Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-28 / 176. szám

1987. JÜLIUS 2*. napló 3 Tankönyv- műszakok a nyomdákban A Tankönyvkiadó Vállalat és a Nyomdaipari Tröszt képviselői az MTI munka­társának adott tájékoztató­jukban elmondták, hogy a tankönyvgyártás jó ütemben halad, bár az idei program teljesítését megnehezítette az év eleji papírhiány. Ennek ellenére a tanév kezdetére elkészülnek az általános és középiskolások könyvei. Az Athenaeum és az Egye­temi Nyomdában ezekben a hetekben állandóan „tan­könyv-műszakot” tartanak, ami azt jelenti, hogy a lap- nyomáson kívül lényegében csak az iskolai könyvek el­készítésével foglalkoznak. Ebben az évben a Tan- könyvkiadó megbízásából az általános iskolások és a kö­zépiskolák diákjai részére 14 millió könyvet készítenek a nyomdák. 320 féle tankönyv gyártását kell befejezni szep­temberig. Uj reformtanköny­vekkel látják el a gimnáziu­mok harmadik osztályos ta­nulóit, és befejeződik a má­sodikosok reformtankönyvei­nek kiadása. Több új tan­könyv lát napvilágot a szak­középiskolások számára is. Német fiatalok Szabad­szentkirályon Tegnap egy Pécsett tartóz­kodó 34 tagú keletnémet tu­ristacsoport a szabadszentki­rályi KISZ-szervezet vendé­geként délután a szentlőrinci strandra látogatott, este pe­dig a vendéglátóknál fehér asztal mellett baráti beszél­getésre került sor. Az Ex­press Utazási Iroda szerve­zésében hazánkba érkezett német fiatalok nagyon örül­tek ennek a találkozónak és mint mondották, megszeret­ték Pécs városát és a magyar fiatalokat. A vacsora után sok cím cserélt gazdát és elhangzottak olyan ígéretek is, hogy jövőre néhány sza­badszentkirályi fiatal utazik az NDK-ba, ahol lehetőség nyílik a találkozásra. — A nabadszentklrályi Cj Elet Termelőszövetkezet teg­nap, július 27-én befejezte az aratást. Átlagtermésük: búza 18 mázsa, árpa 14 mázsa, bor­só 12 mázsa. Július 27-ig 70 vagon búzát adtak az állam­nak. Divatba jöttek a melléküzemágak Szatócsboltot nyitni nem érdemes Őszinte beszélgetés a lehetőségekről és gondokról A közismerten jól dolgozó mágocsi termelőszövetkezet melléküzemágként téglagyár­tással foglalkozik, s valami­kor üzemben tartott egy kis tejüzemet is. A tejüzem már nem működik, a régi szemlé­let szerint nem tartozott a tsz profiljába. Most viszont újra profilba illik, s termelő- szövetkezet feldolgozhatja sa­ját termékeit, s azokkal a piacon is megjelenhet. Vitat hatatlanul nagy lehetőség, amivel ma mór minden szö­vetkezetnek számolnia kell. Most úgy hallani, hogy a mágocsiak újra üzembe helye­zik a tejüzemet, mi több át­veszik a helyi pékséget is... Téglagyár? A „melléküzemág” kifejezés alaposan divatba jött, de Má- göcsön ez egyelőre még nem hat varázsszóként Sziveri Kálmán, a termelőszövetkezet elnöke a messzeségbe mered (amennyiben ez egy irodában lehetséges) és hosszasan vá­logatja a kimondható szava­kat Nagy csend ül köztünk, olyan „mit akarhat ez az újságíró?”-szerű csend. De én csupa jót akarok a mágocsi- aknak és minden szövetke­zetnek, így aztán őszinte be­szélgetés kerekedik közöttünk, olyan tűnődő, hangosan gon­dolkodó, fontolkodó, útkere­ső beszélgetés. Szíveli Kálmán minden gondolatát mérlegre teszi, mégis sokat mond, any- nyit, hogy jól megértem gond­jait. — Tégla ... így már nem akarjuk csinálni. Primitív kö­rülmények között, kezdetleges módszerekkel. Volt egy ku- bikgödör. hát felhasználtuk. Valami kis haszon is mutat­kozott ezer darabonként 80— 100 forint Ebben az egész­ben az a ráció, hogy nekünk mindig volt téglánk, így a 80 fős építőbrigádunkat jól tud­tuk foglalkoztatni. Az idén is 18 házat építenek a faluban, a tsz számára az új sertés­telepet. Gépesíteni kellett vol­na. Csak van a községben egy másik téglagyár is, ami 7—8 millió téglát gyárt éven­te. Ha az ember tudná, hogy az építőanyag hiánycikk ma­rad, akkor érdemes lenne gé­pesíteni. Tejüzem? — A régi tejüzemben vi­szont csak meg kell kezdeni a termelést. — A mi tejüzemünk akkor nem fért bele a „profilba”. Most viszont úgy már nem lehet termelni, ahogyan ak­kor csináltuk. Ma csak jómi­nőségű higiénikus körülmé­nyek között előállított, ver­senyképes árut érdemes elő­állítani. Ehhez új üzemet kel­lene építenünk. Az állatte­nyésztésen belül a tehenészet­nek kiemelt ágazatnak kell lenni. 4—5000 liter tejen alul nem érdemes elkezdeni, de versenyképes üzemet 10 000 li­ter tejre lehetne alapozni. Az már komoly üzem lenne, s talán exportra is tudna ter­melni. De ugye a takarmány drága, így aztán úgy kell „szeretni” a marhát, hogy gazdaságos legyen. Ha most egyesül a mágocsi Béke és a bikali Szabadság Termelőszö­vetkezet, akkor már lenne 4000 liter tejünk, s ha a tej­üzlethez csatlakoma Kapos- szekcső, akkor elég is lenne. De kérem annyi kérdőjel van. Én nem tudok majd az árak­kal lejjebb menni, mint az állami tejipar, és akkor a piacon máris megverték. Sütöde ? — Gondolja, hogy az állami tejipar árengedményeket te­het? — Azt hiszem, kapnak bi­zonyos állaimi dotációt, és akkor tehetnek árengedmé­nyeket. Ott van a BARNE- VAL. Úgy tudom, azok is tá­mogatást kapnak az élőba- romfi esetében. Ha négy fo­rinttal olcsóbban adja a ba­romfit, mint ahogyan én ad­hatom, akkor máris kiszorí­tott a piacról. — Láttam Pécsett a hal­árusító pavilonjukat. Minden­ki ott vásárol. Egyelőre jól dolgoznak a piacon. — Igen a hal az megy. Más is. Két pavilonunk van Pé­csett. De ott van például a kenyér. Mi idáig itt díjnyer­tes búzákat termeltünk. Aztán jól megutaztattuk Pestig meg vissza, és mire itt a Sütőipari Vállalat megsütötte, addigra az embernek nem volt ked­ve megenni. Örökös volt itt a kenyérpanasz. Most úgy van, hogy átvesszük a kenyér­sütést és Mágocsot és környé­két ellátjuk kenyérreL Sok még a kérdőjel — És ha megy ez a tej­ügy? — A piac dönti el, hogy mit gyártunk, mennyit gyártunk, milyent gyártunk. Először meg kell keresni a partnere­ket, aztán felépíteni a ter­melési bázisunkat Szatócs­boltot nem érdemes nyitni, azzal biztosan megbuknánk. Alaposan meg kell ezeket fon tolni. Mi egyelőre felmérjük a lehetőségeinket, gondolko­dunk, és csak azután cselek­szünk. Mert ott van például a jövedelemadó? A mellék­üzemágra külön adót vetnek ki, vagy a szövetkezet egész eredményét, a végösszeget nézik csak? Sok még a kér­dőjel. Valóban sok, de megindult egy nagy mozgás, ami a meg­fontolások, okos tervezések útján jó eredményekhez ve­zethet majd. Bertha Bulcsn A divatot nekünk is követnünk kell A Pécsi Dohány­gyár nemrég üzem­behelyezett krep- pelőgépe. Szokolal felvétele Nyaral a gyár Nagykarbantartás a dohánygyárban Háromszázhetvenen vannak egyszerre szabadságon — Pécsett is készítenek Savaria cigarettát A műhely lent van az épü­let alagsorában. Tágasabb he­lyiségben a lakatosok, a fo­lyosó baloldalán nyíló kis te­remben a forgácsolók. Egy maró és három esztergagép. Ez a Toldi brigád rezidenciá­ja; Gadó András, a brigádve- zető, Gál Jánosné marós, Ló renz János és Szűcs Ottó esz­tergályosok. A TMK részleg­nél most van az „évközi” haj­rá, mert a Pécsi Dohánygyár ezekben a napokban jófor­mán teljesen áll: az ötszáz fő­nyi dolgozógárdából körülbe­lül háromszázhetvenen évi szabadságukat töltik, mert az előkészítő üzemben és a ko- mersz-cigaretta részleg bérén dezésén most végzik az évi nagykarbantartást A TMK vezetője Papp Sán­dor. — Az előkészítő üzem be­rendezése teljesen automata rendszerű, tehát egyszerre kell leállanunk az egész szalaggal, hogy az évi nagyjavítást el­végezzük — mondja. — És a többi gépek? — A filteresek termelnek — mondja Gadó András brigád­vezető. — Ezeknél a gépeknél menetközben is elvégezzük a kötelező karbantartást, min­den különösebb termeléskiesés nélkül A Triumph típusú szi­varka gyártó gép üzembiztos ideje például 2 ezer óra. A Pécsi járási Tanács gyakorlatából Deviza-szabálysértések Bankjegy a zokniban — Diétás kakaó — Forintkiajánlás Az utóbbi két-háram év­ben — az idegenforgalom növekedésével párhuzamosan — a deviza-szabálysértések száma is növekvő tendenciát mutat. (Az 1000 forintot meg nem haladó érték tekinteté­ben devizával elkövetett visz- szaélés szabálysértést képez, elbírálása tanácsi hatáskörbe tartozik; 20 forinttól 3000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal büntethető). A Pécsi Járási Tanács vb pénzügyi osztályán Székely Imre deviza-szabály­sértési előadó elém tárja az adatokat: 1962-ben és 63-ban 19—19 deviza-szabálysértési ügyben jártak el, 1964-ben 34, 1965-ben 38 ilyen ügyük volt, tavaly már 120, idén' pedig, nem egészen hét hónap alatt a 125-nél tartanak. És ez csak egv járás. Persze az emelke­dést csak részben magyarázza az idegenforgalom növekedé­se, az iá tény, hogy hatéko­nyabb lett az ellenőrzés, s így több ügyet derítenek fel a hatóságok, mint a koráb­biakban. A leggyakrabban előforduló deviza-szabálysértés a magyar fizető eszköz külföldre törté­nő kicsempészése. Noha a Nemzeti Banktól részletes tá­jékoztatót kap minden kiuta­zó, csak 1967-ben 39 ilyen ügyben kellett bírságot ki­szabni. Hárságy községből egy fia­talember Nyugat-Németország ba kívánt utazni. A határon még egyszer megkérdezték, nincs-e valakinél 200 forintnál nagyobb összeg, vagy 50, illet­ve 100 forintos címletű bank­jegy. A fiatalember nem je­lentkezett, — 900 forint ke­rült elő a zoknijából... A pánzt elkobozták, a fiatal­embert visszairányították az ország belsejébe és 800 forint­ra bírságolták. Nem hisszük, hogy megérte neki. Egy pécsi férfi idegen fi­zetőeszközt, 720 cseh koronát kísérelt meg átvinni a hatá­ron. A birtokába jutástól szá­mított három napon belül bármelyik pénzintézetnél le­gálisan beválthatta volna (978 forintért), így a koronát elkobozták és 600 forintra bírságolták. Egyesek nem karják meg­érteni, miért nem 6zabad ide­gen állampolgártól egy kiló kakaót, sőt ennél még kisebb értékű cikket sem vásárolni. „Forintért fizettem érte, nem is vitte ki az országból, hanem a szomszédos csemegé­ben elvásárolta. így tehát nem érte károsodás az államot” — érvelnek, miközben a bírsá­got megfizetik ... Nos, nézzük csak meg közelebbről. A de­vizakülföldi (így mondják szaknyelven az idegen állam­polgárt) legális úton csak úgy juthat forinthoz, ha külföldi valutával fizet érte. A valuta az államé lesz, a kakaó vi­szont a szabálysértőé. Kell még tovább magyarázni? Egy pécsi asszony, aki szintéin kakaóban vétkes, azzal véde­kezett a szabálysértési eljárás során, hogy neki diétáznia •kell... A hatóság szerint vi­szont erre a célra ugyanígy megfelel a kiskereskedelem­ben vásárolt kakaó is. És sok esetben — mivel birság nél­kül árulják — olcsóbb. Néhányan nem érzik ponto­san, hogy mit is jelent va­lójában a forintkiajánlás. A klasszikus példa: Nyugat-Né- metországban felajánlanak ne­künk 100 márkát, hogy ennek ellenértékét Magyarországon forintban adjuk vissza az „ajándékozó” rokonának, vagy ismerősének. Vagy ugyanez fordítva. Ne vállalkozznuk rá! De az is a deviza-jogszabá­lyokba ütközik, ha a házi­gazda fedezi külföldi vendége vásárlásait, külföldre utazva pedig az fedezi az övét. — Ezt hogyan határozzák meg? A lakatosok művezetője, Magyar Miklós mutat egy táb­lázatot, amelyen feltüntetik az összes géptípusokat és a mű’ szakilag előírt üzemórát: — Termelés közben figye­lemmel kísértük a gépek, tel jesítményét. Tapasztalatunk az, hogy egy bizonyos üzem­óra mennyiség eltelte után a gép teljesítménye már nem folyamatos, kezdődnek a ki- sebb-nagyobb műszaki hibák. Így aztán pontosan meghatá­rozzuk, melyik géptípus meny­nyi ezer üzemórán át termel­het, amikor is le kell állítani és elvégezni a szükséges javí­tásokat. NDK, csehszlovák, nyugat­német gépekből áll a dohány­gyár gépparkjának nagyrésze. Gondolom, hogy az alkatrész pótlás nem megy simán. — A speciális alkatrészeket a szokásos külkereskedelmi úton kell beszerezni, de sok olyan alkatrész van, amelyet vagy a forgácsolók, vagy a lakatosok és a műszerészek legyártanak. Tehetséges szak­embereink vannak, viszonylag jól állunk gépekkel is — mondja a művezető. — A forgácsolók például havonta, körülbelül húszezer forint ér­tékű alkatrészt gyártanak le, mindig éppen azt, amire szük­ség van. A füstszűrös cigaretták gyártása tehát most is folyik, már csak azért is, mert —, ahogy Perlaki József igazgató elmondja — a filteres cigaret­ták iránt hihetetlenül megnőtt a kereslet. És ami újdonság: a Savaria cigaretta. — Eddig csak az Egri Do­hánygyár gyártotta. — Igen, de a rendelkezé­sünkre álló új gépek némi kis átalakítással alkalmasak arra, hogy a hosszabb, úgy­nevezett „Long size” típusú cigarettát legyárthassuk. A Fecske 67, a Savaria 80 milli­méter hosszú. — Az egriek nem neheztel­nek ezért? Az igazgató elmosolyodik, kezét széttárja: — Nem tudom. Végül is egyugyanazon vállalat va­gyunk, és ha van rá lehető­ség, miért ne gyárthatánk? Különben is a mi Savariánk nem azonos az egriekével. — Minőségi különbségre gondol? — Szó sincs róla. Az sori Savaria kitűnő gyártmány. És a mienk is. Ezt nagyon komo­lyan mondom. A pácolásndl van eltérés, pontosabban a pá­colás technológiájában. A kísérleteket — május hó­napban — Krómy Károly gyártásirányító és Kajcsa László művezető végezte el. Az egriek az illatosító anya­got a páccal együtt viszik rá a dohányra. A pécsi eljárás más: először pácolnak és ami­kor a pác után szükséges gő­zölés lebonyolódik, utána pü­rül rá az illatosító anyag dohányra. A gőzöléssel járó eléggé magas hőfok hatására ugyanis az illóanyagok egy része megsemmisülne. Az illatosító anyagok össze­tétele egyébként — megfelelő arányban _ ez: stirax, kuma­r in, fahéj-alkohol, csokoládé­szesz, mentholkristály. Mind­ezeket alkoholban oldják és rápermetezik a dohányra. Érdemes megjegyezni: má­jusban voltak a kísérletek, június elején a központ el­fogadta a technológiát és meg­adta az engedélyt a Savaria pécsi gyártására. A júliusi ter­vet is megadták: 4 millió da­rabot. Ennek a viszonylag új terménkek ilyen gyors és rö­vid átfutási ideje manapság is még szokatlan. De feltétlenül követésre méltó más iparágak számára... — Tizenöt napig tart a gyár részleges leállítása. Nem megy ez a tervteljesítés rovására? Már csak azért is, mert a Savariával, mint új termék­kel is beléptek? — Nem. Igaz, hogy egymil- liárd cigaretta a harmadik negyedévi tervünk, ebben sze­repel a Savaria is, de nem egészen többletként. Ugyanis egyes cigarettafajták iriút csökkent a kereslet, a filtere­sek előnyére. Én magam ugyan Kossuthot szívok, de megér­tem azokat a dohányosokat is, akik a filteres cigarettát ked­velik. Jó dohány van benne, kicsit megszűri a nikotint is és persze ... elegánsabb. Már pedig a piacon — főleg ma és a jövőben, — ez is lényeges szempont. A divatot nekünk is követnünk kell. Rab Ferenc Lengyel gitáregyüttes Az Országos Filharmónia szervezésében augusztus 7- én, hétfőn, rossz idő esetén 9-én, szerdán Pécsett, a sza­badtéri színpadon egy lengyel beat-zenekar, The Red Guitars Ensamble (Vörös gitáregyüt­tes) vendégszerepéi. A mű­sort érdekessé teszi egy re- vü-táncospár, a Lengyelor­szágban oly népszerű Alicja Boniuszko és Brúnón Kro- pidlowski. Fellép még Jad- wiga Land és Hanna Ko- nieczna énekesnő. Jan Siwac lengyel konferanszié mellett Sármándi Pál lesz a műsor­közlő. Jegyek Pécsett, a Szín­ház tér 2. szám- alatt kap­hatok még.

Next

/
Oldalképek
Tartalom