Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

mn. jtTLirs t. naptő Jól rajtollak a ktsz-ek Az egy lakosra jutó szolgáltatás Baranyában a legjobb folytatják a korszerűsítést — Nőnek a keresetek \ „Gebines“ rész lesek A KISZÖV fejlesztési céljai mindinkább a kis lélekszámú, ma még ellátatlan községek problémáinak megoldását cé­lozza. A mozgó szolgáltatás mellett az úgynevezett áta­lánydíjas részlegek létrehozá­sával szeretnék kielégíteni a falusi igényeket. Az átalány- díjas részlegek a gebines bol­tokhoz hasonlóan működnek. Az idén fodrász, fényképész, cipész és a textilméretes szak­mákban alakítanak ki kísér­letképpen 14 egységet, s a ta­pasztalatok alapján szélesítik tovább e szervezeti formát. A küszöbön álló gazdasági reform bevezetése sok tekin­tetben változásokat hoz, a szö­vetkezeteket új követelmények elé állítja. Nem akarnak le­maradni a versenyben. A kis­ipari szövetkezetek vezetőinek felkészítésére ezért négyhetes tanfolyamét szervez a KI- SZÖV, amelyet minden veze­tőállású dolgozónak el kell végeznie. (MZ) A megye legkorszerűbb mozija A Baranya megyei Mozi­üzemi Vállalat jelenleg két új mozit épít a megyében, és felújítja a pécsszabolcsi filmszínházat. A mohácsi mozinak ed­dig az épülete készült el, ezekben a napokban kez­dik a szerelését. A mohá­csi mozi a legmodernebb igények és tervek alapján készül, ez lesz a megye legkorszerűbb mozija. Kö­zel félezer nézőre építik. Villányban szintén új film­színház készül, a jövő hó­napban át is adják. A pécsszabolcsi mozi igen elavult volt, most teljesen átalakítják. Ahogy általában a régi, ún. „cső­mozik”, nem hangra épült, hosszú, nyújtott alaprajzú volt, s ezért a hangvissza­adás sosem volt tökéletes. Részben a moziterem meg­rövidítésével, részben fal­burkolással most megfelelő akusztikájú termet alakíta­nak ki, de ez a befogad­ható nézőszámot nem be­folyásolja. A pécsszabolcsi mozi új hangszórót, új ve­títőgépet, új székeket, sző- I nyeget stb. is kap. Sok helyen erősen fertőzött a búza A kukorica sárgulását nem vírus okozza Tarlóégetést és vegyszeres védekezést javasolnak Az idén a szántóföldi kul­túrákban is a szokásosnál na­gyobb mértékben léptek fel a különböző betegségek. Nem kivétel ez alól a gabona sem, s különösképp a legnagyobb területet elfoglaló búzafajta, a Bezosztája. A bólyi gazdaságban 3800 holdon termesztik. Bár e faj­ta lisztharmatra való érzé­kenysége közismert, a köztu­datban eddig mégis úgy élt, hogy kártétel csak a gyenge vagy legyengült állományban kelethezhet. Ennek cáfolatá­val találkoztunk Bólyban, ahol igazán megadnak a búzának mindent, ami kell, az állo­mány erős és a tavalyi re­kordot is meghaladó termést ígér. Lisztharmatfertőzés azon­ban van, s a meleg fokozódá­sával esetleg 10—15 százalékos | terméskiesésre is számítani Az építők rekordja Hétszáz vagonos gabonasilő Egy részét augusztusban átadják Csaknem 700 vagon befoga­dóképességű gabonasiló épül Pécsett, a Felszabadulás útja mellett fekvő gőzmalom szom­szédságában. A földmunka egy évvel, a silók betonozása pedig hét hónappal ezelőtt kezdődött meg. A Baranya megyei Építőipari Vállalat helyszínen dolgozó brigádja ritka bravúrt ért el: egy hó­nap alatt építették fel a 33 méter magas, hengerestestű Kétszáz lóerős a „D 708" A Csepel Autógyár új „D 708” típusú tehergépkocsija nagy sikert aratott az idei BNV-n. A 200 lóerős, 10 tonna teherbírású gépkocsi rakfelülete alumínium lemezekből készült. silókat. A budapesti Körszálló építésénél is alkalmazott csú­szó zsaluzásos módszer tette lehetővé, hogy e rendkívül rövid idő alatt két és félezer köbméter betont építsenek be. Tekintve, hogy a pécsi tv- adótorony is csúszó zsaluzá­sos módszerrel épül majd, s Balogh Ferenc építésvezető kollektívája dolgozik majd ott is, a gabonasiló építése a tv-adótorony építésének isko­lájává vált. Az új siló az ország egyik legnagyobb gabonatárolója lesz. Tizennyolc féle búzát tudnak raktározni a hatal­mas hengertestekben. Az új létesítményt a legkorszerűbb technikai berendezésekkel lát­ják el. A vezérlőterem lesz a szíve, ahonnan vagonos meny- nyiségeket ürítenek, tisztíta­nak és szárítanak majd — néhány kapcsoló elfordításá- val. Jellemző a magasfokú au- tomatizációra, hogy mlndösz- sze három ember fog dolgoz­ni az épületkolosszusban. A Baranya megyei Gabona­felvásárló- és Feldolgozó Vál­lalat jelenleg Szentlőrincről, Kővágószöllősről és más Pécs környéki helyekről táplálja ezt a malmot gabonával. A nagy távolságok miatt magas a szállítási költség, s ami nem kisebb gond, a sok helyről származó gabona sok féle, kö­vetkezésképp egyenetlen a malomból kikerülő liszt minő­sége is. Az egyenetlen liszt­minőség viszont arra vezet, hogy gyakran változik a be­lőle készült kenyér minősége. Mindez sok panaszt okoz a sütőiparnál és természetesen a lakosságnál. Az új siló üzembehelyezése megszünteti majd ezeket a panaszokat, hi­szen a tárolóba Pécs évi ga­bonaszükségletének egyharma- da fér be — egyszerre. A vállalat évről évre visz- szatérő problémája a tároló­helyek hiánya, hiszen aratás­időben, tehát 3—í hét alatt kell befogadnia a megye ga­bonatermésének zömét. Ezért minden esztendőben szükség­tárolóhelyeket kell létesítenie, az idén például mintegy két­ezer vagon gabonát raktároz majd a szabadban. Bár a sza­badtéri tároláshoz szükséges földmunka és óriási tömegű műanyagponyva meglehetősen drága, e raktározási módszer még így is sok kockázatot rejt magában. Az új tároló üzembehelye­zése jelentős mértékben eny­hít majd e gyötrő gondokon Különösen akkor, ha 300—350 vagon búzát már augusztus elseje körül ebben az épület­ben lehet raktározni. Noha a létesítményt csak október 31- én kell véglegesen átadni, a vállalat bízik abban, hogy si­kerül a terve. Az építőmun­kások és szerelők ugyanis lel­kesen fogadták a vállalat kérését, s külön örömükre szolgált, hogy a vállalat e ké­rést megtoldotta jelentős ösz- szegű célprémiummal. Az építők és szerelők megígérték: minden erejükkel arra törek­szenek, hogy a 300—350 vagon búza tárolásához szükséges részt még augusztus elsején átadják. kell. (Megyei szinten a termés- kiesés elérheti az ezer vagont is.) A probléma véglegesen csak egy új rezisztens fajta kinevelésével oldható meg — a kitűnő Mironovszkája 808-as fajtával folynak is ilyen jel­legű kísérletek —, helyes ag­rotechnikával azonban a kár­tétel csökkenthető. Hasonló a helyzet a torzs- gombával és a szártőpenész- szel is. A vetésforgó elv be­tartásával illetve intenzív ta­lajmunkával a fertőzés ezek­nél is csökkenthető. Míg me­gyei átlagban mintegy 40 szá­zalékban kerül gabona gabo­na után, Bólyban 10—12 szá­zalékra csökkentették ezt az arányt. A legkevésbé a Be­zosztája fajta bírja a mono­kultúrát, mondja Szigeti And­rás szakmérnök. Ahol mégis búza után kell vetni, ott a talajt alaposan fertőtlenítik. Nem árt már jó előre fel­hívni a figyelmet a talajfer­tőtlenítésre, melyet legcélsze­rűbb aratás illetve tarlóhántás után elvégezni. Bólyban Hun­gária L—7-tel végzik el ezt. A szert tárcsázással juttatják a talajba. Hatásos módja a gabonakártevők elleni védeke­zésnek a tarlók leégetése is. Bulgáriában évek óta sikerrel alkalmazzák, s a bólyi gaz­daság is él ezzel a lehetőség­gel. Ezt az eljárást természe­tesen csak a tűzoltósággal egyetértésben szabad alkal­mazni. Megelőzhetők a nagy kártételek azzal is, ha a ta­lajt a lehető legjobb kultúr- állapotban tartják, már a vJ>ú- za vetése előtt is védik ^ az elgazosodástól — gyakran gyomtalanítják. Később ugyan­ilyen gonddal végzik Bólyban az állomány gyomtalanítását, a vegyszeres gyomirtást is. Ezt szükség esetén összekötik a lisztharmat elleni — 10 szá­zalékos szulfarol oldat — per­metezéssel. Ezt a védekezési az idén elvégezték már né­hány tsz-ben, például Pellér- den és Lánycsókon is. A Bezosztájával kapcsolatos valóban létező problémákhoz a kukorica vírusbetegség nyo­mozása során jutottunk el. Ez a nyom azonban hamis volt. Kiderült, hogy a kukoricában sok helyen fellépő sárgulást, nem egy újfajta vírus, hanem más kártevők — drótféreg stb. — illetve az esetek egy részénél a K—64-es gyomirtó- szer okozta. A Növényvédő Állomás 56 tsz-ben megvizs­gálta a szer hatását, kilenc helyen — többek között a dunaszekcsői, a hímesházai, a szabadszentkirályi, a mohácsi tsz-ekben és a Bikali Állami Gazdaságban — valóban a vegyszer támadta meg a ku­koricát, amely a sok eső kö­vetkeztében a vártnál „erő­sebben hatott”. Ahol a ki­sebb adagot használták, ott nem volt baj. A vegyszer még két évig kísérleti jellegű, s csak nagyon körültekintően szabad alkalmazni. Túlzás azonban mindent a vegyszerre fogni, mint ahogy azt nem egy esetben tették. Sok tsz-ben például a napra­forgó peronoszpórát — a fer­tőzés 10—60 százalékos a me­gyében — nem ismervén fel, a használt gyomirtószert hi­báztatták a károsodásért. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint Bu­dapesten az igazgatóság székhá­zában megtartott 26. heti lottó­sorsoláson a következő számokat húzták ki: 21, 35, 48, 52, 60 A július 3-án az igazgatóság székhazában megtartandó nyil­vános havi tárgvnyeremény-sor- soláson a 23. heti szelvények vesznek részt. SSael 130 millió forint ter- ! ». jeLési értéket irányoz elő a kisipari szövetkezeteknek az idei helyi iparpolitikai terv­feladat. Ez, az előző évi tel­jesítéshez viszonyítva majd­nem 4 százalékos növekedést jelent. Az év első 5 hónapjá­nak termelési mutatói kedve­zően alakultak, az előző év hasonló időszakához viszonyít- | va 8.4 százalékkal termeltek többet a ktsz-ek. Ezen belül a textil- és cipőipari méretes termelés 13,5 százalékkal, az ipari javítás 6,3 százalékkal, ez építőipari tevékenység 5,6 százalékkal, a személyi szol­gáltatás pedig 12,8 százalék­kal haladja meg az előző év t hasonló időszakának eredmé- | nyeit — számolt be a ktsz-ek jó stratjáról a megyei és a városi tanács végrehajtó bi­zottsága együttes ülésén Tár­nái Ferenc, a KISZÖV elnöke. Egyre több szolgálta tóház Ha viszont a tervteljesftés állását az éves terv időará- rya alapján mérjük, az ipari I javítás és az építőipari tevé- I kenység kivételével értek el h túlteljesítést. Az építőipari ■termelésben mutatkozó elma- Bradás csak látszólagos, hiszen Ba lakásépítés nagy volumene ■évek óta az év második felé­lt ben realizálódik. Az ipari F javítás elmaradását pedig a I cipőjavítási igények csökkené- r se idézte elő, e tevékenység i volumene ugyanis az előző * évhez képest 8 százalékkal Í vissza. ndez persze nem jelenti hogy az igényeket, főleg :en, teljes egészében ki ik elégíteni. Az viszont lemreméltó, hogy az egy ra jutó szolgáltatás 135 tos értékével Baranya _/e a megyék között orszá- | gosan az első helyen áll. Az I idei hálózatfejlesztési tervben [ 23 új egység létrehozása sze- I repel. (Fodrászat: 8, fényké­pészet: 3, textilruházat: 5, cipészet: 4 és egyéb személyi szolgáltatás: 3). Az éves elő­irányzat több mint fele már megvalósult az év első öt hó­napjában. Nem lesz baj a teljesítéssel, mivel a tervezett fiókok többsége új létesítmé- 1, nyékben nyílik meg. Az idén tovább folytatják a szolgálta­tó házak építését és más helyi í iparpolitikai célú beruházáso- L kát. Erre 14 millió forintnyi I építési beruházás áll rende­lkezésükre. A szolgáltató há­rmak a hálózatbővítés mellett természetesen kulturáltabb ki­k szolgálást is jelentenek. A Baranya megy« Autója­vító Ktsz pécsi központi telep- í helyének építése már meg­kezdődött, 1968. június 30-án fejeződik be. Ugyancsak meg­kezdődött végre a harkányi autószerviz létesítése is, az év végéig előreláthatólag be­fejezik. Ezzel a javító és szer­vizszolgálat nagyot lép előre

Next

/
Oldalképek
Tartalom