Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

Zalka Miklós: A mi utcánk Izgalom, olvasmányosság, valósághűség. Egybeötvözhe- tő-e a figyelmet mindvégig lekötő történet az emberi cselekedetek, jellemek és tár­sadalmi jelenségek rajzával? Bár túlméretezettnek lát­szik ez a kérdésfeltevés, Zal­ka Miklós új regényét ele­mezve mindenképpen indo­kolt. A mi utcánk ama sze­rencsés írói alkotások sorába tartozik, amelyek megfelel­nek az íróval szemben tá­masztható sokrétű mai kö­vetelménynek. Zalka új re­génye még a nagysikerű Ak­namezőhöz mérten is előre­haladás. Sikerült a stílust, a szerkesztést, a bonyolítást, a mondanivaló kifejezésének erőteljes és mégis könnyed követelményével egybehan­golnia. Jelenkorunk bonyolult éle­tű emberei közül jó egy­néhány ismerősünk jelenik meg A mi utcánk lapjain. Vannak közöttük erősek és gyöngék, politizálók. és nem politizálok, tudatosak és dezorientáltak, de va­lamennyien hús-vér lények. Mindegyikük a maga mód­ján él, s mert valóban él — alakítólag hat a környe­zetére. Néha pozitívan, néha nem. Ellentétek bomlanak ki ebben a könyvben. Miként lesz alkoholista egy szép és kedves fiatalasszony? Hogyan kerül a justizmord elköveté­sének közelébe egy talpig becsületes bíró? Miként válik a társadalmi igazságtevés hősévé egy ügyész, akit ma­gát is megkörnyékeznek nem éppen rokonszenves emberi gyöngeségek? E regény főcselekménye a katonai bíróságon mutatkozik meg. Arról döntenek, illeté­kes volt-e a polgári bíróság egy fegyveres személyekre vonatkozó perben, s hogy he­lyes volt-e maga az ítélet? Nem mindennapi a per anya­ga, éppen politikai vonatko­zásai miatt. A hátteret az 1956-os ellenforradalom szol­gáltatja, noha évek múltakéi azóta. És miközben pereg a cselekmény, akár egy tartal­mas és jó forgatott film — a konfliktusok egész sora fej­ük ki s ezek — nem egymás­tól függetlenül, mégsem köz­vetlenül egymásból fakadva: találkoznak valahol a mai társadalmi élet síkján. Ezál­tal a mű különlegesen érde­kessé válik. Földes Mihály nyújthattak. X vadászati idény megkezdésével gyak­ran jártak erre puskás em­berek, elterjedt az a hír is, hogy Lenin lakatosnak álcáz­va az egyik eszesztrorecki gyárban dolgozik. A helyzet tarthatatlan volt. A KB uta­sítására A. V. Sotman finn származású párttagra bízták a határon való átjuttatását. Eino Ralijával, az egyik finn párttaggal szereztek egy sze­mélyi igazolványt, amelybe Lenin fényképét ragasztot­ták. Augusztus 8-án késő es­te indultak útnak. A sűrű esőben eltévedtek, tíz kilo­métert gyalogoltak vizen, tő­zegen át, amíg a dibunai pá­lyaudvarra értek. Innét el­jutottak Ugyelnájába, ahol rövid időre egy finn mun­kás lakásán húzódtak meg. Lenin mozdonyvezetői ruhá­ba öltözött, s amikor ismét a pályaudvarra mentek, egy kékfedelű füzetet adott át Sotmannak, azzal, hogy őt netán letartóztatnák, juttas­sa el a KB-hoz. Címe: Mar­xizmus az államról. Lenin már Razlivban hozzákezdett az államról szóló művének kimunkálásához, amelyet végleges formájában Állam és forradalom címen isme­rünk. Az ugyelnajai állomáson egy bátor mozdonyvezető, Jalava maga mellé vette Le­nint a mozdonyra. Belooszt- rov határállomáson megúsz­ták az ellenőrzést és néhány j>erc múlva már finnországi Szocialista szellemben A középiskolai nevelőmunka néhány jellemző sajátosságáról A Pécs Városi Pártbizott­ság a közelmúltban foglalko­zott a város középiskoláiban folyó nevelőmunka tapasz­talatainak elemzésével. A téma időszerűsége összefügg az ifjú nemzedék nevelése iránt megnyilvánuló társa­dalmi érdeklődés erősödésé­vel, a nevelési követelmé­nyek emelkedésével, amely természetes velejárója neve­léspolitikánk, köznevelési