Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-28 / 176. szám
1987. JÜLIUS 2*. napló 3 Tankönyv- műszakok a nyomdákban A Tankönyvkiadó Vállalat és a Nyomdaipari Tröszt képviselői az MTI munkatársának adott tájékoztatójukban elmondták, hogy a tankönyvgyártás jó ütemben halad, bár az idei program teljesítését megnehezítette az év eleji papírhiány. Ennek ellenére a tanév kezdetére elkészülnek az általános és középiskolások könyvei. Az Athenaeum és az Egyetemi Nyomdában ezekben a hetekben állandóan „tankönyv-műszakot” tartanak, ami azt jelenti, hogy a lap- nyomáson kívül lényegében csak az iskolai könyvek elkészítésével foglalkoznak. Ebben az évben a Tan- könyvkiadó megbízásából az általános iskolások és a középiskolák diákjai részére 14 millió könyvet készítenek a nyomdák. 320 féle tankönyv gyártását kell befejezni szeptemberig. Uj reformtankönyvekkel látják el a gimnáziumok harmadik osztályos tanulóit, és befejeződik a másodikosok reformtankönyveinek kiadása. Több új tankönyv lát napvilágot a szakközépiskolások számára is. Német fiatalok Szabadszentkirályon Tegnap egy Pécsett tartózkodó 34 tagú keletnémet turistacsoport a szabadszentkirályi KISZ-szervezet vendégeként délután a szentlőrinci strandra látogatott, este pedig a vendéglátóknál fehér asztal mellett baráti beszélgetésre került sor. Az Express Utazási Iroda szervezésében hazánkba érkezett német fiatalok nagyon örültek ennek a találkozónak és mint mondották, megszerették Pécs városát és a magyar fiatalokat. A vacsora után sok cím cserélt gazdát és elhangzottak olyan ígéretek is, hogy jövőre néhány szabadszentkirályi fiatal utazik az NDK-ba, ahol lehetőség nyílik a találkozásra. — A nabadszentklrályi Cj Elet Termelőszövetkezet tegnap, július 27-én befejezte az aratást. Átlagtermésük: búza 18 mázsa, árpa 14 mázsa, borsó 12 mázsa. Július 27-ig 70 vagon búzát adtak az államnak. Divatba jöttek a melléküzemágak Szatócsboltot nyitni nem érdemes Őszinte beszélgetés a lehetőségekről és gondokról A közismerten jól dolgozó mágocsi termelőszövetkezet melléküzemágként téglagyártással foglalkozik, s valamikor üzemben tartott egy kis tejüzemet is. A tejüzem már nem működik, a régi szemlélet szerint nem tartozott a tsz profiljába. Most viszont újra profilba illik, s termelő- szövetkezet feldolgozhatja saját termékeit, s azokkal a piacon is megjelenhet. Vitat hatatlanul nagy lehetőség, amivel ma mór minden szövetkezetnek számolnia kell. Most úgy hallani, hogy a mágocsiak újra üzembe helyezik a tejüzemet, mi több átveszik a helyi pékséget is... Téglagyár? A „melléküzemág” kifejezés alaposan divatba jött, de Má- göcsön ez egyelőre még nem hat varázsszóként Sziveri Kálmán, a termelőszövetkezet elnöke a messzeségbe mered (amennyiben ez egy irodában lehetséges) és hosszasan válogatja a kimondható szavakat Nagy csend ül köztünk, olyan „mit akarhat ez az újságíró?”-szerű csend. De én csupa jót akarok a mágocsi- aknak és minden szövetkezetnek, így aztán őszinte beszélgetés kerekedik közöttünk, olyan tűnődő, hangosan gondolkodó, fontolkodó, útkereső beszélgetés. Szíveli Kálmán minden gondolatát mérlegre teszi, mégis sokat mond, any- nyit, hogy jól megértem gondjait. — Tégla ... így már nem akarjuk csinálni. Primitív körülmények között, kezdetleges módszerekkel. Volt egy ku- bikgödör. hát felhasználtuk. Valami kis haszon is mutatkozott ezer darabonként 80— 100 forint Ebben az egészben az a ráció, hogy nekünk mindig volt téglánk, így a 80 fős építőbrigádunkat jól tudtuk foglalkoztatni. Az idén is 18 házat építenek a faluban, a tsz számára az új sertéstelepet. Gépesíteni kellett volna. Csak van a községben egy másik téglagyár is, ami 7—8 millió téglát gyárt évente. Ha az ember tudná, hogy az építőanyag hiánycikk marad, akkor érdemes lenne gépesíteni. Tejüzem? — A régi tejüzemben viszont csak meg kell kezdeni a termelést. — A mi tejüzemünk akkor nem fért bele a „profilba”. Most viszont úgy már nem lehet termelni, ahogyan akkor csináltuk. Ma csak jóminőségű higiénikus körülmények között előállított, versenyképes árut érdemes előállítani. Ehhez új üzemet kellene építenünk. Az állattenyésztésen belül a tehenészetnek kiemelt ágazatnak kell lenni. 4—5000 liter tejen alul nem érdemes elkezdeni, de versenyképes üzemet 10 000 liter tejre lehetne alapozni. Az már komoly üzem lenne, s talán exportra is tudna termelni. De ugye a takarmány drága, így aztán úgy kell „szeretni” a marhát, hogy gazdaságos legyen. Ha most egyesül a mágocsi Béke és a bikali Szabadság Termelőszövetkezet, akkor már lenne 4000 liter tejünk, s ha a tejüzlethez csatlakoma Kapos- szekcső, akkor elég is lenne. De kérem annyi kérdőjel van. Én nem tudok majd az árakkal lejjebb menni, mint az állami tejipar, és akkor a piacon máris megverték. Sütöde ? — Gondolja, hogy az állami tejipar árengedményeket tehet? — Azt hiszem, kapnak bizonyos állaimi dotációt, és akkor tehetnek árengedményeket. Ott van a BARNE- VAL. Úgy tudom, azok is támogatást kapnak az élőba- romfi esetében. Ha négy forinttal olcsóbban adja a baromfit, mint ahogyan én adhatom, akkor máris kiszorított a piacról. — Láttam Pécsett a halárusító pavilonjukat. Mindenki ott vásárol. Egyelőre jól dolgoznak a piacon. — Igen a hal az megy. Más is. Két pavilonunk van Pécsett. De ott van például a kenyér. Mi idáig itt díjnyertes búzákat termeltünk. Aztán jól megutaztattuk Pestig meg vissza, és mire itt a Sütőipari Vállalat megsütötte, addigra az embernek nem volt kedve megenni. Örökös volt itt a kenyérpanasz. Most úgy van, hogy átvesszük a kenyérsütést és Mágocsot és környékét ellátjuk kenyérreL Sok még a kérdőjel — És ha megy ez a tejügy? — A piac dönti el, hogy mit gyártunk, mennyit gyártunk, milyent gyártunk. Először meg kell keresni a partnereket, aztán felépíteni a termelési bázisunkat Szatócsboltot nem érdemes nyitni, azzal biztosan megbuknánk. Alaposan meg kell ezeket fon tolni. Mi egyelőre felmérjük a lehetőségeinket, gondolkodunk, és csak azután cselekszünk. Mert ott van például a jövedelemadó? A melléküzemágra külön adót vetnek ki, vagy a szövetkezet egész eredményét, a végösszeget nézik csak? Sok még a kérdőjel. Valóban sok, de megindult egy nagy mozgás, ami a megfontolások, okos tervezések útján jó eredményekhez vezethet majd. Bertha Bulcsn A divatot nekünk is követnünk kell A Pécsi Dohánygyár nemrég üzembehelyezett krep- pelőgépe. Szokolal felvétele Nyaral a gyár Nagykarbantartás a dohánygyárban Háromszázhetvenen vannak egyszerre szabadságon — Pécsett is készítenek Savaria cigarettát A műhely lent van az épület alagsorában. Tágasabb helyiségben a lakatosok, a folyosó baloldalán nyíló kis teremben a forgácsolók. Egy maró és három esztergagép. Ez a Toldi brigád rezidenciája; Gadó András, a brigádve- zető, Gál Jánosné marós, Ló renz János és Szűcs Ottó esztergályosok. A TMK részlegnél most van az „évközi” hajrá, mert a Pécsi Dohánygyár ezekben a napokban jóformán teljesen áll: az ötszáz főnyi dolgozógárdából körülbelül háromszázhetvenen évi szabadságukat töltik, mert az előkészítő üzemben és a ko- mersz-cigaretta részleg bérén dezésén most végzik az évi nagykarbantartást A TMK vezetője Papp Sándor. — Az előkészítő üzem berendezése teljesen automata rendszerű, tehát egyszerre kell leállanunk az egész szalaggal, hogy az évi nagyjavítást elvégezzük — mondja. — És a többi gépek? — A filteresek termelnek — mondja Gadó András brigádvezető. — Ezeknél a gépeknél menetközben is elvégezzük a kötelező karbantartást, minden különösebb termeléskiesés nélkül A Triumph típusú szivarka gyártó gép üzembiztos ideje például 2 ezer óra. A Pécsi járási Tanács gyakorlatából Deviza-szabálysértések Bankjegy a zokniban — Diétás kakaó — Forintkiajánlás Az utóbbi két-háram évben — az idegenforgalom növekedésével párhuzamosan — a deviza-szabálysértések száma is növekvő tendenciát mutat. (Az 1000 forintot meg nem haladó érték tekintetében devizával elkövetett visz- szaélés szabálysértést képez, elbírálása tanácsi hatáskörbe tartozik; 20 forinttól 3000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethető). A Pécsi Járási Tanács vb pénzügyi osztályán Székely Imre deviza-szabálysértési előadó elém tárja az adatokat: 1962-ben és 63-ban 19—19 deviza-szabálysértési ügyben jártak el, 1964-ben 34, 1965-ben 38 ilyen ügyük volt, tavaly már 120, idén' pedig, nem egészen hét hónap alatt a 125-nél tartanak. És ez csak egv járás. Persze az emelkedést csak részben magyarázza az idegenforgalom növekedése, az iá tény, hogy hatékonyabb lett az ellenőrzés, s így több ügyet derítenek fel a hatóságok, mint a korábbiakban. A leggyakrabban előforduló deviza-szabálysértés a magyar fizető eszköz külföldre történő kicsempészése. Noha a Nemzeti Banktól részletes tájékoztatót kap minden kiutazó, csak 1967-ben 39 ilyen ügyben kellett bírságot kiszabni. Hárságy községből egy fiatalember Nyugat-Németország ba kívánt utazni. A határon még egyszer megkérdezték, nincs-e valakinél 200 forintnál nagyobb összeg, vagy 50, illetve 100 forintos címletű bankjegy. A fiatalember nem jelentkezett, — 900 forint került elő a zoknijából... A pánzt elkobozták, a fiatalembert visszairányították az ország belsejébe és 800 forintra bírságolták. Nem hisszük, hogy megérte neki. Egy pécsi férfi idegen fizetőeszközt, 720 cseh koronát kísérelt meg átvinni a határon. A birtokába jutástól számított három napon belül bármelyik pénzintézetnél legálisan beválthatta volna (978 forintért), így a koronát elkobozták és 600 forintra bírságolták. Egyesek nem karják megérteni, miért nem 6zabad idegen állampolgártól egy kiló kakaót, sőt ennél még kisebb értékű cikket sem vásárolni. „Forintért fizettem érte, nem is vitte ki az országból, hanem a szomszédos csemegében elvásárolta. így tehát nem érte károsodás az államot” — érvelnek, miközben a bírságot megfizetik ... Nos, nézzük csak meg közelebbről. A devizakülföldi (így mondják szaknyelven az idegen állampolgárt) legális úton csak úgy juthat forinthoz, ha külföldi valutával fizet érte. A valuta az államé lesz, a kakaó viszont a szabálysértőé. Kell még tovább magyarázni? Egy pécsi asszony, aki szintéin kakaóban vétkes, azzal védekezett a szabálysértési eljárás során, hogy neki diétáznia •kell... A hatóság szerint viszont erre a célra ugyanígy megfelel a kiskereskedelemben vásárolt kakaó is. És sok esetben — mivel birság nélkül árulják — olcsóbb. Néhányan nem érzik pontosan, hogy mit is jelent valójában a forintkiajánlás. A klasszikus példa: Nyugat-Né- metországban felajánlanak nekünk 100 márkát, hogy ennek ellenértékét Magyarországon forintban adjuk vissza az „ajándékozó” rokonának, vagy ismerősének. Vagy ugyanez fordítva. Ne vállalkozznuk rá! De az is a deviza-jogszabályokba ütközik, ha a házigazda fedezi külföldi vendége vásárlásait, külföldre utazva pedig az fedezi az övét. — Ezt hogyan határozzák meg? A lakatosok művezetője, Magyar Miklós mutat egy táblázatot, amelyen feltüntetik az összes géptípusokat és a mű’ szakilag előírt üzemórát: — Termelés közben figyelemmel kísértük a gépek, tel jesítményét. Tapasztalatunk az, hogy egy bizonyos üzemóra mennyiség eltelte után a gép teljesítménye már nem folyamatos, kezdődnek a ki- sebb-nagyobb műszaki hibák. Így aztán pontosan meghatározzuk, melyik géptípus menynyi ezer üzemórán át termelhet, amikor is le kell állítani és elvégezni a szükséges javításokat. NDK, csehszlovák, nyugatnémet gépekből áll a dohánygyár gépparkjának nagyrésze. Gondolom, hogy az alkatrész pótlás nem megy simán. — A speciális alkatrészeket a szokásos külkereskedelmi úton kell beszerezni, de sok olyan alkatrész van, amelyet vagy a forgácsolók, vagy a lakatosok és a műszerészek legyártanak. Tehetséges szakembereink vannak, viszonylag jól állunk gépekkel is — mondja a művezető. — A forgácsolók például havonta, körülbelül húszezer forint értékű alkatrészt gyártanak le, mindig éppen azt, amire szükség van. A füstszűrös cigaretták gyártása tehát most is folyik, már csak azért is, mert —, ahogy Perlaki József igazgató elmondja — a filteres cigaretták iránt hihetetlenül megnőtt a kereslet. És ami újdonság: a Savaria cigaretta. — Eddig csak az Egri Dohánygyár gyártotta. — Igen, de a rendelkezésünkre álló új gépek némi kis átalakítással alkalmasak arra, hogy a hosszabb, úgynevezett „Long size” típusú cigarettát legyárthassuk. A Fecske 67, a Savaria 80 milliméter hosszú. — Az egriek nem neheztelnek ezért? Az igazgató elmosolyodik, kezét széttárja: — Nem tudom. Végül is egyugyanazon vállalat vagyunk, és ha van rá lehetőség, miért ne gyárthatánk? Különben is a mi Savariánk nem azonos az egriekével. — Minőségi különbségre gondol? — Szó sincs róla. Az sori Savaria kitűnő gyártmány. És a mienk is. Ezt nagyon komolyan mondom. A pácolásndl van eltérés, pontosabban a pácolás technológiájában. A kísérleteket — május hónapban — Krómy Károly gyártásirányító és Kajcsa László művezető végezte el. Az egriek az illatosító anyagot a páccal együtt viszik rá a dohányra. A pécsi eljárás más: először pácolnak és amikor a pác után szükséges gőzölés lebonyolódik, utána pürül rá az illatosító anyag dohányra. A gőzöléssel járó eléggé magas hőfok hatására ugyanis az illóanyagok egy része megsemmisülne. Az illatosító anyagok összetétele egyébként — megfelelő arányban _ ez: stirax, kumar in, fahéj-alkohol, csokoládészesz, mentholkristály. Mindezeket alkoholban oldják és rápermetezik a dohányra. Érdemes megjegyezni: májusban voltak a kísérletek, június elején a központ elfogadta a technológiát és megadta az engedélyt a Savaria pécsi gyártására. A júliusi tervet is megadták: 4 millió darabot. Ennek a viszonylag új terménkek ilyen gyors és rövid átfutási ideje manapság is még szokatlan. De feltétlenül követésre méltó más iparágak számára... — Tizenöt napig tart a gyár részleges leállítása. Nem megy ez a tervteljesítés rovására? Már csak azért is, mert a Savariával, mint új termékkel is beléptek? — Nem. Igaz, hogy egymil- liárd cigaretta a harmadik negyedévi tervünk, ebben szerepel a Savaria is, de nem egészen többletként. Ugyanis egyes cigarettafajták iriút csökkent a kereslet, a filteresek előnyére. Én magam ugyan Kossuthot szívok, de megértem azokat a dohányosokat is, akik a filteres cigarettát kedvelik. Jó dohány van benne, kicsit megszűri a nikotint is és persze ... elegánsabb. Már pedig a piacon — főleg ma és a jövőben, — ez is lényeges szempont. A divatot nekünk is követnünk kell. Rab Ferenc Lengyel gitáregyüttes Az Országos Filharmónia szervezésében augusztus 7- én, hétfőn, rossz idő esetén 9-én, szerdán Pécsett, a szabadtéri színpadon egy lengyel beat-zenekar, The Red Guitars Ensamble (Vörös gitáregyüttes) vendégszerepéi. A műsort érdekessé teszi egy re- vü-táncospár, a Lengyelországban oly népszerű Alicja Boniuszko és Brúnón Kro- pidlowski. Fellép még Jad- wiga Land és Hanna Ko- nieczna énekesnő. Jan Siwac lengyel konferanszié mellett Sármándi Pál lesz a műsorközlő. Jegyek Pécsett, a Színház tér 2. szám- alatt kaphatok még.
