Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-27 / 175. szám
X 1967. JÚLIUS 27. napló 3 Elkészült Pécs közlekedésrendészeti tanulmányterve Egyirányú utcák a belvárosban Parkolóhelyek háromezer személygépkocsi részére Száztizenhatmillió forint kell a terv megvalósításához Egy éve, hogy a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya, a KPM Pécsi Közúti Igazgatóság és a Pécsi Tervező Vál lalat képviselői asztalhoz ültek és elhatározták: együttműködnek a város fejlesztésével kapcsolatos feladatok meg oldásában. Természetes, hogy a Városi Tanács mint „házigazda” kérte az intézményeket: készítsék el Pécs közlekedésrendészeti tanulmánytervét Hol történnek a balesetek? A* előzetes megbeszélések eredményeként a Pécsi Tervező Vállalat a napokban el készült a dokumentumokkal. A 180 000 forintba kerülő tanulmányterv Pécs jelenlegi és várható közlekedésének mű' leírását, valamint ezeknek tervrajzait tartalmazza. A Pécsi Tervező Vállalat — bár nem volt szerződéses fel adata — mégis mintegy előtanulmányként feldolgozta a város közlekedési baleseteit, Időbeni megoszlásukat, okaikat, a balesetek helyeit Az előtanulmány alapját az 1965- 6s év közúti balesetei képezték. Néhány figyelemre méltó adat: a balesetek 45 százaléka sorompónál, buszmegállónál, gya logáikelöhelyeken történik. Következtetés: a fokozottan balesetveszélyes helyek forgalomtechnikai rendezése azon nali feladat. A grafikon vonala szemléltetően mutatja: a legtöbb a baleset szeptember hónapban, a napok közül a péntek vezet. A gyalogosoknak — a grafikon szerint — októberben kell legjobban vigyázniuk. Nem vitás: a szüret érezteti hatását. A közutakon legtöbb gyermekbaleset (14 éves korig) áprilisban, illetve a nyári szünidőben történik. A halálos sérülések 64, a súlyos sérülések 59, a könnyű sérülések 55 százaléka az egyenes úton következik be. Ezeknek a tényeknek ismerete is hozzájárult, hogy a tanulmányterv alapelveit és az elérendő célt tisztázhassák. A városban kizárólag táblákkal irányított a forgalom. A közlekedés biztonsága a jár művezetők és a gyalogosok figyelmén, sőt sokszor csak jóindulatán múlik. A közleke- dósrendészet felmérésekor a tervezők gyakran tapasztaltak olyan eseteket, ahol az utak műszaki kialakításából éppen ellenkező forgalmi helyzetre lehetett következtetni, mint ami a jelzésekből (táblákból) volt leolvasható. A táblák sokasága nehezíti a forgalmat, az idegen számára néha ki- ismerhetetlennek tűnő helyzeteket teremt. Nem a legideá lisabb, amikor a forgalmat táblákon elhelyezett rendelkezések és tiltások irányítják lépten-nyomon. A helyes megoldás, ha a járművezetőnek nem a tiltó táblák sokaságából kell a tennivalót kiszűrnie, hanem a cselekvésre kap határozott utasítást. Zűrzavar a tereken Pécs belváros sokrétű funkcióját zavarja a szinte állandó tehergépkocsi forgalom. Szükséges tehát, hogy a belváros egész területére kiterjedő forgalmi korlátozási vezessenek be. Ezt az elvet illusztráló tervrajz mutatja, hogy a Kossuth Lajos utcában a Nagy Flórián utcáig, valamint a Sallai utcának a dr. Váradi utcától a Széchenyi térig terjedő szakaszán a motorkerékpár és a tehergépkocsi forgalom 10 órától 24 óráig, az átmenő forgalom pedig 7 órától 24 óráig tilos lesz. Ugyancsak a gyorsabb és bal- esetmentesebb forgalmat szolgálja majd a belváros számos utcájának egyirányűsítása. A tanulmányterv pontosan megjelöli az egyirányú, illetve a kétirányú utakat, utcákat. A