rendszerünk húszéves fejlő­désének. A nevelés célja Az 1961. III. tv. a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről külön szakasz­ban rögzíti alapvető nevelési céljainkat: „A szocialista világnézet és erkölcs alapján nevelje­nek iskoláink igaz hazafia­kat, jellemes, törvénytisztelő állampolgárokat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szo­cializmust, a békét, a né­pek testvériségének ügyét, építik és védik a nép álla­mát.” A közvélemény elfo­gadja e nevelési célokat, azt a felfogást, hogy a nevelés hatékonyságát az oktatás ne­velő tartalmának jobb kiak­názásával, egyéb nevelési le­hetőségek szervezésével, po­zitív társadalmi hatások biz­tosításával lehet fokozni. Előtérbe kerültek olyan kö­vetelmények, mint az okta­tás—nevelés egységének he­lyes értelmezése és megte­remtése, a világnézeti neve­lés szintjének emelése, a munkára nevelés, közösségi nevelés fejlesztése, a terv­szerű nevelőmunka biztosí­tása. Ezzel összefüggésben kor­szerűsödött a tananyag, bő­vültek a didaktikai módsze­rek. Ennek megfelelően fog­lalkoztak társadalmi szervek és pedagógus kollektívák a szocialista nevelési célok megvalósításának elősegíté­sével. Kísérletek folytak és folynak a világnézeti, a kö­zösségi nevelés eredményes­ségének fokozásáért. E mun­kában kiemelkedő részt vál­lalt a Leöwey Klára és Nagy Lajos gimnáziumok kollek­tívája. A KISZ- és úttörö- szervezetek vezető plénuma­in érdeklődést fokozó viták zajlottak le e témákról. A Pécs Városi Fárt Végrehajtó Bizottság is tematikusán fog­lalkozott a nevelés különbö­ző területeinek analízisével. Terijakiban tette le Lenint és kísérőit. A szerencsés út vé­gén Lenin visszakérte Sot- mantól a kékfedelű füzetet: „Köszönöm ezt átvészeltük” mondotta mosolyogva. Pedig még hosszú út várt rájuk és bár akkoriban Finnországban könnyebb volt a helyzet, rendkívül óvatosnak kellett lenni. Néhány napig a Jal- kala nevű faluban húzódtak meg, majd Helsingforsban, a mai Helsinkiben telepedtek le. Az első házigazda érdekes ember volt. Gustav Rovio így vall magáról: „1917 április elején a munkásszervezetek megválasztottak a milicia parancsnokává. Később a he­lyi rendőrfőnökhelyettes lettem A burzsoá sajtó azonban gyak ran durva támadásokat inté­zett a rendőrség ellen, az éle­ződő osztályharcban a rend­őrfőnök lemondott. így lettem a rendőrfőnök és az is ma­radtam egészen az 1918. ja­nuári munkásforradalomig.” Lenin itt teljes biztonságban volt, ennek ellenére másfél hét múlva újabb lakásba köl­tözött s az illegalitás szabá­lyai szerint itt sem tartózko­dott sokáig. A finn kommu­nisták segítették abban, hogy mindig nyugodt körülmények között élhetett. Itt is hű maradt önmagá­hoz. Egész nap dolgozott, ké­ső este rövid sétát tett a vá­rosban, s azután ismét író­asztalhoz ült. Befejezte az Ál­lam és forradalom című mű­Mi indokolja tehát a kér­déskomplexum visszatérő vizsgálatát? A társadalmi ér­deklődés fokozódásával pár­huzamosan szenvedélyes vi­ták bontakoztak ki az ifjúság megítéléséről. A józan érté­kelés, reális kritika és egész­séges türelmetlenség mellett torz nézetek is felszínre ke­rültek. Néhány ténylegesen létező negatív jelenségből hi­bás általánosítások születtek; ifjúságunk rossz utakon jár, hiányos a felelősségtudata, laza a munkaerkölcse. A hi­bák forrását egyesek a pe­dagógusok munkájában, má­sok a szülői házban, vagy a túlterhelésben, esetleg ge­nerációs problémában, politi­kai tapasztalatlanságban, ká­ros ideológiai hatásokban ke­resték. Amennyire természe­tes, hogy az egyedi példák általánosítását szubjektívnek tartjuk, annyira törvénysze­rű, hogy keressük a valósá­gos problémákat, reális ké­pet formáljunk és a lénye­ges jellemzőkre tapintsunk. Pártunk IX. kongresszusa el­ismerőleg szólt ifjúságunk munkájáról, törekvéseiről, társadalmi rendszerünkhöz való viszonyáról. Ennek tük­rében kívántunk tájékozódni városunk ifjúságának egy csoportja körében a pozitív nevelői ráhatások, esetleges káros körülmények befolyá­sának következményeiről. A beiskolázásról Az értelmi nevelés síkján a művelődési anyag elsajátí­tásának eredményeit, vagy gyenge pontjait vizsgáltuk. A tantárgyi eredménye ada­taiból kitűnik, hogy kiemel­kedő eredmények születtek a gimnáziumi tagozatos osz­tályokban, így a Nagy Lajos és a Leöwey gimnáziumok orosz, fizika, angol, matema­tika, biológia tagozatán, nemcsak a tagozati tárgyak­ból, hanem ezekben az osz­tályokban történelemből és magyar nyelvből is. Kiemel- kedőek a gyakorlati tárgyak átlagai a Széchenyi és Bánki Donét úti gimnáziumokban. vét, olyan időszerű cikkei lát­tak napvilágot, mint a Fenye­gető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene?, Megtart- ják-e a bolsevikok a hatal­mat?, A kompromisszumról, a Marxizmus és felkelés. Ezek a levelek — így mondták ak­kor — konkrét útmutatást adtak a fegyveres felkelés megszervezéséhez, új gondola­tokkal gazdagították Marx ta­nításait. És már ekkor kidol­gozta a szovjetállam építésé­re és megerősítésére irányuló teendők tervét. Távol hazájá­tól, illegálitásban is mélysé­gesen bízott a pártban és a népben, egy pillanatig sem volt kétes előtte, hogy győz a proletárforradalom Orosz­országban. Későbbi leveleiben már — Viborgbó! — azt üze­ni, hogy azonnal meg kell kezdeni a fegyveres felkelés előkészítését, mert „várni — bűn a forradalommal szem­ben.” Október 10-én illegálisan — az augusztusi útvonalon — tér vissza Oroszországba. A kény­szerű távoliét után elvtársai körében dolgozik, személye­sen vezeti a KB ülését, szer­vezi a Vörös Gárdát. Októ­ber 25-ére virradó éjjel — kilépve a hazai illegalitásá­ból is — a Szmolnijba érke­zik és közvetlenül kezébe ve­szi a felkelést. Reggelre győzött a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom. Becs József Tehát a tagozatos osztályok előnyökkel bírnak a kiváló képességek kifejlesztésénél, a továbbtanulásra való felké­szítésnél. A gyakorlati tár­gyak jó eredményei a poli­technikai képzés elismerését és megbecsülését mutatják, egyben arra hívják fel a pá­lyaválasztást befolyásoló szü­lők és nevelők figyelmét, hogy jó gyakorlati készség­gel rendelkező tanulóknak érdemes ajánlani az ipari ta­nulóképzést. Az eredménytelenség csak­nem minden iskolában azo­nos tárgyakból jelentkezik, idegen nyelvből, matemati­kából. A Leöwey Gimnázi­umban és a Radnóti Szakkö­zépiskolában e tárgyakból te­vődik ki a bukások^többsége. E tárgyak az átlagosnál több gyakorlást, elmélyülést igé­nyelnek, amelynek megvaló­sítását akadályozza eseten­ként a túlterhelés, az időhi­ány, a túlfeszítettség, idegen nyelveknél a bátortalanság a korszerű nyelvoktatási mód­szerek alkalmazásában. A 33 hétre tervezett oktatási év általában 29—30 hétre csök­ken. A társadalmi munka, kirándulások időpontjának megválasztása, kultúrrendez- vények látogatása a tanítási idő alatt visszatérően meg­szakítja a tanulmányi mun­kát, veszélyezteti a folyama­tosságot és rendszerességet. Egyes iskolákban a gyengébb eredmények összefüggésbe hozhatók a beiskolázás kö­rülményeivel. Sok az olyan tanuló, aki gyenge ered­ménnyel és szülői segítség­gel bekerül valamelyik is­kolába, amely elképzelései­ben alacsonyabb követelmé­nyeket támaszt A gyenge tanulók hátrányosan hatnak a munkamorálra. A „csak meg ne bukjam” minimális program nem serkentő a ta­nulókra, ugyanakkor egyes iskolák felvételek és gyer­mekanyag tekintetében hát­rányos helyzetbe kerülnek, beiskolázási átlaguk 1—1,5 értékkel alacsonyabb a vá­rosi átlagnál. A beiskolázá­sok hatékonyabb irányítása révén szükségesnek látszik e helyzet megváltoztatása, ter­mészetesen figyelembevéve az iskolák típusainak meg­felelő szakirányú érdeklődés kielégítésének követelményét is. A fiatalok véleménye A tanulmányi helyzetet szemléltető adatokból meg­ismerhetjük ifjúságunk be­A francia és a szovjet I szaksajtó adatai szerint az EGK tagállamai az utóbbi években bruttó nemzeti ter­mékük kb. 1—2 százalékát fordították a tudomány fej­lesztésére és kutató munkák­ra. Az effajta kiadások rész­aránya Hollandiában 1,7 szá­zalékos, Franciaországban 1,6 százalékos, az NSZK-ban 1,3 százalékos, Belgiumban 0,9 százalékos, Olaszországban 0,4 százalékos, ezzel szem­ben Nagy Britanniában 2,2 százalékot, az Egyesült Álla­mokban pedig 3,1 százalékot tett kL csületes munkaerkölcsét, tiszteletreméltó törekvéseit jövendő életpályájára való felkészülés érdekében. To­vábbá felismerhetünk olyan gyenge pontokat, amelyek az oktatás objektív és szubjek­tív feltételeinek további ja­vítását, céltudatosabb neve­lési ráhatásokat, jobb pálya- választási tanácsadást igé­nyelnek. Fontos eszköze a tanulmányi tevékenységben lemérhető munkaerkölcs fej­lesztésének a követelmények összehangolása iskola és csa­lád között. Nem egy esetben a szülők elnézik a tanulás- és magatartásbeli fogyatékos­ságokat, nem szívesen fogad­ják a tanár észrevételeit, és mint egyik nevelő megfogal­mazta „gyermekeik cinkosá­vá válnak”. Az erkölcsi nevelés­nek fontos része a szocia­lista hazafiság és proletár in­ternacionalizmus szellemében történő nevelés. Középisko­lai oktatásunkban évek óta sarkalatos helyet foglal el a hazaszeretet, az internacio­nalista gondolkodás kialakí­tása. A tanulóktól szerzett tapasztalatok alapján úgy véljük, hogy e területen mél­tó helyre kerültek oktatási­nevelési rendszerünkben, fel­tétlenül pozitív irányú fejlő­désnek lehetünk tanúi. A ta­nulók többsége helyesen lát­ja és értékeli történelmi múltunkat, a haladó hagyo­mányokat, a társadalmi fej­lődés fő törvényszerűségeit, az emberi helytállás és Igaz hazafiság példáit. Kevés ki­vételtől eltekintve szeretettel és ragaszkodással beszélnek hazánkról, amely számukra tanulási lehetőséget, békés életet biztosít. Sokat beszél­nek szocialista szellemben az építésről, a fejlődésről. Töb­ben így fogalmazták meg véleményüket: „minden vagy majdnem minden tetszik, ami itthon van”. Kérdéseink­re, amelyek a nemzetközi helyzet megítélésére, illetve arra vonatkoztak, hogy mi­lyen feladatok megoldását tartják szükségesnek, orszá­gosan és helyileg, politikus, józanul megfontolt válaszo­kat kaptunk. Néhány szkep­tikus véleménytől eltekintve a többség megőrizhetőnek tartja a békét. Álláspontját a szocialista tábor erejének elismerésével, az atompusztí- tós kétoldalú veszélyességé­vel, a nemzetközi közvéle­mény kényszerítő hatásával, megfontolt külpolitikai tevé­kenységünkkel indokolta. Kérdésünkre, ha csak áldo­zatok árán őrizhető meg a béke, vállalna-e érte áldoza­tot, egy-két óvatoskodó kivé­telével egységesen pozitív vá­laszok hangzottak el. Ha raj­tuk múlna — a válaszadások előfordulási száma szerinti sorrendben a következő problémákat oldanák meg — a vietnami kérdést tárgyalá­sok útján, az atomfegyver­gyártás megszüntetését, a fegyveres konfliktusok elhá­A Szovjetunióban a meg- tyeiő kiadások idén már a nemzeti jövedelem 4 száza­lékát teszik ki, egy lakosra számítva elérik a 40 dollárt. A tudomány és a kutató munkák szférájában itt leg­alább 3,3 millió dolgozó mű­ködik. Ami a kiadások összegét illeti, az Egyesült Államok­ban 1965-ben az elméleti ku­tatások részesedése 10 szá­zalék, az alkalmazott kutatá­soké 22 százalék, a konkrét munkáké pedig 68 százalék volt. Ki mennyit költ kutatásra ? rftását, a munkásmozgalom egységének helyreállítását, az emberisúg élelmszését... Pozitív fejlődés Országosan szükségesnek tartják a közlekedés meg­gyorsítását, a vasutak villa­mosítását, több vidéki köny- nyűipar telepítését, a falu további közelítését a város­hoz, még több lakóházat... Pécsett, ha rajtuk múlna, építenének új vasútállomást, vasúti átjárót a Megyeri és Bajcsy-Zsilinszy útnál, komp­lett nagyáruházát, több di­ákszállót. ifjúsági szórakozó­helyet, segítenék a női fog­lalkoztatottság megoldását. Nevelési követelményeink a tettekben megnyilvánuló szocialista hazafiság kialakí­tását tartalmazzák. A tanul­mányi helyzet jellemzői, az ismertetett kérdésekre adott válaszok feldolgozása, a fia­talok társadalmi tevékenysé­ge (KISZ-építőtáborokban, iskolai szervezetekben) er­kölcsi nevelésünk lényeges célkitűzéseit a megvalósulás eredményes folyamatában szemléltetik. E folyamatban lényeges tényezőként szere­pel a közösségi nevelés, a munkára nevelés hatása is, valamint a tudatos fegyelem kialakítása. Nyugodtan állít­hatjuk, hogy az alapvető tendenciák valamennyi ne­velési síkon pozitívak. Összehangolt munkával A dominálóan kedvező észrevételek után jogosan vetődik fel a kérdés, hová soroljuk a fegyelemsértése­ket, a lazaságokat, a fellel­hető zavaros nézeteket? Ho­vá soroljuk az iskola hatás­körét túlhaladó egynéhány súlyos fegyelmi vétséget? Ezek is hozzátartoznak az ifjúság reális jellemzéséhez« E negatívumok nem mosód­hatnak el az eredmények feletti örvendezésben. Kikü­szöbölésükhöz hozzátartozik, hogy iskoláinkban az eddigi­nél nagyobb megbecsülést adjunk a nevelőmunkának. A tanári munka segítésénél és értékelésénél érvényre kell juttatni a korszerű fel­fogást, amely az iskolai munkában a nevelést tartja alapvető feladatnak, az ok­tatást z nevelés fő eszközé­nek tekinti, feltételezi köl­csönhatásukat, és nem feled­kezik meg arról, hogy az ok­tatás önmagában nem hozhat pedagógiai céljaink elérésé­ben sikert, hanem szüksé­ges a nevelés valamennyi területén az összehangolt munka. Szükségesnek látszik, hogy az iskolai párt- és KISZ-szervezetek saját terü­letükön konkrétan és mély­rehatóan elemezzék a neve­lés szintjét. Szülők és neve­lők segítsék az eredmények megerősítését, a visszásságok felszámolását. Fontosnak lát­szik külön foglalkozni a hát­rányos helyzetű tanulókkal, akik környezetükben, szemé­lyiségükben rejlő okok miatt gátolva vannak tanulásuknál vagy nevelödésüknél. Elis­merésre méltó a Bánki Do­nét úti Gimnázium kezde­ményezése, amely nemcsak számbavette a hátrányos helyzetű tanulókat, hanem foglalkozik velük, ha kell szüleikkel is, kapcsolatot te­remtett ifjúságvédelmi szer­vekkel stb. Újabb eredményekért Az iskolai munka eddigi eredményei önmagukban hordozzák a pedagógusok, pedagógus pártszervezetek, ifjúsági szervezetek áldozat­kész munkáját, a társadalom támogatásának erejét. Az is­kolareform lényege, mint a bevezetőben idézett törvény bizonyítja, a szocialista ne­velés hatékonyságának fo­kozása. Ezt a követelményt kell a továbbiakban tudato­sítanunk és a napi munká­ban az eddiginél magasabb szinten megvalósítanunk« Észrevételeinkkel segíteni szeretnénk abban, hogy a következő tanévben e terü­leten is újabb eredmények szülessenek. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának osztályvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom