Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-06 / 157. szám

2 napló 1967. JÚLIUS S. Brezsnyev beszéde a katonai akadémiák végzet! hallgatóinak tiszteletére adott fogadáson Moszkva: Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára szerdán beszédet mondott a szovjet katonai akadémiák végzett hallgatói tiszteletére a Kreml­ben adott hagyományos foga­dáson. Beszédében hangsúlyoz ta, hogy a szovjet fegyveres erők minden fegyvernemét kellőképpen felszerelték olyan fegyverekkel, amelyek lehető­vé teszik a Szovjetunió ál­lamhatárai sérthetetlenségé­nek biztosítását, a Szovjetunió állami érdekeinek megvédését olyan fegyverekkel, amelyek biztosítják, hogy a Szovjet­unió népe nyugodt körülmé­nyek között végezze a kom­munizmus építésének nagy feladatait Az imperializmus táborában lévő ellenségeink is kénytelenek számolni orszá gunk legyőzhetetlen erejével, — jelentette ki Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára foglalkozott a Szovjetunió külpolitikájával és egyebek között kitért a közel-keleti eseményekre. A Közel-Kelet a nemzeti felszabadító mozgalom egyik nagy színtere. A haladó arab államok — az EAK, Szíria és Algéria — a nem kapitalista fejlődés útját választották. A haladó arab államok külpoli­tikájukban imperialistaellenes vonalat követnek. A nemzet­közi imperializmus, minde­nekelőtt az amerikai és az angol imperializmus, nem haj landó beletörődni ebbe. Az imperialisták sok évtizeden keresztül hitbizományuknak tekintették ezt a vidéket, hoz­zászoktak ahhoz, hogy kényük kedvük szerint döntsenek az ott élő népek sorsáról. Az imperialista körök szá­mára nem kis jelentőségűek az olaj monopóliumok érdekei sem. Ezek a monopóliumok óriási profitot vágnak zsebre a Közel-Keleten és a NATO- ''országok fő olaj- és üzem­anyagszállítói. A vietnami helyzettel fog­lalkozva Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta: az Egyesült Ál­lamoknak be kell ismernie, mennyire kilátástalan vietna­mi kalandja és távoznia kell Vietnamból. Ezután Brezsnyev elvtárs részletesen elemezte az euró­pai kollektív biztonság kérdé­sét, ismertette a görög és a ciprusi, helyzetet. Az imperialista reakció mesterkedései megkövetelik, hogy a Szovjetunió még na­gyobb figyelmet fordítson fegyveres erőinek fejlesztésé­re. Minden munkánkban a honvédelem kérdései állnak előtérben. Leonyid Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Alekszej Koszi­gin társaságában megtekintet­te az északi flottánál a leg­újabb hadihajókat és rakéta- technikát. „A fegyverzet álla­pota, a flotta harci felkészült­sége, a személyi állomány képzettsége jó benyomást tett ránk” — mondotta Brezsnyev. A szovjet fegyveres erők­nek szüntelenül készenlétben kell állniuk, hogy az agresz- szor legkisebb mértékben se érhessen bennünket felkészü­letlenül. Leonyid Brezsnyev végül gratulált a végzett hallgatók­nak a magas katonai képzett­ség elnyeréséhez. A fogadá­son, amelyen Alekszej Koszi­gin, Nyikolaj Podgornij és más szovjet vezetők is jelen voltak, Andrej Grecsko mar­sall, a szovjet honvédelmi mi­niszter is köszöntötte a vég­zett hallgatókat. A testvéri szocialista orszá­gok végzett hallgatói nevében Zbygniew Jurewicz lengyel ezredes mondott köszönetét azért a lehetőségért, hogy szovjet katonai akadémiákon tanulhattak és megismerhet­ték a Szovjetunió életét, vív­mányait A% agressziót segítő VSA és Anglia képviselőinek cinikus magatartása Szavazás az ENSZ rendkívüli közgyűlésén Csalódás a% EAK-ban ax ENSZ tehetetlensége miatt Pompidou Leningródban Leningrád; Pompi-dou francia minisz­terelnök, aki a szovjet kor­mány meghívására hétfő óta hivatalos látogatáson tartóz­kodik a Szovjetunióban, szer­dán Leningrádba érkezett Ve­le utaztak Couve de Murville külügyminiszter és a kísére­tében leVő más hivatalos sze­mélyiségek. Pampidont útjára elkísérte Vlagyimir Kirillin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese. A francia miniszterelnök szerdán Lenin grádban felke­reste a piszkarjovói temetőt, I számára, akik harcoltak és ahol az 1941—43-as 900 napos I szenvedtek a szabadságért”. blokád hősi halottal és pol­gári áldozatai nyugosznak. A francia miniszterelnök a ha­zát ábrázoló női bronz figura talapzatára francia nemzeti- színű szalaggal átkötött koszo­rút helyezett. A temető múzeumában a francia vendégek megtekin­tették a leningrádiak máso­dik világháborús hősi helytál­lásáról tanúskodó okmányo­kat. A miniszterelnök a mú­zeum emlékkönyvébe a követ­kező sorokat írta: „Nincs megindítóbb hely a világon Leningrádon kívül — az örök dicsőség városán kívül azok Fegyverszünet Ádenben Az adeni Kráter negyedben, amelyet többnapos tűzharc után a brit haderők vissza­foglaltak, szerdán fegyver­szüneti megállapodás szüle­tett Philip Tower vezérőr­nagy, a Dól-Arábiában állo­másozó brit haderők parancs­noka és Mohammed Ibrahim alezredes, a Kráter arab rendőrségének főparancsnoka között. Tower az újságírók­kal közölte, hogy a jövőben a brit csapatok és a fegyve­res arab rendőrök együtt el­lenőrzik a negyedet. Kínai tiltakozás A kínai külügyminisztérium szerdán újabb tiltakozó jegy­zéket nyújtott át a burmai nagykövetnek — jelenti az Űj Kína Hírügynökség. — A jegyzék szerint június 22-e óta mintegy száz kínait öltek meg Rangoonban. A jegyzék felszólítja a bur­mai kormányt: azonnal ves­sen véget a Burmában lakó kínaiak üldözésének, tájé­koztassa a kínai kormányt a megölt, megsebesített vagy elfogott kínai lakosok szá­máról, büntesse meg szigo­rúan az uszítókat és a bű­nösöket, térítse meg az oko­zott károkat. New York: Az ENSZ-közgyűlés hétfő délutáni ülésszakán, amelyre magyar idő szerint az éjsza­kai órákban került sor, több küldöttség ismertette állás­pontját a szavazásra bocsátott határozati javaslatokkal kap­csolatban. Beloruszia, Romá­nia, Burma, Nigéria, Indoné­zia, Tanzánia, India és Jugo­szlávia képviselőinek felszóla­lása után került sor a sza­vazásra. Jugoszlávia küldöttségének javaslatára az el nem köte­lezett országok határozati ja­vaslatáról szavaztak először. A Izraeli csapatok azonnali visszavonását követelő indít­vány mellett 53 küldöttség foglalt állást Negyvenhat or­szág szavazott ellene, 20 pe­dig tartózkodott Minthogy az elfogadáshoz kétharmados többség lett volna szükséges, a határozat-tervezetet a köz­gyűlés nem fogadta el. Az el nem kötelezett orszá­gok határozati javaslata mel­lett szavaztak: Afganisztán, Algéria, Bul­gária, Burma, Burundi, Beloruszia, Kambodzsa, Ka­merun, Ceylon, Kongó (Brazzaville), Kongó (Kin­shasa), Knba, Ciprus, Cseh­szlovákia, Franciaország, Gabon, Görögország, Gui­nea, Magyarország, India, Indonézia, Irán, Irak, Ja­pán, Jordánia, Kuwait, Li­banon, Líbia, Malaysia, Mali, Mauritánia, Mongólia, Marokkó, Nigéria, Pakisztán, Lengyelország, Románia, Szand-Arábia, Szenegál, Szomália, Spanyolország, Szndán, Szíria, Tunézia, Tö­rökország, Uganda, Ukraj­na, Szovjetunió, Egyesült Arab Köztársaság, Tanzánia. Jemen, Jugoszlávia, Zambia (összesen 53 ország). Ellene szavaztak: Argentí­na, Ausztrália, Ausztria, Bar­bados, Belgium, Beái via, Boc­Kétezer + kilencven kilométer Egy rubel kereset és a levonás Minden út Rómába vezet — fut eszembe Orehovo-Zujevóban minden alkalommal, amikor a textilkombinát valamelyik gyára előtt állít meg a lel­kes törzsgárdista, Pjotr Kandidovics, akinek útjai minden alkalommal o gyári épületnél érnek véget. A textil 2-es üzeme előtt állunk meg most is, amikor egy negyven év körüli férfi, Jurij Agafonov köszönti csoportunkat. — Jurij is régi munkás a gyárban. Munkásdinasztiából való, méghozzá nem is akármilyenből. Már az ősei is a gyárban dolgoztak, a fia a napokban tett szakmunkás vizsgát — mutatja be a nyúlánk, sovány férfit Pjotr Kandi­dovics Szilantyev. — Kérdezze csak meg tőle, mennyi nyereségrészesedést kapott. — Kétheti nyereségrészesedést ért el a gyár — válaszolja Agafonov. — Nyereségrészesedés! Hallotta? — néz rám az öreg. — ötven évvel ez­előtt a gyárban a büntetés volt csak ismert. Valóságos rendszert dolgoztak ki a Morozovok, mely hírhedt volt az egész környéken. Lenin is írt erről: bíróságokról szóló törvény magyarázata című cikkben. A beszélgetés után fellapoztam Le­nin műveinek második kötetét, ahol többek között ez áll: „Morozov 1882-tól kezdve állandóan csökkentette a bért, és 1884-ig négy bérleszállítást hajtott végre. Ezzel egy­idejűleg egyre szigorította a bírságo­kat: az egész gyárat véve alapul a bírságok a keresetnek majdnem egy­negyedére (minden megkeresett ru­belra 24 kopek bírság esett), néha pedig egyes munkásoknál a bér felére rúgtak." Megjegyzem, hogy az egykori újsá­gokban is, és a régi időkről szóló könyvekben is sokat olvastam a Mo­rozov gyárban meghonosodott büntetési rendszerről. A moszkvai megyei lap a Leninszkoje Znamja munkatársa 1963-ban egy ötvenegy évvel korábbi újságcikk nyomában indult el. 1902- ben ugyanis az Iszkra című lap Ivan Vasziljevics Szmirnov büntetéséről szá­molt be, arról, hogy 50 kopekra bün­tették az akkor 56 éves munkást azért, mert elkésett. Két rubellal sújtották, mert visszabeszélt, az előmunkásoknak egy rubel büntetést kellett fizetnie csak azért, mert nem tetszett az ebéd a gyári konyhán. — Emlékszem erre a cikkre — mond­ja idős kísérőm, Szilantyev elvtárs. — En kísértem el az újságírót. Igaz, hogy Ivan Vasziljevics Szmirnovot nem ta­láltuk. Valószínű nem él már, hiszen 1902-ben sem volt már fiatal. Közvet­len hozzátartozójára sem akadtunk, viszont Szmirnov nagyon sok van a gyárban. (Gyakori név ez itt, mint ná­lunk a Kovács, vagy a Horváth.) Név­rokont viszont sokat találtunk. Fiatalt, időset egyaránt. Persze, hogy a bün­tetésről csak azt tudták már mondani, amit szüleiktől, nagyszüleiktöl hallot­tak. Kiment már ez a divatból. — Amikor én kezdtem a munkát — szól közbe Jurij Agafonov — sem volt már divat a büntetés, de anyámtól so­kat hallottam róla. Azt mondta, hogy legalább 25 fajta dologért büntettek. Majdnem csak úgy volt, hogy ha a gyárosnak, vagy a kiszolgálóinak nem tetszett valami, az amúgy is kevés fizetéshez nyúltak. Hallgatom az idős embert, fiatalabb társát és felelevenedik előttem Ore- hovo-Zujevó munkásainak múlt század­beli nehéz élete. József Attila szavai jutnak eszembe: A büntetést levonják kuncog a krajcár: ennyiért, dolgoztál, nem épp semmiért. Sokáig hatása alatt állok még az el­mondottaknak, pedig közben ellátogat­tunk a pedagógiai főiskolára, amelynek most négyezer hallgatója van (kétezer a levelező szakon). Voltunk egy könyv­tárban is, ahol idősebbek és fiatalok könyvet cseréltek, folyóiratokat olvas­tak. Az utcán megnéztem a kiváló munkások fényképét a díszes tablókon. Jólesett visszatérni a mába, hiszen 100 év után is megborsózik az ember háta ennyi kellemetlenség, embertelenség hallatán. A városban azonban nagyon sok szó esik erről. Beszélgettem a Komszomol titkárral, aki elmondotta, hogy rend­szeresen meghívják tanácskozásaikra az idős munkásokat, múzeumlátogatásokat szerveznek. Néztem a fiatalember ko­moly arcát, hallgattam szavait: — Nagyapáink, apáink küzdelmes élete, harca nélkül nem született volna meg a jelen. E látogatás során is sikerült végig­kísérnem, hogyan izzott a munkássors keserveiben, küzdelmeiben a jövő. Bányász Béla (Következik: Az 1885-ös sztrájk.) wana, Brazília, Kanada, Chi­le, Kolumbia, Costa Rica, Dá­nia, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Salvador, Gambia, Ghana, Guatemala, Guayana, Honduras, Izland, Írország, Izrael, Olaszország, Jamaica, Lesotho, Libéria, Luxemburg, Madagaszkár, Malawi, Mexi kó, Hollandia, Uj-Zéland, Ni­caragua, Norvégia, Panama, Paraguay, Peru, Fülöp-szige- tek, Togo, Trinidad-Tobago, Anglia, Egyesült Államok, Uruguay, Venezuela (összesen 46 ország)- A szavazásnál az Egyesült Államok példa nélkül álló nyomást gyakorolt a latin- amerikai országokra és más olyan államokra, amelyek va­lamiképpen függnek az Egye­sült Államoktól. Jellemző pél­dául, hogy Kenya, amely az el nem kötelezett országok határozat-tervezetének egyik szerzője volt, a tervezet sza­vazásakor tartózkodott a sza­vazás tóL Ugyancsak elvetette a köz­gyűlés a latin-amerikai ha­tározat-tervezetet, amely ah­hoz a feltételhez fűzi az iz­raeli csapatok visszavonását, hogy az arab országok békét kötnek Izraeliek A latin-amerikai országok határozati javaslata mellett szavaztak: Argentína, Auszt­rália, Ausztria, Barbados, Bel­gium, Bolívia, Botswana, Bra­zília, Kamerun, Kanada, Kö­zép-Afrikai Köztársaság, Csád, Chile, Kuomintang-klikk, Ko­lumbia, Kongó (Kinshasa), Cos­ta Rica, Dahomey, Dánia, Do­minikai Köztársaság, Ecuador, Salvador, Etiópia, Gambia, Ghana, Guatemala, Guayana, Honduras, Izland, Írország, Olaszország, Elefántcsontpart, Jamaika, Japán, Lesotho, Libéria, Luxemburg; Mada­gaszkár, Malawi, Mexikó, Hollandia, Uj-Zéland, Nicara­gua, Norvégia, Panama, Pa­raguay, Peru, Fülöp-szigetek, Bierra Leone, Thaiföld, Togo, Trinidad-Tobago, Anglia, Egyesült Államok, Felső-Volta, Uruguay, Venezuela (összesen 57 ország). Ellene szavaztak: Afganisz­tán, Albánja, Algéria, Bul­gária, Burundi, Beloruszia, Ceylon, Kongó (Brazzavil- le), Kuba, Ciprus, Csehszlo­vákia, Finnország, Guinea, Magyarország, India, Indo­nézia, Irak, Jordánia, Kn- wait, Libanon, Líbia, Ma­laysia, Mali, Mauritánia, Mongólia, Marokkó, Pakisz­tán Lengyelország, Romá­nia, Szand-Arábia, Szenegál, Szomália, Szudán, Szíria, Tunézia, Uganda, Ukrajna, Szovjetunió, Egyesült Arab Köztársaság, Tanzánia, Je­men, Jugoszlávia és Zambia (összesen 43 ország). Tartózkodtak: Burma, Kam­bodzsa, Franciaország, Gabon, Görögország, Irán, Izrael, Ke­nya, Laosz, Málta, Nepál, Ni­ger,. Nigéria, Portugália, Rwanda, Singapore, Dél-Afri- ka, Spanyolország, Svédország, Törökország (összesen 20 or­szág). Távol maradt: Haiti, Mal- div-szigetek. Nem fogadta el a közgyű­lés az el nem kötelezett or­szágok határozati javaslatához benyújtott albán, illetve ku­bai módosítást sem, amelyek javasolták az Egyesült Álla­mok és Anglia elitélését az izraeli agresszióhoz nyújtott támogatás miatt. Elvetette a közgyűlés azt az albán határozati javasla­tot, amely Izrael elítélését, a csapatok azonnali visszavoná­sát és izraeli részről kárté­rítés fizetését követeli, s ezen kívül az agresszióban való közvetlen részvétellel vádol­ja az Egyesült Államokat és Angliát; Az albán határo­zati javaslat 21 szavazatot kapott, 71 ország szavazott el­lene, 27 pedig tartózkodott a szavazástól. A szovjet határozati javaslat egészéről nem tartottak sza­vazást, minthogy a fejeze­tenként történt szavazásnál a szovjet határozat-tervezet egyes pontjai nem kapták meg az elfogadáshoz szük­séges többséget. Az Egyesült Államok küldöttsége, figye­lembe véve azt, hogy az ál­tala benyújtott határozat­tervezet a vita során nem kapta meg a kellő támoga­tást, a szavazásnál vissza­vonta indítványát. Ezután a közgyűlés 118 sza­vazattal 2 ellenében, Kuba és Szíria tartózkodása melletti elfogadta Svédország és né­hány más ország határozati javaslatát, amely intézkedése­ket sürget az izraeli agresszió által sújtott polgári lakosság és az arab hadifoglyok szen­vedéseinek enyhítésére. Végül 99 szavazattal 20 tar­tózkodás mellett a közgyűlés elfogadta Pakisztán, továbbá Guinea, Irán, Mali, Niger és Törökország határozat-terve­zetét. Ennek értelmében a közgyűlés felhívta Izraelt, ha­tálytalanítson minden olyan intézkedést, amely módosítást jelent Jeruzsálem státusában, mert ezek az intézkedések nem törvényesek; A közgyű­lés továbbá indítványozta, hogy Izrael a jövőben tartóz­kodjék a város státusát mó­dosító minden lépéstől. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok a pakisztáni ja­vaslat mellett szavaztak; A TASZSZ a közgyűlési szavazást kommentálva rá­mutat: az agressziót segítő Egyesült Államok és Anglia ciniku­san és válogatott módsze­rekkel gyakorolt nyomást a latin-amerikai, afrikai és más fejlődő országok kül­döttségeire. A fenyegetőzés mellett az úgynevezett gaz­dasági segélyre vonatkozó ígéreteket is latba vetették. A szavazás megmutatta: né­hány kormány nem gondol arra, hogy a jövőben saját or­szága is imperialista fegyveres agresszió áldozata lehet. Ezek az országok a kulisszák mö­götti egyezkedésekben felál­dozták az ENSZ alapelveit Az ENSZ-közgyűlés szer­dán, magyar idő szerint 20.00 órakor folytatja munkáját. KAIRÓ: Az egyiptomi közvélemény csalódással értesült az ENSZ-ben lezajlott szavazások eredményéről. A csalódás­nak hangot adó lapok rámutatnak az amerikai manőverekre, melyek a szavazást megelőző pillanatokig tartottak. Az Ahram szerint ezek a manőverek zsákutcába juttatták a világszervezetet. A sajtó a szavazást elemezve rámutat arra, hogy Fran­ciaország pozitív befolyása ellenére az Egyesült Államok­nak sikerült több afrikai országot rábírni az el nem kötele­zett országok javaslatának elvetésére. Az afrikai cs arab delegátusok körében különösen mély sajnálkozást keltett Etiópia magatartása, amellyel az Egyesült Államok által sngallt latin-amerikai javaslatot támogatta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom