiánya miatt mindig azzal értenek egyet, aki az erő­sebb... Am az is igaz, hogy ma még nem mindenütt szí­vesen látott dolog az önálló vélemény, a határozottság, az elvi következetesség. Meg történik, hogy a jogos bírá­lat megtorlása, a hibák, visz- szaélések ellen felszólalók „finom” módszerekkel való megleckéztetése, az okos gon­dolatok semmibevevése, a kollektivitásban rejlő erők lebecsülése olyan becsületes embereknek is kedvét szegi, s a kettős véleményüek kö­zé sodorja őket, akik más­különben nagyonis egészséges erkölcsi érzékkel rendelkez­nek. És voltak és vannak olyanok is, akik a helyezke­dés e finomabb módjában vélik megtalálni a boldogu­lás kulcsát. Nem gazsulálnak főnöküknek, a felsőbbségnek, „csak éppen” a véleményü­ket nem mondják eL Bará­taik, Ismerőseik előtt dühöd­ben támadják az orrok előtt űzött visszaéléseket, újra és újra elmondják a hibákat, de hallgatnak akkor és ott, «riikor és ahol szavuk, vé­leményük leleplezéshez ve­zetne. E magatartáshoz tehát nem azonos okok vezetik az emberek egy részéi A gyógy mód is éppen ezért nagyon különböző. Van, ahol a lég­kör egészét kell megváltoz­tatni, másutt elegendő, ha egy-két kőpönyegforgatő or­rára boppintanak. A közélet demokratizmusá­nak növelése, a gazdaságirá­nyítás új rendszere, az üzemi demokrácia nagyfokú kibon­takozása, az állam igazgatási szervezetek nagyfokú hatáskör bővülése következtében átte­kinthetővé válnak a döntési viszonyok, s ezzel világossá lesz a* értük vállait felelős­ség i& Á Minisztertanács ülése Határozat a munkaidő-csökkentésről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöke beszámolt az általa veze­tett delegációnak az ENSZ rendkívüli ülés­szakán kifejtett tevékenységéről. A Minisz­tertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszternek és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa Elnökségének ja­vaslatai alapján a Minisztertanács egyebek mellett határozatot hozott arra, hogy 1968. július 1-től a népgazdaság, mely ágazataiban és milyen feltételekkel lehet megvalósítani a munkaidő általános csökkentését. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter és a SZÖVOSZ elnöke közös előterjesz­tése alapján a kormány határozatot hozott a mezőgazdasági termékek forgalmának és fel­vásárlásának 1968. január 1-ével életbe lépő új rendjére. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a kormány a megszün­tetett Aruraktározási és Helyiséggazdálkodási Hivatal helyiséggazdálkodási ügykörét az Építési és Városfejlesztési Minisztériumra ruházta. ( A Minisztertanács az Országos Bányamű- szaki Főfelügyelőség elnökének előterjesztésére bővítette a bányahatóság szakfelügyeleti ha­táskörét olymódon, hogy ez a jövőben kiter­jed a nem ásványi nyersanyagok kitermelé­sére irányuló, bányászati technológiával vég­zett tevékenységre, valamint a megszüntetett bányák nyitva maradó térségeinek bizton­sági szakfelügyeletére is. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusán ho­zott határozatnak megfelelően a munkaidő csökkentésére ja­vaslatokéit dolgozott ki és ter­jesztett a Minisztertanács elé a munkaügyi miniszter és a SZOT Elnöksége. Az előter­jesztés alapján hozott kor­mányhatározat az alábbiak szerint szabályozza a munka­idő csökkentésének körét és mértékét: Heti 44 órára csökkenthetik a munkaidőt az ipari és az építőipari ágazatokba tartozó összes állami vállalatok és szövetkezetek, továbbá a töb­bi ágazatba tartozó ipari ás építőipari vállalatok, valamint az ezekhez hasonló jellegű te­vékenységet folytató, önállóan elkülöníthető nagyobb gyár­egységek, üzemek. A munka­idő csökkentése ezeken a te­rületeken a bérből és fizetés­ből élőknek mintegy felére, körülbelül 1 millió 600 ezer dolgozóra vonatkozik. A 44 órás munkahétre való áttérés nem egy időpontban, hanem két és fél év alatt, 1968. július 1-e és 1970. de­cember 31-e között történik — attól függően, hogy az egyes vállalatok mikorra teremtik meg a munkaidő csökkentésé­hez szükséges előírt feltétele­ket. A munkaidő csökkentését ugyanis a vállalatoknak belső tartalékaik felhasználásával, önerőből kell megvalósítaniuk. A kormány határozata elő­írja, hogy a heti munkaidő akkor csökkenthető 44 órára, ha ez nem befolyásolja hátrá­nyosan a vállalat fejlődését, a termelés, a termelékenység, az önköltség és a kapacitás- kihasználás alakulását, vala­mint a népgazdasági igények kielégítését; nem okoz zavaro­kat más vállalatok és intéz­mények működésében és a la­kosság részére végzendő szol­gáltatásokban; s végezetül: ha biztosítani tudják, hogy a rö- videbb munkaidő ellenére sem csökken az érintett dolgozók bére, keresete. E feltételek megvalósítása esetén a foly­tonosan, illetve három mű­szakban termelő üzemekben az átlagos heti munkaidő 42— 44 óra között (tört óraszámban is) megállapítható. A minisztériumok — má­sutt is hasznosítandó tapasz­talatok szerzése céljából — kijelölhetnek egy-egy vállala­tot vagy gyáregységet, ahol a rövidített munkaidőt már 1968. január 1-től bevezethetik. A közlekedés és a mezőgaz­daság néhány területén a he­ti munkaidő jelenleg még rendszeresen meghaladja a 48 órát. Ezért a közlekedésben az előirányzott és folyamat­ban levő rekontsrukciók fel- használásával, a szervezési és vezénylési rendszer tökéletesí­tésével és egyéb intézkedések­kel, az állami mezőgazdaság­ban pedig az idényszerűség­hez jobban igazodó szervezés­sel és munkaidő beosztással törekedni kell a 48 óránál ma­gasabb munkaidő csökkenté­sére Ez a munkaidő rövidítés további 350 ezer dolgozót érint Az elmúlt években az egész­ségre ártalmas munkakörök többségében bevezették a. 36— 42 órás munkahetet 1970 vé­géig — összehangolva az ál­talános munkaidőcsökkentéssel — e területen is be kell fe­jezni a munkaidő rövidítését Ennek megfelelően azokban az üzemrészekben és műhelyek­ben, ahol az egészségi árta­lom miatt a többség heti 40— 42 órában dolgozik és a kü­lönböző munkaidő szervezési nehézségeket okozna, ott a többi dolgozó munkaideje is ugyanennyi órára csökkenthe­tő. Az egézségre ártalmas üzemben eddig még nem csök­kentették a munkaidőt és az ártalom a dolgozóknak csak kisebb részét érinti, célszerű, ha ezeknek a dolgozóknak a rövidített munkaidejét a vál­lalat többi dolgozójával azo­nosan állapítják meg. Amely vállalatnál 1970-ig nem kerül­het sor a 44 órás munkahét bevezetésére, ott az egészségre ártalmas munkakörökben dol­gozók munkaidejét az árta­lomnak megfelelő mértékben csökkenteni kell Egy vállalaton belül a töb­bi dolgozóval azonos mérték­ben kell csökkenteni azoknak a munkaidejét, akik a munka­köri szünetet (ebédszünet) a jelenleg érvénybenlevő ren­delkezések szerint a törvényes munkaidőben veszik ki. ■Á rövidített munkaidőre va­ló zökkénőmentes áttérés biz­tosítása érdekében a vállala­toknak — a központi irányel­vek alapján — felkészülési tervet kell kidolgozniuk, s ezt egyeztetniük kell az illetékes tanácsokkal, közlekedési és energiaszolgáltatási szervek­kel. A rövidebb munkaidő a vál- 1 lalat egészére egyszerre, vagy önálló üzemedként fokozato­san is bevezethető. Ez utóbbi esetben a vállalati központok alkalmazottainak munkaidő csökkentése nem előzheti meg a munkásokét üj pavilonban kezdték meg az árusítást tegnap reggel a Bajcsy-Zsilinszky úti piacon, a Regős utca sarkánál. A dráva- sztárai Dráva Gyöngye Termelőszövetkezet pavilonjában drá- vai, dunai halakat, élő keszeget, élőbaromfit, zöldség- és gyü­mölcsféléket és más mezőgazdasági terményeket is árusítanak, A Termelőszövetkezetek Értékesítési Társulatának Sellyén, Vajszlón, Siklóson és Pécsett ez a kilencedik pavilonja. Ismerkedés a KISZ-munkával Egyetemistákkal, bányászfiatalokkal beszélgettek a KI>Z külföldi vendégei Mielőtt sor került volna a pécsi egyetemistákkal tör­ténő találkozóra, a kongresz- szuson részt vett és jelenleg megyénkben tartózkodó kül­földi ifjúsági vezetők — köz­tük Marina Zsuravl)ova, a Komszomol KB titkára, Jerzy Grzybczok, a lengyel falusi ifjúsági szövetség főtitkárhe­lyettese, Ion Popescu., a ro­mán ifjúsági szövetség KB titkára, Mato Milos, a jugo­szláv ifjúsági szövetség KB elnökségének tagja, Franz Mi­A hét elején a hirdi Jószerencsét Tsz-ben is megkezdték az árpa aratását, a pécsváradi gépállomás kombájnjai. Több új kombájn érkezett az idén a járásba, mint ahány gya­korlott kombájnvezétővel rendelkezik a gépállomás. Ezért ült újra gépre Ratting Jó­zsef, a MÁV dolgozója, aki egyébként hirdi lakos s mozdonyvezető. Korábban trak­toros volt s minden nyáron egy hónapra kombájnra cseréli fel a mozdonyt. Tavaly 520 hold gabonát aratott le harminc nap alatt a kozármislenyi gépállomás körzetében. Ezúttal a hosszúhetényi és hirdi tsz-ekben vállalt munkát, hétfőn ült fel a gépre s mindjárt az első napon 20 hold árvát aratott. kolasch, az osztrák ifjúsági szövetség KB titkára, Kuprosz Kyprianidesz, a ciprusi Egye­sült Ifjúsági Szövetség KB titkárságának tagja, Michele Figurelli, az olasz Ifjúsági Szövetség KB titkárságának tagja és a spanyol Ifjúsági Szövetség képviselője — a Pé­csi Uttörőházba látogattak, ahol Lukács János, a megyei KISZ-bizottság első titkára rö­viden tájékoztatta őket Pécs és a megye nevezetességeiről, a megyei KISZ munkájáról. A baráti beszélgetésen jelen volt Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Föl­des Andrásné, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője, Kiss Dezső, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Vida Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság munkatársa, a KISZ részéről. Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára, Petőházi Szilevszter, a megyei KISZ-bizottság tit­kára, Csiga István, a városi KISZ-bizottság titkára, Kó- czián Erzsébet, az Uttörőház igazgatója, a megyei és a vá­rosi KISZ-bizottság osztály- vezetői és munkatársai. A vendégek kérdéseket tet­tek fel a KISZ-en belüli sport-mozgalmat, az ifjúsági szövetség kulturális tevékeny­ségét, az úttörők nyári mun­káját illetően, melyekre a je­len levő reszortfelelősök, illet­ve Koczián Erzsébet válaszolt A ciprusi küldött a KISZ-en kívüliekkel való törődésről ér­deklődött. de elhangzott olyan kérdés is; hogyan érvényesül a párt irányítása a KISZ-ben A beszélgetést követően, az elmaradhatatlan ajándékok átnyújtása után, a küldöttek az Orvostudományi Egyetem­re majd a 400 ágyas kliniká­ra látogattak, találkoztak a pécsi egyetemisták képviselői­vel, ebéd után pedig a mesze- si munkásszálláson bányász­fiatalokkal cserélték ki néze­teiket. A zsúfolt program el­lenére jutott idő a Zsolnay Múzeum megtekintésére is. Vendégeink a mai nap folya­mán utaznak el megyénkből. * Mozdonyvezető a kombájnon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom