Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-05 / 156. szám

tm. Túlim sl napló 3 Beszélgetés a Komló városi Tanács elnökével Együtt kell megoldanunk nehézségeinket Helyet keresnek az új üzemeknek A lakók megvehetik a kiskerteket A székfoglaló napján be­szélgettem legutóbb Gallusz József elvtárssal, a Komlói Városi Tanács újonnan meg­választott vb-elnökéveL Jól ismerte már akkor is a vá­rost, hiszen évtizede, hogy kü­lönböző beosztásokban foglal­kozott Komló problémáival Akkor azonban azt mondta: hEgy alaposabb, mélyrehatóbb beszélgetéssel várjunk egy­két hónapot. Mint elnök, mégiscsak az imént fogtam meg először a telefont.. Most, amikor szobájában leülünk, egy füzetet tesz le az asztalra. Ismeri enélkül is, hol szorít a cipő, melyek a megoldásra váró feladatok, dehát hasznos ezeket néhány sorban rögzíteni is. A jegy­zetfüzetet forgatva tájékoztat a város egyik legsúlyosabb gondjáról, a munkaerő elhe­lyezésről. — Az idén 450 általános Is­kolás végzett. Ez a szám 1969 —1970-re hétszázra nő. A kö­zépiskolákból is egyre többen kerülnek ki. Mindez több munkalehetőség megteremté­sét sürgeti. Voltak erre már korábban is törekvések. A Helyiipari Vállalat 1400 főt foglalkoztatott, ebből 1100 a nő. Az utóbbi években új üzemrészeket is létrehoztak — például a papucsüzemet — és ötszáz embernek teremtet­tek munkalehetőséget. Más­fél hónapja elektroakusztikai üzemet telepítettek, 32 nőt vettek fel. Még ebben az év­ben újabb 30 nőnek lesz ott munkalehetősége és a további években 250 fősre fejlesztik az üzemet. A gondok azonban nem szűnnek meg. 1964-ben 450 nő kért nálunk munkát, azóta felvettünk 600-at, de jelenleg is mintegy 500 a je­lentkező. Komlón igen sok háztartásbeli asszony van. Ha megfelelő a munkaalkalom, \jönnek. Természetes, válogat­nak is, nem mindegy, milyen munkát ajánlunk. Az elekt­roakusztikai üzemhez nem kell toborozni ... — Uj munkalehetőségek megteremtéséhez elsődleges: legyen épület ügy vélem, épületekben nincs valami nagy választék. — Valóban ez a helyzet. Már folytattunk tárgyalásokat a széntröszttel. A bányának vannak felszabaduló épületei. A 111-as aknánál számos épü­letből kiköltözik a tröszt. A város vezetői több budapesti üzemmel is tárgyalnák. Kér­jük,■ jöjjenek, Komlón hozzák létre az új üzemet. A kereskedelemre és a szol­gáltatásokra áttérve, az elnök elmondta, hogy az élelmiszer- kereskedelem megfelelően fej­lődik üzlethálózatban, válasz­tékban egyaránt. Ellenben, semmiféle fejlődésről nem be­szélhet ruházati és iparcikkek áruellátásánál. A ruházati ke­reskedelem 1964-es szinten maradt, az iparcikk kereske­delem pedig 96 százalékra csökkent. -Oka: nincs válasz­ték, a néhány üzlet szűk, nem felel meg a követelmények­nek. Változást a főtéren nem­rég átadásra került üzletsor­tól várnak. — A városban — mind több a gépesített háztartás — foly­tatta Gallusz elvtárs —. Javí­tási lehetőség viszont kevés. A szolgáltató vállalatoknak nincs megfelelő helyiségük. Nincs a városban — pedig szükség volna rá — például egy ruházati szalon. Komlón ma mintegy 800 személyautó van, A 12-es AKÖV szerviz­ről már gondoskodott, de a kisjavítás még megoldatlan. A lehetőséghez mérten a vá­ros vezetői igyekeznek helyi­séget adni, de a szolgáltató vállalatok, ktsz-ek is többet törődjenek a lakosság igényei­nek minél jobb kielégítésével. Nem lehet végleges megoldás, hogy a lakosság számos árut Pécsett vásárol... — Korábban sok panaszt hallottunk Komló zöldség-, gyümölcsellátásáról. Tapasz­talható-e javulás? — Igen, különösen mióta Komló és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet átvette az árusí­tást. A tavalyihoz viszonyítva több és választékosabb az áru. Az eddigiek biztatóak. Ebben a témakörben szó volt a vendéglátás helyzetéről is. Az elégedetlenség hangján beszélt erről az elnök. Kifo­gásolta az üzletek kültürálat- lanságát, a szegényes válasz­tékot. Volt vasárnap, hogy Sikondán elfogyott a sör, de még hűsítő ital sem volt Nem arról van szó, hogy nem történhet meg ilyen, de rend­szerré ne fajuljon. A városban levő vendéglátóegységek is felújításra várnak. Szilváson megnyitották a presszót, de ebben a hőségben berendezés híján használhatatlan a kert­helyisége. Azok az emberek, akik 10—15 éve pufajkában, gumicsizmában jöttek ide le­telepedni, ma már igényesek. A továbbiakban számos kulturális probléma is szóba került — Iskolákkal rendben le­szünk, az újak felépülésével számuk elégséges lesz. A mű­velődési házakat azonban las­san kinőjük. A Zrínyi Műve­lődési Ház színpada például kicsi, legutóbb egy együttes műsorából számos produkciót kénytelen volt kihagyni. Fog­lalkoztunk egy új művelődési ház létrehozásával, ebben helyeznénk el a múzeumot is. Ezek a problémák lényegé­ben már összefüggnek a vá­rosfejlesztéssel, rendezéssel. Még ebben az évben elkészül 220 állami lakás. Szorgalmaz­zák a magánerős és szövetke­zeti házak építését. A tanács­házzal szemben bányászparkot kívánnak kialakítani, a ter­veken már dolgoznak. — Sok komlói lakos — mondotta Gallusz elvtárs — művel más kis földterületet, amelyek „gazdátlanok” vol­tak. Most rendezik ezt a prob­lémát. Ezeket a kiskerteket megvehetik a lakók. Az elter­jedt hírekkel ellentétben több lehetőség lesz kiskertek mű­velésére, mint eddig volt. A nehéz munka után jól esik a bányásznak a friss levegőn kertészkedni, miért tiltanánk meg? Sőt, még kishaszonbérbe is adnak földet. A beszélgetés végén az el­nök utalt arra, hogy azután is rendszeresen, kerületenként összehívják a tanácstagokat, ahol velük közösen beszélik meg az adott kerület problé­máit, megoldásának módját. — Sok még a tennivalónk a város érdekében — mon­dotta Gallusz József elvtárs. — Ha a hiányosságokról be­szélek, különböző vállalatok fogyatékosságairól, soha nem a kívülálló hangján bírálom, hanem annak tudatában, hogy mindezt együtt kell megolda­nunk. Ebben a városban élünk, ennek a városnak lakossága választott bennünket. Felelő­sek vagyunk értük. Garay Ferenc Előadás a Balatonon A fiatal műszakiak, köz­gazdászok, agrárszakembe­rek klubja, valamint a TIT kétnapos balatoni szimpó­ziumot rendez szombaton és vasárnap, a Megyei KISZ- Bizottság fenyvesi vezető­képző táborában. Indulás két csoportban, szombaton reggel 6.38-kor, illetőleg 13.28-kor a pécsi nagyállo­másról. Róth Rezső, az Or­szágos Találmányi Hivatal munkatársa vasárnap reggel 9 órakor tartja meg „A ta­lálmányi és újítási rendszer továbbfejlesztése” című elő­adását, egyébként a vasár­nap délután, illetve este történő visszautazásig kö­tetlen a program. Jelentkezni az 53 forint 80 filléres útiköltség egy­idejű befizetése mellett, ma és holnap a KISZ városi, járási vagy megyei bizottsá­gán lehet. Szállás ingyenes, étkezéséről mindenki maga gondoskodik. A kémesi Közös Üt Tsz ko­ra tavasszal kezdett foglalkoz­ni a műanyagfólia alatti zöld­ségtermesztéssel. Bár „csak” két hold betakarásához ele­gendő műanyagsátrat kaptak a MÉK-től, evvel a fóliameny- nyiséggel gyakorlatilag hat holdat tudtak bevonni a fólia alatti primőrtermesztésbe. A termelést ugyanis — az elő­írásoknak megfelelően — sza- kaszosították. Az első szakasz­ban két holdnyi hónapos ret­ket és fejes salátát termesz­tettek a sátrak alatt, majd — amikor a termés betakarítha- tóvá vált — a fóliákat újabb két hold karalábé és karfiol fölé vitték át. Ezt követte ké­sőbb a paprika és paradicsom két holdja. A tsz az elmúlt hónapokban csaknem 20 ezer csomó retket, több mint hétezer fej salátát, 86 506 korai karalábét, 2500 fej karfiolt takarított be a műanyagsátrak alól. Tömeges­Megkezdődtek a földmunkák — Társaskirándulás Eszék­re. A hét végén a siklósi já­rásból több mint 50 tanácsi dolgozó utazik Jugoszláviába. A társaskirándulást a járási tanács szakszervezete szervez­te. — A Mecsek Táncegyüttes a jövő héten, július 13-án uta­zik el a jugoszláviai Szkopljé- ba, ahol a város újjáépítése alkalmából rendezendő nép­tánc-fesztiválon képviseli ha­zánkat. Az új létesítmény nyugati homlokzata Autó- és motorszerviz épül a Diósi úton Kutyakiá Ilit ás Baján ’ Nemrégiben hírül adtuk, hogy a B. m. Építőipari Vál­lalat megkezdte az Autó- és Motorjavító Ktsz központi te­lepének építését a Diósi úton. Az ott dolgozó két földgyalu e hét végére befejezi a talaj előkészítési munkáit, majd megkezdik a csarnok alapozá­sát, s előreláthatóan július kö­zepén már a csarnok építését is. A szövetkezet új szervizé­nek területe mintegy 4200 négyszögöl, s ezen foglal majd helyet az észak-dél irányba húzódó korszerű, nagy szerelő­csarnok. A csarnok 55 méter hosszú és 28 méter széles lesz. Előregyártott betonoszlopokon nyugszik majd, oldala és te­tőzete üvegből, belső falai pa­nel elemekből készülnek. Az új szerviz a megye leg­korszerűbb javító üzeme lesz. Felépítését indokolja az, hogy a két évvel ezelőtt végzett vizsgálatok alapján a megyé­ben lévő személy- és teher­gépkocsik javítási igényét 240 ezer órai munkára becsülték. Azóta ez a szám növekedett, s ezt az igényt a meglévő szer­vizek nem képesek kielégíte­ni. A tervek szerint egy év alatt az új létesítményben 11 630 szol gáltatást, 1800 szervizzel egy­bekötött műszaki felülvizsgá­latot, 12 500 darab személy- és tehergépkocsi futójavítást fog­nak elvégezni, vagyis éves szinten 152 560 óra karbantar­tási munkát végeznek. Tehát a megyében jelentkező igé­nyek több mint 50 százalékát tudják kielégíteni. S mivel az új létesítmény a Felszabadu­lás úttal szemben a 6-os út közvetlen közelében helyezke­dik el, a városunkon keresztül haladó vagy hosszabb ideig itt-tartózkodó Idegen gépko­csik javításához is ideális fel­tételeket jelent Az Építőipari Vállalattól < nyert értesülésünk szerint az j új csarnokot igyekeznek még! idén tető alá hozni, hogy télen | belső munkát végezhessenek,' tavasszal pedig befejezhessék; a parkolóhelyek kiképzését, < ahol megfelelő .tárolási lehe- ! tőséget is biztosítanak. Egy- í szerre 30—40 gépkocsi tartóz- j kodhat majd egymás zavarása j nélkül a telepen. A bajai napok keretében or­szágos kutyakiállftást rendez­tek a Sugovica partján lévő szép Petőfi-sétányon. Ezen a Baranya megyei kutyatcnyész- tő csoport is részt vett és a legeredményesebben szerepelt: a legtöbb díjat a pécsiek hoz­ták el a Duna-parti városból. Tíz kutyát neveztek be a ki­állításra és közülük kilenc aranyérmes lett, ezen belül egyet országos győztesnek nyilvánított a bíráló bizottság, hatnak pedig a „Hungária Príma Junior” elmet Ítélte oda. sé vált a paprika és paradi­csom szállítása is. A szövet­kezet 170 mázsa paprikát és 400 mázsa paradicsomot akar leszüretelni az érintett terü­letről. A tsz vezetői előzetes szá­mításokat végeztek annak ki­derítésére, hogy mennyiben hasznos a fólia alatti zöldség- termesztés a szövetkezet szá­mára. Az adatok szerint mint­egy 40 ezer forint tiszta jöve­delemre számíthatnak minden holdról, a hat holdról szer­zett nyereség tehát eléri a negyedmillió forintot. Ez az összeg jóval kisebb annál, mint amennyit a fólia alatti zöldségtermesztés tudományos és gyakorlati úttörői — dr. So­mos András akadémikus, a Kertészeti és Szőlészeti Főis­kola tanszékvezető tanára és tanítványai — mint elérhető optimális célt megjelöltek. Te­kintetbe véve azonban, hogy hosszú időn át nagyon hűvös volt az időjárás, s ez még a fólia alatti zöldségtermesztés­nél is éreztette a hatását, a 40 ezer forint sem rossz ered­mény. A tsz vezetői tudják, hogy — ha az időjárás is ked­vez, illetve a kertészek is na­gyobb gyakorlatra tesznek szert e szakmában — jelen­tős mértékben növelhető ez az összeg. Ennek ellenére, nagyon elégedettek, hiszen sohasem volt még olyan növényük, il­letve növénytermesztési üzem­águk, mely 40 ezer forint tiszta jövedelmet eredménye­zett egy holdról. Jellemző, hogy a korábban legtöbbet adó ágazat, az öntözéses kertészet is „csak” 53 ezer forint bruttó jövedelmet hozott a tsz „kony­hájára”. A szövetkezet pótolni sze­retné azt a veszteséget, amit — különösen a karalábénál — a hideg tavaszi időjárás oko­zott számára. A Közös Üt újabb 200 ezer darab karalá­bét és 100 ezer csomó hóna­pos retket akar termeszteni a fóliák alatt — késő ősszel. Előkészületeket tett újabb két holdnyi őszi paprika termesz­tésére is. A tsz vezetői arra számítanak, hogy az új vetésű paprika lényegesen nagyobb hozamot ad majd, mint ameny- nyit a sarjúpaprikánál várhat­nának. Ha az őszi tervek sikerül­nek, az egy holdra jutó tisz­ta jövedelem lényegesen meg­haladhatja a 40 ezer forintot is. A fóliás primőrkertészet mindemellett egész éven át munkát biztosít 20 személy számára. A tsz vezetői ezt is számításba veszik, amikor az új üzemág hasznát mérlege­lik, hiszen __ akárcsak a leg­t öbb tsz-ben — Kémesen is egyre nagyobb gondot okoz a tagság rendszeres foglalkozta- - tása. Második hellyel tértek haza Ausztriából a siklósi önkéntes tűzoltók — Dunántúli Napló? Meg­érkeztek az alsó-ausztriai versenyről a siklósi önkén­tes tűzoltók. Akar beszélni a parancsnokukkal? — Természetesen! — Mittler Béla százados. — Százados elvtárs, mind­járt a közepébe vágnék. Hányadikak lettek a ver­senyen? — Sikeresen szerepeltünk, a második helyezést értük el. Ezzel a második helye­zéssel bronzérem jár. Ná­luk ugyanis külön kell be­nevezni arany-, ezüst-, vagy bronzéremre, és ez külön­böző szerelési formákat je­lent. Minket a Belügymi­nisztérium a „bronzverseny­re" nevezett be, és ott let­tünk másodikak. A zwet- liek szerették volna, ha be­nevezünk a másikra is, de mi mást nem tanultunk, és különben is elégedettek vol­tunk szereplésünkkel. Mint már megírtuk, a siklósi önkéntes tűzoltókat az a megtiszteltetés érte, hogy képviselhették Magyar- országot a június 30-án ren­dezett háromnapos alsó­ausztriai tartományi nemzet­közi önkéntes tűzoltóverse­nyen. A kilenc fős raj a Megyei Tűzrendészeti Pa­rancsnokság gyönyörű gép­jármű-fecskendőjével tette meg a hosszú utat. Ezt azért hangsúlyozom, mert a Cse­pel gyártmányú autónak óriási sikere volt, minden­ki látni akarta. Ausztriában ugyanis túlnyomórészt kis­kaliberű gépek vannak. — Már Hegyeshalomnál jóleső fogadtatásban volt részünk. Az egyik határmen­ti körzet tűzoltóparancsno­ka — aki a falujában egy­ben polgármester — jött elénk és végig elkísért. Visszafelé ugyanilyen disz- kíséretet kaptunk. — Zwetli ? — Nem nagy, négyezer la­kosú község, de nagyon szép, hegyes vidéken fekszik. A versenyt, amelyen kilenc európai országból 1236 raj, összesen 72 600 tűzoltó vett részt, körülbelül 25 ezer em­ber szurkolta végig. A ver­seny első száma a motoros fecskendő szerelése volt, ezt 77 másodperc alatt teljesí­tettük. Az 50—50 méter vál­tófutásban a 450 méteres távon 70 másodpercet értünk el. Itthon, edzésben persze születtek jobb eredmények is, de ott az ingoványos ta­laj nem igen kedvezett ne­künk, mintha gumipárnán futottunk volna. Ez egy kis­sé szokatlan számítással 363 pontot és a második he- . lyet jelentette. — Az első gratulációt min­den bizonnyal a Megyei Pa­rancsnokság vezetőitől kap­ták (a siklósiak tegnap dél­után öt órakor érkeztek Pécsre). Mi is gratulálunk. És most mi következik? — Pihenés. De nem sokáig, mert nyakunkon az aratás. Hamarosan meg kell kezde­ni az ilyenkor szokásos tűz­rendészeti ellenőrzéseket. Miklósvári Zoltán Negyvenezer forint nyereség egy holdról

Next

/
Oldalképek
Tartalom