tanulmány „intézkedik” a Fürdő utcában és a Jókai közben az átmenő forgalom megtiltásáról, a Kossuth Lajos —, Sallai Városház köz, Boltív köz, Kazinczy utcákban, valamint a Zetkin u. déli szakaszán átmenő forgalom korlátozásáról. A gyalogosforgalom előnyének érvényesítéséért és a baleseti veszélyek csökkentéséért a Sallai u. Kossuth u., Fürdő u.teljes hosszán, a Jókai u. Rákóczi út, Jókai tér közti szakaszán, a Jókai téren, a Munkácsy M. u. Széchenyi tér, Fürdő u. közti szakaszán a közutak forgalmának sebességét óránkénti 20 kilométerre kívánják korlátozni. Már most is, de a jövőben még fokozottabb mértékben szükséges a gépjárművek parkolóhelyének meghatározása, képzése. A terv szerint mint egy 3000 személygépkocsinak kell parkolási helyet kialakítani. Csak ennek az egy feladatnak megoldása 18 millió forintot igényel. A terv kiterjed a városi főforgalmi, forgalmi, gyűjtő, lakó, illetve kiszolgáló utak nyomszélességére, útszélessé- gére és intézkedik az útcsatlakozások, útkereszteződések helyes kialakításáról is. Tíz ütemben A tervezet tíz ütemben, mintegy 116 millió forintos költséggel kívánja a feladatokat megoldani. Számol azzal is, hogy a 10 ütemből négynek költségeit a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium területi szervei viselik, így a városra háruló kiadás 86 millió forint. A tanulmány a negyedik ötéves terv végéig irányozza elő a város közlekedésének megreformálását éven kénti bontásban. A tanulmánytervet néhány hét múlva vitatják meg. Garay Ferenc A Baranya megyei Villamosipari és Gépjavító Ktsz hűtőgép- javító részlegénél most van a munka dandárja. A részlegnek 1500 ipari hűtőgép és berendezés javítására van szerződése. A lakosság részére az első félévben 3300 hűtőgépet, hűtőszekrényt javítottak. Közétkeztetés és tisztaság Nagy fejlődés sok pénzért — A pécsiek hatvan százaléka hétköznap nem ebédel otthon — A jövő a nagy központi konyháké vagy előkészítőké A szakács, a pincérek és a főúr szíveskedjenek idefáradni és megmutatni a kezüket! — Csinos orvosnő kérte erre a vendéglátóipar néhány emberét vagy másfél évtizeddel ezelőtt, majd elővette a tup- fert, a körmük alá meg a körömágyukhoz nyúlt vele, megköszönte és elment. A vendéglátás emberei először nem értették a dolgot. Csak amikor a KÖJÁL közölte az üzlet vezetőjével a laboratóriumi eredményt, akkor lepődtek meg, hogy mi minden volt az 6 körmük alatt. A tup- fer pedig azóta állandó vendég lett a vendéglátóiparban. S ez azért is jó, mert a becslések szerint ma már Pécs lakosságának mintegy hatvan százaléka hétköznap üzemi konyhán vagy vendéglőben étkezik. Csak a szoros értelemben vett belvárosban, tehát a Kórház tértől a Borostyán étteremig naponta hétnyolcezer adag ebédet főznek. A KÖJÁL élelmezéshigiéniai munkájában tehát lassan a közétkeztetés higiéniája jelenti az oroszlánrészt. A városi KÖJÁL, valamint a három kerületi közegészség- ügyi felügyelő, továbbá a megyei KÖJÁL laboratóriuma, a A nyári szárazság ellenére is szépen fejlődik a szántóföldi paprika a Zengőalja! Állami Gazdaság szilágypusztai kertészetében, ahol rendszeresen öntözik a zöldségféléket. Megyei Minőségvizsgáló Intézet, valamint a kerületenként egy-egy állatorvossal dolgozó higiénikus állatorvosi ellenőrző szolgálat vigyáz arra, hogy a közétkeztetés során egészségre káros jelenségek ne fordulhassanak elő. Mindezt az apparátust lényegében a városi KÖJÁL, ott is dr. Balogh Judit, az élelmezéshigiénia állami közegészségügyi felügyelője fogja össze. Ellenőrzéseiből, tapasztalataiból az derül ki, hogy a város közétkeztetésének higiéniája az elmúlt években igen nagyfokú fejlődésen ment keresztül. Az élelmezéshigiéniának meghatározott személyi és tárgyi feltételei vannak. E kettő közül a fontosabb és nehezebben megvalósítható a tárgyi feltétel: az épület, a berendezés, vagyis amihez komoly pénzösszeg kell, amit nem lehet a dolgozók kioktatásával, esetleg büntetésével elérni. S éppen itt van a fejlődés kulcsa. Az új épületek vagy korszerűsített vendéglők, üzemikonyhák közegészségügyi helyzete ugyanis élesen elhatárolható a régi házakban működő vendéglátóipari létesítmények, üzemi konyhák higiéniájától. A nagyfokú fejlődés tehát az új építkezések és a számtalan korszerűsítés egyenes következménye. Ezt két dolog igazolja. Az egyik: az étel- mérgezések száma erőteljesen csökken, tíz év alatt évi 213- ról évi 85-re fogyott. A másik: a laboratóriumi vizsgálatok eredménye is javul, az 1960-as 285-höz képest tavaly csak 145 eredmény volt kifogásolható. A vizsgálati eredmények pedig mindig abban az esetben aggasztóak, ha a tupfer vagy az ételminta régi, kis üzemből származik. Ezekben ugyanis nincs elegendő helyiség, ahol például külön tárolhatnák, illetőleg készíthetnék eló a húst és a zöldséget. A korszerű, új vendéglők, üzemi étkezdék konyháiban mosdó, öltöző és más célra megvan a kellő hely és ezzel kissé a garancia is a higiéniára. rú, de nevelőszándékú ellenőrzések haszna. Tavaly például hat minimum tanfolyamot szerveztek átlagosan 50— 60 hallgatónak, s további 16 ismétlő jellegű oktatást azok számára, akik régebben tanulták meg a minimum tanfolyam tudnivalóit Ilyenkor nyáron egyébként a vendéglátóipari dolgozók igyekezetének különösen az úgynevezett készételek körül van nagy szerepe. Ebbe a csoportba nemcsak a konzervek tartoznak, hanem az üzemi konyhán, vendéglőben készült, de nem azonnal fogyasztott ételek is. Ezeket az étlapon is külön bekezdésben Készételek címszó alatt sorolják fel, elhatárolva például a frissen- sültektől. Csak úgy, mint magánháztartásokban, itt is ezek jelentik a fő veszélyt. Nagy szerepe van itt az ételmintának, melyet a konyha vezetője köteles eltenni, s 48 órán át megőrizni. Panasz esetén ez nemcsak a kivizsgálást segíti elő, hanem a konyha is könnyebben tisztázhatja magát. Például a túróstészta esetében külön üvegben kell eltenni a tésztát és külön a túrót. így, ha a túró volt romlott, akkor a konyha bizonyítani tudja a tészta kifogástalanságát. Más kérdés, hogy e tárgyi feltételeket a vendéglátóipar emberei igénylik-e, használják-e. A tapasztalatok szerint igen. Az elmúlt években fokozatosan javult az alkalmazottak egészségügyi szemlélete. Mindez persze az élelmezéshigiéniai szolgálat nevelőtevékenységének az eredménye, a számtalan egészségügyi minimum tanfolyam, a azigoMilyen következtetéseket lehet mindezekből levonni? Elsősorban azt, hogy meg kell gyorsítani a régi és kicsi üzemi konyhák, vendéglők meg szüntetését. Ez pénz kérdése is, azonkívül sok a kis üzem, ahonnét így nagyobb távolságokra kellene gyalogolni az ebédért. A megoldás nyilvánvaló: lehetőleg nagyobb, központi üzemi konyhákat kell létrehozni, ahol a költségvetés megengedi valamennyi helyiség és feltétel megvalósítását, s onnét a készétel elszállítását. Ha ez nem megy, akkor a központi előkészítők segíthetnek. Ezekből nyers állapotban lehetne a megtisztított zöldséget, előkészített húst, a kisebb üzemi konyhákra szállítani főzés céljából. Igaz, itt meg a szállítás okoz költséget, de ez megéri, ha a higiéniai feltételek így jobban biztosíthatók. Vannak is már dicsérendő kezdeményezések, elsősorban a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalatnál. Ezenkívül a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat is tervez egy háromezer adagos központi konyhát az új városközpontban, ami néhány év múlva épül fel a Jókai utca és Maj- láth utca környékén. FSldessy Dénes I A tsz parasztság jövedelme Hogy alakult a termelőszövetkezeti családok jövedelme az elmúlt években? Honnan származik ez a jövedelem? Mekkora bevételre tesz szert az átlagos tsz- család a közös, illetve háztáji gazdaságból és mennyit hoz a konyhára az állami iparban dolgozó családtag? Ilyen és ehhez hasonló témákat kutat a Pécsi Tanárképző Főiskola Marxizmus— Leninizmus Tanszéke mellett működő politikai gazdaságtan szakkör, Kertész István főiskolai adjunktus irányításával. A 30 tagú, fiatal főiskolásokból álló közösség Baksa és Bicsérd körzetében kezdte meg a kutatásokat, később azonban további tíz tsz-re terjesztették ki a vizsgálatokat. köztük a beremen- di, bólyi, pécsváradi, abali- geti szövetkezetekre is. Több mint 1800 tsz-családot vettek „nagyítóüveg” alá. További két tsz-ben — Drávasztárán és Baranyahid- végen — újabb felméréseket végeznek annak megállapítására, hogy tulajdonképpen mennyit dolgozik az átlagos tsz-család a háztáji gazdaságban? A vizsgálat tárgykörébe tartozik az is, hogy mennyi időt tölt el a tsz-pa- rasztság pihenéssel, művelődéssel és szórakozással? Ha a felmérés módszerei beválnak, kiterjesztik e kutatásokat az említett tíz termelőszövetkezetre is. A lelkes kollektíva — mely a Megyei Pártbizottság útmutatásai alapján végzi a munkáját — már több önálló dolgozattal hívta fel magára a figyelmet. Molnár Mária másodéves, Pataki Csaba harmad- és Wiesner Mária másodéves hallgató dolgozatait például első díjjal jutalmazták az idei debreceni országos diákköri konferencián. A tíz tsz-ben, illetve 1800 családnál folyó kutatások nyers adatait tartalmazó kérdőívek, feljegyzések több kilogramm súlyú papirhal- mazt eredményeztek. Az óriási anyag feldolgozása, összegezése befejezéshez közeledik. Szóba került, hogy könyvalakban is megjelentetik ezt a munkát. A tét: 1200 vagon fa A lapok már részletesen beszámoltak arról, hogy milyen nagy károkat okozott a június végi, jégesővel párosult orkán a különböző épületekben, illetve kultúrnövényeknél. Arról azonban nem esett szó, hogy tetemes veszteséget szenvedett a Mecseki Állami Erdőgazdaság is. Az emlékezetes ítéletidő ugyanis 12 ezer köbméter, illetve 1200 vagon mennyiséget kitevő fát döntött ki, illetve tört ketté a szigetvári járás- beli Váradpuszta és Potony körzetében. Szerencsére, többségükben vágásérett tölgyfák estek áldozatul a szélviharnak. Az Erdőgazdaság még az elmúlt héten öt favágó brigádot, megfelelő számú gépkocsit és fogatot irányított az említett vidékre, hogy a letarolt fákat megmentse a korhadástól. Legalább szeptember végéig tart, mire a sok fát feldolgozzák, illetve a fővárosi és barcsi ipari üzemekbe szállítják. Az Erdőgazdaság a viharkárok ellenére is teljesíteni tudja éves tervét. Csak Árpádtetőn és a kárászi erdészetnél csökken a kitermelés, ezt azonban pótolni tudják a váradpusztai, illetve po- tonyi erdészet tölgyfáira!. A
